Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

Városunk 1918. szeptember 27. — a NÖGRÄD salgótarjáni melléklete — Megjelenik negyedévenként. ( mi fi szeretnék A bütüzsalutól a BUFA-lemezig Szűkebb pátriánk egyik jel­legzetessége, hosszú évek óta, és alkalmasint még hosszú évekig: a sok helyütt zajló építkezés. Emitt múzeum, amott banképület, megint má­sutt lakóház nyers, friss falai burkolódznak állványköntös­be, illetve —, ha állvány nem szükségeltetik hozzájuk — vi­selik a rajtuk, bennük folyó munkálatok nyomait. Akinek van saját födél a feje fölött, annak figyelme in­kább a középületekre irányul. Am, aki — jobb híján — al­bérletben, szülőknél, vagy munkásszálláson húzza meg magát: sokkal inkább a laká­sok építésére kíváncsi. Ez utóbbiak érdeklődése az erő­sebb, mivel saját bőrükön ér­zik az építőipar megingásait, föllendüléseit, s számuk — bár kevesebb, mint az első „kategóriáé” — nem csekély: idén januárban összesen 3 ezer 105 lakásigénylés hevert a városi tanács illetékes osztá­lyán, amelyből — legjobb esetben — kétszázötvenet lesz mód az év végéig kielégíteni. Olyan technológia, amellyel egy csapásra elkészül egy épület, legföljebb a csodák bi­rodalmában — no meg Mol­dova György Magyar atom cí­mű szatírájában — létezik. Ámde létezik jó és mégjobb eljárás, amelyekkel a korábbi­aknál könnyebben, gyorsab­ban, jobban halad az építés. A téglafalas, a blokkos és a keretvázas módszer után két esztendeje PEVA-technológiá- val húzzák föl a lakóházak fa­lait a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai. 1976. októberében jelentős program állt előttük: a tarjáni Beszterce-(akkor még Sebaj) telepen kilenc darab tizenkét szintes lakóház fölépítése. Ezenkívül hét ötszintes — egyenként huszonnyolc laká­sos — ház PEVA-val történő elkészítését tűzték maguk elé. Az első fajta épületből azóta három áll, a negyedik szerne- zetszerelése folyik. Az öt­szintesekből kettő áll készen szerkezetileg, három épületen dolgoznak az emberek. — Salgótarjánban három PEVA-készlettel dolgozunk — hallottuk Angyal Sándor épí­tésvezetőtől. Közülük egy á Brezinán, egy a Beszterce-la­kótelepen dolgozik, mind a szer kiküszöböli a vakolást, A módszer mellett szól az kettővel a hagyományos öt- jóval könnyebbé teszi a vsze- is, hogy kevesebb kvalifikált szintes házakat építjük; a har- tékek beszerelését a falba, szakembert igényel. A kellő madik szintén a Beszterce-te- Ilyképpen körülbelül ötven- begyakorlottságot két-három lepen van, ezt a tizenkét eme- százalékos időmegtakarítás ér- hónap alatt is megszerezheti letes ház készítéséhez nasz- hető el a Pelle—Varga mér- egy szorgalmas munkás. S így náljuk . . . nökpáros által kidolgozott épi- megfelelően el tudja látni az tési módszerrel. ismétlődő munkafolyamatokat. A szakember elmondta. Miként értesültünk, a tec'n­hogy a technológiával annak Ám korántsem ez a mód- noiógia készletének legfonto­idején elsősorban az „élőmun- szer előnye. Utalva az iráni sabb darabjai a térzsaluele­ka” kiváltását akarták elérni, földrengésekre, megkérdeztük, mek £s a bütüzsaluk. Ezek kö-, Az új eljárással optimális milyen biztosan állnak a PE- Zg kerül a beton, ezek vándo- esetben hat hét alatt állítának VA-épületek a „lábukon”. roinak egyre följebb, ahogy össze egy ötszintes épületet. A Megtudtuk: ebből a szempont- magasodik° a ház. A megye­blokkossal is nagyjából eny- ból is élvonalba tartoznak székhelyen ma használatos há­ny! idő alatt voltak meg, csak- ezek a lakóházak; nemrég ja- rom készlet — előreláthatólag hogy annál még hátravolt egy pánok is szemügyre vették, le _ elegendő, sőt egy alkalom­rakás szakipari munka: több is fotózták a besztercei épít- maj Nagybátonyban is föl­száz négyzetméternyi felületet kezést, hogy tapasztalatokat használnak belőlük. Frissebb módszer — leg­alábbis megyénkben — a PE- VA-nál a No Fines. Ez utób­bit a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet alkal­mazza. Az eljárás lényege —, amint korábban is megírtuk — az, hogy viszonylag durva, szemcsés betont öntenek zsalu­elemek közé, amely ily mó­don megszilárdulva képezi a ház szerkezetét. Különösen nagy előnye az eljárásnak, hogy helyi anyagokat használ­nak föl; a kő a karancsi kő­bányától érkezik, azaz három kilométert tesz meg a beszter- ce-telepi építkezésig. A módszerre azért mondtuk, hogy friss, mert ettől az évtől alkalmazzák, július 19-én lát­tak neki a falak fölhúzásának, azaz, az öntésnek. — Előtte beszereztük a gép­láncot — mondta Szabó Zol­tán termelési osztályvezető —, a Stetter betonkeverőt és a Cadillon darut. Az állványt és a zsalueiemeket a magyar No Fines társulástól béreljük. Mint megtudtuk, ez a mód­szer is elejét veszi a vakolás­nak. A keveréket ugyanis egé­szen sima, úgynevezett BUFA- lemezek közé öntik, így a fal csupán „glettelést” igényel, vagyis gipsszel és simítókanál­lal el lehet tüntetni a hézago­kat; ezenkívül gipszkarton le­mezeket szögeinek a felületre, erre jön a tapéta. A szerelvé­nyek felerősítésére tipliket szerelnek a zsaluelemekbe. A szerkezetépítéssel október 7-én lesznek kész előrelátható- Egyik épületrészen már a legfölsö szintig értek a No Fi- lag. Az év végére szeretnék át- nes-zsalutáblák. A szakipari munkák ezzel a technológia- adni az épületet, val is lerövidülnek, így várhatólag már idén elkészül az első No Fines-módszerrel épült lakóház városunkban. Molnár Pál Sávrendszerben épül -tét PEVA-ház a Beszterce-telepen. Képünkön két szerkezetileg elkészült lakóépület. A hát­ralevő szakipari munkák jóval kevésbé munkaigényesek, mint a régebbi technológiáknál. Készül a számviteli főiskola új épületének háromszáz személyes előadóterme. A helyiség falburkolata pirogránit belül vörösfenyőből összeállított padok, kárpitozott székek sorakoznak. Az előadó asztala mögötti falfelületet úgy képezték ki, hogy filmvetítésre is alkalmas. (bábel-íotó) Északi kapcsolat: Vantaa—Salgótarján Immáron második éve; hogy Salgótarjánnak újabb testvér- városa van, Kemerovo és Besz­tercebánya után létrejött az „északi kapcsolat”: amit a vá­ros vezetői létesítettek a finn­országbeli Vantaaval. Vantaa . . . Jószerivel Helsinki előváro­sa. Javarészt munkások lak­ják, erősen haladó szellemben nevelkedettek, amit bizonyít az is, hogy rendkívül erős a kommunista és a szociálde­mokrata párt befolyása. A vá­ros negyvenhét tanácstagja kö­zül egyébként tizenheten tag­jai a szociáldemokrata párt­nak, tizenegyen a kommunista és a népi. demokrata pártnak. És mindezek mellett —, mik között a legelsődlegesebb, de ezt néhány sorral fentebb em­lítettük már: a kommunista- és haladó szellemű pártok je­lentős befolyása — van meg egy másik közös jellemzője a finn testvérvárosnak: hasonló­képp „friss építésű”, s szinte napról napra változó. Miként Salgótarján . . . Finn részről eredt a kezde­ményezés a kapcsolatok felvé­telére — és a rá való reagálás is szinte azonnali volt. A Finn—Magyar és a Magyar— Finn Barátsági Társaságok kezdeményezte látogatások so­rán jutottak el első ízben észa­ki rokonaink városunkba, s egyidejűleg a salgótarjániak Vantaaba. A múlt évben oedig már Salgótarján város vezetői hívták meg a testvérváros de­legációját, akik a polgármester' vezetésével töltöttek esemé­nyekben gazdag napokat a megyeszékhelyen. Ekkor szüle­tett meg, s írták alá a két vá­ros közötti testvérvárosi meg­állapodási szerződést is. Néhány héttel ezelőtt — au­gusztus 21—27. között salgó­tarjáni delegáció tett hivata­los látogatást Vantaaban, amelynek vezetője Ozsvárt Jó­zsef, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első tit­kára volt. Vele folytattunk be­szélgetést tapasztalataikról, eredményeikről, s néhány mondatban szót ejtettünk a jö­vőről is. — A hivatalos formulák mellett —, amik a vezetők munkakapcsolataira vonatkoz­nak — jelentős megállapodá­sok is születtek, amelyek ki­terjednek a kultúra, a művé­szet, a sport területére, lehe­tővé teszik szakemberek köl­csönös látogatás,át, iskolák, üzemek közötti kapcsolatok felvételét. Ennek köszönhető, hogy jövőre már sor kerülhet gyermekrajz-kiállítások cse­réjére, képzőművészeti tábo­runkba meghívtunk néhány finn művészt is és megálla­podtunk abban: rendszeressé' tesszük a mindkét várost igen-* igen érintő témában tervező szakemberek és építészek köl­csönös tapasztalatcseréjét.'1 Kint, Vantaaban működik a Finn—Magyar Baráti Társaság ennek viszonzásaként, a Haza­fias Népfronttal karöltve, mi is szeretnénk létrehozni e vá­rosban egy magyar—finn klu­bot. — A kezdeti lépések meg­történtek. Mi a vantaai käo- csolat további célja? . — A már meglevő megál­lapodásokban rejlő lehetősé­gek kiaknázása. Ezek valóra váltása, vélem, nagyban hozza- „ járul majd a megismerésen túl, kézzel fogható eredménye-: születéséhez is. Hiszen —, nogv » csak példaként említsek '»g- utóbbi látogatásunk program­ja közül néhányat — mi is • jócskán szereztünk tapasztala­tot a városrendezés és -fejlesz­tés munkáiból. — ön a delegáció vezetője volt. Milyen személyes be­nyomásokkal tért haza? — Rendkívül szívélyes, ba­rátságos embereket sikerült Vantaaban megismerni, akik őszinte érdeklődéssel kérdez­tek rá szocializmust építő ha­zánk, s ezen belül is, Nógrád megye eredményeire, gondjai- <ra, s nyilatkoztak eképpen ön­magukról. Hiszen, baráti kap­csolataink az idők során még szorosabbá válnak, s meghoz» zák gyümölcsüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom