Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

Az elmúlt négy esztendőben több száz család költözött új, kényelmes otthonban Balassa­gyarmaton, a Nógrádi Sándor-lakóteleped — bábel-felv. — Beruházási helyzetkép a „félidőben” Interjú Hajczinger Györggyel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével A megye mezőgazdaságára évről évre nagyobb feladatok hárulnak. Mind jelentősebb a szerep a lakosság ellátásában, az exportkötelezettségek teljesítésében. Hogy a követelmé­nyeknek eleget tudjanak tenni, a termelést rendszeresen növeljék, ellensúlyozzák a csökkenő munkaerőt, jó minő­ségű termékek kerüljenek ki a mezőgazdasági üzemekből, a rendelkezésre álló összegek ésszerű felhasználására van szük­ség. Az ötödik ötéves tervben a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok több mint 1,8 mil­liárd forintot költenek fejlesztésre. A beruházási munka tapasztalatairól beszélgettünk Hajczinger Györggyel, a Nóg- rád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetőjével. Augusztus első napjai ar­ról igyekeznek meggyőzni minket, hogy az idei nyár megsem korlátozódik egy fu­tó péntek délelőttre. A kániku­lában mit tehet az ember? Kimegy a konyhába, meg­nézi, van-e még a hűtőszek­rényben egy üveg paradi­csomlé? Ami egy lakásban a hűtőszekrény, , az a megyé­nek a hűtőház. Gyümölcs, zöldség, tojás, minden idény sajátos terméke itt vészeli át a forró napokat, átment­ve biológiailag értékes anya­gait a későbbiekre, arra az időre, mikor frissen, vagy konzervformában asztalunk­ra kerül. Ha nem is a legnagyobb, de jelentős „hűtőszekrénye” a megyének a ZÖLDÉRT dejtá- ri hűtőháza. Igen nagy sze­repet játszik a málna-, eper­idény alatt. — Lefutóban már a bogyós gyümölcs —, mondja Nagy József, vezető raktáros. — Az eper csak egy éjszakát töl­tött itt és már vitték is ja­varészt külföldre, az NSZK- ba, Dániába, Svédországba, Lefutóban van a málna is, a ribizlink is elfogyott. Ez utóbbit — feketét és pirosat — Hollandia vásárolta az idén nagy tételben. A telep kapuján porfelhőt kavarva egymás után for­dulnak be a megrakott autók, de kifelé is rá-rágurulnak a mérleg hatalmas lapjára a ládákkal megpakolt jármű­vek. Uborkaszozon köszön­tött a hűtőházra a szó leg­szorosabb értelmében. Na­ponta hat-nyolcszáz mázsa fordul meg a kerítéseken be- Hil. Részben helyben dolgoz­zák fel, a tartósítóüzemben, mely napi 150—200 . mázsa csemegeuborkát konzervál. A többi nagyrészt ugyancsak exportra, illetve konzervgyá­rainkba kerül. — Versenyben vagyunk az idővel — mondja a vezető raktáros. — A hűtőkapacitá­sunk kihasználása maximá­lis. Éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is pihenő nélkül történnek a szállítások. Min­dig készenlétben kell lennünk. Gondot okoz az, hogy az idő­járás miatt a termények be- érése több-kevesebb késedel­met szenvedett. — Az uborka után mi lesz a sztár? — Már a burgonya fogadá­sára készülünk. Ügy tűnik, jó termésre számíthatunk. Ezért a két meglevő halmos tárolónkhoz még hatot épí­tünk. Ezek létrehozása fo­lyamatban van. A tárolókban, bálás szalmával körülvéve, ventillátorral szellőztetve tá­roljuk a burgonyát az elszál­lításig. — Dinnye érkezett-e már? — Egyelőre kevés van be­lőle. Nagy szakértelmet kívá­nó munka folyik a hűtőházak­ban. Nem mindegy, milyen hőfokon, páratartalommal tárolják a terményeket. A követelményeket pontosan be kell tartani ahhoz, hogy tápértékeiből, a létfontosságú vitaminokból minél keveseb­bet veszítsen a tárolt áru. A hűtésről komoly technikai berendezések gondoskodnak, melyek kezelése, karbantar­tása ugyancsak nagy szakér­telmet kíván. A hosszú, félhomályos he­lyiségekben, a hűvösben, eme- letmagasan állnak a ládák. Akik itt dolgoznak, azok a forró nyárból néhány lé­péssel a borzongató késő ősz­be lépnek. — Vannak-e gondjaik, ne­hézségeik, amelyek akadá­lyozzák a munkát? — Sajnos, akad ilyesmi is. Például sok zavart okoz a szállítókapacitás hiánya. A vállalatok, melyek a szállítást végzik, ugyancsak gondokkal küszködnek, általában kevés a vezető. Ez érthető, hiszen a mezőgazdasági betakarítás is nagyon sok embert leköt. így azonban a hónap végére elő­fordul, hogy „elfogy az óra”. Nincs a kocsira váltó sofőr. A drága áru pedig itt marad a raktárban. Jó, ha nem romlik, s ha nem foglalja el a helyet más szállítmányok elől. A gond nem dejtári, nem megyei jelenség. Akiket sújt, Igyekeznek közös együttmű­ködéssel, jobb szervezéssel minél elfogadhatóbb feltéte­leket teremteni. Annak érde­kében, hogy a fáradságos munkával megtermelt zöld­ség és gyümölcs minél kisebb veszteséggel vészelje át a meleget, s hogy majd annak­idején elfogyaszthassuk. — g. — — A tervciklus félidejéig milyen összeget fordítottak az üzemek a termelés feltételei­nek korszerűsítésére? — A felhasználás mintegy 850—860 millió forint. Ebből 205 millió jutott épületekre, 572 millió gépekre, a többit egyéb üzemgazdasági beruhá­zásokra fordították. Az öt év­re szóló beruházási célkitűzé­sek zömét az üzemek időará­nyosan teljesítették. — Milyen hatása van as ed­digi fejlesztéseknek? — Elsősorban, hogy tovább korszerűsödött megyénk me­zőgazdaságának anyagi-mű­szaki háttere. Jelentősen meg­nőtt a géppark. Néhány példa a szemléltetésre: a szálasta- karmány-betakarító gépek szá­ma megduplázódott, a terv­ciklus végére kitűzött 2500 va­gon tárolókapacitásból 900 va­gon megvalósult. A tervezett­nél előnyösebb a növényter­mesztés fejlődését szolgáló be­ruházások helyzete. A terme­lőszövetkezetek egyebek kö­zött 2900 hektár legelőt tele­pítettek. A tervidőszak első három évében meliorációs munkákra csaknem kilencven- millió forint jut. Ez valamivel mérsékeltebb az előirányzot­tól. A termelőszövetkezetek 707 hektár erdőt, 100 hektár bogyós gyümölcsöt pótoltak. A telepítési kedv némileg vissza­esett, de a célkitűzések telje­sítésének reális a lehetősége. — Az ötéves terv szerint, hogy a kitűzött állatállomány Fejlett nyugati országokba is exportál számítógépeket és számítástechnikai beren­dezéseket a székesfehérvári Videoton. Az év második fe­lében összesen 4 millió dol­lár értékű számítástechnikai eszközt szállít tőkés megren­delésre. A legjelentősebb té­telt Franciaországba szállít­ja. az előirányzottnak megfelelő­en alakuljon, 3800—4000 szarvasmarha- és évente 2500 juhférőhely megépítése kell. E területen mi a helyzet? — A juhtenyésztés terüle­tén kedvező a kép. Eddig 7200 férőhely készült el. Így a tsz- ek anyajuhíétszáma már az idén elérheti az 1980-ra terve­zettet Folyamatban a litkei sertés telep rekonstrukciója is. Késedelmes viszont a szarvas­marha-istállók kivitelezése. Az öt évre előirányzott progra­mot háron és fél év alatt kell teljesíteni, hiszen eddig mind­össze 1400 férőhelyet adtak át — Mi az oka a késedelem­nek? — összetettek a problémák. Az üzemek többségénél hiány­zik a hosszabb távra szóló, megalapozott üzemfejlesztési elképzelés. A szemlélettel is akadnak gondok. A tsz-ek a gyorsan megtérülő, viszonylag kevesebb kockázattal járó be­ruházásokat kedvelik, hiányzik a vállalkozókedv. Lassítja a kivitelezést, hogy az üzeme­léshez kellő szociális, kommu­nális beruházások is jelentős erőforrásokat kötnek le. Az előkészítés jelenlegi állapota szerint várhatóan az eredeti­nél hatszázzal kevesebb szarvasmarha-férőhely készül el. — Miként fejlődött az élel­miszeripar az eltelt két és fél évben? — A rendelkezésre álló 281 millió forintból eddig 90 míl­Hasonló sikerük van a Vi­deoton korszerű somyomta- tóinak. A percenként 1200 sor sebességgel dolgozó sor­nyomtatókat az amerikai Controll Data cég licencének továbbfejlesztésével gyárt­ják és az idei tőkésexport je­lentős része — 800 ezer dol­lár értékű somyomtató és más számítástechnikai beren­dezés — már az Egyesült Ál­lamokba irányul. liót használtunk fel. Ez ke­vés. Sajnos a tej- és sütőipar területén az előkészítés elhú­zódik. Kiemelt beruházás a Szécsényben épülő keverő­üzem, sor került az érsekvad­kerti malom rekonstrukciójára. Készül az új, salgótarjáni sü­teményüzem kiviteli terve. A pásztói tejüzem is minden bi­zonnyal megvalósul, Drégely- palánkon 1000 vagonos szörp­üzem létesül, a programterv szerint százmillió forintba ke­rül e beruházás. — A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya milyen szerepet tölt be a beruházási munkákban? — A rendelkezésre álló fej­lesztési támogatásokat a beru­házási operatív bizottság fi­gyelembe véve az előkészítést, a koncentrációt, időben ren­delkezésre bocsátja. A terme­lőszövetkezetekkel pontosítot- tuk a szarvasmarha-férőhelyek kivitelezésének ütemét, rend­szeres a beszámoltatás. Szük­ség szerint éltünk a fejleszté­si támogatás visszavonásának lehetőségével is. Ügy érzem, az előkészítő munka gyorsítá­sában, a koordinálásban az eddiginél többet kell tennünk. — A beruházások területén melyek a legégetőbb felada­tok? — Az MSZMP Nógrád me­gyei Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalta az V. ötéves tervre előirányzott me­zőgazdasági és élelmiszeripari beruházások Időarányos telje­sítését, s egyértelműen, világo­san jelölte meg a feladatokat a növénytermesztés, állatte­nyésztés és élelmiszeripar te­rületén egyaránt — Továbbra is kiemelt ten­nivaló a termelés technikai feltételeinek korszerűsítése.' Nagy teljesítményű, a helyi adottságoknak megfelelő gé­pekre, komplex gépsorokra van szükség. Az állattenyész­tést szolgáló beruházásoknál nagyobb szervezettség, a kivi­telezés, de főleg az előkészí­tés idejének lerövidítése a követelmény. Az év végéig új­ra rangsoroljuk a beruházá­sokat Felülvizsgálatra szorul­nak a hitelkorlátozással jelent­kező problémák is. Reméljük, hogy az előirányzott fejlesz­tési feladatok túlnyomó több­sége megvalósul a tervciklus végére. S közben már a VI.' ötéves terv feladataira Is gon­dolni kell. A legjelentősebb beruházások előkészítését még e tervciklusban meg kell va­lósítani — fejezte be a be­szélgetést Hajczinger György.' Sz. Gy. SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI eszközök nyugatra A z úton összetorlódtak a járművek. Baleset — ér­kezett el a hir onnan elölről. A busz összenyomott egy kis Polski Fiatot, ezért állunk. Csakhamar megjött a rendőrség, megkezdődött a már szokásos procedúra a mé­rőszalaggal, a szondával, a fényképezőgéppel. A busz vezetője jó ötvenes, ősz hajú férfi szomorúan dik­tálta az adatokat. Nem, nem ivott. Jogosítványa, menetle­vele rendben. Az utóbbi há­rom évben nem volt még koc­canása sem. „Fáradt vagyok, alhadnagy elvtárs!” — tárja szét a kezét a buszsofőr és ez nem panaszkodásként hang­zik. Inkább megállapításul. Az alhadnagy bólint, s korrektül feltett kérdései mögül kitűnik: együttérez az „elkövető”-vel. Hét év után — szó szerint — megtört a buszvezető baleset- mentes sorozata, s bár kétség­telenül megszegte a KRESZ szabályait — nem tanúsított kellő figyelmet —, az az ösz- szetört kisautó aligha csak ne­ki róható fel. A menetlevele, válaszai elárulják: túlórázik. A rendőr elmegy, a sor meg­indul, a buszvezető, a már ki­ürült járművel óvatosan a garázs felé veszi az útját. Az apró, mindennapos tör­ténet eszembe juttatja a túl­órák ügyét. Köztudott, hogy a munkaerőgondokkal küzdő közlekedési vállalatok — a rendkívül szigorú szabályok dacára — néha kénytelenek igénybe venni ezt a módszert is. hogy feladataiknak egyál­talán megfelelni tudjanak. A »ofőrök volán mellett töltött rendes műszakok Idején vég­zett hatékony termelésre. Itt bezárul a kör, csupán a rend kedvéért is megfogalma­zandó a kérdés: akkor miért? Miért rendelik el, szervezik órái egyre gyakrabban túlié- hiányról nyilvánosságra hozott összefüggést állapit meg az hogy ezek 75—77 százalékát a növekvő számban a túlórákat pik azt a határt, amely fölött adatokat ügyelembe vesszük, 1978. év eleji aggasztóéul meg- termelési feladatokra, 13—15 országszerte? A válasz talán már lazul a koncentrálóké- akkor becslések szerint a szaporodott súlyos és halálos százalékát karbantartásra, 7 közhelyszerű — ám mélysége­pesség, a figyelem, s a több negyven százalékhoz legalább balesetek száma és a túlóráz- százalékát anyagmozgatásra, a sen igaz. Az ok a könnyebb évtizedes rutin, a jó szakmai még 15—20 százalékot hozzá tatás gyakorlata között. fennmaradó részt egyéb fel- megoldás keresése, a kínzó felkészültség sem képes már kell adni. Ez pedig elképesz- A fél év környéki „ráhaj- adatokra alkalmazzák. S a munkaerőgondok gyógyításá­megmenteni a sofőrt a bal- tőén magas arányt mutat —, tás” napjaiban kivált tapasz- papíron legalábbis kimutatják, ra. Hiányzik ennyi ember — a esettől. Sajnos, csak a vizsga- s így valóban igaznak látszik talható jelenség azonban nem hogy a pluszidőben, mit si- hiányzók számát szorozzuk lat után derül ki: a túlórázás a megállapítás: egy-egy vál- csupán a megnövekedett oal- került megoldani, hogyan pó- meg napi 7,5 órával és meg­gyakorlata, a túlhajtottság lalatnál csakugyan papíron lé- esetek, a súlyos tragédiák mi- tolták a rendes műszakokban kapjuk, hogy hány túlórát kell nagymértékben okozója volt tezik már a rövidített mun- att érdemel nagyobb figyel- keletkezett elmaradást stb. kiírni . . . a kárnak, nemegyszer a tra- kaidő. met. (Bár önmagában ez is Tény, sokszor kézzelfogható az s-'\ sakhogy az élet egyre ke-í gédiáknak. Erre enged következtetni elég lenne arra, hogy végre eredmény, de az is: a túlóra- vésbé tűri az efféle .e­De senki se higyje, hogy ez egyébként az is, hogy a túl- alaposabban megvizsgálják, zás nagyon drága és egyálta- egyszerűsítéseket, a pusz­a sajátosan hozzánktapadt óráztatás olyannyira beépült a föltárják okait). Legalább Ián nem termelékeny, nem ha- tán mennyiségekkel való szá­gyakorlat kizárólag a közieke- munkearő-gazdálkodásba, hogy ilyen súllyal esik latba az a tásos eszköz. Ergonómiavizs- molást. Még akkor is, hogy _a désre jellemző. A közelmúlt- ma már olyan bérezési rend- közismert tény, hogy a túlórák gálatok tudományosan doku- vállalatok felső és középirá­beli országos munkavédelmi szereket is alkalmaznak az száma aközben növekszik, mentálták, hogy az ember bio- nyitói — tisztelet a kivétel­tájékoztatóból vált ismeretes- üzemek, amelyek elfeledik a hogy a rendes munkaidőben lógiai ritmusa súlyosan káro- nek — nem tudják, vagy nem sé, hogy az elmúlt évben, sőt túlóráztatás tényét, kijátszva eltöltött idő — üzemektől, sodik a normális ütem meg- akarják alkalmazni a felsőbb 1978. eddig eltelt hónapjai- a túlóraszabályokat. Ami iparágaktól függően ma sem bontásával, következésképpen matematikát: a „rendes” mű­ban, nem változott a helyzet egyébként nem nagy művé- haladja meg a hat-hét órát a teljesítmény rendkívüli mér- szakokban elvesző-rejlő mun­— a vállalatok, üzemek rend- szét ma már — éppen az el- naponta. Vannak olyan mun- tékben lecsökken. Gyakorlati kaórák föltárását munka­szeresen túlóráztatják dolgo- lenőrzés gyengesége, vagy kahelyek, ahol a különféle példák igazolták, hogy az em- szervezéssel, korszerű techni­zóikat. Hovatovább merő fik- „megértő volta” miatt. Mert, igazolt és igazolatlan távol- bér sehol nem képes napi ka, technológia kialakításával, ciő lesz néhány helyen a amikor az asztalra kerülnek maradások miatt a munkára 10—12 órás, azonos intenzitás- akár az ésszerűbb, és fegyel­rövidített munkaidő, a 44 órás az érvek: „Megengedhetjük könyvelt idő személyenként sál végzett munkára. Ha mezettebb munkaerő-gazdálko­munkahét is. A könnyűipar- azt, hogy néhány száz fekete- mindössze öt és fél óra. S ugyanis a rendszeresen tizen- dással. Pedig ideje volna már ban, építőiparban gyakorlati- túlóra árán elvesszen a prá- még hol vagyunk a munka- két órát foglalkoztatott ember — a túlórák ügyében is — lag az ötvenórás munkahét mium, ne teljesüljön egy át- helyen eltöltött idő hasznos munkaidejét 9 órára mérsék- szigorúbban számolni — és ei­sern ritka negyedévek, tél adási határidő?! — hangzik el kitöltésétől?! Hiszen szintén ük, akkor teljesítménye ügy számoltatni. Ezzel nem csupán évek „előestéjén”. A Központi a kérdés. S a válasz legtöbb- országos fölmérések Igazolják, megnövekszik, mintha 12 a gazdaság nyerne, hanem Statisztikai Hivatal jelentései szőr nyilván az érintettek hogy a munkahelyen csupán a órát dolgozna ! . . Mindehhez maga a dolgozó ember is, aki arról árulkodnak, hogy az, egyetértése abban: nem. S a munkaidő átlagosan 70 száza- vegyük figyelembe: a túlórá- látszólagos napi anyagi elő- iparban, a közlekedésben, a túlórát megszervezik, a szűk- lékát használják ki munkára, kát általában jóval nagyobb nyei ellenére változatlanul ab­dolgozólc 40 százaléka rend- séges pénzt előteremtik: vál- értékképzésre. Ezzel összefüg- összegekkel űzetik ki, mint a ban érdekelt, hogy a kor szí n­szeresen túlórázik! Ez persze, lalkozó mindig akad. Ha nem, gésben szemlélve azt, hogy a „rendes” műszakok óráit. Ma- vonalán éljen — ne agyon­csak a hivatalosan is túlórá- akkor egyszerűen elrendelik a túlóráztatás ma gazdaságunk gas órabérért alacsonyabb tel- hajtottan, hanem hatékonyan nak elkönyvelt többleteket túlóráztatást. Hogy mennyire hétköznapi eszköze — ugyan- Jesítményt kap a munkáltató dolgozzon és pihenjen, foglalja össze, ám ki tudná súlyos mindennek a helyzet- csak elgondolkoztató dolog. —, s ez aligha ösztönző a Matkó István pontosan meghatározni, hogy nek a következménye erre — De maradjunk egy kicsit a valójában mennyi is a túlórák a már említett, szakszervezeti túlórák felhasználásánál: a ‘1 ,, mennyisége? Ha munkaerő- fölmérés, is utal azzal, hogy vizsgálatok bizonyították, 1 NOGRAD — 1978. augusztus 6., vasárnap •> A túlórák ára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom