Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

Megteltek a tárolók Készülnek az őszi betakarításra Az elmúlt esztendőkben — gyakrabban, ritkábban — csörgött a telefon a szerkesz­tőségben, s valamelyik ter­melőszövetkezeti vezető ne­kikeseredve panaszkodott, hogy órákat várnak a ter­ményt szállító tehergépko­csik, vontatott a gabona át­vétele. Az idén nyáron vi­szont nem érkezett ilyen hír. Ennek legjobban Janák Sán­dor, a Nógrád megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója örül. van a magtárakban, a zabnak dupláját, a tavaszi árpának három és félszeresét vették át eddig, mint a célkitűzések­ben szerepelt. Sörárpából 642 vagon érkezett meg a termel őszövetkezetekből. — Az étkezési borsóval egyáltalán nem számoltunk, mégis tizennégy vagont tel­jesítettünk- A sörárpa meny- nyisége már most magasabb az elmúlt évinél, egyszóval az előzetes felmérések sze­rint minden meglesz — jegy­— Dolgozóink derekas mun- zi meg Janák Sándor. kát végeztek- Ha kellett kora hajnaltól késő estig talpon voltak. Ha akadtak is kisebb zökkenők, rugalmasan ol­dották meg feladatukat — emlékszik vissza néhány mondat erejéig a két-három héttel ezelőtt történtekre. — A vállalat miként tel­jesítette felvásárlási tervét? — Az előirányzottnak meg­felelő ütemben vettük át a termést. A tavalyi, hasonló időszakhoz képest némileg jobban állunk — mondja az igazgató, s előkerül a lepedő- nyi táblázat. amely friss Adatokkal szolgál­A gabonaforgalmí és ma­lomipari vállalat az idén 6550 vagon búza és rozs át­vételére vállalkozott, s már több mint háromszáz va­gonnal teljesítették túl a ter­vet. A 250 vagon takarmány- búza helyett 631 vagonnal A gabonaátvételt negyven­öt helyen szervezték meg, ti­zenkét óra alatt 510 vagon átvételére rendezkedtek be, s e kapacitást tartani is tudták. A jó termés a figyel­met hamar a raktározási gon­dokra terelte. A vállalat sa­ját raktárai gyorsan meg­teltek, s így 1200 vagon ter­més tárolására a termelőszö­vetkezetekkel, állami gazda­ságokkal kötöttek szerződést- Az ideiglenes raktárak is dugig vannak búzával, árpá­val. — A gabona minősége jobb volt, mint amire számítot­tunk. Az első napokban a viszonylag alacsony hektoli­tersúly megijesztett bennün­ket, de a jó idő beálltával megnyugodtunk. A tisztaságra sem lehetett különösebb pa­nasz — magyarázza az igaz­gató­A vállalat malmaiban — keverve a régivel — őrlik az új búzát. Az idén három­ezer tonna őrlemény az igény, ennek háromnegyede a liszt — A kereskedelem, a sü­tőipar a tavalyinál 100 va­gonnal kevesebb lisztet ren­delt, Bár felkészültünk a gyár­tásra, mégsem orrolunk, hi­szen elavultak a berendezé­sek, a karbantartás a szo­kottnál több időt vesz igény­be, így a 100 vagon liszt fe­jében alaposabban tudnak szakembereink javítani — magyarázza­— Közeledik az őszi beta­karítások ideje... — Az idén még kukoricából 700, a zöldszéna-lisztből 300, ci­rokmagból 60, takarmány­borsóból 30 vagonnal kell át­vennünk, hogy tervünknek eleget tegyünk­— Az előkészületek? — Felkerestük a termelő­ket. s közösen beszéltük meg a szállítás ütemét. A terme­lőszövetkezetek a felkínált mennyiséget visszaigazolták. A szükséges raktárakat elő­készítettük, fertőtlenítettük. A szárítók is készenlétben állnak- Szükség esetén szin­tén éjjel-nappal fogadjuk a terményt — válaszol Janák Sándor, s még hozzáteszi: — Tőlünk akár holnap kezdőd­hetne az őszi betakarítás... Sz. Gy. Az égő hegytől az eocenprogranug Brennender Bergnek, égő növelő korszerű jövesztő- és millió tonnát. Mindezek révén hegynek nevezték azt a Sop- rakodógépek, maróhengerek, a mai műszakonkénti 1,5 ton- ron környéki, fenyvesekkel széngyaluk, nagy teljesítményű nás termelés 1990-re 2,7-re, az borított erdőterületet, ahol elővájó gépek, a kaparó- és ezredfordulóra pedig 3,5-re 1753-ban Rieder János, sopro- gumiszalagok, a korszerű biz- növelhető, ni szegkovács szenet talált, s tosítóberendezések. Jelenté­ki is bányászta, hogy műhe- kényén megnőtt a külszíni fej- r- . i. n •ii-' J lyében azzal szítsa a tüzet, tésből származó szén aránya HittuljSt -Is« milliard Ily módon az addig használatos is. faszén helyett jól alkalmazha- Mindennek ellenére a gé- tonna tó, ingyen tüzelőanyagot ta- pesítésben, a korszerű kiter- "lált — a bennbergi felfedezés meiésj technológiák alkalmi- gazdasági jelentőségének felis- zásában a fejlett szénbányá- meréséig azonban még sok szattal rendelkező országok- időnek kellett eltelnie. hoz képest 10—15 éves elma­radásunk van. Az ágazat visz- Szénért arany szafejlesztése ugyanis ellent. A hazai szénbányászat tör­ténetének eddig eltelt 225 éve­ben 1,2 milliárd tonna szén került a felszínre, mindig is igen nehéz körülmények kö­_____________ ____ _____ zött, nagy erőfeszítéseket, ál­m ondásos körülmények között dozatos munkát igényelve a Bár a bizonyos területeken zajlott le. A kedvezőtlen szénbányászoktól. A banyá- eeyre növekvő3^ fahiány miatt adottságú bányák bezárásával szat ezután sem tartozik majd I7fifi-ban Mária Terézia ni- párhuzamosan a kedvező a könnyű munkák köze. Az ráivnő rendelete 24 aranyat adottságú bányák nem fejlőd- eket, a kalapácsot, a csa­jért annak aki új szénlelő- tek megfelelően, kevés volt a kanyt, azonban szinte gömb­héjét talál ezek bejelentését műszaki fejlesztés, csökkentek nyomásra mukodo .modern csak kevés helyen követte a a szénvagyonpótló beruházd- berendezések váltják fel a *.o- h á nv ászkod ás megindulása, sok, s az új szénlelőhelyek vetkező évtizedekben, s ezek SS mMÖ,* félmillió ton- na nek szenet*'"termelték" kis "en- lassabban fejlődött a bánya- a bányamunka biztonságát, gépgyártás. ÄÄ “““ hozták felszínre. A dunai gőzhajózás, a vas- úthálózat kiépítése, az ipar fejlődése azután lendületet adott a bányászatnak, s bár a szén útja korántsem volt tö­retlen, végül mégis a gazda- Pertut' sági fejlődésnek egyre íonto- ’ sabb tényezőjévé vált. , t A bányászat arculatát meg­[Nyiljon négy uj bánya változtató programnak ma még csak az első jelei érzékei- Az energiahordozók árának hetők, s végrehajtásuk még gyors, nagymértékű növekedé- igen sok erőfeszítést igényel, sével azonban újból előtéroe Hogy ennek most csak egyet­s fejlődésnek indult a len tényezőjét említsük, óha­hazai szénbányászat. Ennek a tatlanul szükség van a tanu­SaS°. ^fnr«,mniIhor.Vtprmp<!7Ptf>- fejlődésnek a legfontosabb lásra, továbbképzésre, a bá­Ezzel egy időben te lépése az eocénprogram. A nyászok ismereteinek állandó ta!i„ifc iY fel Jtp-pi geológiai kutatások a Közép- növelésére, hiszen a modern Dunántúlon 400 millió tonua, gépeket csak magasabb szak­meílett 4000 kalóriás, a földtörténet képzettségű, a korszerű techni­eocénkorszakából származó kát alkalmazni tudó bánya­barnaszenet tártak fel. Ebből szók tudják eredményesen a hatalmas mennyiségből 280 működtetni. a kitermelhető Eközben arról sem szabad rülményei, technikai feltéte.ei is. Az ék, a kalapács, a csá­kány, a robbantás 1819-ben megjelent az első Davy-lámpa, mely azután so­káig az egyetlen biztonsági mimcTtónna védőeszköz volt a sujtolegrob- szénvagyon> amely ajkaimas megfeledkezni, hogy nemcsak veszeiyev y 6 arra> hogy évtizedekig ellás- a jövő, hanem a jelen céljai egy korszerű szénerőmű- is nagy feladatok elé állítják bánás területeken, ezt követte a gőz­és bányászat fejlődésének. K. J. kMélnáWa 1 vfnamös szállí- vet született a döntés, a bányaipart. A bányászok A7 Ilső szkip-aKna h°gy épüljön meg Bicske Kör- hivatástudata, szakmaszereta- Várpalotán? hosv nyékén a 2000 megawattos te, a feladatok megoldásában c!fWfnntosabbakit dunántúli gyűjtőerőmű, s való cselekvő részvétele az csak a legfontosabbakat -m ennek kiszolgálására „ balin. egyik fontos feltétele -, s a fpi«nharin- kai és a dudari bányák re- egyben biztosítéka is a nép- láUntán tanott a bányászat konstrukciója mellett nyíljon gazdaság energiaellátásában - a szénbányfikat minden más "fgy új bánya Márkushegyen, jelentős szerepet játszó szén­iparágat megelőzve államosí- Mányban, Nagyegyházan tolták, s hozzákezdtek a máso- ^el^megvatósulő’^eoceT- dik világháború alatt alaposan gitseggei megvalósuló eocen megrongálódott aknák helyre- programmal az ország egyik állításához. A széntermelés legnagyobb energetikai komp- 1948-ban elérte az 1938. évi lexuma jón letre. 9.4 millió tonnás szintet, s a Amellett, hogy az új bá- következő évek gyors fejlődése nyák a legkorszerűbb termelé- révén 1965-ben már 31,5 mii- si módszerekkel dolgoznak lió tonna szén került a felszín- majd — ez eddigieknél jóval re a 134 bányából. kedvezőbb munkakörülménye­A szénhidrogének térhódí- két teremtve —, fejlesztik azo- tásával csökkent a szén sze- kát a bányákat is, ahol erre Közben azonban a bá- lehetőség van. Folytatódik a AHOCV ÍN LÁTOM az energiatakarékosságot AZ ENERGIÁTAL, VAUS takarékos bánásmód az egész ország legaktuálisabb felada­tai között szerepel. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzmekben is egyik fontos tényezője a gazdálkodásnak az energia ésszerű felhasználása. Varga Antal, az energiafőosztály inkább ablakot nyitnak, mint­hogy a fűtőtestek csapjait elzárnák. Az pedig egyenesen képtelenség, hogy az energe­tikus mindenütt végigjárja az üzemeket, az irodákat és különböző helyiségeket, hogy a termelőberendezéseknél és a különböző helyiségeknél gazdálkodási csoportvezetője személyesen szabályozza be elmondja, hogy a vállalat 1978. évi várható energiakölt­sége 120 millió forint. Ez tu­lajdonképpen a vállalati ter­az energia legkedvezőbb fel- használását. A gyárban a legnagyobb energiamegtakarítást a vil­melésre felhasznált energia lamos áramnál, a gőznél és a mennyisége, s így ilyformán a vállalati gazdálkodás egyik alapvető tényezője is. Megtudtuk, hogy a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek ez évben villamos energiából 38, gőzből 34, földgázból pedig földgáz felhasználásánál i le­hetne elérni. Mindhárom energiafajtánál a legkedve­zőbb gépkihasználás hozhatná meg a jó eredményeket. A termelés folyamatában és szervezettségében azonban 23 millió forintos értékű ener- még gyakran olyan gátló té­glát használt fel, de a ter­melés tényezői közé sorolható a sűrített levegő értéke, ami több mint 7,5 millió, a koksz, ami közel 7 millió és az ipa­ri víz, ami 4 millió forintos tétele a vállalati gazdálko­dásnak. Varga Antal elmondotta, hogv a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben számba vették az energiatakarékosság 1978. évi lehetőségeit és ennek megfelelően ez évben 6 mil­lió forint értékű energiameg­takarítást vettek tervbe. Az első féléves eredmények kedvezőek és biztatóak vol­tak, valamelyest sikerült túl­teljesíteni a takarékossági programot. A most egyezte­tett és elkészült héthónapi eredmény azonban 3,5 millió forintos megtakarításról ad képet. Ez azt jelenti, hogy az energiatakarékosság kö­rülbelül az esedékesség szint­jén mozog. Az energetikai szakember szerint még nagy lehetőségek vannak a további takarékos­ságra. Mint ahogy Varga elv­társ mondja, főképpen a szemléletben van a hiba. Ha az emberek túlfútöttnek ér­zékelik a helyiséget, akkor nyezők vannak, amelyek gaz- daságtalanságot. sőt pazarlást okoznak. A gyárnak mint­egy 90 gázkemencéje van, kö­zülük 35 a kovácsológyárban működik. Sajnos ezeket nem a mai gazdálkodási igények szerint üzemeltetjük. TULAJDONKÉPPEN GE­NERATORGAZ 153 és természetesen a többi hónapokban hasonló mértékű kiesés, mialatt a kemencéket fűteni kell. Igaz, hogy egy- egy napra alapanyaghiány miatt nem lenne érdemes a kemencék fűtését leállítani, mert az újrafelfűtés még na­gyobb veszteségekkel járna. Az viszont elsőrendű feladat, hogy a hőntartások kihaszná­lásának fokozásával, a mun­kafázisok jobb összehangolt­ságával jobb eredményeket érjünk el. A villamosenergia.felhasz­nálás esetében jobban szám­ba kell venni, hogy az esti csúcsidőben vételezett villa­mos energia egységára* 1978- ban több mint kétszeresére emelték. Ezért a gyárban tu­datosabban kell törekedni a csúcsidei fogyasztások csök­kentésére. Miután az éjszakai egységár változatlan maradt. így indokolt, hogy a csúcsidei vételezés helyett a villamos energia éjszakai felhasználá­sának lehetőségeit jobban ki­használják. Ez bizonyos munkaátszervezéseket és -át­készült, de azóta már két energiaváltás volt a gyárban, Időközben ugyanis áttértek a pakuratüzelésre, jelenleg pe­dig már földgázzal üzemelte, tik a kemencéket. A kemen­cetér változatlan maradt, csu­pán égőcserék történtek. En­nek ismeretében meghívtuk a tüzeléstechnikai kutatóinté­zet szakembereit, hogy a helyszíni tanulmányozás után készítsenek külön tanulmány- tervet a kemencék tüzeléstech­nikájának legkedvezőbb gya­korlatára. A huzalmű kugellágyító kemencének a példái is arra tüzelésére csoportosításokat követel. Szóba került, hogy idősze­rű lenne a gőzfogyasztás ked­vezőbb alakítása végett a technológiai és a fűtési gőz­vezetékeket szétválasztani. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy ha a huzalmű a ter­melés érdekében több gőzt kér, akkor központilag fokoz­ni kell a nyomást, de ezzel nem csak a gyártásnál fel­használt technológiai gőz mennyiségét, hanem az egyéb fűtésre alkalmazott hő meny- nyiségét is növelik. Ez vi­szont a fűtési hálózaton egye. nesen pazarlásnak tekinthető. MINDENT EGYBEVETVE, a utalnak, hogy magasabb szín- gyár vezetőinek és dolgozóinak vonalú szervezettségére, a munkafázisok jobb összekap­csolására kell törekedni. Egyetlen kugellágyítónál ja­nuárban például 336 óra ál­lásidő volt, februárban 216, márciusban 282, áprilisban közös összefogására van szük­ség, hogy az energiafelhasz­nálás a mai igényeknek meg­felelő, a vállalati gazdálko­dásra a jelenleginél is kedve­zőbb legyen. . Orosz Béla Új turbina- család Középnyomású expanziós turbinák gyártását kezdték meg Csehszlovákiában- Az új turbinák világszínvonalon álló termékek, jelentősen hoz­zájárulnak az oxigén- és nit­rogéntermelés növeléséhez. A KGST-országok közül ez idő szerint a Szovjetunión kivül csupán Csehszlovákia gyárt­ja ezt a típust. Az EXT—366-os középnyo­mású expanziós turbina elő­állítására eddig világszerte csak kevés nagyüzem vál­lalkozott- Az új turbinacsa­lád a korábbi alacsony nyo­mású hasonló gyártmányok­hoz képest tízszeres nyomást képes kifejteni egészen 50 atmoszféráig, és az expanzió hatásfoka is sokszorosa az eddig ismertekének. Az ex­panzió a turbina meghajtá­sán kívül a hirtelen lehűtésé­re alkalmas. Jelentős saját­sága az EXT—366-nak, hogy igen alacsony hőmérsékleten működik. Ez lehetővé teszi, hogy járulékos analizátor­berendezés nélkül, egy egy­szerű berendezés beépítésé­vel a turbina termelje meg az elegendő mennyiségű oxigént és nitrogént­A kassai kohászati kom­binátban, ahol az EXT—366- os turbinákat elsőként pró­bálták ki, a számítások sze­rint mintegy 70 millió cseh koronát tudnak megtakaríta­ni azáltal, hogy a turbina teljesen fedezi a kohászatban szükséges nagyobb mennyi­ségű oxigénszükségletet, anél­kül. hogv új oxigéngyárat kellene létesíteni. repe. nyák termelése emelkedett és koncentráció, emelkedik a nőtt a termelékenység. A termelékenység, s javulnak a mélyművelésű bányákban fo- munkakörülmények. S termé- kozatosan elterjedtek a mun- szetesen nő a szénbányászat ka körülményeit jelentékenyen termelése is — 1980. és 1990. javító, s a termelékenységet is között ismét eléri a 28—30 Univerzális sportcsarnok ezer A Űj nemzeti sportcsarnok pedig több mint 14 épül Szófiában. A csarnok- szurkoló nézheti végig, épület elipszis alakú lesz. A tribünök csaknem minden lelátókat az egyes sportágak- oldalról körülveszik a játék­nak megfelelően különböző teret, amelynek területe öt­befogadóképességre tervez- letes süllyesztőrendszerreí ték- A jégkorong- és kézilab- koncertpódiummá alakítható, da-találkozókat 10 ezer, a ko- a sportcsarnokban helyet í«* ÍSS “ •?“*“"* * “ gáriában igen népszerű ököl- orvosi rendelő, valamint a saj- vivó- és birkózóviadalokat tócentrum is. .* • ■> A hagyományos égetéses tarlófertőtlenítést, mely során a növényi és állati kártevők elpusztulnak, a diósjenői Bör­zsönyalja Termelőszövetkezetben is alkalmazzák. A kör- beszántott tarlón traktorokkal égő szalmakévéket húznak keresztül, mely során lángba borul a terület. Képünkön: Juhász Zoltán végzi a tarlóégetést. — kj — NÓGRÁD — 1978. szeptember 2., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom