Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Uf központok sok ezer öllomásscl

leiefonhálóxat-bóvíté* négy megyében

Még néhány nap és kezdődik az oktatás a salgótarjáni 211. számó Szakmunkásképző Intézetben is. A vakáció utolsó napjait is munkával töltik Horváth János szalmatercsi és Kovács István homokterenyei szakmunkástanulók, akik termelési gyakorlatukat töltik a megyeszékhelyen, a bányagépgyárban. Gépiforgácsoló-szakmájuk elméleti ismereteit egészítették ki gyakorlattal, így a harmadik évfolyamot gazdagabb tudással, hasznosabban kezdhetik. — kj —

Pest, Fejér, Komárom és Nógrád megyében a távbeszélő-sűrűség az országos átlag alatt van: száz lakosra 4,66 telefonállomás jut. A vidéki országos átlag 5,42.

— Mikorra várható javulás? — kérdeztük Szathmári Gézától, a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság vezetőjétől.

— Jövőre lép üzembe Sál" gótarjánban és Tatabányán egy-egy hatezer, 1980-ban Vácott kétezer, 1981. végén Szentendrén szintén kétezer állomásos crossbarközpont.

1983- ban Gödöllő háromezer állomással gyarapodik, s a járást 1984-ben kapcsoljuk be a távhívásba- Most tervezzük Székesfehérvárott a 12 ezres crossbar telefonközpontot. amely előreláthatólag

1984- ben készül el. Dunaújvárosban, a helyi tanács támogatásával, terven felül szerelünk fel a régi rendszerű központba egy speciális berendezést — helyközi központot —, amellyel lehetővé válik majd a távhívás.

A ráckevei járásban Tököltől Lakihegyig a Duna mindkét partján automata központba futnak majd be a hívások 1980-ra.

Beruházásaink nemcsak a telefonhálózat bővítését szolgálják, hanem a meglevő hálózatot is modernizáljuk. A legtöbb helyen az elavult

központokat crossbarra cseréljük. V

— Segítik-e a helyi tanácsok, üzemek, szövetkezetek az új telefonközpontok létesítését?

— A jelenleg folyó beruházások jó részét azért valósíthatjuk meg, mert a tanácsok, a vállalatok és szövetkezetek jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel- Segítségüket főként az épületek kivitelezésénél vesszük igénybe. A tervezői és szervezői teendőket ugyanis a BHG zökkenőmentesen végzi, csak az építőipari kapacitás kevés.

A társadalmi összefogás nagyszerű példája a százhalombattai ezer állomásos crossbarközpont építése. A tanács, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a BHG segítségével 1980. első felében terven felül valósíthatjuk meg.

Sokat várunk az 1979-ben kezdődő esztergomi telefon- központ építésétől, amelyet a győri házgyár elemeiből szerelnek össze- Ha beválik, a jövőben ahol lehetséges, nem hagyományos, hanem panelekből összeszerelt, tipizált központokat építünk majd.

— Hányán várnak telefonra a négy megyében?

— 18 520 az egyéni és 1046 a közületi igénylők száma.

Szeretetre vágynak

ök is emberek

A pasztellszínűre festett falakon vidám kézimunkák sorakoznak, a széles folyosót borító puha szőnyegek elnyelik a lépések zaját. Aranyszínű' derengés, ragyogás mindenütt. Az ünnepélyes hangulatöt tovább fokózza az udvarról besurranó madárcsicsergés, lombsusogás, aminek a nyitott ablakok előtt feszülő sűrű vasrács sem állhatja útját. Ebben az épületben ápolják a legsúlyosabb értelmi fogyatékosságban szenvedő 8—18 életév között levő fiatalokat, itt igyekeznek megtanítani őket a legegyszerűbb tevékenységek elvégzésére. A Nógrád megyei Tanács 36 férőhellyel rendelkező egészségügyi gyermekotthona áprilisban — az átalakított ber- celi szülőotthon helyiségeiben

— kezdte meg működését.

— Ilyen intézet mindössze harminc van az egész országban és az ezekben lakó gondozottak vannak a legnehezebb, leghátrányosabb helyzetben. A társadalom peremén élnek, hiszen az emberek félnek — szinte rettegnek — a szellemi fogyatékosoktól — mondja elgondolkozva Homolya Já- nosné, osztályvezető gondozónő. A mi otthonunkba szállítják a megye egész területéről a nyolc éven felüli betegeket

— pillanatnyilag 19 kisfiút és 5 lányt gondozunk —, az ennél fiatalabbakat Balassagyarmaton, a 40 férőhelyes intézményben helyezik el.

— Milyen előzmények után alakulhat ki ez a súlyos, gyógyíthatatlan betegség?

— Hajlamosít rá a terhesség alatti dohányzás, az anya és az apa alkoholizmusa, a terhesség korai szakaszában megkapott fertőző betegségek, például a rózsahimlő, előfordulhat a szülés közben elszenvedett sérülések és balesetek következményeként, de számottevő szerepet játszik az öröklődés is.

— A szülőotthon megszűnéséig önök ápolónőkként, szülésznőkként tevékenykedtek. Hogyan sikerült átállniuk az új élet világra segítésétől oly távoli területre, mint amilyen a szellemi fogyatékosok gondozása?

— Ök is emberek, akik élni akarnak. És erről senkinek nincs joga megfeledkezni, különösen azoknak nem, akik valaha az egészségügyiek fehér köpenyét viselték. Ezekhez a — sokszor béna, magatehetetlen, nemegyszer nagyon szép — gyerekekhez mérhetetlenül sok szeretet,

odaadás és türelem kell, hiszen sokkal érzékenyebbek a normális, velük egyidős, egészséges társaiknál. Fokozottabban igénylik a szeretetet, nekünk kell pótolnunk az édesanyjukat, simogatással, dédel- getéssel, kedves szóval.

— A szüleik látogatják őket?

— Igen, általában ragaszkodnak hozzájuk, eddig csak egyetlen egyet adtak állami gondozásba. A legtöbb család két-három hetes nyaralásra is hazaviszi a gyereket, ami után megnyugodva, kipihenten, más emberként térnek vissza hozzánk.

— Ügy is, mint ennek a néhány hónapja működő Intézet vezetőjének, milyen gondokkal kell megküzdenie?

— Ahhoz még elég sok időre van szükségünk, hogy mindent a helyére tegyünk. Szükségünk lenne egy gyógypedagógusra —, már meghirdettük az állást —, és saját orvosra is, mivel a község körzeti orvosa csak másodállásban rendel nálunk. Néha-néha idelátogat a balassagyarmati kórház pszichológusa, dr. Muraközi Ferencné, akitől mindig igen sok segítséget kapunk.

A létszámmal nincsenek problémáink, három takarítónőnk, három konyhai dolgozónk és a kilenc szakképzett gondozónő minden munkát lelkiismeretesen elvégez. De van egy megoldhatatlannak látszó gondunk: nincs saját gépkocsink, így az alkalmazottak kénytelenek „fuvarozást vállalni”, a saját autóikat használni. A fűtő hordja a mos- nivalót Balassagyarmatra, az élelmezésvezető jár beszerző- kőrútra, bevásárolni.-. Igényeltünk már egy kis mikro- buszt, ígéretet is kaptunk rá, de eddig még sehol semmi... Pedig nagyon nehéz gépkocsi nélkül dolgozni! — válaszolja búcsúzóul Homolya János- né.

Amikor kilépek a hűvös épületből, szinte feltaszít az éles, tiszta levegő, elvakítja szemeimet a napsütés. A gyermekotthon udvarán, a homokozóban néhány leánysa tapiskol önfeledten, valahonnan piros labda gurul, de a nyugágyon pihenők csak a szemükkel fordulnak utána. A magas kerítésen mókusügyességgel mászik át egy fiúcska, akit pillanatokon belül kézenfogva vezet vissza a többiek közé az egyik fiatal gondozónő. Hidegen csikordul a kulcs a zárban, amikor becsukja maga mögött a vaskaput.

Tőcsér Julianna

ww

P O L O N E Z

A varsói személygépkocsigyár, az FSO már az új autót, a „Po- lonez”-t gyártja. Milyen autó is ez tulajdonképpen, és mennyiben hasonlít az eddig gyártott Fiat 125 p-hez?

A jármű karosszériája az utóbbi időben a világszerte rendkívül kedvelt „Fasback”-stílusban készült. A jelenlegi „Polonez”-nek öt ajtaja van (négy oldal- és egy hátsó ajtó, amely a csomagtérhez való hozzáférést megkönnyíti).

A „Polonez” ötféle különböző típusú motort kaphat. A legtöbb autó 1500 köbcenti lökettérfogatú és 75 LE-s motorral rendelkezik. A „Polonez” is 1500 köbcenti lökettérfogatú és 82 LE-s. Ezenkívül a motorok összeszerelése lehetővé teszi az 1300 köbcenti lökettérfogatot és 65 LE-t, valamint az úgynevezett dekomp- rimálható motorok kialakítását 1300, illetve 1500 köbcentis kivitelben, melyek 78-as oktánszámú üzemanyagot igényelnek. Ennek

megfelelően ezen motorok teljesítménye csekélyebb, 60 vagy 70

LE.

A „Polonez”-hez tartozó motorok a Fiat 125 p-hez képest módosításokat tartalmaznak. Az olaj áramlását racionalizálták és a jármű fogyasztását csökkentették.

A gépkocsiban központi pe- helykuplungot alakítottak ki, amely csekély pedálnyomást igényel, valamint az év végére már kétféle négy- vagy ötfokozatú sebességváltóművet gyártanak.

A gépjármű konstruktőrei különös figyelmet fordítottak a biztonságosságra, nagy ellenállóképességű, stabil építésmóddal szavatolják a vezető és az utasok biztonságát. Lényeges szerepük van a műanyaggal borított, ütközési energiát felfogó lökhárítóknak, valamint a karosszéria mentén kívül elhelyezett gumi- öveknek is. A „Polonez” lökhárítói 5 km/órás sebesség esetén

totális ütközéskor semmiféle

károsodást nem szenvednek, míg a fém lökhárítók már 1,5 km óránkénti sebességnél deformálódnak.

A „Po!onez”-ben két, egymástól független féket alkalmaznak, ahol a hátsó kerék fékezésére fékszabályozót építettek be a csúszásveszély csökkentésére.

Különös gondot fordítottak a kényei emre is. A vezető tetszés szerint állíthatja a kormány helyzetét, a kapcsolótábla köny- nyen leolvasható. A szokásos műszereken kívül egy kvarcórát, egy olajnyomásmérőt. egy hőmérsékletmérőt a hűtőfolyadék hőmérsékletének mérésére és egy ún. defektkontroll-lámpát Is felszereltek. Említésre méltó, hogy a járműbe fordulatszámmérőt is beépítettek. A „Polonez” gyártása semmiesetre sem jelenti azt, hogy beszüntetik a Fiat 125 p gyártását, éppen ellenkezőleg, ezt a gépkocsit is alaposan felújítják majd.

De ez csak a nyilvántartott létszám, valójában jóval többen szeretnék beszereltetni a telefont.

— Számos községben, faluban délután négy órakor bezár a postailyenkor már táviratot sem kézbesítenek, s interurbán sem lehet telefonálni.

— A Kisebb településeken egy műszakban tart nyitva a postahivatal- A több műszakot, illetve az éjszakai telefonügyeletet, munkaerő híján. nem tudjuk bevezetni. Ez nem jelenti azt, hogy négy órakor elvágjuk a világ, tói ezeket a falvakat. A járási székhelyeken folytonos távbeszélő-szolgálat van, s a tanácsok, az orvosok, az üzemek egyes készülékei, valamint a segélykérő telefonok este is és éjszaka is működnek minden településen.

— A falvakat, a községeket járva sok helyen panaszkodnak a postai kézbesítőkre. Nem továbbítják időben a leveleket, a pénzküldeményeket, rend- szertelenül hordják ki az újságokat.

— Az 570 postahivatalban 5500 dolgozót foglalkoztatunk • Soknak látszik, mégis kevés. Főleg, hogy a kézbesítők közül hiányzik 120—140 dolgozó. Nincs elég jelentkező — a régi, ízig-vérig postások kiöregszenek, a fiatalok pedig nehezen illeszkednek be a postásregulába. Sok postahivatalban nincs szabad szombat, sőt vasárnap is kell dolgozni, a küldeményeket esőben, fagyban is el kell juttatni a címzetthez.

Külön gondot okoznak az aprófalvakban a két-három személyes postahivatalok. Ha egy dolgozó megbetegszik, előfordulhat, hogy nem tudják kézbesíteni az aznapi küldeményeket- Hogy ez ne fordulhasson elő, bevezettük a fregolirendszert. A fregoli- kézbesítők motorkerékpárral felszerelve teljesítenek szolgálatot. Kitűnően tudják he- lvettesíteni a beteg kollégát. Tapasztalt dolgozókat alkalmazunk ebben a munkakörben, olyanokat, akik gyorsan képesek alkalmazkodni a helvi sajátosságokhoz. A fre- golirendszer jól bevált, így egvéb munkakörökben is alkalmazzuk azóta.

FerenczI Annamária

Szirákon jártunk

Hat mosolygós kenyér

Margit néni ujjával benyomja a barnapiros hajú, ropogósra sült kétkilós kenyeret. Elégedetten mondja:

— Ez az igazi.

Amikor hajszálnyi repedések vannak rajta, szinte cserepesöröm megszelni, asztalra adni a családnak.

Leteszi a kényé, ret a kredencre, megigazítja a szemüvegét, úgy mondja tovább. A kenyér fölidézi a régi hajnalok emlékét...

Szirákon akkoriban még minden háznál volt kemence- Egy valamirevaló asz- szony hetente sütötte a kenyeret. Margit néni édesanyja mindig pénteken. Jeles napnak számított ez. Már este megkezdődött a készülődés. Az édesanyja behozta a dagasztóteknőt a konyhába, tiszta kötényt tett maga elé, aztán megszitálta a lisztet. Egyik oldalra került a fehér liszt, a másikra a kovász- A gyerekek lesték

minden mozdulatát. „Reggel időben fölkeljetek. mert kihűl a lángos”.

így történt. A falusi asz- szonyok reggel, ' hajnalban már öt órakor dagasztottak, hétre kemencébe került a kenyértészta. Kilenc órára abrosszal letakarva hűlt a ropogós barna cipó.

Margit néni mosolyog— Édesanyám mindig hat

kenyeret sütcjtt. Gyerekkoromban azt gondoltam, azért, mert hatan voltunk a családban. Ma már tudom, hogy annyi fért a kemencébe. Azokat a jó reggeli lángosokat meg sosem felejtem el, anyám megkente zsírral, bedörzsölte fokhagymával. Olyan reggeliket azóta se ettem. •.

Közbeszól Kollár bácsi, a férje:

— Kemencében lehetett a legjobb töltött tyúkot, kalácsot, meg túrós lepényt sütni. Más íze volt annak, mint most, amikor gázon csinálják.

Kollár Ferencné, Margit néni igazi kenyér „szakértő”. Nemcsak a régi emlékek miatt. Azért sem. mert fiatal- asszony korában még ő is dagasztott, sütött- Azért főleg, mert évek óta vezetője a sziráki tej- és kenyérboltnak.

Margit néni kiigazít.

— Vezető, beosztott, mindenes egyszemélyben.

Tizenhárom esztendeig vezette a tejcsarnokot, aztán az ÁFÉSZ dolgozója lett. Ma már ki tudná megmondani, hány millió tojást, baromfit vásárolt és küldött tovább. Amikor megnyílt ez a kis tejbolt — nyolc-tíz esztendővel ezelőtt —, az elnök azt mondta „Margitkám, maga jól ért ehhez, legyen a vezetője”

így került Kollárné az üzletbe. Ma már száznegyvenezer forint a havi forgalom. Naponta elad kétszázhatvan liter tejet, több mázsa kenyeret.

— Az ízlést meg a divatot

nagyon lehet látni. Ma már falun sem elég csak a tej, sokan isszák a kakaót. Mellé jócskán fogy a túróstáska, a kifli, meg a fonott kalács. Otthon senki nem süt, tőlem viszik.

A vevőket nagyon ismeri Margit néni. Amikor belépnek az ajtón, már tudja, melyik, mit vásárol.

— Van, aki naponta jön, van aki hetente kétszer. A rekordot az a család tartja, akik naponta négy liter tejet vásárolnak. Amikor meg itt a töltött káposzta, a rakott krumpli, a disznóölések ideje, hatvan-hetven pohárral is eladok a tejfölből egy nap alatt- Hát még a tejszín. Ügy veszik a gyerekeknek, mint régen a savanyú cukorkát. ..

Margit néni néha kicsit panaszkodik. öt éve van a nyugdíjig, elfárad estére. A lába, meg a karja zsibbad keveset, de a kedve mindig jó- A gyerekei messze kerültek, a fia Hatvanban, a lánya Keszegen lakik. Iskolai szünetekben megérkezik az unoka. aki büszkén segít a nagymamának a boltban.

— Nemsokára kétszeres nagymama leszek, a lányom most várja a babát. A nagyobbik unokám mindig mondja, nagymama, ha felnövök, én is boltos leszek. Igazat adok neki, mert, ha megint fiatal lennék, én magam is ezt választanám .

Csatai Erzsébet

NÓGRÁD — 1978. szeptember 1., péntek