Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Levelezőin!* jelentik Amiß nem késő! Pásztó már az őskorban is lakott hely volt. Honfoglalás­kor Zaund, Kadosa, Huba Pasztuhnál (Pásztó) váltak el Árpád vezértől- Honfoglalás után a királyi család birto­kába került. Aba Sámuel és I. László idejében királyi udvarház volt, ahová a min­denkori királyok szívesen jöt­tek, a Mátrában vadászni. 1131-böl hivatalos adat van a pásztói monostorról (Bencés), majd 1190-ben III. Béla király ciszteri szerzeteseket telepí­tett. Körülbelül 1192-ben már vásártartási joga van, ami vá­rosi ranggal járt, 1407-ben Zsigmond király budai polgá­rokat megillető jogokkal és kiváltságokkal ruházta föl a várost. A török becsapások idején 1532-ben említést nyer a város felett álló vár, mely földsáncokkal, palán- kokkal ellátott kővár volt- Az 1546-ban megtartott ország- gyűlés fenntartásáról, védel­méről gondoskodik (végvár­nak minősítették). 1548 körül a szerzetesek elmenekültek ausztriai rendházukba. 1551- ben a császáriak a várost felgyújtották az elégtelen vé­delem miatt, hogy török kéz­re ne kerüljön, a lakosság el­menekült, a város jelentős része leégett a törökök el­foglalták. Az idők múlásával a lakosság visszatelepült, építettek, küzdöttek és kétfe­lé adóztak, . pénzforrásuk a mezőgazdaság és a szőlőter­melésből adódott. 1571-ben 171 termelőnek 2520 köböl bo­ra termett. Termésüket a még meghódolatlan területre is szállították és értékesítették­A gyakori harcok folyamán a pásztói határ elhanyagolt, szőlőhegyei kiveszőben dud- vát termettek. A lakossága, amely úgyis kevés volt, a járványok alatt annyira meg­fogyott, hogy a sok egykori lakott területet csak a gaz és romok jelölték. A török kiű­zése után kezdett az élet új­ra megindulni. A ciszterek is visszajöttek, a romos rendház köveiből építették a ma is épségben álló monostort ba­rokk stílusban 1718—1720. kö­zött. Ebben az épületben van a helytörténeti múzeum, mel­lette a romkert, melynek a föltárása 1965-ben kezdődött dr- Valter Ilona régész ve­zetésével. Az ásatások folya­mán előkerültek a XI. század végén, XII. század elején épült háromhajós nagytemp­lom alapfalai is, és két fél­köríves és egy egyenes záró- dású főszentéllyel. A hozzá tartozó kolostor alapfalai is napvilágra kerültek, amelyek U alakban hozzá csatlakoztak a templomhoz. E korai temp­lomhoz hasonlót sem Magyar- országon, sem Közép-Európá- ban nem találtak- A romkert átadása 1971-ben, május 1-én történt. Terveit az OMT építésze H- Vladár Ágnes és őrsi Károly kertészmérnök készítette. A helytörténeti múzeumban ős, bronz, szkíta eredetű tárgyak láthatók. A múzeum egyik termében azóta többféle kiállítás volt, de az első ajándékkiállítás 1974. szeptember 8-án volt, Csohány Kálmán grafikus- művészé. Ezt a szép példát többen követték Pásztóhoz Salgótarjáni vasutasok a szlovák nemzeti felkelés ünnepségén Az elmúlt napokban a sőbb szervek biztosítani fog­szomszédos Csehszlovákia, ják, úgy a munkálatokat bratislavai és besztercebányai azonnal megkezdik. A brigád vasutasküldöttség járt a sál- tagjai vállalkoztak a kiállítási gótarjáni vasútállomáson. A anyag le- és visszaszállítására küldöttség vezetői meghívták is. — szűcs — a Besztercebányán és környé­kén rendezett szlovák nemzeti felkelés 34. évfordulójának ünnepségére a salgótarjáni vasútállomás gazdasági, poli­tikai, társadalmi, valamint a szocialista brigádok képvise­lőit, A meghívást elfogadva mintegy 15 fővel vettek részt a salgótarjániak az ünnepsé­gen. A küldöttséget saját gép­kocsijukon a határállomásról a besztercebányai vasutasok szállították a helyszínre. A program keretében mindazok­ra a helyekre elvitték vasuta­sainkat, ahol partizánmozgal­mak voltak a második világ­háború időszakában. Ehhez csatlakozott az a Lengyelországból hazafelé tartó 12 fős csoport is, amely a Nógrád megyei Közlekedés Tudományi Egyesület vasút­üzemi szakcsoportja szervezé­sében háromnapos kirándulá­son vett részt Katowicében. Borsodban jártak A salgótarjáni vasútállomás 23. fős „Béke” Szocialista Brigádja, melynek hosszú évek óta Kemény Sándor külsős forgalmi szolgálattevő a ve­zetője, éves vállalását időará­nyosan teljesítette. A brigád a közelmúltban a Borsod me­gyei Mezőkövesd—Zsóri gyógyfürdőn a családtagok­kal együtt mintegy 40 fővel vett részt a kiránduláson. Az egynapos programban közös fürdőzés, ebéd és szórakozás is szerepelt, melyben az állo­más politikai, gazdasági és szakszervezeti képviselői is részt vettek. A brigád éves vállalásai­ban szerepel egy munkavédel­mi kiállítás megszervezése, melyet egyhetesre terveznek. Amennyiben a kiállításhoz szükséges anyagokat a fel­váló ragaszkodásuk jeléül, amit ezúton is köszönünk- Je­lenleg Hamza Tibor pedagó­gus festőművész és felesége Barbás Edit szoborkiállítását lehetett megnézni, mind a kettőjük alkotásait ajándék­ba kaptuk. 1979-ben a múzeum bővül­ni fog, ebben az évben kezd­ték meg a föltárást dr. Val­ter Ilona irányításával a Mik­száth Kálmán Gimnázium III. osztályának 6 tanulójával, akik igen nagy lelkesedéssel vettek részt a munkában és nagy érdeklődést tanúsítot­tak- Ebben az évben a feltá­rás abbamaradt, de 1979-ben folytatják és valószínű be is fejezik. Idáig is értékes lele­tekre bukkantak, illetve ta­láltak Mátyás király korabe­li edényeket, illetve kerámiá­kat, réz- és vastárgyakat, az iskolaház alapjait, ahol Mi­hály mester 61 gyermeket ta­nított. Ezúton is kérem a pásztói lakosokat, hogy a még meg­levő cserép-, illetve kerámia edényeket, ha töröttek, reped­tek is, őrizzék meg a múze­um részére. Idők folyamán, ha az utódok megnézik ezt a kis múzeumot, jó érzés érin­ti meg őket „ez az én apámé, vagy nagyszüleimé volt”. Se­gítsenek ebben a szép mun­kában. hogy történelmünket minél kézzelfoghatóbban iga­zoljuk, megőrizzük az utókor számára. Ezek a gondolatok vezé­reltek, amikor tollat fogtam- Tenni valamit, amíg nem késő. Pásztó az évszázadok folyamán soha ilyen gyors ütemben nem fejlődött, mint napjainkban. Sok régi ház lebontásra kerül, vele együtt a régi életforma is eltűnik, de a népi hagyományokat őrizzük meg, hogy valamikor apáink, nagyapáink ilyen eszközöket használtak. Kü­lön köszönetét mondok a pásztóiak nevében, akik bár­miben segítségünkre voltak és vannak, akik a múzeumun­kat gazdagították. B. I.-né Pásztó Gyermekvédelem Veszélyeztetettek GYERMEKVÉDELEM... A mai felnőttek, középkorúak, vagy idősebbek élményanyagá­ban jobbára Twist Oliver-szerű alakok, mó- riczi Árvácska-képzetek társulnak a foga­lomhoz. Nehezen szabadulunk olvasmányél­ményeinktől, képzeletünket megmozgatja az egykor volt keserves gyermeksorsok vissza- Idézése. Azon a tanácskozáson, amelyen néhány héttel ezelőtt meghívott vendégként részt vet­tem — Árvácskáról egyetlen szó sem esett Pedagógusok és tanácsi szakemberek, intézmé­nyi vezetők cserélték ki gondolataikat: a pe­dagógusok szakszervezetének elnöksége tár­gyalta meg a gonddal készített, felmérő Jel­legű összesítést a hazai gyermekvédelem helyzetéről, a tennivalókról. A jelenre talán elég annyi adatismertetés: több mint 35 ezer gyermek él állami gondo­zásban. Több ezer gyermek nevelőszülőknél, családias környezetben tartózkodik. Családi segélyt is jó néhány ezer otthonba juttat el az állam gondoskodása, a veszélyeztetett gyer­mekek sorsának felügyeletével pedig a peda­gógusokon kívül, a tanácsi gyámhatóságok foglalkoznak rendszeresen. Sok-e, avagy kevés a 35 ezres szám? Lai­kusnak önmagában véve keveset mond. S, ha azt vesszük, hogy hazánkban jelenleg egy­milliónál több az általános iskolás korú, fél­milliónál nagyobb létszámú a 14—18 évesek korosztálya, most az óvodás kordákról nem is beszélve — tulajdonképpen nem látszik rossznak az arány. Tegyük hozzá azt is, hogy az állami gondozottak jelentős hányada nem is kell, hogy tizennyolc éves koráig in­tézetben nevelkedjék. Ha a szülők családi körülményei javulnak, életviszonyaik ren­deződnek, esztendőről esztendőre sok gyer­mek kerülhet vissza a szülői házba. Ami azonban megkülönböztetett figyelmet igényel az a sajnálatos körülmény, hogy a korábbi­nál több a veszélyeztetett környezetben élő, tehát különleges figyelmet igénylő gyermek, fiatalkorú. Ennek a jelenségnek aggasztó magyarázata sok helyütt a családi keretek lazulásában, a helytelen életvitelben keresendő. A veszélyez­tetettséget előidéző okok között toronymaga­san vezet az apa, ritkábban az anya alkoho­lizmusa, esetenként a munkakerülő-életmód, ennek minden nevelési fogyatékosságával. Roppant nagy felelősséget, gondok, teendők sorát hárítja mindez a gyámügyi hatóságok­ra. Munkájuk ugrásszerűen gyarapodott a* elmúlt időszakban. Már biztatóbbak a tapasz­talatok a családi segélyek megítélésében. Olyan családok ezrei kapták meg ezt az anya­gi támogatást, amelyek tisztességgel, becsü­lettel nevelik geyrmekeiket, csak éppen a szű­kös anyagi helyzet, a betegség, másutt halál­eset s más bajok megrendítették az anyagi biztonságukat. Árnyalt, sokrétű — és néhány vonatkozás­ban továbbfejlesztésre váró munka — a gyermekvédelem. Nagyobb gonddal kell fej­leszteni a jobbára elavult intézményeket; to­vább kell kutatni azokat a családokat, ame­lyek igencsak rászorulnak a különleges tö­rődésre, de — sokszor szemérmességből, sok­szor pedig nem ismerve a segítség mai for­máit ' — még nem kértek elegendő támoga­tást. Nyolcvanezer veszélyeztetett gyermeket tar­tanak számon jelenleg az országban, közülük hatvanezret vidéken. Feltehető egyébként, hogy ennél is többen vannak: kallódó, csel­lengő, csavargó kisebbek és tizenévesek, s egylkük-másikuk szülei el is utasítják a se­gítséget. A nevelőszülők „tábora” is rászorul a gya­rapításra. Gyakran tapasztalható, hogy job­bára idős, gyenge, a munkában már nagyon megfáradt emberek jelentkeznek azzal: ál­lami gondozott gyermeket kérnének. A hát­térben sokszor húzódik meg az egyébként megbocsátható szándék: gondozót, segítséget szeretnének kapni a gyermek, az állami gon­dozott személyében. Csakhogy a nevelőszü­lői intézménynek nem ez a célja. SZÁZ ÉS SZÁZMILLIÓ forint kerül esz­tendőről esztendőre abba a „kasszába”, amely a gyermekvédelem anyagi hátterét egybe­gyűjti. Nem takarékoskodunk — csak éppen sok helyütt szűkös az építőipari kapacitás, a kelleténél lassabban lehet felújítani öreg épületeket. Mégis, amit csak lehet, megad nekik a társadalom. Amit nehezebben tehe­tünk — s ahol elsősorban a szűkebb környe­zet és az iskolák, nevelők segítségére utalt a gyermekvédelem hálózata: lépésről lépésre tenni azért, hogy ne több, hanem kevesebb legyen a veszélyeztetett gyermek. Társadal­mi méretű gondunk mindez: közös tenniva­lót, együttes erőfeszítést kíván a megoldása is. Várkonyi Margit Caeretábor Losonccal Úttörő-számvetés — Szécsényben . - v .. •> g-.-ciiit íjai:. . r V - ... . Letelt a vakáció. Vége a tá- si úttörőelnökség az idén má- helyjegyét”. Ezek a tanulók borozások, kirándulások ide- sodik alkalommal szervezte két hetet töltöttek az országos jének. A szeptemberi csengő- meg a csehszlovákiai, losonci szaktáborban, szó újra az iskola padjaiba járással a csere-úttörőtábort A járási úttörőelnökség tá- szólítja a gyerekeket. Az első Nyáron 25 magyar pajtás tíz borában hatvan leendő őrs­napok: „merre jártál, mit esi- napig volt a losonci úttörőnáz vezető ismerkedett a gyermek- náltál, milyen volt” élmény- táborának lakója, ismerkedett vezetők feladataival; sok dalt, beszámolók jegyében zajla- Csehszlovákia tájaival, az ott játékot tanultak, hogy majd a nak. A családi üdülések, ki- élő emberek életével, munka- rájuk bízott közösséget irá- rándulások emlékei mellett a jával, kötött barátságot új is- nyítani, vezetni tudják, pajtások elmesélik egymásnak merőseivel. Harminc kiváló A szécsényi Mikszáth ■ és a táborok, kirándulások élmé- úttörő tíz napig a ráróspusztai Rákóczi iskola úttörői ván­nyeit. úttörőtáborban együtt táboro- dortáboruk során a Dunántúl A szécsényi járás kisdobo- zott a csehszlovák pajtások- egy-egy részét ismerték meg. sainak, úttörőinek bőven akad kai. A járás úttörő kisdobosai majd mondanivalója. Hosszú _ . , .... , . heti turnusváltással a rárósl évekig fogja majd emlegetni bokán ]utottaKel a úttörőtáborban élvezték a tá­az a három úttörő a ’78-as *“ » *=ánkai’ cslllebérci uttó' borozás örömeit, nyarat, akik a járásból tag- r v SDa" A nyáron, több mint ezer jai voltak a kemerovói úttö- Néhány pajtás a tudómé- pajtás vett részt szervezett rő-delegációnak. Az ott szer- nyos, technikai tanulmányver- keretek között úttörőtáborban, zett élmények, emlékek életük senyen elért jó helyezésével országjáráson a szécsényi já- végéig megmaradnak. A járá- „váltotta meg a nyári tábori rásból. Szerkesztői üzenetek Véradónap Kis térén %/én Néhány héttel ezelőtt szomorúan tapasztalták a Salgótarján —Baglyasaljára érkezők, hogy az új 21-es számú, várost meg­kerülő útról nagymennyiségű törmelék kerül — esők alkal­mával — az alatta elhaladó másik útra és járdára. így csak sárban, botladozva lehetett gyalogosan tovább jutni. A bosszúságot azonban hamar megszüntették a szakemberek, akik a hordalékot elvitték, és a meredek részre vékony ce­mentes réteget tapasztottak. A helyzet, úgy látszik, csak át­meneti megoldásnak ígérkezett, mert a fűre tapasztott ce­mentes, kavicsos réteg már megmozdult, és nagy darabok­ban újra a járdára kerül. Az őszi esőzés előtt talán még lehetne valami olcsó megoldást találni, hogy később ne a drágábbat kelljen választani a probléma végleges megoldá­sára _______ — kj — K . F. (Ipolytamóc): Ked­ves Levelezőnk. Beküldött írása jóval az eseményt kö­vetően érkezett, ezért közlé­se már aktualitását veszítet­te. Fáradozását köszönjük. Várjuk újabb leveleit. ★ Gy. J. (Somoskőújfalu): Le­velét másolatban megküldtük az illetékes felügyeleti szerv­nek kivizsgálást kérve. Amint választ kapunk, újabb érte­sítést küldünk. Addig is kér­jük szíves türelmét. ★ B. A. (Jobbágyi): A tüdő­szűrést és más orvosi vizs­gálatot lehetőleg munkaidőn kívül kell elvégezni. Ha a rendelés olyan időpontban van, hogy a dolgozó csak munkaidőben tud ott megje­lenni, akkor a vállalat köte­les őt elengedni a vizsgálat­ra — az ön esetében a tüdő­szűrésre. — Távolléte igazolt­nak tekintendő, de erre az időre bér nem jár. Megje­gyezzük, hogy munkavédelmi szempontból is elrendelhet­nek kötelező orvosi vizsgála­tot, azaz: ha a munkakörül­ményekre tekintettel a dolgo­zó egészségét veszély fenye­geti, vagy ha a forgalom biz­tonsága vagy más közérdek miatt az szükséges, a dolgo­zót meghatározott időközön­ként orvosi vizsgálatra kell küldeni. Az ilyen vizsgálat miatt távol töltött időre az átlagkereset jár. Minden egyéb orvosi vizsgálatra — még ha azt kötelezően írják is elő, mint például a tüdő­szűrést stb. — a fentebb em­lített szabály a mérvadó. ★ S. A. (Salgótarján): A munkaügyi bíróság előtti el­járásban a dolgozónak lehet meghatalmazottja, aki he­lyette és nevében benyújtja a keresetlevelet, illetőleg, aki legjelenik a tárgyalá­son. Meghatalmazottként sze­repelhet többek között a dol­gozónak az egyenesági roko­na, testvére, házastársa, ügy­véd, ügyvédi munkaközösség, a szakszervezeti bizottság, il­letőleg a jogsegélyszolgálat. A meghatalmazást írásba kell foglalni, s ezen — a szak- szervezeti bizottságnak, vala­mint a jogsegélyszolgálatnak adott meghatalmazást kivéve — húsz forint illetékbélyeget kell leróni. Célszerű, ha a dolgozó meghatalmazott igénybevétele esetén is meg­jelenik a tárgyaláson, és sze­mélyes meghallgatásra is sor kerülhet Klsterenye nagyközségben augusztus 22-én önkéntes vér­adónapot szerveztek. A vér­adóállomás technikai sze­mélyzete Halász József veze­tésével időben megjelent, és fogadta a véradásra jelent­kezőket. A nagyközségi Vö­röskereszt szervezésében 97- en adtak vért, összesen 35,6 litert ami meghaladja az előző években adott mennyi­séget- Az SKÜ kistere- nyei gyáregységében szintén véradónapot tartottak. A gyáregység 280 dolgozója közül 73-an 29,2 liter vért adtak. Az önkéntes véradók­nak ezennel mond köszöne­tét a 'nagyközségi Vöröskereszt vezetősége. Szomszéd Antalné j NÓGRÁD - 1978. augusztus 31., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom