Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

1976. októberében alakult meg a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál a Bojtos Sándor ne- Tét viselő szocialista brigád, melynek vezetője — képünkön — Fábián Dezső. Jelenleg tizenhármán dolgoznak a kollektívában, valamennyien szívesen vesznek részt társadalmi munkákban. Eddig közel százötven órát dolgoztak a gyár területén. Ezen kívül egy óvodát és egy bölcsődét támogatnak Balassagyarmaton. Bliem biztos CSffik I ' Lemaradás pótlásával bir- természetszerűleg nem egyfé- kózik a kiviteli tevékenység- lék: elektromos, gáz- és tolda- ben a ZIM salgótarjáni gyára, léktűzhelyekből, valamint Többek között megrendelések olajkályhákból tevődik össze hiányával küszködtek az első a negyedévre előirányzott ex­fél évben, ám különfajta ba- portszerkezet. A megrendelt jók miatt a kevés igénynek áruk több mint fele már új se tudtak eleget tenni, s a hat típusú. Az elektromos tűzhe- hónapra vonatkozó exportter- lyek ' összes mennyiségének vet 77,8 százalékban valósítot- hatvanhárom százaléka, a ták meg. gáztűzhelyeknek pedig negy­venkilenc százaléka a frissen Jr\n ___ vp«i7’f‘nrlnhft kidolgozott 750-es. i ao — \ nuuuc Ám ez idáig csupán igényi » — Eredetileg januárra vár- ami persze valami, de koránf- tűk külföldről az új termé- sem beteljesedett valóság. Jú- künk gyártásához kellő szer- liusban ugyanis mindössze számokat — mondta Lovász kétezer-nyolcszáznegyvenegy László termelési osztályveze- tűzhely állt össze a gyárban, tő _ Ehelyett márciusban ami azt jelenti, hogy a ne­j öttek meg, amikor már kis gyedévből hátralevő két hő­mennyiséget kiszállítanunk nap alatt ennek a mennyiség- kellett volna. Nagyjából most nek a kétszeresét kéne elké- értük el azt a stádiumot, amit szíteni. márciusra terveztünk ... Az osztályvezető elmondta M POTf»n flP IP« még, hogy termelésünk ugyan- _ c csak megsínylette a létszám­csökkenést. — Ez a szerelési technoló­gia ugyanis — hallottuk tőle — rendkívül „emberigényes”. Ha a munkások csak elfele függőben Van-e erre mód — kérdez­tük Lovász Lászlót. — Azt se mondhatjuk biz­mennek, óhatatlanul romlik az tosnak- ho%y megvalósul, azt eredmény. Főleg a gyakorlott n°öy nem felelte, szerelők távozása okoz galibát. Természetesen sok mindent Pótlásuk végett igyekszünk megpróbál a gyár. Rendkívül minél jobban elősegíteni a [01}t0f nekunk, hogy az uj tuz- műszaki fejlesztést, csak hát... helyekre vonatkozó megrenae- ahhoz több pénz kellene - 'esteknek fleSetu Jegyűn*. Le­tárta szét a karját Lovász hétvégéinkén belül most js L;iszl(5 • zajlik műszaki fejlesztés, de Sok idő ment veszendőbe a ha ez nem vezet sikerre, betanulással is. Három szala- szeptemberben átszervezésekre got állítottak rá az új termé- átcsoportosításokra is sort Ke­kek — E—750-es, G—750-es ruunK • • •_ — gyártására, s az ebben Miként értesültünk, a har- részt vevő munkások terme- madik negyedévinél még bi- léstől való elvonása nagy ki- zonytalanabb a negyedik ki­esést okozott, ezért ma már menetele. Az év utolsó három csak egy szalagon folyik a be- hónapjára ugyanis még a tanulás. megrendelések sem tisztázot­Beszámítva a lemaradásokat, tak. Nemrégiben jártak kint az a harmadik negyedévre hat- NSZK-ban_ az illetékesek, de vankilenc és fél millió forint a csupán, előkészítő tárgyaláso- gyártól való megrendelések kat folytattak. Augusztus kö- értéke. Ez annyit jelent: húsz- zepén lesz egy igazgatói <a- ezer-hétszáznyolcvanöt tűzhe- nácsülés, amelyen előrelátha- lyet várnak külföldön — a tólag határoznak majd az idei BOECKER—LAMP ART cég kivitel alakulásáról. Addig is üzletfelei — a ZIM salgótar- — varjuk a bizonyosságot, jáni üzemétől, A gyártmányok — molnár — Érdemes felhagyniuk a dohányzással... Egy kis japán cég, a Joshio- meg akarja kapni a prémiu- ka Kogyo dolgozói bőséges mot, munka közben teljesen prémiumot kapnak akkor, ha fel kell hagynia a dohányzás- nem dohányoznak munka köz- sál, nem elég, ha csak csők­ben. A gyár vezetősége szerint kenti azt”, ez az intézkedés kifizetődik, A gyár könyvelője szerint, mivel az erre fordított eszkö- ha kiszámítják a cigarettázás- zök megtérülnek azáltal, hogy sál kapcsolatos munkaidő- javul a dolgozók egészségi al- veszteséget, akkor kiderül, lapota és fokozódik munkáké- hogy egy dolgozóra számítva pességük. „Az bennünket nem még havi 10 000 jen prémium érdekel, ha a dolgozó otthon is kifizetődő. A cég azoknak is dohányzik — mondja a cég fizet prémiumot, akik még ügyvivője. — Ha azonban soha nem dohányoztak. Hasznot is hozó hurrikán A Bhavnagar indiai kikötő felett áthaladó hurrikán nem­csak kárt okozott a kikötői felszerelésekben, hanem hasz­nosnak is bizonyult. Egy szempillantás alatt több ezer tonna homokot és követ emeit a levegőbe és dobott az óce­ánba. Ennek következtében a kikötő víztere több száz négy­zetméterrel bővült, vize pedig három méterrel mélyebb lett. Szakemberek véleménye sze­rint hasonló volumenű mun­ka elvégzéséhez legalább két évre lett volna szükség. HAPJAVSK TÉftAjA Termelési és termékszerkezet A TERMELÉSI szerkezet tágabban és szűkebben értelmezhető. Népgazdasági szinten a termelési szerkezet az anyagi termelés ága­zatainak arányait fejezi ki. A népgazdaság termelési szerkezetében — például az ipar és a mezőgazdaság részesedésében, egymáshoz viszonyított arányéban — a gazdasági fej­lettség már elért szintje tükröződik. A népgazdaság termelési szerkezete viszony­lag lassan módosítható; az ezzel kapcsolatos célok általában hosszú távúak. A magyar gaz­daság jelenlegi termelési struktúrája alap­ján közepesen fejlett ipari-agrár ország. Ah­hoz, hogy fejlett ipari-agrár országgá váljék, mindenekelőtt termelési szerkezetét kell erre a szintre-rangra emelni, átalakítania. A fej­lettség magasabb fokára a termelési szerke­zet szemszögéből az a jellemző, hogy a me­zőgazdaság részesedése — miközben termelése folymatosan növekszik — egyre csökken; és­pedig azért, mert a szolgáltatásokat végző gazdasági ágazatoké emelkedik. Hasonló fo­lyamat játszódik le az ipar vonatkozásában is, amelynek 50 százalék körüli aránya a nem­zeti jövedelem előállításában korántsem a „túlzott” iparosításnak, sokkal inkább a szol­gáltató ágazatok elmaradottságának a követ­kezménye. A termelési szerkezet átalakításá­nak, fejlesztésének távlati céljai mostani öt­éves tervünkben elsősorban a foglalkoztatás­politikában tükröződnek: az iparban válto­zatlan, a mezőgazdaságban 120—130 ezerrel alacsonyabb létszámmal kell a termelést nö­velni, részben annak érdekében, hogy a szol­gáltatások fejlesztésének munkaerőigényét fe­dezni lehessen. Szűkebb gazdasági területen, az anyagi ter­melés fő ágazataiban, az iparban és a mező- gazdaságban külön-külön is vizsgálható a ter­melési szerkezet, amely az ágazaton belüli arányokat mutatja. Az ipar termelési szerke­zetéből például kitűnik a termelőeszközöket előállító A és a fogyasztási cikkeket gyártó B szektor aránya; a szerkezeti anyagokat ter­melő és a feldolgozó iparok aránya; az ipar ágazati struktúrája, azaz az egyes iparágak részesedése. Tovább szűkítve a területet: egy- egy iparággal kapcsolatban is beszélhetünk termelési szerkezetről, amely az adott iparág alágazati struktúráját fejezi ki. A gépipart például egész sor alágazat — gépgyártás, köz­lekedési eszközök, villamosgépek, híradás- technikai és vákuumtechnikai készülékek, mű­szeripar, fémtömegcikk-ipar — alkotja, de ugyanez elmondható a látszólag homogén vegyiparról, avagy a textiliparról és az élel­miszeriparról is. A mezőgazdaságban is a termelési szerke­zet az alapja az ágazati csoportosításnak: nö­vénytermesztés-állattenyésztés; a növényter­mesztés ágazatban a termelési struktúra ösz- szetevői: kenyérgabona-takarmánygabona — egyéb takarmánynövények — ipari növények, zöldség-gyümölcs stb. Vannak tipikus — a fejlődéssel és a fej­lettséggel összefüggő — tendenciák: például a gépipar és a vegyipari termelés növekvő aránya, a gépiparon belül az elektronika vív­mányaira, a vegyiparban az olefinekre épülő termelés gyors ütemű fejlődése. Egy-egy ága­zat termelési szerkezete — legyen ipar. vagv mezőgazdaság — egyidejűleg tükre fejlettsé­gének és adottságainak, s az utóbbiak — pél­dául a természeti erőforrások, tényezők szű­kös, vagy kedvezőtlen volta — csak részben ellensúlyozhatok. A termelési és a termékszerkezet ikerfo­galmak, tulajdonképpen mindkettőnek azo­nos a jelentése, tartalma. Csakhogy népgaz­dasági szinten avagy egyetlen iparág eseté­ben a gyártott termékek sokfélesége még gyűjtőfogalmakkal sem jellemezhető — gyak­ran egy-egy ipari alágazat is, például a mű­szeripar több ezer gyártmányt állít elő —, a vállalatok termelési szerkezete viszont ter­mékekben, gyártmányokban is bemutatható. Pontosabban fogalmazva: a vállalati termelési struktúrát szemléletesen és konkrétan csak a termékösszetétellel lehet jellemezni. MINDENEKELŐTT az iparban nap nap után hangsúlyozott követelmény a termelési, illetve a termékszerkezet átalakítása egyrészt a gazdaságosság, másrészt a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás jegyében. Az utalás a termelési szerkezetre, illetve a ter­mékösszetételre nem felesleges szószaporítás, hanem a teendőkkel kapcsolatos felelősségre, hatáskörökre utal. A ipar, vagy egyetlen ipar­ág termelési szerkezetének módosítása ugyan­is jelentős befektetést és esztendőket igényel, s az ilyen szerkezeti változások a kapcsolódó ágazatokra is hatnak. Ez^ért a termelési szer­kezetet alakító döntés a központi gazdaságirá­nyító szervek feladata, s ezek a döntések az iparpolitikában, illetve az ötéves tervekben jelentkeznek. Kétségtelen, hogy a gazdaság- irányítás — adott esetben a kormány — ter­melési szerkezetet alakító iparpolitikája a fej­lesztés által érintett terület a termékszerkeze­tekre is hat — például az autóbuszprogram következtében alapvetően módosult a jármű­ipar termékszerkezete, a számítástechnikai program az elektronikai ipar gyártmányszer­kezetét változtatta meg —, az ipar egészére azonban a központi gazdaságirányításnak nincs termékszerkezetet-alakító-változtató be­folyása. Egyrészt nincs elegendő fejlesztési eszköze, másrészt információja. Ezért a ter­mékszerkezet folyamatos korszerűsítése, gaz­daságosságának, külpiaci versenyképességének javítása a vállalatok döntési, cselekvési kö­rébe tartozik, azok feladata, felelőssége. Garamvölgyi István így is lehet! Nincs titok Rétsúgon A titkot a tyúk is kikaparja — tartja a régi magyar szólás. Ahol viszont nincs titok, ott nem érdemes keresni. Így áll a bál ma Rétságon, a Glo­bus Nyomda gyáregységében. Kifogástalanul zajlik egy 147 millió forintos beruházás. En­nek viszont számos előzménye van. Több mint egy évtizede a Globus Nyomdában, Budapes­ten olyan döntés született, hogy a dobozgyártást a köz­pontból kitelepítik Rétságra. A nagyközség szélén hat évvel ezelőtt három dolgozóval kez­dőit a termelés. A kitelepítés­re három szakaszt határoztak meg. Az elsőben megkezd­ték a kitelepítést és indult a termelés Rétságon- A szakasz befejezésére 1976-ban került sor- Az alapcélkitűzéseket si­kerrel végrehajtották. Rétsá­gon hajlított és nyomtatott dobozokat gyártanak, főleg az élelmiszeripar számára. A vásárló nem is gondol a bol­tokban arra, hogy a sajtot, ci­pőt, mosószert, izzólámját rej­tő dobozt — többszínű nyo­mással — Rétságon egy 200 dolgozót foglalkoztató üzem­ben állították elő. Az első ütemben nem kaptak a rétsá­giak valami csodamasinákat, inkább használt, de még üzemképes gépekkel kezdték a termelést. A második szakasz tavaly kezdődött és várhatólag 1980- ra fejeződik be. Ennek célja, hogy egy 147 millió forintos beruházással jelentősen növel­jék a rétsági gyáregység do­bozgyártó mennyiségét. Lé­nyegében az ötéves terv vé­gére megduplázódik a terme­lési érték, amely tavaly 140 millió forint volt, az idén vi­szont már 167 millió forint. Tehát Rétságon egyidejűleg sikeresen termelnek és össze­hangoltan fejlesztenek. Példát szolgáltatnak arra, hogy min­dent jól előkészítve, zökkenő- mentesen is lehet egy beruhá­zást végrehajtani­Erről így vélekedett Szabó László gyáregységi igazgató. — A beruházásunk kivitele­zése minden tekintetben az előre meghatározott ütemterv­ben előírtaknak megfelelően halad. Sőt, megítélésünk sze­rint az új létesítményben a termelés indítását a tervezett­nél lényegesen hamarabb el­kezdhetjük. Ennek vállalati és népgazdasági haszna nyil­vánvaló. Hogy minden a leg­nagyobb rendben halad, an­nak nincs különösebb titka. A tervező, a beruházó és a kivitelező jól összehangoltan, sokat és lelkiismeretesen dol­gozik. Ez minden! A beruházó egyébként az AGROBER, a kivitelező pedig a rétsági TÖVÁLL. A csarnokok paneles építé­si móddal készülnek. Helyet kap bennük többek között, KISZ-klub, étterem, tárgyaló­terem, öltözők, fürdők és ter­melőcsarnokok. A 147 millió forint zömét (102 milliót) kor­szerű gépek beszerzésére for­dítják. Az NSZK-ból 85 millió, az NDK-ból 15 millió forint értékű gépet vásárolnak- Az építési jellegű munka értéke 37 millió forint. A beruházást a fővárosi központból irányítják. Ám a zökkenőmentesség biztosítása nem kis mértékben a rétsági­akon is múlik. Nemcsak a gazdasági vezetőkön! Jelentős a helyi pártalapszervezet be­ruházást segítő tevékenysége is. A 13 tagú alapszervezetet, Rebenda Jánosné párttitkár irányítja. Hol tudnak segíte­ni? Nemcsak a munkakörül­mények, de a technológia is változik. A modern gépekhez pedig a munkások betanításá­ra van szükség. Az intenzív fejlesztés ütemét jelzi, hogy 1980-ra csak 20—30 dolgozóval lesz több a létszám az idei­nél. Ám a termelési érték megduplázódik. Az alapszer­vezet elsősorban a továbbkép­zések lebonyolítását szorgal­mazza, másrészt az átcsoporto­sítások szükségességét hang­súlyozza. A beruházás Rétságon ön­erőből és hitelből zajlik- A hitel visszafizetését 1984-ig megoldják. A VI. ötéves terv­ben — harmadik ütemben — újabb fejlesztéssel, a doboz­gyártás fővárosból való ki­telepítésének végleges megva­lósítása várható. Rétság a ha­zai dobozgyártás egyik felleg­várává válik. A manapság zajló építkezés igazolja, hogy viszonylag kis beruházáson is lehet nagy eredményeket fel­mutatni. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom