Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Z MSZMP NÓGRÁD M E G YE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. ÉVF.. 206. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK V;!ág proletárjai, egyesüljetek! He fejeződött a genfi leszerelési értekezlet Genfben befejeződött a 30 ország képviselői részvételé­vel folyó leszerelési értekez­let nyolchetes nyári üléssza­ka. A tanácskozást januárig elnapolták­Az értekezlet kezdete, 1962. március 14-e óta a résztvevők összesen 805 ülést tartottak. Kezdetben 17 állam képvi­seltette magát, majd ez a szám 23-ra, később pedig 30-ra emelkedett. A UPI amerikai hírügy­nökség értesülése szerint elképzelhető, hogy Franciaor­szág ' és Kína. amely eddig soha nem vett részt az érte­kezleten, januártól kezdve képviselteti magát. Az ENSZ közgyűlésének ta­vasszal megtartott rendkí­vüli leszerelési ülésszakán a résztvevők határozatot fo­gadtak el, hogy a genfi ér­tekezleten résztvevő álla­mok számát 40-re emelik. Franciaország jelezte, hogy részt vesz a kibővített fóru­mon, Kína azonban még nem jelezte csatlakozási szándé­kát­A genfi értekezlet az el­múlt 16 év során közremű­ködött az atomsorompó-szer- ződés, a világűrben és a ten­gerfenéken folytatott atom­kísérletek betiltásáról szóló egyezmény, az 1963. évi rész­leges atomcsendegvezmény kidolgozásában, és Genfben született határozat a Moszk­va és Washington közötti ..forró drót” létesítéséről is. Az atomfegyver-kísérletek tel­jes betiltásáról és a vegyi fegyverek eltiltásáról azon- han mind ez ideig nem szü­letett megállapodás. (MTI) Űrhajósok Orvosbiológiai kísérletek Elsősorban orvosbiológiai kísérletek szerepeltek napi­renden csütörtökön a Szaljut —6 űrállomáson, ahol vasár­nap este óta dolgozik az ál­landó személyzet mellett Bi- kovszkij és Jahn nemzetközi űrkettőse, ezek a kísérletek elsősorban számukra jelente­nek feladatot, végrehajtásuk­ban azonban részt vesz a harmadik hónapja dolgozó Kovaljonok és Ivancsenkov is­A viszonylag egyszerűnek tűnő kísérletek közé tarto­zik például az úgynevezett audiopróba, amelynek kere­tében a zajszintet, illetve an­nak az űrhajósokra gyako­rolt hatását vizsgálják. Az űrállomás különböző beren­dezései éjjel-nappal működ­nek. s így zajforrást jelente­nek. Az első személyzet — Romanyenko és Grecsko — panaszkodott is a hangos ven­tillátorokra. s azokat’ csen­desebbekkel - cserélték ki. A földi orvosok egyébként az űrhajósok tapasztalatai alap ján arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző zajokra, beleértve a rádió­jeleket is, az űrhajósok szer­vezete ellenőrzésére — a mű­szert az NDK-beli RFT gyár­ban készítették —, s ugyan­akkor különleges műszerek ke’ mérik azt is, bogvan re­agál az űrhajós meghatáro­zott zajokra. Ezt a berende­zést ugyancsak az NDK tudó sai tervezték. Gvártóia a drezdai Precitronik vállalat Az eredményeket a szovjet és az NDK tudósok kömse’-’ dolgozzák fel. Tlven jellegű ^{cZ-rlo+re e1cn ízben kerül sor a Szaljut űrállomáson. Tanácsülés Balassagyarmaton és Pászlón A dolgozók , a nagyközség fejlődéséről tanácskoztak Számos fontos napirend sze­repelt a csütörtöki balassa­gyarmati tanácsülés napirend­jén. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának helyze­téről — tekintettel a téma ki­emelkedő fontosságára — Ké­sőbbi lapszámunkban külön is beszámolunk. Ugyanez vo­natkozik a munkásság helyze­tével kapcsolatos, lejárt na- táridejű határozatok végrehaj­tásáról, és a város V. ötéves tervének teljesítéséről szóló napirendekre, összefoglaló je­lentésekre is. A tanácsülésen beszámoló hangzott el az Ipoly Bútor­gyár dolgozóinak érdekében hozott művelődési, egészség- ügyi és szociális jogszabályok megtartásáról. Az ezzel Kap­csolatos felmérést a városi ta­nács illetékesei és a tanácsi bizottságok elvégezték; a ta­nácsülésen az ő tapasztalataik is terítékre kerültek. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy sokat javult a dolgozók szociális és egészségügyi helyzete a gyárban vég­zett rekonstrukciós mun­kák befejezésével­Javultak a munkakörülmé­nyek, jelentősen változott a szociális, egészségügyi - -ellátás. A művelődés területén, nö­vekedett ugyan a továbbtanu­lási kedv a dolgozókban, ugyanakkor például a nyolc általános iskola megszerzését helyben, önálló tagozatként nem tudta megoldani. A vál­lalat eredményesen ösztönözte dolgozóit az iskola elvégzésé­re. A továbbképzés egyetemi, főiskolai szinten is folyik, évente beiskoláznak dolgozó­kat a bútorgyáriak közül. A már végzettekre a közműve- lősiés, a TIT munkaterületein is számítanak — elsősorban a lakáskultúra terjesztésének feladatában. Érdekes megálla­pítás, s megszívlelendő is egy­ben, hogy az Ipoly Bútorgyár akkor növelheti szakmai te­kintélyét, ha ebben a munká­ban vállalja a közízlés formá­lásának feladatát. Megvizsgálták azt is, mi­lyen számban érdekeltek a bútorgyári dolgozók gyerme­kei a város különféle oktatási intézményeiben. Összesen 153 bútorgyári gyermek oktatását- nevelését, s ezen belül 109 gyermek étkeztetését oldják meg a város intézményei. Ezek támogatására 14,5 ezer forintot adott a vállalat. A tanács ja­vaslata: a társadalmi munka­akciókban vállaljanak nagyobb részt a bútorgyári szocialista brigádok, s a lehetőség sze­rint a város legkisebb óvodá­ját közös fenntartásban támo­gassák. Ha meggondoljuk, mindez úgy városi érdek, hogy egyben a vállalat és a dolgo­zók érdekeit is képviseli. A tanácsiak vizsgálata a gyár dolgozóinak érdekében számos egyéb hasznos javas­lattal is segíti ezt a fontos munkát. Javaslattal élt a tanács az egészségügyi érdek­képviselet, és az ide vo­natkozó jogszabályok je­gyében.-A gyár eddig is sokat -tett az egészségesebb munkakörül­mények kialakításáért, így pél­dául javította a levegő lösz- szetételét a megfelelő beren­dezésekkel és korszerűsítette a világítást. Ugyanakkor még számos munkaterületen szük- séges az egészséget védő jog­szabályok következetes meg­tartása a gyakorlatban. A munkakörülmények javí­tását, annak fokát jelzi az is, hogy például korszerű gé­pekre a tervezettnél tíz szá­zalékkal többet, összesen több mint 35 milliót költött a gyár. Szociális létesítményre meg­közelítőleg egymilliót áldoztak a közeli múltban; siófoki üdü­lésen 93, SZOT-üdülésen 35 dolgozó vett részt, s erre 140 ezer forintot költöttek egy év alatt. ★ Csütörtökön, a délutáni órákban Pásztó nagyközségi közös Tanácsa rendkívüli ülésre ült össze, melynek leg­fontosabb napirendi pontja a városiasodás felé egyre na­gyobb léptekkel közeledő hely­ség településfejlesztése volt. Ezen belül jelentés hang­zott el a közös tanács végre­hajtó bizottságának ilyen irá­nyú tevékenységéről. A ta­nácselnök írásbeli előterjesz­tése a nagyközség szerepköré­vel, vonzáskörzetével, fejlesz­tésének irányaival, az ipar és mezőgazdaság helyzetével, a foglalkoztatottság alakulásá­val, lakás, közmű és közlekedé­si ellátottságával foglalkozott. Kiterjed a közoktatás, Köz- művelődés, egészségügy, ke­reskedelem, szolgáltatás és idegenforgalom területére is, valamint meghatározta a tele­pülésfejlesztés legfőbb fel­adatait. A gondosan összeállí­tott anyag, és az ezt követő határozat részletesebb ismerte­tésére a későbbiekben na­gyobb terjedelemben vissza­térünk. Az előbbihez kapcsolódott az intézkedési terv, amely a folyó ötéves terv legfontosabb teendőit öleli fel. Ezen belül több száz lakás építéséről, illetve befejezéséről, 12 tantermes általános isko­la és 200 fős kollégium, szolgáltató- és kereskedel­mi egység, ABC-áruház, közművesítés és ezek já. rulékos intézkedései ke­rültek a fórum elé. Ehhez csatlakozóan szó esett a VI. ötéves terv várható ten­nivalóiról is. A tanácsülés további napi­rendi pontjai között szerepelt Mátraszőllős összevont rende­zési terve Csökkenteni a kési munkát Tanácskozás a dohánytermesztésről Nógrád megyében hagyomá­nya van a dohánytermesztés­nek- A nagy szakértelmet kí­vánó munkát a múlt század utolsó évtizedében honosítot­ták meg a környéken, s az, 1930-as években már évente 300—400 hektáron termesz­tették. A kedv nem csökkent a felszabadulást követően sem. Némi visszaesés után 1970-ben volt a dohány re­kordterülete, meghaladta a félezer hektárt. A termésát­lag azonban egyre kevésbé fedezte a növekvő termelési költségeket és a munkaerő- hiány is mind nagyobb gon­dot jelentett. Így ismét csök­kent az ültetvények területe. Erről szólt egyebek között Hajczinger György, a Nóg­rád megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi - osz­tályának vezetője a tegnap Balassagyarmaton megtar­tott dohánytermesztési ta- náesikozás megnyitása alkal­mából­Az eszmecserére a nógrádi mezősazdasági üzemek mel­lett Győr, Szolnok, Borsod megye dohánytermesztéssel foglalkozó termelőszövetkeze­ti és állami gazdasági szak­embereit is meghívták. A rendezvény jó lehetőséget kí­nált a dohánytermesztés je­lenlegi helyzetének és a fejlesztés lehetőségeinek át­tekintésére. Jelenleg Nógrádban csak­nem háromszáz hektár a do­hány területe, ebből 43 hek­tár a kisgazdaságokban talál­ható. A termesztés korsze­rűsödésére mutat, hogy a be­takarítást tíz kombájn és hu­szonnyolc szárítókamra segí­ti. Hogy megéri a dohánnyal foglalkozni bizonyítja: tavaly az őrhalmi és az érsekvad­kerti termelőszövetkezetek hektáronként 135 ezer fo­rintos árbevételt értek el­A termesztés gépesítése, az új fajták meghonosítása, a nagyüzemi technológia kiala­kítása vezetett a kedvező ter­melési eredményekhez. Nóg­rád megyében mindig előtte jártak az országos átlagnak, a termés általában 30—40 százalékkal volt magasabb. Problémát Okoz azonban, hogy a dohány gépi betaka­rítása -költséges, s a tanács­kozás résztvevői a gyártók nagyobb segítségét kérték a dohánytermesztés gépesítésé­nek fokozásához. Dr. Gáti György, a Dohányipari Tröszt osztályvezetője a kutatók és az iparág által kipróbált mű­szaki megoldásokat és az er­re alapozott, a hatodik öt­éves terv idejére szóló elkép­zeléseket ismertette- A gépe­sítés területén kiküszöbölés­re vár a törésnél és a szá- rítókamráknál jelentkező rakodás a kézi munkaerő csökkentése. A komplex gé­pesítés az agrotechnika (ta­laj-előkészítés, növényvéde­lem) és a munkafolyamatok (kacstalanítás, tetejezés) el­végzését igényli. Folyamatban van a szükséges gépek be­szerzése, nagyobb mértékű megjelenésük azonban csak két-három év múlva várha­tó. A mai legkorszerűbb esz­közök igénybevételével 3—4 erőgépkezelő, egy idényben 40 hektár termést tud beta­karítani. Kiss András, a Nógrád me­gyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás főmérnöke a különböző szerek felhasz­nálásával kapcsolatos tech­nológiai előírások megtartá­sát hangsúlyozta. Incze An­tal, a Dunántúli és Duna— Tisza-közi Dohány Fermen­táló Vállalat igazgatóhelyet­tese a nógrádi termesztők előtt a társulás megalakítá sának lehetőségét vetette fel, s javasolta, hogy a kis­üzemi dohánytermesztést fejlesszék a termelőszövetke­zetek háztáji üzemággá. A hasznos előadásokat jól sikerült gyakorlati bemuta­tó zárta. A munkavégzés feltétele a Nógrádi Szénbányáknál, hogy az előírásoknak megfelelő legyen a bányabiztonság. Ennek megteremtése érdekében sok szakember fáradozik. Képün­kön: Szomszéd Ferenc fenntartó vájár, a tiribesi bányában, csigasorral szedi ki a régi biztosító szerkezetet (Egyébként a mostafni bányásznap alkalmából lapunk 3. ol­dalán összeállítást közlünk a bányászat jelenéről és a jövő feladatairól.) Tisztelet a bányászoknak Mindig nagyfokú tisztelet, megbecsülés és társadalmi elismerés kísérte és kíséri most ts -szocializmust építő ha­zánkban a bányászok, köztük megyénk bányászainak mun­káját, akik hős, bátor elődök nyomdokain haladva igazodva a mai kor követelményeihez azon fáradoznak, hogy a föld méhéből felszínre hozzák az otthonunk meghittségét még kellemesebbé tevő természeti kincsünket, a szenet — ame­lyet feneketlen gyorr.rú erőműveink villamosenergia-, meleg­víz- és gőzszolgáltatás formájában adnak vissza nekünk. A bányászkodás mindig férfias, egész embert kívánó munkaerők közé tartozott és tartozik ma is. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: nem csak foglalkozás, nem csak kenyér- kereset. hanem hivatás. Olyan emberek vállalkoznak erre a munkára, akik nem félnek a föld alatt leselkedő esetleges veszélyektől, akik fizikailag erősek, szívósak, bírják a hősé­get, akik ha kell, vízben állva is elvégzik önként vállalt kö­telességeiket. Nem tartják magukat hősnek, nem is igény­lik ezt a jelzőt, mivel részükről természetes megnyilvánu­lás, hogy feladataikat nap mint nap teljesítsék, a föld fel­színére hozzák fontos nemzeti kincsünket, a szenet. De ma már nem a tíz vagy a húsz évvel ezelőtti mód­szerekkel. A bányamunkához kapcsolódó csákány és a szív­lapát mint jelkép, elvesztette korábbi szerepét. Előtérbe került a korszerű, gyors ütemben fejlődő technika. Nagy teljesítményű, önjáró széntermelő gépeK szolgálják az ered­ményes bányamunkát. A technikában bekövetkezett előnyös változások olyan előnnyel is járnak, hogy jelentősen csök­kentik a nehéz fizikai munka arányát. Ugyanakkor új kö­vetelményként jelentkezik a sokoldalú, a színvonalasabb szakmai műveltség igénye, amely garantálja az új követel­mények jobb megértését, alaposabb megismerését, az össze­függések jó érzékelését. Ugyanis a széntermelést előkészí­tő, lebonyolító és szállító gépek kezelése szerteágazó, ala­pos szakmai, ugyanakkor általános műveltségbeli tudást kíván. Érthető, mert, ha avatatlan kezekre bízzák a kor­szerű, a hatékonyságot, termelékenységet gyors ütemben növelő gépeket, akkor egyik pillanatról a másikra tízmil­liók mehetnek veszendőbe. A Nógrádi Szénbányáknál is a megújulás jegyében alakul a műszaki fejlesztés. Ebben az ötéves tervben több mint ötszázmilliót költenek a műszaki, technikai, technoló­giai fejlesztésekre, amelyek egyúttal felmentik a bányászo­kat a nehéz fizikai munka egy része alól. A népgazdaság megyénk bányászaitól hosszabb távon egymillió tonna szenet vár. Ennek megvalósításához bizto­sítja a feltételeket: a műszaki körülményektől kezdve a bé­rezésen át a Szociális ellátás javításáig. Igaz, ma az ün­nep fényét némileg beárnyékolja az a lemaradás, amely jórészt objektív okokból következett be. Az év végéig azon­ban van mód a lemaradás pótlására, a mostani árnyékok eltüntetésére. A bányamunka fontosságát és szerepét államunk sok­féleképpen ismeri el. A többi között a hűségjutalommal, sok egyéb más jellegű erkölcsi és anyagi elismeréssel, bezáró­lag a magas kormánykitüntetésekig. A biztos jövő pifdig egyre jobban vonzza azokat a fiatalokat, akik e munka szépsége mellett nem idegenkednek annak nehézségeitől, sőt az esetleges veszélyektől sem. A mai, 28. bányásznap alkalmából szeretettel, tisztelet­tel és nagy megbecsüléssel köszöntjük bányászainkat; mind­azokat, akikre a szocializmus építése során mindig biztosan támaszkodhatott pártunk, azokat a kitüntetetteket, nyugdíj­ba vonulókat, műszakiakat, alkalmazottakat, valamint azo­kat a fiatalokat, akik a hősök nyomdokain járnak, akik úgy érezték, hogy nekik a • szókimondó, másnak talán érdesnek tűnő magatartásé kollektívákban van a helyük. Bányászköszöntéssel, jó szerencsével kívánunk kellemes ünneplést, majd ezt követően a napi munkában igen gazdag eredményeket, újabb sikereket. V. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom