Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

Farkas András: Munkások (részlet) . v . • Munka- és művelődési hónapok a SKÜ-hen ..Ha a hegy nem megy Mo- rendezvényei jelentik. Néhány munkát ró a művelődési in- hamedhez, Mohamed megy a kiemelt rendezvény felett a tézmény dolgozóira- A két év hegyhez” — tartja a mondás, gyárrészleg szocialista brigád- tapasztalatai azonban igazol- «* S bár jóllehet minden hason- jai vállalnak „védnökséget”, ni látszanak a vállalkozást. Az lat sántít, az alábbiakban va- Emellett a gyárrészleg dől- aktivitás persze gyárrészle- lämi hasonlóról lesz szó. Ne- gozói maguk is kérhetnek génként különböző, deidőköz- vezetesen arról a sikeres köz- 'kulturális programokat. Az ben egyfajta nemes versengés igényeknek megfelelően szer- alakult ki. amely növelte az veznek számukra író-olvasó akció tekintélyét. A dolgozók művelődési tevékenységről, melyet a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ dolgozói folytatnak az SKÜ-ben. Az ötlet abból a felismerés­ből fakadt. hogy munka és művelődés nem választható szét élesen. A munka önma­gában is nevelés és a mű­veltség gyarapítása is vissza- hat fi munkára. A felismerést tett követte .es 1976. szeptem­berében a művelődési intéz­mény „kilépett” otthonából. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult és az első próbál­kozás után rendszeressé vál­tak a „gyárlátogatások”. A 4200 dolgozót foglalkoz­tató Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisebb-nagyobb egy­ségeit a gyárrészlegek alkot­ják. Minden egyes hónapban, más és más gyárrészlegben kerül megrendezésre a „Mun­ka- és művelődési hónap”­Lebonyolítását gondos szer­vező munka előzi meg, mely­nek során a művelődési köz­pont igazgatója — a gyárrész­leg gazdasági és politikai ve­zetőivel közösen — állítja ösz- sze a programot. Az alapot a művelődési központ esedékes találkozót, magyarnótaes- tet, ismeretterjesztő előadáso­kat stb... A rendezvénysorozat kiter­jed a gyárrészleg egyéb alkal­maira is. Kulturális progra­mok színesítik a termelési ér­tekezleteket, párttaggyűlése­ket, újítási ötletnapokat.. Eze­ken —- rpndszerint —a műve­lődési központ amatőr mű­vészeti csoportjai lépnek fel. Esetenként ezeket az alkalma­figyeltek egymás rendezvénye­ire, s ma már a futballmecs- csek és egyéb közkedvelt té­mák mellett a kulturális él­ményekről is szó esik. Az eredmények más téren is megmutatkoztak. Egyfelől az értelmiséget sikerült be­vonni saját közegének műve­lődésébe, másrészt a „gyárba bevitt” rendezvények a bejáró dolgozókat is „megtalálták”, akikkel egyébként nehezebb kát is a művelődési központ- kapcsolatot teremteni. Végül, ban tartják. Egyszóval abban de nem utolsósorban — a a hónapban minden rendez- Munka- és művelődési hónap” vény kicsit ünnepélyesebb. rendezvényei kapcsán — a Jelképesnek is mondható, dolgozók közelebb kerültek hogy míg a „hónap” megnyi- a művelődési központhoz, tása — közvetlenül a reggeli megismerkedtek sokrétű tevé- munkakezdés előtt — bent az kenységével. Többen közülük, üzemben történik, addig a rendszeres látogatóivá vál- záróünnepély színhelye a mű- tak az intézménynek. velődési központ, ahol színhá­zi előadáshoz, vagy más mű­sorhoz kapcsolódóan fejeződik be a rendezvénysorozat. „Munka- és művelődési hó­napot” minden gyárrészlegben egyszer tartanak egy évben. Ez — a nyári hónapok kivé­telével — folyamatos többlet­(P. k) Megyénk nemzetiségi lakosai részt vállalnak a szocializmus építésében Marczinek Istvánnak, a Hazafias [Népfront [Nógrádi megyei Bizottsága titkárának nyilatkozata Kongresszusra készülnek a megyénkben élő nemzetisé- matos feltöltésére. Természete- giek, szlovákok és németek. Jelentős esemény ez, hiszen sen szólhatnék az író- és oi- a megye négy járásában, ezeken belül szétszórtan a ma- vasótalálkozók szervezéséről, s gyár helységek közé ékelődve 24 községben élnek szlovák és arról, hogy a nemzetiségi köz­német ajkú lakosok. Megyénk lakosságának mintegy öt szá- ségek közművelési tevékeny- zaléka nemzetiségi, legtöbben a rétsági járásban élnek, ahol ségére elsősorban a népi ha* arányuk mintegy 35 százalékra tehető. A kongresszusi élőké- gyományok ápolása a jellem- születekről, az itt élő nemzetiségiekről beszélgetett munka- ző. Ennek legnépszerűbb for- társunk Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront Nógrád mái az öntevékeny művészeti megyei Bizottsága titkárával. csoportok, a népi énekkarok és tánccsoportok, a Röpülj páva­— A nemzetiségi lakosság Bánk, Nézsa, Nőtincs, Erdő- , J"? .z?”eka™k­helyzetét elemezve megálla- kürt, Egyházasdengeleg ellá- , . ,J sie meltoan fejlődnek a píthatjuk, hogy pártunk lenini tottsága jobb a járási átlag- . .’ a e2endi, a nógrádi a nemzetiségi politikája a gya- nál. Az ötödik ötéves terv a - ’ a t®renyi, az erdokurti korlatban megfelelően érvé- nemzetiségi települések fej- yarci népi együttesek. nyesül, s kedvező , feltétele- lesztésére 23,5 millió forintot, _ \ népfront megyei el­k et biztosít a nemzetisé- felújításra pedig több mint 17 nöksége már állást foglalt » gek fejlődésére. Kifejezésre jut millió forintot irányoz elő. En- kongresszusi küldöttválaszté ez a területi és a helyi szer- nek több mint a fele az ok- gyűlések tartalmi és szervezé- veknek a nemzetiségi lakos- tatási és egészségügyi célkitű- sj kérdéseiben. Mit hallhat- Ságról való fokozott gondos- zéseket szolgálja. Felhasználá- nánk ezekről? kodásában, társadalmi, gazda- sa időarányosan, ütemesen tör­sági és kulturális vonatkozás- ténik és minden reményünk — A nemzetiségi kongresz- ban egyaránt. Nógrád nemze- meg lehet arra, hogy a terv- szusok küldöttválasztására tiségi lakosai a társadalom ciklus végére valamennyi be- szeptember 1—25 között kerül egyenrangú tagjaiként vesz- ruházási célkitűzésünk meg- sor a megyében. Falugyűlésé­nek részt a szocializmus épí- valósul. ken 23 szlovák és egy német tésében. A korábbi évekhez nemzetiségi küldöttet választ viszonyítva egyre aktívabbak .. . . .ette, hog^ * "eru" a lakosság. A nemzetiségi köz­a közéletben is, bátrabban él- ,aza* Jelent°s részét kultúra- ségekben már most gazdag nek az alkotmányban biztosi- közművelődéi es mas folklórműsorral készülnek tott jogaikkal. Erre példákat célokra használjak. A nép- falugyűlésekre, hogy ezzel is említek. A nemzetiségi la- ‘^ontbizottságok^ mivel segítik ünnepélyesebbé tegyék kosság képviselete a választott c*° ezek megvalositasat? összejöveteleket. megfelelően"biztosRott^A^me^ ~ * *aZafÍaS NéPfront Szeretnénk elérni, hogy gyében a tanácftfsok arány a munk,a[aval. seg,tl a nemzeti- küldöttválasztó gyűlések nemzetiségi MzSek képvise- Seg‘ ^nyelvének, lóban tükrözzék mai életünk létéhez vfszonvTtvl a testüli hagyományainak, kul- eredményeit és gondjait egya­tekben á till 37. nónfr^nt turalanak ápolását és tovább- ránt. Konkrét példákkal bi- bfzottlágokbln ’ pedigP több fejleszlésft A népfrontbizott- zonyítjuk, hogy az adott ti- mint 50 százalékos A tana ^agok különösen a,szülői mun- lepülésen a lakosság minden- csők és “SSffita&Ä ^közössegeken keresztül nagy napi szorgalmas munkájával vezetői köpött cvJr« felelősséggel segítik az anya- hogyan járul hozzá a szocia­ha_e jelentős szám- nyelvi oktatást. Közös mun- lista nemzeti egység erősítésé vüLt I 1órSézélőaIImzeI ' kánk eredmén”e’ a "7e- hez, a közslg 3 e 6 o nemzeti- gyében hat óvodában és ti- lönböző nemzetiségek együt'­zenhárom iskolában folyik működéséhez, az egymás°irán- nemzetiségi nyelvoktatás, s az ti kölcsönös bizalom megte- elmúlt tanévben 51 csoportban remtéséhez SelvT oUkMtaVsbInréSZt “y" .... . , „,. „ . sa§a mar most nagy erdeklő­A kozmuvelodesrol egeszen dessel kíséri a kongresszusi röviden csak annyit, hogy itt előkészületeket. Az elkövetke­— Ez a dinamikus fejlődés is jelentősen javultak .égősor- ző hetekben, hónapokban a nemcsak a megyére, hanem a báb ■ > tárgyi feltételeik. De, nemzetiségi'kobgrésszúsra váló nemzetiségiek lakta települé- megnövekedett' a lakosság felkészülés meggyőződésem sek általános fejlődésére is kulturális érdeklődése is. A szerint jelentős állomása lesz jellemző. A negyedik ötéves rétsági báziskönyvtár kialakí- a megvében élő nemzetiségek tervben például a települések tása óta a nemzetiségi könyv- és a magyar lakossá»- összefo- fejlesztésére több mint 34 tárak könyvállománya lénye- gásának, baráti együttműkö- millió forintot használtunk gesen javult. Csak például em- désének; erősíti a testvéri fel, főleg az oktatás, a kul- litem a lucfalvai és a sámson- együvé tartozást, az e»ymás túra és a kereskedelem fej- házai szlovák nyelvű könyvál- iránti bizalmat, ’ a szocialista lesztésére. Elmondhatom, hogy lományt, amely az utóbbi nemzeti egység megszilárdítá- a nemzetiségi községek ellá- években mintegy ötszáz kö- sát — fejezte be nyilatkozatát tottsága minden vonatkozás- tetre növekedett. A megyei Marczinek István, a Hazafias ban azonos szinten áll a ha- tanács elismerésre méltóan kü- Népfront megyei bizottságának sonló földrajzi és gazdasági lön anyagi támogatást, évi titkára. B adottságokkal rendelkező töb- negyvenezer forintot biztosít a bi községgel, sőt olyan, mint nemzetiségi könyvtárak folya- Somogyvári László a is az . a va­ségiekkel. — Ismert a megye dinami­kus fejlődése. Hogyan fogal­mazható ez meg a nemzetisé­gi községekre? II szemléltetés forradalma Egy ősi japán mondás sze­rint „jobb egyszer látni, mint százszor hallani”, s a tudomá­nyos vizsgálatok is azt bizo­nyítják; hogy a világról való ismereteink 75 százalékát lá­tás útján szerezzük meg. Nem véletlen tehát, hogy a pedagó­gia mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szemléltetés­nek. A technika fejlődése, ezzel együtt a modern szemléltető­eszközök árának a csökkené­se. sok lehetőséget ad az isko­láknak. A magnetofonok első­sorban a zenei neveléshez és a nyelvtanításhoz alkalmazha­tók, de jól használhatók az irodalomtanításban is, jeles előadóművészek megszólalta­tására. Hasonló szerepet töl­tenek be természetesen a ha­gyományosabb lemezek és le­mezjátszók, sőt ezek térbeli hatást előidéző sztereoválto- zatai is. Az olyan állóképveti- tő, amellyel szinkronban a megfelelő szöveget magneto­fon közvetíti — és még in­kább a rhozgófilmvetítő — lé­nyegében az egész világot be­viheti az iskolába. Egy okta­tástechnikai eszközökkel fel­szerelt tanteremben a tanár­nak már nem kell a krétával bajlódnia, mert ha saját ke­zűleg akar ábrázolni valamit, rendelkezésére áll az írásve­títő, amelynek fóliáira az osztállyal szemben állva raj­zolhat, de elkészítheti a rajzo­kat előre, otthon is. A szemléltetés forradalmát azonban a kazettás hurok­filmvetítő és a képmagnó el­terjedésétől várhatjuk. A ka­zettába helyezett hurokfilm 4—5 perces anyagot tartalmaz, befűzés nélkül a gépbe he­lyezhető, s ha kell, magyará­zat közben megállítható, visz- szapörgethető, akárcsak a képmagnó­Borsos ára miatt sokan még ma is utópiának tekintik a képmagnó széles körű elterje­dését. Pedig az ára, néhány év alatt máris tizedére csök­kent. Alkalmazása tehát való­színűleg rohamosan terjedni fog. A fő baj az, hogy még nincsenek e célra szerkesz­tett tanprogramok, s a gyártá­suk nincs megszervezve. A szemléltetőgépek mellett sokféle olyan szerkezet szüle­tett, amelyek a pedagógusokat abban is segítik, hogy a tanu­lók bizonyos ismereteket ön­álló tevékenységgel szerezze­nek meg, és azokat be is gya­korolják. Ifjúsági klubélet Beszélgetni jó A közelmúltban hivatalos voltam egy ifjúsági klubba. Meghívtak, elmentem, mert kiváncsi voltam, mivel töl­tik szabad idejükét a fia­talok. Valami érdekes prog­ramot vártam, ismereteket gazdagító előadást, játékos vetélkedőt, táncos klubdél­utánt, de csak annyi tör­tént. hogy összejöttek vagy húszán, huszonötén, páron­ként vagy négyesével leül­tek a kis asztalok köré és beszélgettek. Filmekről, te­levízióról, fociról,' autókról, korábbi közös kirándulások emlékeit elevenítették fel. vagy éppen újabb közös utazásokat terveztek. Hall­gattam őket. Ügy kilenc óra tájban csendesen elköszön­tek egymástól, ki-ki indult hazafelé. A klubvezető de­rűsen megkérdezte: nos, hogy tetszett a mi klubdél­utánunk? Zavaromban nem tudtam mit mondani. Mondjam azt, hogy nem ezt vártam, ez­ért igazán kár volt idehív­notok, aztán mégis meggon­doltam, nem akartam így viszonozni vendéglátásu­kat. A klubvezető, mintha csak megsejtette volna di­lemmámat, csendesen meg­jegyezte: — Tudom. nem erre várt. talán szidott is magában, amiért ide fárasz­tottam. Ne higgye, hogy mást terveztünk, s csak az­ért maradt el, mert nem ér­kezett meg az előadó. Nem, semmi más szándékunk nem volt, csak összejönni és el­beszélgetni. Mindenről, ami éppen az eszünkbe jutott, mindarról, ami éppen fog­lalkoztatta a gyerekeket. He­tenként egyszer ez a prog­ramunk. Beszélgetni jó. Ezt most tanuljuk újra felfedez­ni. Látta csodálkozásomat, s magyarázókig még hozzá­tette: — Két-három évvel ezelőtt a gyerekek többsé­ge begubózott otthon, vagy éppen valamelyik havernál jöttek össze ketten-hárman. Akkor is csak magnóztak, tévéztek, lemezeket hallgat­tak. És hallgattak. Mint akiknek nincs mondanivaló­juk a világ dolgairól. Pe­dig — magamról tudom — egyikünk sem élt elzárva az élettől, csak éppen — ki tudja, miért — röstelltünk beszélni mindarról, ami va­lamennyiünket foglalkozta­tott. Az ember társas lény, nem szereti a magányt, a falak közé zártságot. Szíve, sen beszélget, vitatkozik, ha van kivel. Nemcsak házon belül, szűkebb családi, ba­ráti körben, hanem tágabb, sokszínűbb közösségben is. E beszélgető közösségek egvik legnépszerűbb for­mái ma a klubok, amelyek száma egyre gyárapodik or­szágszerte. Hogy mi a klubok nép­szerűségének titka? A klub hasonló, vagy azo­nos érdeklődésű emberek társas együttlétét, művelő­dését, szórakozását segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak ki­alakítását és végrehajtását a tagok öntevékenységével és aktív közreműködésével va­lósítja meg. Azaz: az együtt- létnek olyan formája, amelyben a tagság határozza meg a közös programokat. A klub lehetőséget ad az önképzésre, a közös szóra­kozásra egyaránt. Ez is, az is pedig fontos része az emberek életének: teljeseb­bé. gazdagabbá teszi azt. Ez indokolja a klubok egyre növekvő népszerűségét. Az ifjúsági klubok célja, hogy helyesen orientálják a fiatalok tudati fejlődését a társadalom és a kultúra kérdéseiben: a színvonalas szórakoztatás mellett gon­doskodjanak a fiatalok tu­dásának, ismereteinek bő­vítéséről, ízlésének formá­lásáról, a világ dolgairól al­kotott látásmódjuk fejlesz­téséről. Programjaik en­nek megfelelően sokfélék: helyet kap bennük az isme­retterjesztés, a politikai vi­ta, a vetélkedő és a tánc, a közös kirándulás, a színda­rabok és a filmek együttes megtekintése, a látottak megbeszélése és még sok minden más, ami érdekli, érdekelheti a fiatalokat. Az ifjúsági klubok tagsá­ga ma már egyre több he­lyen lépi át a százat, száz­ötvenet. Az pedig tudott dolog, hogy ennyi ember együtt, egyszerre nem élhet aktív klubéletet. Ezért eze­ken a helyeken rétegklubo­kat alakítanak az ifjúsági klubon belül a speciális ér­deklődési köröknek megfe­lelően. így jöttek létre a nagy egészen belül a mag­nós-, az utazó-, a filmes-, az irodalombarát- és más rétegklubok, amelyek kü- lön-külön tartják foglalko­zásaikat, de hetenként egy alkalommal valamennyi ö$z- szevont foglalkozáson vesz részt. A klubok munkáját nem­csak színesíti, hanem gaz­dagítja is az a vendégj árás, amely egy-két esztendje kez­dődött, s egyre terebélyese­dik. Nemcsak a mind gya­koribb csereberefórumokra gondolok, és a különböző módszervásárokra, amelyek résztvevői nemcsak beszá­molnak tapasztalataikról, hanem ízelítőt adnak prog­ramjaikból is. Azokra a csendes vendégeskedésekre, amikor egy-egy klub egy másikat lát vendégül. E találkozókon vendégek és vendéglátók közös klubes­ten találkoznak. Közben új tájakat ismernek meg. új embereket, s ami talán a legfőbb. beszélgetnek. Be­szélgetnek egymással min­denről, kötetlenül. Mert be­szélgetni jó. Prukner Pál NÓGRÁD — 197;. augusztus 6., vasárnap 7 »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom