Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

Nicaraguái jelentés Általános sztrájk A nioaragual hadsereg pén­teken késé este hivatalos köz­leményben jelentette be, hogy Matagalpában véget ér­tek a harcok. A hírügynöksé­gek arról számolnak be, hogy a fővárosban, Managuában és a tőle 90 kilométerrel nyugat­ra levő Leonban folytatódnak a véres összetűzések. Leon városában a karhatalmi ala­kulatok polgári személyek csoportjával csaptak össze. Akik házi készítésű robbanó­palackokkal viszonozták a ka­tonák támadását. Managuában a Somoza diktátor leváltását követelők egy csoportja a nemzetközi repülőtér köze­lében ütközött meg a hadse­reg alakulataival. Az ellenzéket tömörítő szé­les front péntek este azt kö­zölte, hogy az ipar és keres­kedelem 90 százaléka szüntet­te be a munkát, válaszul a Somoza távozását követelő sztrájkfelhívásra A főváros 150 benzinkútjának tulajdo­nosai ugyancsak pénteken kö­zölték, hogy a benzinkutak szombattól beszüntetik a benzin árusítását, A kormány viszont kilátásba helyezte, hogy ebben az esetben a had­sereg bevetésével szavatolja az üzemanyag elosztását- Miközben a hadsereg azt állítja, hogy Matagalpában „visszatért a rend és nyuga­lom” Cristobal Genio, az el­lenzék egyik vezetője elmon­dotta, hogy a hadsereg egy­ségei a városban válogatás nélkül halomra gyilkolják a polgári lakosokat, olyanokat is, akiket csupán gyanúsíta­nak, hogy rokonszenveztek a felkelőkkel. Somoza elnök pénteken -a fővárosban épített betonbun­kerében svéd és angol újság­írókat fogadott. Kijelentette nékik, hogy idő előtti lemon­dása csak akkor jöhet szóba, ha azt egészségi állapota te­szi indokolttá. A diktatúra ellen fegyve­res erővel küzdő sandinista nemzeti felszabadítás! front képviselői hangsúlyozták, el­utasítják mind az Egyesült Államok, mind pedig az Ame­rikai Államok Szervezetének közvetítését- Rámutattak, hogy a Somoza-rendszert ma­ga Washington fegyverezte fel, az Amerikai Államok Szer­vezete pedig végeredmény­ben az Egyesült Államok kre­atúrája. (MTI) A HÉT HÁROM) KÉRDÉSÉ Az amerikai elnök, a wyomingi nyaralóig Is elhangzó vi­ták zajában, aligha adhatta át magát a tökéletes kikapcsoló­dásnak, ráadásul a tervezett idő előtt meg kellett szakítania szabadságát. Carter, a héten sietve visszatért Washingtonba, hogy két vaskos dossziét lapozzon. Az energiabehozatal, az olajimport csökkentésével kapcsolatos állásfoglalásokat, hiszen ez a kérdés közvetlenül érinti a gazdasági helyzetet, infláci­ót, munkanélküliséget, s így kihathat, az újjáválasztási esé­lyekre is. (A fehér házi íróasztalnál ismét helyet foglaló Carter egyik első cselekedete egy szovjet rendelésre készülő, olajfúró-berendezéseket gyártó üzem leszállításának felfüg­gesztése volt, amerikai lapok szerint így kívánt Szenátusi ellenzékének kedvében járni. Mindenképpen súlyos felelős­ség a szovjet—amerikai kapcsolatokat további terhelésnek kitenni és pillanatnyi, szavazatszerzö tényezőket helyezni előtérbe.) A másik probléma belpolitikai vetülettel is ren­delkező külpolitikai gondhalmaz: a közelgő Camp David-i tárgyalások előkészítése. világbékét, az enyhülést, a né-’ pék érdekeit. A Vietnam elle­ni fellépés, a fegyverkezési hajsza dicsőítése, a feszültség csökkentésére javasolt akciók ellenzése, a NATO-országok- kal való katonai és politikai együttműködés, reakciós re- zsimek támogatása, a fasiszta Pinochet-csoporttal kialakí­tott barátkozás — egyazon pekingi politikának különbö­ző megnyilvánulási formái. Hogyan áll Namíbia füg­getlenségének ügye? Szombaton visszatérésre készültek az űrhajósok Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az utolsó kísérleteket vé­gezték együttesen a Szaljut —6 állandó személyzetével a szovjek—NDK nemzetközi űregyüttes tagjai. Szombaton ismét működtek a „miniko­hók” — újabb kristályosítási, műszaki próbákra került sor. Az anyag egy része azonban már összecsomagolva várja azt, hogy a Földre szállítsák. BLkovszkij és Jähn, mint azt bejelentették, nem saját űr­hajójával tér vissza a Föld­re, hanem azzal, amely ere­detileg Koval jonokot és Ivancsenkovot vitte a Szal- j úthoz­A kísérletek vezetői sze­rint a négy űrhajós eddig tö­kéletesen végrehajtotta az előírt programot. Megmozdulások Iránban Szombatra virradó éjjel is folytatódtak a kormányellenes megmozdulások Iránban. Te- heráni sajtójelentések szerint a tüntetők és a karhatalmi erők közötti összecsapásoknak, a fővároson kívül Mashhad, Ardabil, Shustar és Abadan városokban az utóbbi 48 órá­ban 11 halálos és számos se­besült áldozata van. Az új iráni kormány eddigi tevékenységével kapcsolatban mind mohamedán egyházi ve­zetők, mind pedig parlamenti képviselők is elégedetlensé­güknek adtak hangot. Űjabb ellenzéki csoportosu­lások jöttek létre, amelyek Dzsafar Sarif-Emami jelenlegi kormányát alkalmatlannak tartják a válság megoldására. (MTI) Bányász napi ünnepség Nagy bálom/ ban ■ (Folytatás az 1. oldalról) rnényt érjenek el. Ehhez az szükséges, hogy még egyér­telműbbé váljék az a felis­merés; a szénbányászat köz­ponti támogatása mellett meghatározó szerepük van a munkahelyi kollektíváknak, a gazdaságosabb szénterme­lésben- Az anyagi eszközök gyarapodása, a bányamunka fokozottabb megbecsülése alapvetően munkájukon, eredményeiken múlik. A bányásznapi munkaver- eeny — hasonlóan a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára kez­deményezett versenyhez — igazolja, hogy a dolgozók, a bányászok döntő többsége kész és képes a nehézségek leküzdésére, az egyre növek­vő feladatok megoldására. Ennek hatása már jelentkezik az elmaradás mérséklésében, a kiegészítő tevékenység 10 millió forinttal történő túl­teljesítésében- Ez azért vált lehetővé, mert a szénbányá­nál egyre több az olyan kol­lektíva, mint Nagy Pál Mátéé, Molnár Vendelé, Adorján Ot­tóé, a Kossuth brigádé, a Ga­garin brigádé. Ez utóbbi el­nyerte a megyei pártbizott­ság jubileumi oklevelét is. Ugyanakkor növekszik azok­nak a műszakiaknak a szá­ma is, akik kezdeményező­készségükkel. aktivitásukkal kitűnnek és hozzájárulnak a közös sikerekhez. Rátérve a feladatokra. az előadó legfontosabb tenniva­lónak a termelési, gazdálko­dási feladatokat, a rendelke­zésre álló eszközök jobb hasz­nosítását. az előkészítő. ku­tató-, feltáró- és vágathajtó munka terv szerinti megva­lósítását. a széntermelés faj­lagos mutatóinak javítását. a műszaki fejlesztés további folytatását, a szocialista mun­kaversenyben és a termelési mozgalmakban rejlő lehető­ségek jobb hasznosítását, a szakmai képzés fokozását, a tartalmasabb, céltudatosabb politikai nevelő, felvilágosító munkát jelölte meg- Majd vé­gezetül sikert kívánt a to­vábbi munkához. Ezután Nagy Pál Máté, a ménkesi aknaüzem szocialis­ta brigádvezetője köszöntöt­te a jelenlevőket, jobb mun­kát ígért, majd javasolta, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság megalaku­lásának 33. évfordulója- al­kalmából küldjenek távira­tot az Országos Béketanács­nak. A javaslatot egyhangú­lag elfogadták­Az ünnepi beszéd után Rácz Lászlób a Nehézipari Miniszté­rium főosztályvezetője kitün­tetéseket adott át. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát if). B. Bakos József vájár, ezüst fokozatát Péter Béla gépkocsivezető, bronz fokozatát L etovai Ferencné pénztáros kapta- A Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetésben részesültek: Toldi Miklós, Macsuda .Tivadar. Gajdár Vencel, Hubai László vájárok Kiss Istvánná teker­cselő. Kővári Sándor fűrész­gépkezelő, Liptai Jenő főelő­adó, Kertai József irodaveze­tő, Tari István fúrómester. A Szocialista Kultúráért ki­tüntetést Kiss Géczi András. a salgótarjáni Bányász fúvós- zenekar tagja vette át. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott: Garamszegi Ferenc akná'z. Tóth Tibor lakatos. Barta László raktáros­Az ünnepség befejezéseké«-! műsort adott a Bányász Mű­velődési Ház irodalmi színpa­da. Utcát neveztek el Mihályit Ernőről Koszorúzási ünnepség, a Mező Imre úti temetőben Mihályfi Ernő, neves publi­cista és politikus, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője születésének 80. évfordulóján, szombaton, megemlékezést tartottak a fővárosban. Az évforduló alkalmából ró­la nevezték el a Budapest II- kerületében levő Tövis utcát —, annak a környéknek egyik utcáját, ahol életének egy ré­szében élt, lakott. Az immár nevét viselő utcában elhelye­zett emléktábla előtt Mát­rai Betegh Béla, a Magyar Nemzet főmunkatársa méltat­ta Mihályfi Ernő közéleti, új­ságírói pályáját A megemlékező szavak után a Magyar Nemzet szerkesz­tősége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevé­ben Fethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Raj- csányi Károly, a lap főszer­kesztőhelyettese és Pásztor János, a MUOSZ' főtitkárhe­lyettese helyezett el koszorút az egykori kollégára emlé­keztető táblán, s megkoszo­rúzták az emléktáblát a Ha­zafias Népfront budapesti bizottságának, továbbá Buda­pest II. kerületi Tanácsának képviselői és elhelyezték ko­szorúikat az utca új névadó­jának családtagjai­Az évforduló alkalmából koszorúzás volt Mihályfi Ernő Mező Imre úti temetőben levő síremlékénél is. Sírján a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának koszorúját Bodonyi Pálné, az Elnöki Ta­nács tagja helyezte el, s meg­koszorúzták a sírt a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, a MUOSZ-nak és a Magyar Nemzet szerkesztősé­gének, valamint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság el­nökségének képviselői. Ko­szorút helyeztek el a síron Mihályfi Ernő családjának tagjai is. (MTI) Hogyan állnak a frontok két nappal Camp David előtt? Valamennyi érdekelt fél si­etett tenni. Vasárnap az iz­raeli kabinet csaknem négy­órás ülésén véglegesítette hu­szonhat pontos tervét, szerdán, Iszmailiában az egyiptomi nemzetbiztonsági tanács állí­totta össze kívánságlistáját, majd csütörtökön Carter nyi­latkozott az Egyesült Álla­mok, mint teljes jogú Camo David-i résztvevő nevében. A kiszivárgott részletek szerint a legújabb javaslatok tulajdon­képpen régiek, árnyalatnyi fi- norriításokkal Kairó, illetve Tel Aviv korábbi álláspontját tükrözik. Joggal felvetődik a kérdés, ha az eddigi, külön­böző tárgyalási formák ku­darcba torkollottak, vajon a marylandi elnöki rezidencián beköszönt-e a várt csoda? Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy túl nagy kockázatot vál­laltak, s a teljes holtpontot valamennyien jobbnak látják elkerülni. Szadatnak számol­nia kell Egyiptom gazdasági csődjével, s a mesterségesen felkorbácsolt békeremények meghiúsulásának visszahatá­sával; Begin koalíciója a na­pokban 77-ről 69-re fogyott a 120 tagú knesszetben s mások is elhagyhatják a veszteglő hajót, ha a miniszterelnök makacssága és szélsőségessége miatt véglegesen zátonyra ke­rül; Carter tétje az amerikai befolyás kiszélesítése a Közel- Keleten, külpolitikai tekinté­lyének növelése s az arab olajállamokkal való kapcsolat, ami nem mellékes az ameri­kai gazdaság szempontjából. Ezért egyrészt számolni kell az utolsó percig dúló ideghá­borúval, mindegyik a másikat szeretné engedményre kény­szeríteni. Másrészt elképzelhe­tő egy olyan általános nyilat­kozat tartalékban tartása, amely a résztvevőknek leg­alább formális kiutat jelent a sikertelenségből. A régi álláspontok ismétel­getése mellett jelentkezett egy új veszélyes elem is: a nem­zetközi biztosítékok kapcsán szóba került, amerikai csapa­tok állomásoztatása a térség­ben. Igaz, csupán feltételes módban beszéltek róla, de nem zárták ki egyértelműen a le­hetőséget. Az a reális veszély jelentkezik tehát, hogy ame­rikai bábáskodással megpró­bálnak különbékeszerződést hozni. Egy ilyen lépés — ezt állapították meg a moszkvai szovjet—Szíriái tárgyalásokon — csak tovább bonyolítaná az amúgy is zavaros helyzetet, s még messzebb vinne az igazi és tartós békerendezéstől. Mi történt a vietnami— kínai határon? Ha Vietnamról beszélünk, rossz emlékek fűződnek az eszkaláció kifejezéshez, amely- lyel annak idején az amerikai hadviselés lépcsőzetes kiter­jesztését jelölték. A világsaj­tó nem egy orgánuma ma­napság a pekingi provokációk eszkalációjáról ír. Joggal, hi­szen Kína, a nagyhatalmi so­vinizmus jegyében, fokozza nyomását a szomszédos Viet­namra. A kambodzsai csapa- fbk pekingi sugallatra és jó­váhagyással történt betörése­it a megígért gazdasági segít­ség leállítása, a propaganda­háború, majd a határterülete­ken felidézett feszültség kö­vette. Peking nem válogatós a módszerekben: először hiszté­riát szított a hoák között, hogy Vietnam elhagyására késztes­se őket. utána lezárta a hatá­rokat, hogy a politikai eszkö­zül felhasznált emberek kétségbeesését még inkább fo­kozza, legújabban mindenkit vissza akar telepíteni, s a ha­zatérni kívánkozókkal együtt alighanem számos ügynököt is küldenének. A sorozatos összetűzések a héten foko­zódtak és sajnálatos módon emberáldozatokat is követel­tek, amiért a felelősség a kí­nai rendzavarókat terheli. A kínai politika tehát még az eddiginél is súlyosabb helyzetet teremtett a két or­szág határain: ezért váltott ki olyan nagy visszhangot és egyetértést a Béke-világta- nács felhívása, hogy szeptem­ber 2-át, a vietnami nép nagv nemzeti ünnepét nyilvánítsák a szolidaritás napjává. Hiszen az ellenséges kínai magatar­tás nemcsak Vietnamot sújtja, a pekingi lépések közvetve és közvetlenül veszélyeztetik a Az Afrikai Egységszervezet­nek a kontinens negyvenki­lenc független országa tagja. Az ötvenedik minden bizony­nyal Namíbia vagy Zimbabwe lesz. (Inkább Namíbia, miután a zimbabwei „belső rendezés” hívei a szemmellátható időhú­zásra játszanak, legújabb re­ményük, hogy egy konzervatív győzelem az esetleges októbe­ri brit választásokon, Londont jobb megértésre bírja irá­nyukba:) Waldheim a héten elhang­zott üzenetében 1979. nyarát jelölte meg Namíbia függet­lenségének előrelátható dátu­mául. Eredetileg még az idei esztendőről volt szó, de csú­szás mutatkozik a tervezett menetrendben. Ügy tűnik azonban, hogy nem is any- nyira a néhány hét vagy a néhány hónap a perdöntő, ha­nem a függetlenség kikiáltásá­nak körülményei. A dél-afri­kai hatóságok, akik világszer­vezeti mandátumukkal visz- szaélve gyakorlatilag gyarma­tosították az országot, ha már nem térhetnek ki a független­ség elől, szeretnék azt a ma­guk módján létrehozni, a SWAPO, a hazafiak harcos szervezetének kirekesztéséveL A vita most azon folyik, hogy dél-afrikai részről a SWAPO teljes korlátozását kívánják, míg a szervezet fenntartja magának a jogot a fegyveres akciókra, a valódi független­ség eléréséig. Ám vita van az ENSZ-csapatok Jelenléte és tervezett létszáma körül is, a dél-afrikaiak csak jelképes részvételt szeretnének, míg a nemzetközi közvélemény úgy véli: Namíbiában szinte fi­zikailag biztosítani kell, hogy a szavazók leadhassák voksu- kat és azt válasszák, akit akarnak. A dél-afrikai gyar­mati hadsereggel szemben né­hány megfigyelő kevésnek bi­zonyulna. A héten sorozatos nem hi­vatalos konzultációk folytak a Biztonsági Tanácsban, s nem­sokára szabályos ülésekre is sor kerülhet. Odáig már elju­tottunk. s ez sem kevés, hogy Dél-Afrika többé nem tart­hatja a régi gyarmati feltéte­lek között Namíbiát. De. mint annyi más esetben is. nem elég a formai függetlenség — valódi önrendelkezést kell biz­tosítani Namfbia sokat szen­vedett népének. Réti Ervin NÓGRÁD — 1973. szeptember 3., vasárnap I Több mint 140 tudós vesz részt a 28. Pugwash-konfercncián, amelyet a bulgáriai Várnában tartanak 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom