Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

I A Lipták Tibor vezette karbantartó Béke Szocialista Brigád tagjai sok tekintetben példát mutatnak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A belső szállításban kulcsfontossá­gú szerepet betöltő targoncák javítását elvállalták, ezzel is buzdítva a többi brigádot a hasonló soron kívüli javításokra. Képünkön: Nagy György és Ármos József brigádtagok a targoncát javítják. Ne legyen se sok, se kevés! ' Akik kevésbé jártasak a gazdaságpolitika és a gazdál­kodás rejtelmeiben — szerte a világon az ő táboruk a na­gyobb —, azok az utóbbi idő­szakban az importtal, tehát a külföldi áruk behozatalá­val kapcsolatos vélemények­ben és állásfoglalásokban aligha igazodnak el. Hasznos-e vagy káros az Import, elkerülhető-e vagy sem a behozatal bővítése? Hol kezdődik a túlzott taka­rékosság az importtal, illet­ve valóban pazarolják-e sok­felé a devizát a külföldi gé­pekre, anyagokra, árukra, vagy lehetséges-e ezek hazai előállítása, mikor ésszerű ez? A napi hírekben, a minisz­tériumi és vállalati nyilatko­zatokban gyakran felvetőd­nek e kérdések, s eközben egymásnak homlokegyenest ellentmondó rézetek is nap­világot láttak. Volt — és talán még ma is van —, aki az importot akár á termeléshez, akár a fo­gyasztók ellátásához szüksé­ges, feleslegnek: a pazarlás forrásának tartja. Többen viszont amellett szálltak sík­ra. ha valaminek a termelése itthon sem mennyiségben, sem minőségben nem megfe­lelő, akkor annak a gyártá­sát kár erőltetni, hozzák be inkább a világpiacról, hiszen nem kell mindenben önellá­tásra törekedni. KÉT NÉZŐPONT Az ember hirtelenjében nem tudja eldönteni, melyik állás­ponttól féltse jobban a gaz­daság egészséges fejlődését, hiszen mindkét javaslat vég­letesen túlzó megoldást kí- nálgat. A túlzottan kis vá­laszték, (ha korlátlanul, egy­re bővítenénk az importot, lemondva egyre több termék hazai fejlesztéséről), legalább annyira veszélyes, mint amennyire a túlságosan szé­les profil, amely a termelést gazdaságtalanná teheti. Ar­ról nem is szólva, hogy az ország jelenlegi helyzete sem megfelelő ahhoz, hogy az im­port mértéktelen bővítését válasszuk, csak azért, mert egyes területeken esetleg el­maradt a hazai ipar a nem­zetközi átlagtól. Nem tudnak a hazai vállalatok — egye­lőre legalábbis nem — any- nyi jól értékesíthető gyárt­mányt előállítani, amennyi­vel megkereshetnék egy ilyes­fajta importpolitika költsége­it. A másik fajta nézőpont is veszedelmes túlzás. Tehát, hogy az import eleve pazar­lás, s kiszolgáltat bennünket a világpiac kénye-kedvének, g.vártsurk inkább mindent itthon. Az életszínvonal növe­kedése és a technikai hala­dás miatt ugyanis egyre több­féle termékre lenne szükség: s ha valamennyit a hazai ipar akarná előállítani, akkor a hazai piaci igényeket tekint­ve, csakis kis sorozatokat gyárthatnánk, s kevés pénz jutna termékfejlesztésre. A túlzottan lecsökkenteti beho­zatal egyben fékezné a fejlő­dést. Ráadásul a világkereskede­lemben nem élhet meg az az ország, amely mindig csak el­adni akar, venni meg soha. Különben is ahhoz, hogy a hazai gyártó- és fejlesztőka­pacitás kihasználtsága javul­jon, növekedjék a hozama, a jelenlegi gyártmányválaszték­nak 25—35 százalékától meg kellene válni. Tehát szelektív fejlesztésre van szükség. Ez pedig import nélkül megint- csak lehetetlen. Elvégre, ha le is mondunk valaminek a gyártásáról, azért a fogyasz­táshoz még ragaszkodhatunk. Sőt: jelenleg a gazdaságtalan termékek gyártását sokfelé azért nem tudják abbahagyni, mert például a belkereske­— MIHELYT a nyolcadikot kijártam, egyből dolgozni kezdtem. Akkor persze úgy gondoltam, hogy csak nyári munka lesz- Egy sztahanovis­ta mellé kerültem egy épít­kezésre. Vele együtt ha akar­tam, ha nem, kénytelen vol­tam jól dolgozni. Ezerhárom­százat kerestem, míg a többi munkás 800 forintot. „Meg­kóstoltam” a pénzt. Úgy dön­töttem, nem megyek gimná­ziumba, ahogy korábban ter­veztem. Jártak ki a munka­helyre szeptemberben a ta­nárok meg a diákok, hogy menjek; de mondtam nekik, maradok: szakmát tanulok in­kább, fizikai dolgozó aka­rok lenni.. ■ Több mint negyedszázaddal ezelőtti eseményeket öntött szavakba Szűcs István, a Nóg­rádi Szénbányák nagybáto- nyi gépüzemének 44 esztendős villanyszerelője. A jól megter­mett munkásember 1951 óta hozza közelebb munkájával a vállalat elé tűzött célokat. Nem is akármiképp: se sze­ri, se száma a különfajta — rangosabbnál rangosabb — kitüntetéseknek, alig győzi őket elősorolni. A dologhoz való jó viszonyulást — al­kalmasint — a családból hoz­ta magával. Bányászdinasz­tiából származik- Kölyökko- rában azt délelgette magá­ban: ő is bányásznak szegő­dik. — Az építkezésről Zagyva­rakodóra mentem, a vontatás­sal foglalkozó üzembe. Vago­nokat kapcsoltam össze. Ezt a munkakört csak ugródesz­delem ragaszkodik azokhoz, nem akar importálni. Emiatt is lassúbb a termékszerkezet­váltás a kívánatosnál. RUGALMASABB IMPORTPOLITIKÁT Tehát — ha az importpoli­tika alakításához javasolt két végletes nézőpontot elvetjük — világosan kirajzolódik, hogy az importot sem a szük­séges mértéken felül, sem az ésszerű határon alul, külö­nösen hosszú ideig, nem ta­nácsos tartani, mert ez a gazdaság eltorzulásához, s az. ellátás romlásához vezethet. Az importtal való öncélú ta­karékosság lényegében; ki­szakíthatja a gazdaságot a nemzetközi munkamegosztás éltető áramlataiból, az álta­lános fejlődés menetéből. ~ Az import alapkérdése persze az, hogy végső soron milyen a hazai munka minő­sége, értéke, nemzetközi rang­ja. Ettől függ ugyanis, hogy — bármelyik vállalat vagy akár az egész népgazdaság — mennyire szabadon alakít­hatja importpolitikáját. g. t Zabolázza kának tekintettem, így kerül­hettem legközelebb a bányá­szathoz. Nyolc-kilenc hó­napig voltam „kapesoß”, az­után lettem - villanyszerelő ipari tanuló... A zagyvapálfalvai 10 kilo­voltos vonalszerelő műhely­ben látott neki az árammal végzendő munkának, sokáig ehhez a vándorló műhelyhez tartozott- Két évtizeden ke­resztül járta a vidéket, egyik nap itt, következő nap má­sutt szereltek. Másfél esz- tepdeje, hogy nap mint nap egyazon helyre jár be reg­gelente. Eleinte — mint mondta — nem is 'nagyon fült a foga a helyhezkötöttséghez. De azért ebben a munkában is megtalálja az örömét. — Ha még egyszer kezdhet­ném, újból villanyszerelő len­nék. Szeretek újszerű dolgok­kal foglalkozni. Amikhez spe­kulálni kell. A sablonos mun­ka nem tud'na lekötni­Több mint kilencven újítást adott eddig be elbírálásra, amik közül körülbelül hetve­net elfogadtak. — örül az ember, hogy bár nincsen technikum ja, mégis jól ért mindenhez. Mert az újí­tásban csak az ér el ered­ményt, aki konyít a szakmá­hoz. Annak idején többször is biztattak a továbbtanulásra. Középkádert láttak bennem. Vállaltam volna szíves örö­Kolónialaliá&oh pótlására Mikor épül, milyen lesz a Hársfa úti lakótelep? SALGÓTARJÁNBAN, a Hársfa úti lakótelep beruhá­zási programjának elkészíté­se, elsősorban a város koló­nialakásainak pótlására vált szükségessé. Tavaly, újabb száz kolónialakást pótló ott­hon megépítésére kapott le­hetőséget a város, s ez a le­hetőség egyben kötelezettsé­get is jelent. A kolóniapótlás­ra szánt, s így megemelke­dett lakásszám, már önmagá­ban is indokolttá tette, hogy a területre átfogó építési ter­vet készíttessen a .városi ta­nács. A lakótelep komplex tervezését azonban, az ott al­kalmazásra kerülő, úgyneve­zett NO-FINES technológia is igényelte. A tanács meg­bízásából a beruházási prog­ramot, amelyet a közeli múlt­ban, a tanács végrehajtó bi­zottsága, átdolgozás után vé­gül is elfogadott, a VÁTI ké­szítette. Ugyancsak ez a ter­vező dolgozta ki a terület be­építési tervét. Milyennek lát­ja a tervező, s a lakótelep építéséről döntő tanácsi tes­tület Salgótarján jövőbeni legújabb lakótelepét? A jóváhagyott program sze­rint a beruházást még ebben az évben megkezdik és 1984- ben befejezik. A beruházó a városi tanács. A lebonyolítás­ban a NOMBER kapott fel­adatot. A generálkivitelezést a megyei tanácsi építőipari vállalata és építőszövetkezete végzi, a generáltervező a már említett VÁTI. A beruhá­zás színhelyéül egy olyan te­rületet jelöltek ki, ahol a be­építettség igen változatos ké­pet nyújt. Régi bányászkoló­niák, eltérő korú és színvo­nalú családi házak, ugyan­akkor új, többszintes lakó­épületek is találhatók a Hárs­fa úton és környékén; a Hő­sök útján, a Zöldfa úton és a Déryné úton. Közel esik a tervben szereplő területhez a Gorkij-lakótelep is. A beru­házási programban előírtak szerint, a területen 614 lakást építenek fel az évek során. Ezekből 379 a tanácsi célcso­portos és 195 a kolóniapót­lásra tervezett otthon. Telep­szerű. többszintes magánla­kásból 235 épül a Hársfa úton. Az építkezés során még az V. ötéves tervidőszak alatt kilencven lakás megépítését irányozza elő a beruházási program. A pénzügyi oldalt tekintve, a különféle pénz­ügyi források alapján 342 mil­lióval számol a költségvetés. AZ ÉPÍTÉS, EGY új lakó­telep létesítése, azon a terü­leten sem oldható meg bontá­sok nélkül. Várhatóan 67 ve­gyes állagú és 140 elavult ko­lónialakás és körülbelül 2400 négyzetméter intézményi te­rület lebontása lesz a feladat. Az új lakótelephez szerve­sen kapcsolódó szomszédos te­rületek lakásait is számítva, az új 614 otthonnal együtt összesen 1118 lakás épül a területen. A Hársfa úti lakó­épületek egyedi tervek és azok ismételt felhasználása alapján készülnek, a már em­lített technológiával, illetve blokkos és hagyományos épí­tési módszerrel. A vízellátást a program szerint a gorkij- lakótelepi tározókból, meg­felelő vízvezeték-rendszer ki­építésével oldják meg. A szennyvízgyűjtő-csatorna a Makarenko úton és a Hősök utján már kiépült, átmérőjük is megfelelő, feladat legfeljebb az, hogy a Gorkij-lakótelep alsó területének beépítésekor az alsó szakasz kapacitását felül kell vizsgálni. Az elekt­romos ellátás végleges meg­oldásához földkábelek telepí­tését tervezik. A beruházási programban a felépítményi kapcsolódó lé­tesítményeket a' területen megmaradó. illetve felépí­tendő összlakásszámra ter­vezték. Felépítenek egy 16 tantermes általános iskolát, amely a szomszédos gorkij- lakótelepiek igényeit is szol­gálja. Ugyanez vonatkozik a programban szereplő 150 személyes óvoda építésére is, hiszen az elavult óvodát ugyancsak szanálni szüksé­ges. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a beépítési tervvel párhuzamosan elkészült a módosított szabályozási terv is, amely azonban teljes össz­hangban van a most kidolgo­zás alatt levő általános ren­dezési tervvel. VÉGEZETÜL NÉHÁNY jel­lemző adat arra, milyenek lesznek a Hársfa úti lakótelep új lakásai. A tervezett 614 la­kásból a túlnyomó többség, összesen 512, kétszobásnak épül, két és fél szobás pedig 102 lesz, az utóbbiak a te­lepszerű magánlakás-kategó­riában készülnek. A kétszo­bás lakások közül 114 taná­csi célcsoportos, 195 pedig célcsoportos kolóniapótló la­kás. A szanálás a megépülő lakásokhoz viszonyítva, a kolónialakásokkal együtt, 34 százalékos a kijelölt területen. A már említett, felépítmény jellegű kapcsolódó létesít­ményeken kívül hatvansze­mélyes bölcsőde, ABC-áruház, bisztró, tisztítószalon és egyéb szolgáltatóegység épül. a be­ruházás megvalósulásának éveiben, az új Hársfa úti la­kótelepen. (t. pataki) A józan ész diktálja Gazdasági közhely, hogy egyre inkább előtérbe ke­rülnek a fejlődés intenzív módszerei. Mivel a hagyomá­nyos módszerek eredményessé­ge állandóan csökken, jelen­tős változás csak új módsze­rek alkalmazásával érhető el. Ilyen, viszonylag új mód­szer az értékelemzés- Viszony­lag új, hiszen elméletét és technikáját már mintegy há­rom évtizeddel ezelőtt kidol­gozták, ám elterjedtségét te­kintve sok helyen — nálunk is — újnak nevezhető. Az ér­tékelemzésnek az alapgondo­lata, hogy a költségek csök­kentését a gyártmánytervezés­nél kell kezdeni, mert már ebben a szakaszban jelentős megtakarítások érhetők el. Az az áramot mest, de sok volt a társadal­mi megbízatásom-.. 1958-ban pártcsoportvezető lett, két évvel később szer­vező titkár egy 170 fős alap­szervezetben; újabb két évre rá párttitkár, azóta is az. Az ötvenes—hatvanas évek for­dulóján mint kihelyezett po­litikai munkás másfél évig részt vett a tsz-szervezésben. Se vége, se hossza nem len­ne, ha nekiülne elbeszélni akkori élményeit. Azóta sem lanyhult politikai érdeklődé­se. — Nem múlik el vasárnap, hogy a HÉT műsorát ne néz­zem meg, a tv-ben. öt fajta újságot járatok, s bár mostanában idő­zavarban vagyok, olvasom őket. Nem mulaszthatja el ezt az ember, ha titkári funkció­ban van. •. A munkásőrségnek alapító tagja, régóta parancsnoki be­osztásban van. Úgy tűnik, éle­te összeforrott a mozgalmi te­vékenységgel. Mikor indult meg a — nagy szavak? — kommunistává válás folyama­ta? — Az élet így hozta... Édesapám már a felszabadu­lás előtt kommunista volt, ki is tették miatta a munkahe­lyéről. Sokszor beszélt, hogy „itt volt gyűlésünk”, „amott csináltunk röpcédulákat” stb- Egyszer elküldött Ságúj faluba USA-ban ma több mint tíz- 20 millió forint megtakarítá* ezer mérnök és mintegy öt- lehetőségét tárta fel. Ugyan­ven különleges kutatóközpont csak néhány évvel ezelőtti foglalkozik értékelemzéssel, példa: a MÁV egyik javító­dé jelentőségét hamar felis- műhelyében 500 milliós beru- merték az angol, francia, nyu- házási programot irányoztak gatnémet nagyvállalatok is. elő, ebből 250 milliót számol- A szocialista országokban tak az építésre- A funkció- a hatvanas évek közepén je- vizsgálat során derült ki, hogy lentek meg először az érték* a kívánt kapacitást a műhely elemzés lényegét, módszereit meglevő állóeszközeivel és ismertető tanulmányok- A technológiájával is el lehet módszer gyakorlati bemutat- érni, megfelelő szervezési kozása sikeres volt. Az Özdi változtatásokkal. Itt nem el* Kohászati Üzemekben például sősorban a költségmegtakarí- egy jelentős - egymilliárd fo- tás nagysága érdemel említést rmt költségben tervezett - _ bár az is -, hanem az a beruházást vizsgálták felül szemléletmód, mely az érték­kísérletképpen értékelemzés- elemzést jellemzi, s melyet al- sel. Az értékelemzés beruhá- kotó kételkedésnek nevezhet- zási költségekben 80 millió, az nénk. évi üzemeltetési költségekben egy levéllel. Lurkó voltam még, s egy barátommal indul­tunk útnak. A falu végén, a kocsmához támaszkodva állt két bicikli. Ráültünk, avval mentünk, meg jöttünk. Mi­kor visszatértünk, akkor derült ki, hogy két csendőré volt a két kerékpár. Fölpofoztak bennünket a csendőrök, et­től aztán ellenszenvessé vált a fajtájuk. Otthon mondta meg édesapám, a levél tit­kos volt, baj kerekedett vol­na, ha csendőrökhöz jut. •. Szűcs István sorsa számta­lan ilyen adomát „termett”. Milyen a mai élete? — Van egy fiam és egy lá­nyom. A fiam 23 éves, sajnos, zsivány gyerek. Pár éve el­ment otthonról. A 17 éves lá­nyunkban sokkal több örö­münk van. őheki élünk a fe­leségemmel. . • Beszélgetésünk végeztével Szűcs István megmutatta a készülő tanácstermet, aminek építéséért ő a felelős. Java­részt társadalmi munkában áll össze az épület, legyen ho­vá egybehívni az embereket, ha megbeszélendő kérdés akad. Sokat dolgozott már rajta Szűcs István is, társai­val egyetemben. — MONDJAK NÉHA vic­cesen. hogy az ember kenyér­ből él, nem a munkából. Ez így igaz — bólint Szűcs Ist­ván —, de ettől függetlenül szeretek dolgozni. —molnár— Az értékelemzés olyan alko­tó tevékenység, melynek. cél­ja a felesleges költségek fel­tárása, kiküszöbölése, végső soron az önköltség csökkenté­se. Feleslegesek azok a költ­ségek, melyek nem befolyá­solják az élettartamot, a minőséget, a használati érté­ket, a külső megjelenési for­mát, _ vagy más olyan tulaj­donságot, melyet -a vevő meg­kíván­E meghatározásból is kitű­nik az értékelemzés „vevő­szemlélete”, az a sajátossága, hogy a felhasználó a fogyasz­tó igényéből indul ki. Egy megvásárlandó rádiótól a vevő elsősorban azt kívánja, hogy szépen szóljon, esetleg minél több állomást foghas­son vele. További szempont a külső megjelenés, hogy beil- leszkedien a szoba többi tár­gyai közé. Lehet beleszeretni például ébresztőórát is, ám ez a rádiónak nem alapvető funkciója: kérdéses, hogy a vevő hajlandó-e a többletszol­gáltatás nagyobb költségét megfizetni' A műszaki fejlesztést és a költségeket egyaránt befolyá­soló értékelemzési szemlélet szerint az árunak és alkatré­szeinek azt a minőséget kell feltétlenül elérnie, amire igény van. ennél több és jobb ese­tenként pazarlás lehet. Pl. esv tízéves élettartamú termék egyes alkatrészeit nem szabad 20—30 éves használatra ter­vezni. különösen, ha ez több­letköltséget is okoz. Föld S. Péter NÓGRÁD — 1978. szeptember 7., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom