Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

Felmérés Guszev-mődszerrel Tisztán látni — a köztisztaságnt Balassagyarmatra figyelnek — Egyszerű szemetet gyűjteni? Hatalmas szeméthalmazok egyfelől — csökkenő létszám a köztisztasági munkában másfelől; fokozódó ipari és la­kossági „hulladékgyártás" és múlt századi takarítási mód­szerek; környezetvédelmi cél­kitűzések és környezetet, em­bert, természetet károsító gya­korlat másfelől; természethez fordulás és kipusztuló folyók, szennyezett vizek — megany- nyi ellentmondás. Ez jellemzi a jelenlegi helyzetet. Hogyne érdeklődne az ember a hely­színen, amikor arról nall, hogy Balassagyarmaton, a városgazdálkodási vállalatnál. Immár hagyományosan, nyári gyakorlaton dolgoznak az Ybl Miklós Főiskola diákjai. S nem kisebb feladatra vál­lalkoztak, mint arra, hogy fel­mérjék a város szemetét 1 Kétmilliós tevékenység Ennyibe kerül évente a vá­rosnak a köztisztasági munka, ennyit költ a város a tiszta­ság érdekében. Nem mindegy hát, hogy a csökkenő létszá­mok, apródonként megvalósu­ló gépesítési tervek közepette — milyen hatékonyság jellem­zi ezt a létfontosságú tevé­kenységet. De vajon jelentősé­gének megfelelő figyelem és szemlélet kíséri a — mond­juk ki kereken — a szemét- gyűjtést? — Általában káros szemér­messég és nagyfokú emberi közöny, hivatali bürokratiz­mus is érvényesül ezen a te­rületen —■ vélekedik a szak­ember, a városgazdálkodási vállalat főmérnöke, Farkas Dániel. — Az emberek nem szívesen vállalják nyíltan, hogy ők tulajdonképpen sze­métgyűjtéssel, ártalmatlaní­tással, szállítással foglalkoz­nak. Ez az elnevezés, hogy „szemetes”, sértésszámba megy. Pedig a városi hulla­dék, az ipari és lakossági sze­mét korszerű összegyűjtését, optimális elszállítását és min­den tekintetben megfelelő tá­rolását, ártalmatlanná tételét ma, és itt kell megoldani. A szemétszállítás nélkül rövide­sen megállna az élet. Jelentő­ségéhez mérten, s természete­sen az anyagi fedezethez is viszonyítva, a városi tanács mindent megtesz munkánk támogatósára. De a feladatot nekünk kell elvégezni. Tavaly hárommillió forintot költhet- tünk tanácsi fejlesztésből a géppark kiszélesítésére. Ezzel együtt még lovas kocsink is járja az utcákat a városban. Figyelemre méltó a főmér­nök véleménye: — Az ötvenes években bz iparfejlesztés jelentette azt a nagy feladatot, amely ma egy­re inkább a kommunális terü­leteken jelentkezik. Igaz ugyan, hogy úgynevezett vi­lágprobléma a szemét felhal­mozódása, gyűjtésének, szál­lításának, tárolásának kérdése — mégis mindenki azt várja, hogy helyileg ez ne érződjék. Vállalatunk a kommunális feladatok közül, a temetkezé­si és vízellátási munkát kivé­ve, úgyszólván mindent elvé­gez. Négyszázan vagyunk, s ebből egyre kevesebb jut a köztisztasági területre, holott éppen a gondok miatt ott ten­ne a nagyobb létszámra leg­inkább szükség. Be kell látni, hogy ezt a kis presztízsű munkát kiemelten kellene megfizetni, - s a gépek széle­sebb körű alkalmazásával von­zóbbá is tenni. Mármint az utcaseprők, vagy, ahogy ma nevezik őket — a kézi úttisztítók. A járdá­kat ott a közületek, vállala­tok, lakók tisztítják. Budapes­ten mindössze 250 ember fog­lalkozik ezzel a feladattal, de nagy részük úgynevezett nyak- kendősbeosztásban, s közü­lük csak nyolcvan a valóságos kézi úttisztító. Balassagyarma­ton jelenleg mintegy harminc dolgozó végzi azt a munkát, ami a leginkább szembetűnő helyeken szolgálja a köztiszta­ság fenntartását. A harminc­ból tíz-tizenöt azonban min­dig távol van különféle okok miatt. Pozsonyban tizenöten vannak A gyarmati városgazdálko­dásiak tagjai egy olyan orszá­gos egyesülésnek, amelynek legfőbb célja a köztisztasági tevékenység összehangolása, a jó módszerek terjesztése. A köztisztasági egyesüléstől kapták a szovjet Guszev szer­ző módszerének leírását is, amelyet most a gyakorlatban, a nyári tanulmányi munkán levő főiskolások — Tálos J j- dit és Vaszary Jánosné — se­gítségével alkalmaznak. Mi célból? — A munka végén javaslat­tervet készítenek, s az szerve­sen kapcsolódik a város egé­szét érintő, s a korszerűsítés­re irányuló tanulmányhoz. Azt azután a későbbiekben a gya­korlati munkában is megvaló­sítjuk. A tanulmány iránt más városok is érdeklődnek. Az egyesülés útján megismerésük lehetővé válik. — Mit tartalmaz ez a tanul-, mány? — Tulajdonképpen tanulmá­nyok egész soráról van szó, amelyek egymáshoz csatolha- tók, egymást kiegészítők. Ta­valy októberben új szemétte­lepet nyitottunk, ez a város­tól négy és fél kilométerre van. A tanács utat épített oda, s rendszeresen elvégezteti a szükséges dózerolásokat is. A telep hosszabb időre alkal­mas a szeméttárolásra, ez azonban nem old meg minden gondot A tanulmányterv, vagy tervek, olyan műszaki javaslatok, amelyek a legfon­tosabb területeken: a szemét- gyűjtésben és -szállításban hasznosíthatók. Számításaink szerint Balassagyarmat sze­métszállításának korszerűsíté­se a tanulmányok alapján, megfelelő tanácsi segítséggel öt-tíz év alatt megvalósítható. Tisztaság, korszerűség ler­ísik Ezen a beszélgetésen mészetszerűleg kevés sző a notórius szemetelőkről, meg­büntetésükről, a lakossági fe­lelősségről, hiszen a városgaz­dálkodás elsőrendű feladata a szemét összegyűjtése és jól szervezett elszállítása. Mit se­gít ebben a munkában a ta­nulmány? — Sokan úgy gondolják, egyszerű szemetet gyűjteni, csak el kell menni érte és kész — mondja a főmérnök. — Ezzel szemben elsődleges feladatnak kell tekinteni az optimális felhasználás eléré­sét, már ami az emberi és gépi erőt illeti. A tanulmányok tartalmazzák egyebek között a rendelkezésre álló eszközök matematikai módszerrel törté­nő optimális használatát. Ez­zel a gépi erők hatékonysága jelentősen megnő. Megtörtént a városi szemét mennyiségi felmérése is. Egy héten át, va­lamennyi utcában, megfelelő módszerrel felmértük a szemét mennyiségét és azt is, milyen szeméttípusba tartozik. A Kor­szerű munka bevezetése érde­kében ezt is tisztán kell iái­nunk. Szükséges ez azért is, mert a jövőben várhatóan Balassagyarmat regionális fel­adatokat is ellát majd a köz- tisztaság fenntartásában. A je­lenlegi gépi erők még ebben az évben kiegészülnek: két Rapid gyártmányú gyalogjáro- seprő gépet vásárolhatunk. — Véleménye szerint, tisz­ta város Balassagyarmat? — Nem tartozik a piszkos városok sorába. Tiszta igazán akkor lesz, ha műszaki javas­lataink az évek során megva­lósulnak, s a jelenlegi tervek, tanulmányok a gyakorlatban segítik a szemetes munkáját. Mindez azonban csak a válla­lati szempont alapján igaz. A lakosság tisztaságigénye, fe­gyelmezettsége egészen más lapra tartozik. Tegyük hozzá gyorsan: mindkettő összehozható ugyan­arra a tiszta lapra! T. Pataki László Az országutak megszállottái üzúti ellenőrzésen a rendőrséggel és a voltosokká] Sajnos, az elmúlt hét a közlekedésben az idei leg­rosszabb statisztikát mutatja. Halálos baleset, súlyos, nyolc napon túli sérülés, megannyi könnyebb baleset és ki tudná megszámolni, mennyi kocca­nás történt Nógrád megye közútjain. A baleseteket elő­idéző okok között sok eset­ben ott találjuk az italt, más­kor a gyorshajtás a szerep­lő, nemegyszer a figyelmet­len vezetés a baleset előidé­zője. Néhányan a frontátvo­nulásokról is Szót ejtenek. ■ Pénteken délután útrakel­tünk a rendőrség közlekedés- rendészeti szakembereivel, a Volán 2. sz. Vállalat ellenőrei­vel, hogy vizsgáljuk: való­ban mik is lehetnek a bal­eseteket előidéző tényezők. A vizsgálatban segítségünkre volt a TRAFFIPAX, URH-s rádió adó-vevő készülék, s más egyéb technikai eszköz. Ellenőrzésünk mindenre ki­terjedt. Már most elöljáró­ban kijelenthetjük, hogy a viszgálat eredrpénye sajnos, lesújtó, aggasztó. Már megint az ital Gépkocsijainkkal több száz kilométert tettünk meg a pénteki délutánon, illetve es­tén. Nem írunk le mindenese­tei, de néhányat okulásként feltétlen a nyilvánosság elé tárunk. Kezdjük egy motor- kerékpárossal. Ösagárd és Nőtincs között a szerpentinen bizonytalanul mellőz egy kombájnt Hugyecz Ferenc 23 éves váci lakos. A látvány megdöbbentő! Utasa, nyakába keresztbe akasztva cipel egy kerékpárt, s így vesznek részt Magyar András berkenyéi lakossal együtt a közúti for­galomban. Hugyecz motorján hiányzik a visszapillantó tü- kör, hiányzik a vezetésre al­kalmas látást javító szemüve­ge és bőven elszínesedik a szonda is. A motorkerékpár vezetője ezen a napon már nem ül a járműre, a rendőr­ség azt Nőtincs'első portáján- helyezi el, míg a motorkerék­pár vezetőjét vérvételre vit­te. Magyamándor és Szente kö­zött közlekedett Tóth Pál, az állami gazdaság ágazatveze­tője, magyamándori lakos. A szonda itt is szeszesital-fo­gyasztást mutat. De még meg­döbbentőbb a GC 01—83 for­galmi rendszámú bérautóbusz vezetője, Kalmár László ese­te, aki mögött utasok foglal­nak helyet, s a szonda ugyan­csak szeszes italt mutat. Saj­nos, az utasok járnak pórul, mert Kalmár László nem ve­zetheti tovább az autóbuszt... A TRAFFIPAX-szal felszerelt ellenőrzés során a gépkocsi* ban Kocsis Károly törzsőrmester ült, akinek mérése alap­ján Bővíz Sándor rendőr őrmestert igazoltatás közben látjuk Józsa Mihállyal, a Volán 2. sz. Vállalat ellenőrzési és for­galombiztonsági osztály vezetőjének társaságában - -? — bábel-felv. — Vasárnapi jegyzet Póték nyara M ilyen nyaruk lehet Pótéknak? Hogy kik ők? Benne szerepelnek minden telefonkönyvben, cikornyás be­tűkkel odarajzolták nevüket az igényesebb hivatalok ajtajára, s természetesen szerepelnek a havi bérjegyzéken is. Ok azok, akik —, miközben az augusztusi nap ontja he­vét, s még a ventillátorokról is izzadságcseppeket törölget- nek — hűségesek maradnak helyükhöz. Pótolnak valakit. Valakit, aki viszont éppen a Balaton hullámaiban áztatja végtagjait, füleseket (a szófogadatlan lurkóknak) és ászokat (a minden hájjal megkentultipartnereknek) osztogat. Valakit, aki'hétvégi házát építi, s lejárja lábát beton és betonozó után. Így aztán Pótékra szakad a többiek aktája is, de ők csak bazsalyognak, mint nyugdíjas a pikáns vicc fölött A különbség csak annyi: az egyik úgy érzi, eljött az ideje, a másik tudja, hogy elmúlt. Hálátlan dolog lehet ez a pótügy. Aki nem szokott hoz­zá. könnyen lekicsinylőnek érezheti. Már gyermekkori él­menyeiből merítve is, amikor fűnek-fának dicsekedett egy- egy vizsga után, ellenben érthetetlenül mélyen hallgatott a sikeres pótvizsgáról, ami ugyancsak jeles teljesítménynek számíthatott a maga nemében. Mert ami pót, azzal nem illik dicsekedni. Az ember ezzel már így van. Elhúzza a szája szélét, ha a moziban pótszékre ültetik, holott a jegyet pro­tekcióval szerezte. Elmegy az álma, ha szállodában pótágy- rá fektetik, irulva-pirulva fizeti elkésett számlája pótdíját, ami végül is szintén díj, ha nem is állami. Ilyenkor a kánikulában az ember folyadékra áhítozik. Bevallom, próbálkoztam a pótkávéval, de nem dobott fel, a citrompótlóval kezelt tea meg cukor nélkül is édesedett. Persze, azért akad a pótok között is, ami emelgeti a szí­vemet, mint forró húsleves gőze a selejtes kuktafedőt. Ez a pótlék. (Félreértések elkerülése végett, nem a szen­vedélyes horgászok által télen jégbe vájt lyukakról van szó.) Elsősorban a családi pótlék örvend nagy köztisztelet­nek, de akad, aki a lakbérpótléknak tapsikol kiváltképp. Már ebből is kitűnik, hogy ami pót, az korántsem biztos, hogy elvetendő, másodlagos. Időnként még dicsekednek is vele, akár rutinos anyagbeszerző a hat raktárra való pót- alkatrésszel aratás idején. De benne is ott lappang a meg­hasonulás, mert felesége vörös pőthaját a sárga ’földik le­hordja Így a pótügyben való eligazodáshoz külön vizs­gálat szükségeltetik, nehogy úgy érezze magát az ember, mint autós a belgrádi sztrádán. Akinek nem egy kereke, csupán egy pótkereke hiányzott. De az roppantul. Van azonban egy pótdolog, ami kivétel nélkül örömet okoz. Ez a póthitel. Ennek titka, hogy csupán külön ké­résre folyósítják, viszont a korpótlék jár, ha kérik, ha nem. Ezekből a példázatokból hézagpótló könyvet lehetne össze­állítani, s mellé akár egy pótkötetet is, anélkül, hogy az elméncségekért az ember veszélyességi pótlékot kapna fej- görésök helyett. Holott Póték dolga korántsem látszik ár­talmatlannak. Hallottam egy nagy karrier előtt állő, ifjú pótkereske­delmi főosztályvezetőről — stílusosan pótanyatejen nevelke­dett —, aki a nyári szabadságolások idején teljhatalmat kapott, s fejest ugrott a lehetőségekbe. Ez egy gyógyfürdőben kevésbé veszélytelen. Hősünk a gyár készítette bikiniket az eszkimóknak, a gyapjúsálakat az egyenlítő környékén ta­nyázó törzseknek küldte. Az eset folytatásából látszik, hogy nem kockázatmentes valakit pótolni, mert a szállítmány bu­merángként viselkedett. Visszajött; mint a főosztályvezető —, pedig utóbbiról a szűkebb körben többen rebesgették, hogy marad —, s ezzel félbeszakadt az ifjú titán pályafutása. Van viszont egy közös jellemzőjük Pótéknak. Amikor páncélszekrénykulcsot, aláírási jogot kapnak, mintha fertő­ző betegséget is kapnának egyúttal. Ennek tüneteit a szél nyilvánosság elé bocsátom, hátha az orvostudomány mal­mára hajtom a vizet, pótolva elmaradt kísérleteket. Diagnó­zisom szerint Póték messziről felismerhetők a heveny kö­szönésundorról, az elmúlt évről tartogatott vadonatúj öl­tönyről, emelkedettebb hanghordozásukról, s a sajtó által kért információszolgáltatástól való elzárkózásról. Mintha sejtenék, hogy tiszavirág-életűre szabott pótfőszerepük al­kalmatlan csillogásra, cincogásra egyaránt N ekem Pótékról mindig a pótszílveszter jut eszembe. Erről rendszerint tudom, hogy nem érhet meglepetés, s az illúzió is teljes éjfélkor, még akkor is, ha a tombolán mindig ugyanazok nyerik a fődíjat. S, vajon min elmélkednek a nyáron helyettesítők, amikor utószezonban eljutnak a vállalati üdülőbe? Egy következtetésre bizonyos, hogy esküdöznek. Évről évre bebizonyítják: senki sem pótolhatatlan, még Póték sem. Szabó Gyula A gyorshajtók A TRAFFIPAX-ot először Kislerenyénél helyeztük eL A „dörzsölt” emberek már Ismerik ezt a gépkocsitj s egymás után megy a villo­gás. Lámpával jelzik: „vigyázz, ellenőrzés van”. Micsoda fe­lelőtlenség! Most, ebben az esetben ugyan megakadályoz­zák a közlekedési szabály- sértést, de ki tudja, hogy hol­nap milyen balesetet idéz­nek elő a közutak száguldói. Feltűnően óvatosak a gépjár­művezetők. .. Odébb helyez­zük állomáshelyünket -Nagy- bátonynál alig, hogy megál­lunk, az elágazónál a ZV 36—03-as forgalmi rendszá­mú személygépkocsi azonnal befut. A megengedett 60 ki­lométer helyett 74 kilométeres sebességgel halad a kanyar­ban. Csak percek telnek el, pórul jár az YE 32—69-es forgalmi rendszámú 1-es TEFU tehergépkocsi-vezető­je is. Túllépi a megengedett sebességet. Nógrádkövesden az FR 06—13-as forgalmi rendszámú, a posta tulajdo­nában levő IFA gyártmányú kocsi vezetője hajtott lakott területen a megengedettnél gyorsabban. És elrettentő például egy külföldi kocsi esetét. A VK 67—87-es cseh­szlovák rendszámú Volsa tí­pusú személygépkocsi Érsek- vadkerten lakott területen 80, az úton 120, Űjkóvárnál az 50 kilométeres sebesség­korlátozó tábla ellenére 100 kilométeres sebességgel köz­lekedett! A rendőri intézkedés sehol sem maradt el. Csak az asszony meg ne tudja A közúti forgalomban részt­vevők igen nagy többsége tisztességes, becsületes, be­tartja a KRESZ előírásait. So­kan azonban visszaélnek a lehetőségekkel. Nem vezetik a menetlevelet, nem tüntetik fel a menetlevélre a rakodó- munkások nevét. Olyan is előfordul, mint az YF 49—39 forgalmi rendszámú teher­autónál, ahol az ellenőrzés­kor több mint 200 kilométe­res eltérés volt (a gépkocsi­vezető javára) a menetlevél és a kilométeróra állása kö­zött. Amikor pedig még be­tétlap sincs, a személyi iga­zolvány is lejárt, s a helyszín- bírságolást kiszabják, mint Szabó Péter balassagyarmati lakosnál, bizony akkor már azért könyörögnek: csak az asszony meg ne tudja. rán közlekedünk. Előttünk lejtőn lefelé halad az YE 60—45 forgalmi rendszámú tehergépkocsi, az 1. sz. Volán tulajdona. Indokolatlanul- csak 20 kilométeres sebesség­gel megy a lejtőn lefelé. De csak azért, mert a visszapil­lantó tükörből megismerte gépkocsinkat. Volt is mitől félnie a vezetőnek. Hiányos a menetlevél vezetése, potya­utasa van stb., stb. Sajnos, ez az ellenőrzés mást is feltár. Azt, hogy az erre közlekedő Volán 2. sz. gépkocsijai kö­zül számos műszaki hibás. Ilyen az YF 34—87-é*: teher­gépkocsi, amelyikből folyik az olaj, nem jó a kézifék, el- megy a levegő, a végén az árok fogja meg a gépkocsit a beborulástól. Figyeljünk ódat A „senki földjén Későre jár már az idő, ami­kor Keszeg és Penc között, Nógrád és Pest megye hatá­Gondok az autóbuszokon Sok autóbuszt megállítot­tak az ellenőrök. Tanulság­ként csak néhányat említe­nénk. Romhányban Szabó Géza a GC 73—91-es forgal­mi rendszámú autóbusszal menetlevél nélkül (feketeút?) vett részt a közúti forgalom­ban. Csampa Bertalan Nóg- rádmarcalnál nyitott autó­busszal közlekedett, a jegye­ket sem kezelte, míg Palko- vics István Nagyoroszi és Horpács között éppen az el­lenőrzés előtt megállón kí­vül állt meg, s úgy adott ki jegyeket az utasoknak. A Beszkid János vezette autó­buszon, a nőtincs! elágazónál három utas semmilyen iga­zolvánnyal nem tudta bizo­nyítani, milyen jogon utazik a szerződéses járaton... A végeredmény Lehetne sorolni sajnos, a gyalogosok, a lovas kocsik, a kerékpárosok magatartását az ország útjain. Szerencsénk­re, azonban akad jó példa is, akik betartják a szabályokat, mint a húszéves berceli Kol­lár István gépszerelő, vagy a terényi állatorvos. Sajnos, kevéssel találkozunk a köz­úton, S, mi lett a végered­mény? Közlekedési szabályok megsértéséért hat gépjármű- vezető ellen tettek feljelen­tést. Három ittas vezetés, egy szabálytalan személyszállí­tás, egy vezetői engedély nél­küli vezetés, egy érvénytelen személyi igazolvánnyal. Hely. színbírságolás 29 esetben tör­tént. Nyolc gépjárművezetőt figyelmeztetésben részesítet­tek. A példák intenek. Előzzük meg a tragédiákat. Somogyvári László J

Next

/
Oldalképek
Tartalom