Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)
1978-09-24 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIV. ÉVF.. 226. SZÁM Ára: 1 FORINT 1978. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP Jó kvzdeményezének a »zenbányáknál Hétmillió forint újításokból A szocialista munkaverseny szerves része az újítómozgalom- A Nógrádi Szénbányák-' nál is — a termelési feladatok végrehajtása mellett — e tevékenység elősegítésére, ki- szélesítésére fordítják a legnagyobb hangsúlyt. Hiszen egy-egy jól sikerült újítás jelentősen segíti a munka termelékenységét, az anyaggal és energiával történő takarékosságot és esetenként pedig a vállalat össztevékenységét is meghatározó eredményekkel jár. A Nógrádi Szénkányáknál a huszonnyolcadik bányásznap tiszteletére indított újítóhónap különös sikerrel zárult. Több mint százharminc javaslatot nyújtottak be ezen idő alatt, amelyek közül ki- lencvenhetet fogadott el a bíráló, értékelő bizottság hasznosításra alkalmasnak. Ezek várható gazdasági eredménye meghaladja a három és fél millió forintot. Országos szinten is figyelemre méltó Nagy Imre és Balog Pál ménkes-akraüze- mi dolgozók javaslata, akik az ott folyó bányarekonstrukció meggyorsítását elősegítendő, a minőség rontása nélkül, több száz folyóméternyi meddővágat kihajtását mellőzték. Ily módon tevékenységüknek több mint egymillió-hatszázezer forintnyi haszna leszSzabó Imre építésvezető — Tarján Imre és Sebő Judit újítótársával — öt javaslatot nyújtott be. Közülük az egyik, amelyik a nehézszerelő-áll- ványok helyettesítését daru- és könnyűállvány-kom- binációval próbálja megoldani, aratott nagy sikert és „hoz” várhatóan közel hatszázharmincezer forintnyi megtakarítást. Ugyancsak a Legjobb újítás címre pályázhat Parditka János építési szakágazat-vezető, aki az előtető-szerkezet módosítására vonatkozó ésszerűsítésével négyszáznyolcezer forintnyi megtakarítást tesz lehetővé. A benyújtott újítási javaslatok nagy része magas műszaki színvonalú és szinkronban vannak a bányai üzemek fejlesztési célkitűzéseivel. Különösen örvendetes, hogy ebbe a tevékenységbe mind" több fiatal is bekapcsolódott. Szabó István, a nagybátonyi gépüzem, Tóth Gyula a szorospataki aknaüzem dolgozója volt a bányásznapi újítási hónap legeredményesebb ifjú újítója. A Nógrádi Szénbányáknál az év első nyolc hónapja alatt egyébként kedvezően alakultak az újítások- A benyújtott négyszázkét javaslatból háromszázötvenet találtak megvalósításra, bevezetésre alkalmasnak, s ezek kalkulált gazdasági eredménye várhatóan meghaladja majd a 7,2 millió forintot. Az újítók részére eddig több mint há- romszázhatvanhatezer forintot fizettek ki. Mai számunkban: Csetepatéit STC—Izzó S—1 Elszakadás? Ünnepi ülés a HISZÖV negyedszázados évfordulója alkalmából Az „Angyalkerttől" a szocialista óvodáig Emlékülés Balassagyarmaton 1 Idén 150 éve, 1828-ban nyílt meg Magyarországon az első kisdedóvó, a Brunszvik Teréz által alapított budai „Ángyaikért”. Erre emlékeztek szombat délelőtt az óvodai emlékülés résztvevői Balassagyarmaton. A városi művelődésügyi osztály, a megyei pedagógus-szakszervezet, a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozatának munkacsoportja és a Szántó Kovács János (óvónői) Szak- középiskola közös rendezésében zajló program zenés, irodalmi köszöntővel kezdődött. A szakközépiskolások műsora után az intézmény igazgatója. Tóth Lajos köszöntötte a megjelent párt-, állami, tömegszervezeti vezetőket, a pedagógiai társaság megyei tagjait, óvónőket, volt és mai tanítványokat. Bacsúr Sándor, a városi művelődésügyi osztály vezetője az elmúlt másfél évszázad legjelentősebb állomásaira hívta fel a figyelmet, méltatva Brunszvik Teréz űttörőszerepét a kisdedóvás és a nőnevelés terén- 1848-ig 77 óvoda jött létre, köztük Balassagyarmaton is egy. A századforduló idejéről származik az első óvodai törvény — ez már rögzíti, hogy testi, szellemi és erkölcsi nevelést segítő intézményről van szó — bár a gyakorlatban ez alig-alig valósult meg a 80 —100 fős csoportok, a valláserkölcsi. soviniszta szellemű nevelési eljárások miatt. Ma is értékesek a Tanácsköztársaság óvodai vonatkozású intézkedései, ha nem is válhattak valóra még akkor. Az utóbbi három évtizedről. a szocialista óvodaügyről dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott gazdag és színes előadást. A magyar oktatás- politika egészével összefüggésben elemezte, hogy a Horthy-korszak terhes öröksége, a háborús veszteségek után mi minden történt a szocialista óvodai nevelés megteremtéséért. A szociális mellett mindinkább előtérbe került a pedagógiai funkció — a 3—6 éves korúak nevelése beépült a nevelés rendszerébe —, de az óvoda ma sem az iskolai szerepet vállalja, hanem elébe megy az iskolának, előkészíti- Az 1971-es óvodai nevelési program rögzíti azt a cél- és eszközrendszert, amely ezt szolgálja. Fontos állomás volt az óvodaügyben a Magyar Pedagógiai Társaság kisgyermeknevel ési szakosztályának megalakítása. A három évtized nagy eredménye az is, hogy ma négyszer annyian járnak óvodába, mint a felszabadulás előtt. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárainak szép műsora után Bakonyiné Vincze Ágnes az OPI munkatársa az iskola-előkészítés nevelési tényezőiről tartott hasznos referátumot, kiemelten boncolgatva a közösségi nevelés tartalmát. lehetőségeit, a szerepjáték fontosságát. Az első esztendők jelentőségéről már a régiek is szóltak — ma tudatosan építünk a fogékonyságra, a gyermeki érdeklődésre. érzelmekre. Nem egyik vagy másik foglalkozás készít fel az iskolára — az óvodai személyiségfejlesztő program egésze, a szokások rendszerének kialakulása, a bizalom kifejlődése a pedagógus iránt — hangsúlyozta az előadó. Szabó Ferenc, az MPT megyei tagozatának elnöke zárszavában köszönetét fejezte ki a rendezőknek, az előadóknak és az érdeklődőknek- Utalt arra, még sokat tehetünk az óvodákért. Jubileumi rendezvény Sereden ' Emlékezetes, jó hangulatú rendezvény megtartására került sor pénteken a berceli művelődési házban, ahol a községben működő Vakok Állami Otthonának negyed- százados fennállását ünnepelték meg. A 25 éves évforduló tiszteletére Bercelre látogattak az otthon felügyeleti és társszerveinek képviselői is. Az elnökségben foglalt helyet — többek között — dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Vass Tibor professzor, a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetségének elnöke és főtitkára, dr. Bódi István. A meghívott vendégek és a hallgatóság köszöntése után Tolnainé Bérces Gabriella szavalatára került sor, aki Pablo Nerudá- nak Az élethez eímű költeményét adta elő. Ezt követte az a történelmi visszapillantás, ami az otthon fejlődésével ismertetett megalakulásától napjainkig. A beszéd hangsúlyozta azt a mérhetetlen fejlődést és szemléletbeli változást, aminek eredményeként az elesett, munkaképtelen, vak emberekről intézményesen gondoskodik államunk. Ma már senkinek sem kell „vak falubolondjaként” tengetnie életét. Ök is dolgozhatnak — kosárfonást, seprűkészítést, gumisorjázást végezhetnek — és joguk van a színvonalas szórakozáshoz, sportolás-, hoz, a nyugodt pihenéshez. A berceli vakok otthonában pillanatnyilag száztíz gondozott van — közöttük ötven látó, értelmi fogyatékos fiatal fiú is található —, akik minden gondoskodást, gyá- molítást megkapnak az ápolónőktől és a kiszolgáló személyzettől. A történelmi visszapillantást követően az intézményben kimagasló munkát folytató dolgozók kitüntetésére és annak a négy gondozottnak hangszerekkel történő megjutalmazására került sor, akik 25 éve élnek Bercelen. Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg az a kormányrendelet, amelynek alapján a népművészet és a háziipar különböző csoportjai egy szervezetbe, a HISZÖV-be tömörültek. A negyedszázados évfordulóról szombaton a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában ünnepélyesen emlékeztek meg a szövetséghez tartozó 71 szövetkezet, valamint a Népi Iparművészeti Tanács képviselőinek részvételével. A jubilálókat Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese köszöntötte, kiemelve a magyar népművészet hagyományait mentő, ápoló és továbbfejlesztő szerepük kultúrpolitikai fontosságát Nagy László, a HISZÖV elnöke ugyancsak méltatta azt a szerepet, amelyet a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetek a tárgyi népművészet kultúrájának továbbfejlesztésében, a mai ember környezetében való funkcionális felhasználásnak előmozdításában kifejtenek. A magyar népművészet —, mint mondotta — az elmúlt negyedszázad alatt világhírre tett szert, a szövetkezeti keretek között sokat fejlődött. A 71 háziipari és nép- művészeti szövetkezetben jelenleg mintegy 40 000 tag dolgozik. Évi hárommilliárd forint értékű termékeik egy- harmada külföldön, többségükben nyugati országokban talált piacot. A közművelődést szolgáló tevékenységben élenjárnak a népművészet mesterei és a népi iparművészek —, több mint 700-an, évről évre formálják szép, a mai ember életéhez illeszkedő alkotásaikat. A háziipari és népművészeti szövetkezetek számos nemzetközi elismerést arattak. Tagjaik közül többen kaptak Grand Prix-t, Oscar-díjat és VIT-díjat. A Kossuth-díjas Kapolai Antal és Kántor Sándor nemzetközi hírű tevékenysége fémjelzi törekvéseik vonulatát. Az ünnepi megemlékezésen a szövetkezeti mozgalomban több évtizede tevékenykedő tagok közül számosán részesültek kitüntetésben. Keserű Jónosné Alma-Atába utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével szombaton delegáció utazott Alma-Atába, a magyar gazdasági és 'műszaki napok megnyitására. A miniszter a gazdasági és műszaki napok fővédnökeként előadást tart hazánk gazdasági életéről és a magyar— szovjet együttműködés alakulásáról. Vásárija Nagy területeit állította ki termékeit az őszi BNV-n a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár. A Nógrád elnevezésű lakószobabútorhoz új fajta kárpitozású ülőgarnitúrát terveztek, amelyet — várhatólag — már idén gyártani fognak. Szörpökkel állt elő a nemzet- Fal- és padlóburkoló lapokat közi vásáron a drégelypalánki mutat be a vásár látogatóinak Szondi Mezőgazdasági Terme- a FIM Romhányi Építési Kelőszövetkezet. Többek között rámiagyára. A vásáron csak- málnából. szamócából, meggy- nem húszfajta csempét állítot- ből, szőlőből, ribizliből és he- tak ki. Bemutatójukkal a csedliből készítenek italt a Romhány III. üzem kapacitá- drégelypalánkiak. sának kitöltésére készülnek. Nagy az érdeklődés az új szovjet gépkocsi, a VÁZ—2121 NIVO terepjáró iránt. A megterheléseket jól bíró autó motorja 1300 köbcentis, 89 lóerős, ezzel négy személyt 130 kilométer per óra végsebességgel képes szállítani. Üj terméke a VIDEOTON-nak a tévéfoci. Két típust készítenek; egyiket japán kooperációval, másikat önállóan. Utóbbi a jövő héttől Pesten kapható, 1800 forint ellenében. (Kulcsár József felvételei)
