Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

Kávét vagy teát ? Lusta, mint a lajbár r A kontinensen Magyaror­szág áll az első helyen a ká­véfogyasztásban, ami szinte már népszokássá vált ná­lunk. Kávéval kínáljuk a vendégeket, a mosógép- és a telefonszerelőt... Munka közben jó I ürügy a kikapcso­lódásra. •. Nincs értekezlet, tanácskozás feketekávé nél­kül. .. A kávé kis adagban való­ban jó közérzetet biztosít, gyakran vágyunk azonban rá olyankor is, amikor nem va­gyunk különösebben fárad­tak, csupán megszokásból akarjuk felhörpinteni. A rend­szeres, túlzott kávéfogyasz­tásnak pedig már több kó­ros következménye lehet Az élénkítő hatás ugyanis a szervezet erőtartalékainak mozgósításából ered- Mérték- telenség esetén ezek a tarta­lékok kimerülnek, s ilyenkor teljes testi és szellemi kifá­radás lép fel. A gyomorfekély, a magas vérnyomás, a szív­trombózis, a neurózis — bár erős túlzás lenne ezeket el­sősorban a kávé számlájára írni —, mégiscsak szorosan összefüggenek azzal a haj­szolt életmóddal, amelynek része a mértéktelen kávéfo­gyasztás is. A szomszédos és a távolab­bi országokban sok helyen te­áznak kávézás helyett. A teá­zás szokását máig sem tudta kiszorítani a pörköltkávé. A legtöbb helyen. tárgya­lásoknál, fogadásokon — a kávét, más italokkal pótol­ják. Vietnamban például úgy­nevezett „zöld teát” szolgál­nak fel reggelire és az ipari tárgyalások, üzleti megbeszé­lések alatt is. Egy férfi — a teásember — állandóan azt figveli. hogyan apad a csé­székben ez a zöld folyadék, és ilyenkor úira tölt, mivel •oh a sem ürülhet ki a teás­csésze­Nyugaton ismerik a magya­rok szinte egyedülálló kávé­szenvedélyét, s hogy kedves­kedjenek, kávéval kínálják a hazai turistákat, de azt a sa­ját elképzelésük szerint ké­szítik el. Miután maguk fél­tik a szívüket a kávétól és a vendég egészségére is vigyáz­nak. így úgynevezett „Blüm­chen Kaffét”, virágkávét főznek. A név onnan szár­mazik, hogy a kávé olyan híg. olyan átlátszó —, persze en­nek megfelelően gyenge is —. hogy a csésze belsejében le­vő virágmintás rajzolat át­látszik rajta. Angliában sok­féle és jó ízű üdítő ital kísé­ri a tárgyalásokat. sohasem kávé. Közismert az angolok szertartásszerű teafogyasztá­sa is. A tőlünk nyugatra fek­vő államok közül Itália az egyedüli kávéfőző ország. Ott viszont olyan erős kávét ké­szítenek, hogy alig lehet meg­inni- Ezért, sok helyen tej­színnel „szelídítik”. A Szovjetunióban nincs ét­kezés teázás nélkül. A tea ál­talános szokás, akárcsak az angoloknál. A vendéget nem is nagyon kérdezik, amikor eléje teszik a teát, vagy ha mégis, az csak afféle általá­nos társalgási szövegként hat, mint Angliában a ,,How do juo do”, vagy nálunk az ér­deklődés nélkül kimondott „hogy vagy”? A tea mellé kis tégelyben gyümölcslekvárt he­lyeznek, ebből lehet bele ten­ni. Az igazi teás azonban csak cukorral issza. A forró teát nemegyszer a csészealj­ból hörpintik fel, ezáltal hű- tik. Ha citrommal isszák, azt sosem teszik előre bele, hanem szeletekre vágva mel­léhelyezik- Minden önkiszol­gálóban lehet teát inni. A szamovár állandóan forró, s a porcelán csészében a tea- koncentrátummal a tea erős­sége is meghatározható. Ha magyar vendég kedvéért még­is kávét főznek, az egészen gyenge, szinte semmi hatása sincs. A tea, amely nálunk sosem volt igazán népszerű, ma az egyik legáltalánosabb kávét helyettesítő ital. Emellett azonban a pótkávék — a cikó­ria, a maláta stb. — is rene­szánszukat élik az egész vilá­gon. Az ínyencek újabb ká­vét helyettesítő italokat is állítanak össze, felismerve a túlzott feketefoevasztás egész­ségkárosító hatását- Ilyen koktél például a lehűtött tea, amit szódásszifonba töltve cit­romlével. kevés cukorral és tejszínnel ízesítenek. Sokak szerint ez az eevik legkitű­nőbb hideg üdítő ital. Mi, magyarok egy kicsit hajlamosak vagyunk rá. hogy naevra értékeljük' azt, ami „külföldi”. Ebben az eset­ben viszont — a kávézás, teá­zás, a vendégvárás; és a rep­rezentációs szokások terén — talán valóban nem ártana kö­rülnézni ! t- j­Lada és társai Az 1970. évi 916 ezerrel szemben 1978-ban 2 millió 140 ezer gépkocsit gyárt a szovjet autóipar. Ebből 758 ezer teherautó lesz, 1 millió 306 ezer személygépkocsi és 76 ezer autóbusz. Az ugrás­szerű fejlődést az eredmé­nyezte, hogy a moszkvai, a gorkiji, a minszki, a kremen- csugi és más gépkocsiüzemek mellé a hatalmas kámai és a Lada gépkocsijairól közis­mert volgai autógyár is ter­melni kezdett. A cári Orosz­országban a század elején Rigában készítettek először autókat. A korabeli statiszti­kák tanúsága szerint 1908. és 1915. között összesen 451 sze­mélygépkocsit és néhány te­herautót. Igaz, a Szovjetunió egyelő­re még elmarad néhány fej­lett tőkésország autóiparától, Ö NÓGRÁD - 1978. hiszen az amerikai gépkocsi­gyárak például évenként kö­rülbelül tízmillió kocsit bo­csátanak ki, és Japán, az NSZK és Franciaország is több milliós szériákban gyártja a személygépkocsikat. Ám a szovjet autóipar dinamizmusa, amely gyakorlatilag a hetve­nes évektől elkezdődött, arra enged következtetni, hogy a fejlődés továbbra is lépést tart az egyre fokozódó igé­nyekkel. Világszerte egyre kereset­tebbek a volgai autógyár VAZ- modelljei, amelyek közül a Lada—1600 a legújabb „slá­ger”. Mind kiforrottabbak a Moszkvics-gyár autótípusai is. A nem túl korszerű Zaporo- zsecre bizony ráfért az az át­alakítás, ami majd a ZAZ— 968 M típuson lesz felfedez­hető. Motorjának teljesítmé­szeptember 14., csütörtök nye 50 lőerő lesz, maximális sebessége pedig 130 km/óra. A sokkal díszesebb, gumibetátes lökhárítójú új típus légellenál­lása sokkal kisebb lesz, mi­után az oldalsó „kopoltyúk” is eltűnnek a karosszériából. A tágasabb utasterű, csaknem kétszeres csomagterű ZAZ— 968 M-et tárcsafékkel és fej- támaszos ülésekkel is ellátták a konstruktőrök. Képünkön: a szovjet autó­ipar luxusgépkocsija, a hét- személyes GAZ—14. A Csajkát felváltó típus nyolchengeres, 220 lóerős motorjával 175 km/óra csúcssebességet érhet el. Automatikus sebességvál­tóval, hidraulikus szervokor­mánnyal rendelkezik ez a rep­rezentatív külsejű, kényelmes kocsi, de légkondicionáló be­rendezéssel, sztereorádióval és magnetofonnal is ellátták a tervezői a három üléssorú luxusautót. Lusta, mint a lajhár, szok­tuk mondani, ha valaki ugyan­csak ráérősen, komótosan dol­gozik, vagy arra a diákra, aki háromszor is meggondolja, míg végül nagy nyögések kö­zepette nekifog házi feladata elvégzésének. De vajon don­nát ez a mondás? Hol élnek, milyenek és valóban olyan lusta állatok-e a lajhárok? Ezek a különös, valóban nem mindennapi állatok Dél- Amerika párás őserdeiben él­nek. Nagyságuk 70—80 cm. Két nagy csoportjukat külön­böztetjük meg a két- és a há­romujjú lajhárokat. Ez utóbbi abban különbözik valamennyi emlősállattól, hogy 9 nyakcsi­golyája van, s ennek követ­keztében a fejét 180 fokkal el tudja forgatni. egészen sajátos formáját vá­lasztották. Lefelé fordulva lógnak az ágakon, közben lá­bukkal, helyesebben kampós karmokkal kapaszkodnak. Méghozzá olyan erősen, nogy a lőtt példányok még holtuk után sem estek a földre. A lajhárok valóban rendkí­vül lassú mozgású, ha úgy tet­szik, lusta állatok. Kényelme­sen másznak végig az ágakon, közben a leveleket és a rügye­ket csipegetik. A földön tel­jesen tehetetlennek bizonyul­nak, érdekes módon azonban viszonylag jól úsznak. Ha te­hát egy lajhár alatt éppen ak­kor törik el az ág, amikor a folyó felett tartózkodik, nem esik kétségbe, hanem szépen kiúszik a partra és a nála megszokott lassúsággal ismét a koronába tornássza fel magát. A lajhár azonban akkor sem mozog gyorsabban, ha ellen­ség bukkan fel a közelében. Inkább teljes mozdulatlanság­gal igyekszik segíteni mag in. Ebben nagy szerepet kapnak azok az algák, amelyek az ál­lat hosszú szőrében nőnek és, amelyektől a zöldes színezetet nyerve teljesen beleolvad környezetébe. A lajhárok szőrzete hosszú és éppen életmódjuk követ­keztében a többi emlősöktől eltérően a hasoldalról a nát- oldal felé nő. A lefelé csün­gő szőrzet többek között meg­akadályozza azt is, hogy az eső a bőrhöz jusson, és a víz két oldalon lecsorogva szaba­don csepeghet a földre Schmidt Egon A lajhárok ujjai nagy, haj­lított és hegyes karmokban végződnek, melyeket leginkább talán egy jókora kampóhoz le­hetne hasonlítani. Első látás­ra ezek a „szerszámok” bizo­nyára furcsának hatnak, de ha megismerjük a lajhárok ele­iét, nyomban rájövünk arra, hogy bizony nem véletlenül fejlődtek ilyenekké. ivlíg ugyanis a szárazföld^ emlősök általában négy lábon járnak, a lajhárok a közlekedésnek KÉT VICC A kocsmába belép egy ven- A szerző első könyvét a dég, rámutat a söntéspultra következő ajánlással bocsá- roskadt holtrészeg férfira és tóttá közre: „Kedves felesé- így szól a csaposhoz: gemnek, akinek távolléte nél­— Ugyanazt kérem, amit ő kül egyetlen sort sem tudtam ivott.. ■ volna írni”. 4 Balassagyarmati városi Tanács VB pénzügyi osztálya felhívja 3i adózó állampolgárok figyelmét, bogi/ az 1978. második félévi adójukat legkésőbb 1978, szeptember 15-ig adópótlékmentesen rendezhetik. Apróhirdetések ÁcSB'+é* út* /tretet +* / Magyar Posta ZSIGULI 1200-as ZM-es meggypiros, kifogástalan állapot­ban eladó. Ságújfalu, Kossuth út 35. ZS frsz. 126­os Pols­ki sürgősen eladó. Szécsény, Gábor Áron út 6. BALATONI kert­tulajdonosok! Ezüst­fenyők különleges kékes-ezüstösek, örökzöldek. Árusítás hétvégeken: Zamárdi- Felső Zalka Máté utca 55. KULCSMASOLAS, lengyel kulcsokat is. Cím Ipacs Gyula, au­tószerelő-mester, 3100 Salgótarján, Csizma­dia S. út 10. ALBÉRLETI szoba kiadó, Zagyvapálfal- va, Honvéd út 3. SZOBA, konyhás, kamrás és három mellékhelyiségből ál­ló lakás Salgótarján, Csizmadia út 4. szám alatt sürgősen eladó. BALASSAGYARMA­TI LAKOSOK FI­GYELMÉBE! HIRDE­TÉSFELVÉTEL A NÓGRAD C. MEGYEI LAPBA BALASSA­GYARMAT, LUTHER UTCA 8., KARD- HORDÖ MIKLÓSNÉ- nAl. hétfőtől PÉNTEKIG 8-TŐL 17 ÖRAIG. SZOMBA­TON 8-TÓL Í3 ÓRÁ­IG. UV frsz. 1981-ig mű­szaki vizsgázott Skoda 100-as De Luxe 39 000 km-rel eladó. Érdek­lődni lehet: Szécsény, Rákóczi út 68. 17 órá­tól, szombat-vasár­nap egész nap. SKODA járósza­lagfűrész, betegség miatt 13 000 Ft-ért sürgősen eladó. Ke­resztúri Pál, Magyar- nándor, Kossuth utca 28. NÉMET juhász­kutya-tenyésztők fi­gyelem ! NSZK világ­győztes kutyáinak mahagóni vörösraj- r.os utódjával sport­társi feltételekkel fe­deztetek. Pásztó, Le­nin út 5. Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Csak nálunk! Régiért ú i öltöny csero-a keié — a balassagyarmati IPOLY ÄRUHÄZEAN — és a salgótarjáni PÉCSKÖ ÜZLETHÁZBAN szeptember 15-töí 23-ig. Használt öltönyét átvesszük és az új öltöny árából 300,— Ft engedményt adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom