Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

Eleiünk váltósé keretei MOSZKVÁI PILLANATOK Napfényes' ősz köszöntött a szovjet fővárosra. Képriportunk Moszkva utcáinak, tereinek szeptemberi hangulatát idézi a parhrongálásig — Hát most mondja meg, aranyos lelkem, mit csinál­jak. .. Nem akarok én senki­nek a terhére lenni, megke­restem én mindig, amire szükség volt, felneveltem a lányomat, is, de mire. Olyan csúnyán beszél velem ő is, de főképp a vejem, hogy már, majdnem elemésztem magam. Nem kell nekem, csak a bé­ke. . • Hát csináljon már vala­mit. lelkem. L. néni még pityereg, sír. dogál, aztán lassan-lassan megnyugszik, s botjára tá­maszkodva elmegy. — Látja, nagyon sok ilyen ügyfél is akad — fordul hoz­zám dr. Tolvaly Egonné, a Balassagyarmati városi Tanács szabálysértési főelőadója- — Lehetséges, hogy igaza van, s a fiatalok pokollá teszik az életét, ezzel azonban legfel­jebb a bírósághoz fordulhat, ugyanis szabálysértésnek azok a kisebb súlyú cselekmények minősülnek, melyeket a jog­szabály annak minősít. A né* ni panaszai pedig nem tartoz­nak ezek közé. A főelőadó 15. esztendeje foglalkozik szabálysértési ügyekkel, így aztá’n módjában áll áttekinteni az e területen tapasztalható változásokat. — Évi 150—200 szabálysér­tési feljelentés számolható ösz- sze Balassagyarmaton, s ez a szám évek óta „beállt’’. Se nem emelkedik, se nem csök­ken. A változás inkább a meg­oszlásban tapasztalható. Ami lassan eltűnik — Régebben nagyon sok városszéli, akik erdőhöz lak­nak közel, hordták a fát. Akik mezőgazdasági terület közelében éltek „szedték” a termést. Később, amikor a termelőszövetkezetek megtil* tották a böngészést, a betaka­rítás után esetleg kinnmara­dó termények összegyűjtése is szabálysértésnek számított. Jellemző talán, hogy ugyan­ekkor a magánportáikon levő termények eltulajdonítása alig-alig játszott szerepet. — A társadalmi tulajdon megkárosításán kívül mik vol­tak még jellemző szabálysérté­sek? — Nagyon sok volt egy idő­ben a növényvédelmi rendel­kezések ellen vétő. Kampány­szerűen nem teljesítették az amerikai fehér szövőlepke ir­tásával kapcsolatos tennivaló­kat. Ugyancsak sok volt a kötelező védőoltások, orvosi vizsgálatok, tüdőszűrések el­mulasztása. Ez a kategória azonban megszűnő félben van. egyre inkább csak mutatóban akad egy-egy ilyen eset. Ami nem csökken — Mik a most „divatos” szabálysértések? — A pálmát az önkiszolgáló boltok kárára elkövetett ki­sebb lopások viszik el. Amióta ez a kereskedelmi forma meg­jelent, nem volt olyan év, hogy ne lett volna ilyen ese­tünk. — Kik lopnak? — Ha azt mondom, min­denki, ez igen messze esik az igazságtól, de tény, hogy ér­kezett feljelentés hozzánk, még diplomások ellen is. Va­laki például a Corvinban bé­lelt cipőt lopott, amikor rajta kapták, egyből elismerte és hozzátette: fogadott a barát­jával, hogy sikerül elemelnie, a lábravalót. Drága fogadás volt, 3500 forint büntetést ál­lapítottak meg. Egy mérnök, ugyancsak Budapesten, fél deci rumot lopott és azzal vé­dekezett, hogy szesztüalom volt, nem vehette volna meg. Csak abban tévedett, hogy a tilalmat még előző este fel­oldották­— Vannak-e krónikus bolti lopok? — Tapasztalatom szerint nincsenek. Legtöbbjüknek elég az egyszer kiszabott 500—3500 forintnyi bírság, melyet az el­tulajdonított érték, illetve az elkövető anyagi helyzete fi­gyelembevételével állapítanak meg, és többször nem találko­zunk ilyen ügyben. Van azon­ban visszatérés más területen. Például az iskolakötelesség be nem tartásánáL Legtöbbször ilyen a kifogás: „nagy már a lány, 13 éves, «férjhez ad­tuk», nem ér rá iskolába menni”. — Visszatérve a kereskede­lemhez, a másik oldal, a vá­sárlók megkárosítása milyen helyet kap? — Legfeljebb alkalmi vizs­gálatok során derül fény ilyenre. Legritkább esetben je­lentkeznek a megkárosított ve­vők. Így érthető, hogy sok eset rejtve marad. Emberi dolgok — Van-e gond az állattar­tással? — Ez nagyon érdekes dolog. Amíg az egy házban lakók, vagy a szomszédok jó kapcso­latban vannak, semmi baj. Ha ez megromlik, akkor „tűrhe­tetlenül ugat a kutya”, „fér­geket terjeszt a macska” és lehet sorolni a kifogásokat- Ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor valaki azzal je­lentette fel lakótársát: „foly­ton éjjel használja a mellék- helyiséget és áthallatszik a le- ömlő víz”. Ezek egyedi ese­tek, és leggyakrabban kide­rül, hogy korántsem a felje­lentésben megfogalmazottak jelentik a bajt. — Parkrongálás? — Van az is. Néha egész szemérmetlenül. Egy tetten ért fiatalember azzal védeke­zett, meghalt a barátja felesé­ge, a sírjára húzott ki öt tuli­pánt tövestül. Ittas volt az il­lető- A z ital általában sok gondot okoz. önkontrolljuk vesztett emberek, olyasmire is képesek, amit józanul semmi pénzért nem művelnének. Korántsem teljes a kép, ami a szabálysértésekkel foglalko­zók széles körű, pontos és lelkiismeretes mérlegelő mun­káját kísérelte meg elénk raj­zolni. Az itt említett esetek nagy részének nem kellett volna megtörténnie. A szabá­lyok nem korlátái, keretei életünknek. Nem akadályozás­ra, támaszravalók, arra, hogy segítsenek úgy élnünk, hogy másokat is élni hagyhassunk­—r.— A Vaszilij Blazsennij székesegyház Az ifjú házasok első útja a Vörös térre vezet Benkő Imre felvételei í E2 Bárány Tamás: "-TJ VILLA BALATONNAL 13. — Az a csönd, tudod Feri­kém ... A csönd, amire évek óta vágyom! Az vár rám oda­lent Bogárdon . . . Még egy fröccsöt? — Köszönöm, Karcsikám! Ispánki hajt a borából, int a pincérnek; aztán hátradől a széken, rágyújt A hivatalban az örökös stemplizés, tudod, az állandó telefoncsörgés, a türelmetlen felek tipródása . . . Otthon az anyósom derekára, kötve, a táskarádió, hogy akárhová megy, hallja ... A fiam kis odújából a magnó . . . Este a tévé bömbölése és hiába, hogy a gyerekek talán nin­csenek otthon és ki se nyitottak, a szomszédból min­den szót hallok, még a be­mondót és színészek hangját is megismerem . Milyen szép hangja van például Sin- kovitsnak, vagy amikor So- mogyvári a bandavezér, vagy a fődetektív . . . A másik férfi — öreg ba­rát; harminc esztendeje együtt kezdték a postán, de útjaik azóta elváltak — bólint. — Én a Básti Lajos hang­ját szeretem nagyon . . . Meg a Gábor Miklósét. Mostaná­ban elég ritkán látni... Meg a Kállai Ferenc, te! Hogy az micsoda egy színész! Igen. Szóval, ötven éve nél­külözöm a csöndet, — és íme: a türelem rózsát termett! A másik megkapta az új fröccsét; poharát odaüti Is- pánkiéhoz. — Erre igyunk, Karcsikám! — Isten éltessen, Ferikém! — Téged, jó komám. Te vagy az ünnepelt! 4 NÓGRÁD - 1978. szeptembei 24., vasárnap Ispánki szeme megpáráso- dík. — Hát igen ; 1 . Otven évei kellett rá várnom, s vagy harminckettőt átdolgoznom ke­ményen, de révbe értem! A barát kortyolgat a fröcs- cséből. — Mégis van isten, látod! — megint kortyol. — Kert is van hozzá? Ispánki legyint — Afféle vénasszonyos vi­rágoskert, igen. A másik határozottan int — Kitépni őket! Ki, mind egy Szálig! Se szegfű, se ka­ralábé! Arra itt a piac meg zöldség- és gyümölcsbolt! — Hogyan? — néz rá a po­hara fölül meglepve Ispánki. — Hogy mondod? — Ahogy logikus, egyko- mám! Veszünk két-három méhkast, aztán szőlőt telepí­tünk! Minden virág és nyam­vadt konyhakerti ágyás he­lyébe szőlőtőkét! — És? — kérdi riadtan az örökös. — Azt mire? Azt ke­zelni kell ám, Ferikém! Mi­kor? A háromheti szabadsá­gom alatt? — Ez az! — bólint hevesen a másik. — Neked még tíz év szolgálatod van, de én már jövőre leteszem a lantot! Ak­kor leköltözöm, mindent meg­csinálok, ne félj, neked nem lesz semmivel se gondod! — Poharát szájához emeli, de most csak beleszagol. — És pár év múlva már a magunk borát isszuk, Karcsikám! Nem ezt az állami lőrét ám! A ma­gunkét, öreg harcos! És tu­dod, ' mit csinálunk még? Méhpempőtenyészetet, Kar­csikám. Az most nagyon megy! Mert mit akarnak az emberek? Szépek, fiatalok és egészségesek maradni! És en­nek mi a titka? A méhpem- pő! Mert öregem, az minden­re jó! Étvágytalan? Segít a pempő! Fáradt, ideges? Szed­jen méhpempőt! Álmatlanság­ban szenved? A gyomra ren­detlenkedik? Reuma gyötri? Méhpempő! — Ne mondd! — De bizony, így van! Nem is egy cikket olvastam erről. Szóval: a bor csak a mi kedvtelésünk lesz, Karcsikám, hogy úgy mondjam; a mi kis maszek bulink ... Az igazi nagy pénzt a méhecskék hoz­zák, azzal az áldott gondos­kodásukkal az édes jó anyu­kájukról . . . — És értesz te ehhez, Fe­rikém? Méhészkedtél már va­laha? Sohasem mesélted. A másik most megint iszik. — Mit fecsegjen az ember annyit, nem igaz, komám? Hát mond csak, mihez nem ért a magamfajta gyakorlati ember? Egy kis méhészkedés — az is valami? Zsákot a fel­re, pipát a szájba, hogy azok a ronda férgek meg ne csíp­jenek — aztán lehet is jövesz- teni a mézet! Egy kis pempőt bele, egy kis virágport, aztán kész is a csodagyógyszer! Nem kell ehhez doktorátus, Kar­csikám! Csak egy kis józan ész, meg egy kis gyakorlati érzék! Feri bátyád pedig jó helyen állt, amikor ezt a ket­tőt az Úristen osztogatta! Megint int a pincérnek, egy újítás célzatából. Aztán fel­sóhajt, csippent szemével, és Ispánki térdére ver. — Hej, te, de megfogtad most velem az isten lábát! Olyan farmot csinálok én, hogy ámul, aki látja! ... — Elréved. — Néha te is betop­pansz, jöhetsz bármikor beje­lentés nélkül is bátran, meg­találsz a házban, a méhesben, vagy a szőlőben . . . Aztán kivisszük a demizsont, leülünk a lugas mellett, iddogálunk és hallgatjuk a méhek zümmögé­sét ... • Az újítás is itt van, s egyetlen hajtásra felhörpinte- tik. — Hát isten-isten, Karcsi­kám! Ha valaki, hát te aztán igazán megérdemelted ezt az adományt a sorstól! Az ünnepelt az órájára pil­lant. — Főúr! Fizetek! — Máris — mered rá a másik. — Hiszen most :öttél! — Randevúm van az asz- szonnyal. — Nofene! Mentek elvásá­rolni az örökség készpénzré­szét? Ispánki már áll. — Az ügyvéd vár. A for­maságok, tudod . . . Főúr! — Csak menj, Karcsikám. Az egy szál fröccsödre a ven­dégem voltál! — Ugyan Tónikám! A jövendő méhész nevet. — Hagyd el! Befektetés! Le­iszom ezt nálad kamatostól, a bogárdi hársfák alatt. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 20.05: Felragyog tiszta, szép­fényű csillag. A dekabristák felkeléséről szól Vlagyimir Motil rendező filmje. A történelmi vállalko­zás az 1825-ös évek Oroszor­szágát idézi, a dekabrista ne­messég felkelését, amelynek vezetője Volkonszkij herceg, így fogalmazza meg a kegyel­met felajánló I. Miklós cár előtt, miután a mozgalom vé­resen elbukott, jóindulatú, tiszta szándékait: „Felség meg is kegyelmezhet, mert fölötte áll a törvényeknek. De mi azt szeretnénk, ha az állam pol­gárai a törvények, és nem fel­séged szeszélye és pillanatnyi hangulata szerint ítéltetnének meg-” A „Felragyog tiszta, szép­fényű csillag” nem egyszerű­en történelmi szándékokat kö­vetve készült A rendező en­nél összetettebb feladatra vál­lalkozott: emberi magatartás- formákat vizsgál egy rend­kívül komplikált politikai kor­szakban, egy ugyancsak el­lentmondásos forradalmi szer­vezkedésben. A dekabristák rosszul előkészített forradalmi megmozdulását, amely a kato­nai-nemesi ellenállásra tá­maszkodott, vérbe fojtották. A dekabristákat pedig száműzték Szibériába. A film kitűnő szí­nészek, Alexej Batalov, Oleg Sztrizsenov, Innokentyij Szmoktunovszkij és mások közreműködésével készült, magas színvonalú művészi al­kotás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom