Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
Vasárnapi jeqi/zef Kedves játékaink A szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet keresett termékei közé tartoznak az eredeti mintákat megőrző és továbbfejlesztő palóc hímzések és a szövött kelmék. A szövetkezet vevőköre évről évre bővül, a szőttesek iránt különösen nagy az érdeklődés a hazai és külföldi vevők körében egyaránt. A palóc szőttesekkel nagyvárosaink népművészeti boltjaiban találkozunk, s a növekvő termelést tekintve, évről évre többet vásárlunk belőlük. A szövetkezet nagy gondot fordít a minőségi munkára, dolgozói, a hímző, és szövőnők szoros kapcsolatban állnak, s tapasztalatcserén vesznek részt például a hevesi, hasonló jellegű háziipari szövetkezettel. — kulcsár — • • Orömkalácsot sütöttek... Bartos Pál, nógrádkövesdi gatója és Nándori Marika Szigorúan megszabva. mitanacselnök csöppet, tűnődik. Aztán hamar kerül a válaszKISZ-titkár a lelke ennek a kis együttesnek. Legutóbb, Pontosan huszonöt esztende- amikor megtartották a falu- je választmányi tagja a Ma- gyűléseket, ,a fiatalok mind Szlovákok De- a négy községben felléptek. Szövetségének. Kaptak is olyan tapsot, hogy kongresszusra alig győzték a ráadást. Hát még a kisiskolások citeraze- nekara. Budapestről, a rádiógyarországi mokratikus Nemzetiségi pedig hatodszor hivatalos. Bartos Pál munkával, méghozzá vasútépítéssel kezdte, ötven diáktársával együtt segített a síneket lerakni Besztercebánya közelében. Vala- válja a fejét lyen a külseje, a díszítés, legyen benne mazsola, magasra keljen. Büszkék a falukrónikára- Magnószalagra veszik, filmmel, zenével kísérik egy esztendő legfontosabb eseményeit. Mindent, ami Galgagután történik. Legyen az a mennyien jól beszéltek szlovákul, így életreszóló barátságok is szövődtek közben... ból is lejöttek hogy magnó- termelőszövetkezetben, isko. szalagra rögzítsek zenéjüket. lában_ a műveiődési házban, Bartos Pál kicsit megeső- vagy csak egyszerűen az utcán. Mindezt két nyelven, férjhez magyarul és szlovákul egyformán. Eseményszámba — Ha egy lány megy, rögvest abbahagyja a munka táncot, ha egy fiú bevonul megy, amikor a felszabadulás katonának, ugyancsak. Mint- ünnepén összegyűl a falu ap- A nógrádkövesdi elnök az ha nem is ugyanazok a fiata- raja-nagyja és meghallgatják, nyatejjel szívta magába a lók lennének. Mondom ne- őrzik az utókornak. kik, gyertek akkor mind a fgy van Ä Galgagután. A nem lehet- A kényelmes, divatos ruhák, a korszerű házak, az automata mosógép, az autó a mai kor velejárója. De a szo- hímzéseket, és a szlovák nyelvet szlovák szót- Galgagutai lévén, ez nem számított érdé- ketten. Hiába a szó, azt tart- « kességnek. Ma a közös közsé- ják, férjes asszonynak, há- I€Jioaest megállítani gi tanács elismert vezetője, zas embernek már nem Illik Gyakran jár Becskére, Szé- táncolni.. • csőnkére és természetesen Gu. tára. Amíg a vonat, vagy autóbusz a Galga mentén viGalgagután nemcsak az ___ __ ____ é pülő-szépülő falura büszkék hagyományokat, régi az emberek. Arra is, hogy kásokat, a szőtteseket, A njn-p és a rongy labda eltünedezőben-r*- van, miként a salgótarjáni kolóniái lakások. Így aztán egyre nehezbb a másikat kipigézni, főleg, ha nem is ismeri e játékot. A rongylabdából még akad mutatóba. Elsősorban ilyentájt emlegetik a férjüket szüntelenül formázni akaró feleségek, hogy az a rongy labda az oka az elfuserált szombat délutánnak, merthogy elkezdődött az első osztályú labdarúgó-bajnokság. Mást sem hallhattam egész héten, csak a zöld-fehérek és piros-feketék eljövendő összecsapásának esélylatolgatását, miután elcsitultak az átigazolásokkal kapcsolatos kedélyek. Engem cseppet sem bosszantott, hogy már megint nyavalyás anyagiakon múlott a dolog. Egyik kisebb gyárunk személyzetise is azért lármázott: átigazolna azonnal nyolc szakmunkást, akik át is lépték volna a gyárkaput, ha a gyár nem lépte volna át bérszínvonalat. Így erősítés nélkül megint a régi csapatnak kell kikaparni a gesztenyét, azaz a nyereséget. Ez nem megy játszi könnyedséggel- Még akkor sem, ha élnek-halnak a játékért. Játszani egyébként mindannyian szeretünk. függetlenül a nehéz, avagy könnyűnek minősített gyermekkortól, mert végül is mindenki csecsemőként kezdte. A csillogó, színjátszó üveggolyókat, az agyagból gyúrt figurákat, házilag eszkabált pisztolyokat, ku- koricafosztásból kötözött hajasbabákat legfeljebb ma már elmésebb játékok váltották fel. Nagyon sebesen elterjedt egy időben például a „Gazdálkodj okosan!” nevű játék, amit, ma is emlegetnek lépten-nyomon. A minap is elcsodálkozva kaptam fel a fejem egy tanácskozáson, ahol a minőségről, hatékonyságról, exportról szóló bekezdéseket követően gyermekkorom kedvenc játékát emlegették. Meg is tudakolódtam a mellettem feszengőtői, mitől a nagy rajongás, a „Gazdálkodj okosan!” iránt. Már-már készségesen dobókockát kotortam volna elő valamelyik zsebem aljáról, amikor megsúgta, ehhez nem kell kocka. Ügy is van benne elég, minthogy ezt nem játékpénzzel, papírból kinyírható szobabútorokkal játsszák, hanem itt minden igaziHa kisfiú lennék, bizonyára azt a következtetést vonom le; íme, a felnőttek így tudják elrontani a gyermekek legkedvesebb játékát. Mivel ez. az eset azonban nem forgott fenn, fülem továbbra is szomjasan itta a szavakat, hátha akadnak még ismerős játékok. Mondjuk a „Ki nevet a végén?”. A tanácskozás végén azonban senki sem nevetett, még egy hamiskás bazsajgás sem röppent le az arcokról. Így aztán óvó néni le" gyek, ha meg tudom mondani, milyen játékot játszottak. A folyosón elcsípett szófoszlányokból sikerült kihámoznom, hogy valami cudar mérlegről lehetett szó, ami rosz- szul játszik. Nosza, annyi baj legyen, felajánlottam’ hamarjában egy ismerős mérleg- • javítót az akácokkal szegett kis utcából, aki régi iparos, garanciát is vállal. Az ötleten azonban —, számomra mindmáig érthetetlen módon — nem marakodtak- Ügy látszik, hiába a hosszú gyermekkor, az ember nem ismerheti minden játék szabályait. Egyik ismerősöm mesélte, hogy náluk Is Imádják a játékokat. Befelémenet és sikta végén a bújócska közkedvelt. Megvan az ősi recept rá, mint a birkagulyásra, csak azt nem érti, miért mindig a rendész a hunyó. Az ÉVI önkiszolgáló élelmiszer-áruházban ellenben a fogócska dívik. Akik nemcsak gyermekkoruk játékait- felejtették el, hanem fizetni Is, egykettőre kézrekerül. nek. Aztán ők meg az ártatlant játszhatjákMások a szerencsejáték bűvöletében élnek és Fortuna kegyeiért tülekednek, várva a megváltó péntek délelőttöt, vasárnap estét. (Am a szerencse istenasszonya október ele. jétől többre tartja már magát más asszonyoktól, s természetes, hogy a pénzügyminiszter is méltányolta az ország állampolgárainak tett sok éves jószolgálatát.) Nyár vége felé még mindig kedveltek a szabadtéri játékok is. Nagyvárosainkban egy* re-másra honosodnak meg az efféle produkciók. Vonzzák az idegeneket, mint mágnes az acélszegeket. Fel is vetettem szűkebb körben: miért nincsenek Salgótarjánban szabadtéri játékok? Erre a társaság férfitagjai lehurrogtak, s különböző útirányokat javasoltak kora esti bódorgásokra. Mellesleg jegyeztem meg: az amire ők céloznak, csak a képzelet játéka lehetA íz ‘ifinb sajnos veszedelmes játémtuuudiv kok is El5Ősorban nem a tűzzel való játszadozást sorolnám e kategóriába, hiszen nyársalásnál, főzésnél, fűtésnél előbb-utóbb mindenki rákényszerül. Azokat ámulom, akik egyéni játékfelfogástól vezéreltetve, néha a fejükkel játszanak. Igazán tiszteletre méltó a kemény játék, de mivel* hogy a játékvezetők felfogása nem egységes —, mint azt országos lapjaink is megírták a napokban —, meggondolandó a szándékos belemenés, a tisztátalan eszközök igénybevétele. Mert az ember előbb-utóbb úgy jár, mint egy Munkácsy-festmény — kiállítják. S, akkor, ki tudja, mikor játszhat megint? Szabó Gyula Hiányzó gyógyszerek Ami nincs, mégis van... Winkler Lajos nevét viselő gyógyszertár helyettes vezetője. — Ha az a gyógyszer, amit kémek, nincs a patikában; szí, mindig elérzékenyül. Hét szorosan őrzik a hagyomá v „ „ „ nyakat Nemcsak a viseletét, megőrznl kötelesség. Méghoza főkötőt, a hímzett pruszli- kot, a sokszoknyát. Alka- járja. C tkozott új telep! Meg- eszi az embert a pede az igazi, a szívbéli mindig Galgaguta marad. ' ____ _ N épviseletéről, hagyomány- lomra az örömkalács őrzéséről híres ez a nógrádi kisközség. Lakói valamikor az 1700-as években a Felvidékről települtek erre a tájra. így alkottak a környező falvakkal együtt kis nemzetiségi „szigetet”. Ä tanácselnök eltűnődik. Mit is tudna mondani Gal- gagutáról, hogy érzékeltesse szépségét, lakóinak szorgalmát, előbbrelépését? Nem könnyű a választás. Évekkel ezelőtt tanácselnök volt Gal- gagután, jó látja a változást. Kilencszázötvenen laknak a községben, mintegy hétszá- zan vallják magukat szlovák anyanyelvűnek. Nem is kell. olyan messzire visszanézni- Alig két évtized leforgása alatt művelődési otthon épült, azóta korszerűsítették is. Megtoldottak ifjúsági klubbal. Volt iskolafelújítás, a gutái utak pedig kiemelkedően jók Itt a Galga partján. Van négy kilométer járda, és nagy az építési kedv. A házaknak majdnem a fele új. A rádió, a televízió már nem újdonság. Háztartási gépekkel könnyítenek a falusi asszonyok is az otthoni munkán, negyvenkét családnak gépkocsija van. A felsorolás korántsem teljes- Büszkélkednek benzin- kúttal, TÜZÉP-teleppel és az óvoda is megújult. A környéken híre van a galgagutai nemzetiségi együttesnek. Énekelnek, táncolnak a fiatalok. Magyarul, szlovákul egyformán zeng a dal és mindenki megérti. Gyürki Tibor, a művelődési ház igazzá megtisztelő kötelesség... Csata! Erzsébet mozdulattal kíséft választ — Sajnos, nincs... kifogyott .. hiánycikk... a napokban várjuk... Csak vasárnap ne lenne tak. Éjjel-nappal mentek a A Zolit nagyon fogom sajnész. így múlik el az egész nap. Szakadatlanul esik. Hogyan üssem agyon az időt? Fulladok: a szobától, a tájtól, mindentől, ami itt tart. Még csak összevissza áll fejében a repülők. Én meg a nálni- Vele lehet beszélgetni néhány ház, kívülről vala- csibekeltetéssel mennyi vakolatlan. Egy-ltét de nem érdekelte, látásból ismerős ember, de képet akart vágni, ránézésre egyik sem való ba- rajta, hogy rátnak- A nők meg...? LeAz út elejét kevés beszéddel tettük meg. A tanárokról esett néhány szó és egyikmásik férfi feleségéről, akiket ő ismert. Megfogtam a kezét — Hagyd ezt. Másnak hittelek- Ügy látszik, mind egymenni, de a nevetése nézik az emberről a de a köszönést nem egyik fogadja. Aggaszt anyám hányszor telefonált a gyárba, zéskor, nyöszörgése. Beteg szegény. Már agglegénynek számítok, de neki csak „kicsi , fi- __ ______________________ a m” vagyok, az is maradok, hogy félig használt csajt ke- zelébe férkőznöm. Egész” esz Ha valamitől, hát az ő el- restem, nem bolondot. Aztán tendő alatt semmit nem tud- vesztésétől nagyon félek, egy húsz évvel öregebb nő- tam meg róla. Az évzárót a Babonásán félek a gondolat— vei akartak összeboronálni, közeli vendéglőben ünnepel— előbb-utóbb mondván, ez éppen olyan, tűk meg- Ez végül a művezetőm rázta le. Fél évig rajtam röhögtek. __________________ P árszor a fejükhöz vágtam, rneg. Soha nem sikerült a köalkalomból Számolnom amilyet keresek. Harminc- négy nő is eljött velünk. Si- kat lefoglalták régen. Tanyán mert minél éves fejjel vegyek el egy került úgy intéznem, hogy laktunk, ott meg a közelben tói is, hogy ez bekövetkezik, kellene vele. váratlanabbul ér, annál in- olyan asszonyt, aki az anyám egymás~meUé "kerüljünk. Ki- s®1*1 v°lt lány. Ha lett volna kább lerobbant engem is. A lehetne? Kinézek vagy négy- derült, tőlünk még messzebb Is- • • ott a munkán járt az tanyán boldogabb voltam- yenévesnek, mondják, s a lakik. Szerencsére ° elment az eszünk. Ott egybe ment minden nap, fennmaradó tíz év nem szá- utolsó busz is. így fel sem Csak vasárnap ne lenne! semmi különbség nem volt. mit- Bolondnak tartanak. Egy lányról áldomodoztam, Vagy inkább bunkónak. Na- az igazi nagy szerelemről’, gyón fáj, de mit tehetek? igazi Már nem hiszek nagy szerelemben! A gyárban már az ugratással is felhagytak- Tavaly a kollégák összehoztak a preszsára egyre sűrűbben mosoly- az egyik öklöm fele. Hogy gott. Egyre az járt a fejemben, milyen jó lenne ez a bírt ezekkel a kezekkel any- nyit dolgozni ? FelfoghatatMindenem megvan. Csak éppen családom nincs. Hamarosan kijön a kocsi. Minek? Itt rohad szét a garázsban. Már arra is gondoltam, ha szóban egy lánnyal. Olyan anyám meghal, eladok min- kern, egyszerűnek látszik, halottak ilyen fehérek.. huszonöt éves lehetett. Nem dent, veszek egy tanyát, és mindent megtennék érte. Kelott fogok gazdálkodni. Itthagyom a gyárat és a munkával teljesen lefoglalom üés egyre erősebb tudtunk beszélgetni. A kollégák megszöktek, a lány a rémlátomásairól mesélt, vaManapság szinte alig ta- — Nekünk is sokkal köny- lálni olyan embert, aki ne nyebb lenne a munkánk, ha szedne — alkalmanként vagy egyszer sem kellene kimon- rendszeresen ■— valamilyen dánunk azt a szót, hogy gyógyszert. Marékszámra „nincs”.. Mert annak a befogyasztjuk az altatókat, tegnek; aki évekig szedett és akkor mi a teendőjük? nyugtatókat, izgatókat, anti- megszokott valamilyen tablet. — Amióta 1977. január el- biotikumokat fájdalomcsil- tát, nagyon nehéz megmagya- sején életbe lépett az új Lapítókat, vérnyomáseme- rázni: miért ajánlunk más gyógyszerszolgáltatási ren- előket és -csökkentőket, és alakú gyógyszert helyette, delet könnyebbé vált a hely- a ,;majdcsak jó lesz vala- Ez a bizalmatlanság érthető zetünk és több lett a dönté- mire” elnevezésű pirulákat, is. Megvallom gyógyszerész si jogunk is. Mert ha nincs A patikákban azonban egy- létemre én is megijedek, ha olyan- orvosság, amit a beteg re gyakrabban halljuk, meg- a gyerekeim megbetegszenek, keres, akkor helyettesíthet- szokott gyógyszereink ké- és éppen az a készítmény jük hasonló hatóanyagot tarrése után, a sajnálkozó, kéz- nem található a patikában, talmazó készítménnyel, a amelyiket hasonló esetben tablettát porral, labdaccsal, adni szoktam nekik —mond- vagy folyadékkal. Kötelezően ja Kertész Miklósné, a ba- helyettesíthető — és kiadható lassagyarmati 1-es számú, például — egymással a Prednisolon és a 2,5 százalékos Hydrocortison kenőcs; a Barbamid, és a Demalgon vagy a NOS- PA és a Papaverin tabletta; hiszen áruk és hatásmechanizmusok azonos. A megközelítően hasonló hatású készítményeket — injekció helyett tablettát — a gyógyszerész csak ajánlhatja de nem adhatja ki, mivel ezekben az esetekben már az orvosé a döntés joga. — Ezek szerint sok múlik az orvosok, gyógyszerészek közötti kapcsolaton is... — Rengeteg! Hiszen az orvosoknak nem lenne szabad röstellniük felhívni a patikát és megkérdezni az ott dolgozókat: ez és ez a gyógyszer van-e; és ha nincs; mit írhatnak helyette? Mert gyakran a helyettesítésre szánt gyógyszer is annyira népszerű; ami nincs... de valamit mindenképpen tudunk adni! És mivel minden patikának van bizonyos törzskészlete, amiből hosszú ideig lehet gazdálkodni — sőt ki is segítjük egymást — egyáltalán nem lehetetlen a hiányzó készítmények beszerzése! — Melyek a divatos gyógyszerek ? — kérdezem, befejezésül Kertész Miklós- nétól. — Az importból származó- ak; a Nytroglycerin és aNit- romint, valamint a' nvugta- tók és az altatók. Tőcsér traktáltam, ö beszélt rá, hogy végezzem formák vagytok. Férjem, gyerekeim vannak. Tőlük loptam Értelmes el az általános iskolát. Na látszott gyón röstelltem, hogy csak ei az időt, amit iskolába jár- férjhez akart négy elemim van. Sokat be- tam: végül szélt nekem arról, hogy csak ruhát, már vicsorításnak hatott, egyszer kell szégyellném, ha rT„„ mind- Nem is kísértem haza. Né- rászánom magam, a jelentke- ÜgZ viselkedtéí, mint akinek nem jutott kukoricaföld. Gon. _ .... doltam, jó lennél nekem. Egyszer szerelmes is voltam. Anyám betegen fekszik ott- Marit az iskolaba.n ismertem hon. Rajta kívül nekem senkim sincs — Nem tudtam. Miért nem nősülsz meg? — Régen megtettem volna, de a hozzám való lányo. kellett ajánlanom a kíséretet, Anyám nagyon fullad- Szennáért az utunk egyfelé vitt. védésétől egyre gyengébb leAhogy oldalról nézegettem a fáradt arcát, a konyak hatászek. Milyen kicsi a keze. A két ökle sincs akkora, mint nő feleségnek- Tetszik ne- lan. Milyen sápadt. Csak a lami repülőtér mellett lak- magam Zakatolt a kér- visszhangot keltve bennem Farkas Ilona NÓGRÁD - 1978. augusztus 27j vasárnap 5
