Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
Jábor a táborban Varázslók a tóstrandnál „De jó nektek, egész nap dolgozhattok!” A gyerekszoba kialakításához használatos praktikus eszközöket készít Gortva Éva, Czenc Andrea és Simon B. Katalin, akik a játékkészítést tanulják Harmadik éve, hogy a salgótarjáni úttörő-váltótábor területén rendezi meg a József Attila megyei Művelődési Központ — a közreműködő állami, társadalmi és mozgalmi szervekkel — a művelődési szaktábort, fizikai dolgozók gyermekei számára. Idén a salgótarjáni járás körzeti általános iskoláiból 56 — többségében ötödik-hatodik osztályos — tanuló vett részt a táborban. „FRESKÓ” A HlD ALATT — Látta azt a freskót, a híd alatt? — kérdezte a tóstrand felé menet egyik ismerősöm. — A vasútállomás aluljárójának falára is varázsolhatna valaki ilyet... Akkor még nem tudtam, hogy azt a bizonyos „freskót” a tábor ifjú képzőművészei készítették. Földi Péter képzőművésztanár, a raktárhelyiségbe, a csoport műhelyébe vezet- Körös-körül festékek, ecsetek, magukat a munkába, néhány napig a híd volt a „műhelyünk”. IRÁNY A TERMÉSZET! — Báf a gyerekek között akadnak igazán tehetségesek, a művelődési tábor célja nem „művészképzés”! — figyelmeztet Budavári István, a Képző. és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, a tábor helyettes vezetője. — Célunk, hogy a gyerekeket — a képzőművészet különböző szak. ágpin keresztül — fogékonyabbá tegyük a művészetek befogadására. A gyerekek környezetkultúrájának, személyes és közösségi környezetük alakítására szeretnénk hatni. — Első utunk a természetbe vezetett, és a továbbiakban is ez az irányadó. A rét, az erdő ismert növényeinek tüzetesebb vizsgálatával pró. y — Fordított a sorrend a fotósoknál — mondja Bábel László szakcsoportvezető- — Nálunk a technikai ismeretek elsajátítása alapfeltétele a munkának. Persze, a hangsúly végső soron a kompozíciókészség, a képi Iá. tásmód fejlesztésén van. Különböző nézetből minden tárgy más és más jelentést kap. A felvételek előtt rajzokat készítünk. A gyerekek saját felszerelésükkel dolgoznak, és ez — a fényképezőgépek eltérő típusai miatt — néha problémát jelent. A fotósok feladata a táborélet dokumentálása is. CIGÄNYSZÄTVA ÉS KEMENCE A „szövőgép”, amin a textilszakcsoport tagjai dolgoznak — házilag is elkészíthető — egyszerű szerkezet, de techno-' lógiája megegyezik a legkorszerűbb gépekével— A szövés mellett a rojtkötésre is megtanítjuk a gyerekeket — mondja Szőlősi Mária, a csoport vezetője. Reméljük az itt készült szőtterámiagyárban egy ötfőnyi stáb, akik új, olcsó módszert dolgoztak ki az égetőkemencék építésére- Antal András a csoport egyik tagja most a tábor udvarán állította fel a variálható kemencét. (Az anyagot és az égetéshez szükséges kellékeket ugyancsak a romhányiak biztosították.) — Mi is a természetből indultunk ki. Gyűjtést végeztünk, és a technika segítségével ezeket a természeti élményeket próbáltuk meg visz- szaadni. HAZAMEGYEK. MEGCSINÁLOM! — De jó nektek, egész nap dolgozhattok! Mi semmi ér. dekeset nem csinálunk... A mondat egy kalocsai kislány szájából hangzott el, aki irigykedve figyelte a művelődési tábor pezsgő életétA — felnőttek számára talán különösnek tűnő — megjegyzéshez aligha kell valamit hozzátennünk. Mindaz, amit az aktív pihenés jelentőségéről gyakorta hangoztatunk, a táborban nem szorult bizonyí. tásra. Longauer Adél, Harmatos Tünde, Fodor Ibolya és Jam- ricskó Tünde a textilszakcsoport tagjai rojtk'ötéssel különböző használati tárgyakat készítenek rajzlapok. Nem kis büszkeség. gél1 teszi elém a gyerekek által készített rajzokat, festményeket, vázlatokat. — A természet tanulmányozásával kezdtük munkánkat. Vázlatokat, skicceket készítettünk az egyes növényekről, virágokról. A rajzok és festmények bizonyítják, hogy a gyerekeknek sikerült felfedezniük valamit a valóságból, sőt a megismert formákat továbbgondolták, variálták. — És a híd..-.? — Az a véletlen műve — mondja nevetve. — Saját gyermekem újságolta, hogy a közeli híd falán milyen csúnya rajzok vannak. Több sem báltuk felfedeztetni a szépet. — Milyen módszerrel dolgoznak a csoportok? — kérdeztük Pálinkás Sándorné táborvezetőt, a ceredi klubkönyvtár vezetőjét— Míg a korábbi években a szakcsoportok élesen elkülönüllek, addig az idén egyfajta szintézist hoztunk létre. Ä gyerekek abban a csoportban dolgozhatnak, ame. lyikben elképzeléseiket leginkább meg tudják valósítani. A szakcsoportok — grafikus, képzőművész, fotó, textil, játékkészítő, keramikus A képzőművészeti szakcsoport alkotásainak egyike (A képeket a fotószakcsoport tagjai készítették) Antal András iparművész irányítása mellett sajátítják el a kerámiakészités fortélyait a kerámia-szakcsoport tagjai kellett! Lemostuk, lekapartuk az ízléstelen rajzokat, feliratokat, és csoportosan átfestettük. A kollektív alkotás témája a háború és a béke, de a motívumok között megtalálható a népművészet, az életfa és a „nagycsalád” szimbóluma is. Nagyszerű dolog jött létre! Eredetileg is terveztünk csoportos rajzot papírhengerre, de a híd ennél jobb ötletnek bizonyult- A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették be — elsősorban csoportvezetőket jelentenek, bár természetesen minden csoportnak kialakult a törzsgárdája. Nyomógép, nyomdafesték, egy kis fantázia, és készülhetnek a meseillusztrációk. A grafikus szakcsoportot Szu- jó Zoltán vezeti. A rajzok, linómetszetek, rézkarcok készítése során egy kis technikai bepillantásra is lehetőség nyílik a sokszorosító grafika és az ofszetnyomás rejtelmeibe. 4 NÓCRÁD — 1978. augusztus 26., szombat | sek felcserélik majd a lakások giccses szobadíszeit... A játékkészítő szakcsoportot Budavári Istvánná, textilgrafikus vezeti. Elsősorban olyan játékokat készítenek, amelyek használati tárgyak is— Ne utánozzatok másokat, még egymás munkáit se másoljátok! — kértem a gyerekektől és legnagyobb örömömre senkinek sem jutott eszébe később Donald kacsát rajzolni. A játékkészítők Igazi „játéka” a „Mátyás király lopni megy” című bábelőadás volt, melyet saját készítésű bábokkal, és ami talán még ennél is fontosabb — saját szavaikkal adtak elő. — Az előadás sikere, minket is meglepett — veszi át a szót a férj. — A bábozás „kikapcsolta” a gyerekek gátlásait, gördülékenyen beszéltek, mertha valamelyikük helytelenül fejezte ki magát, azt a bábnak tulajdonították. A beszéltetést egyébként kiegészítő feladatként tűztük magunk elé, mert észrevettük, hogy a nyelvtannal bizony sok baj van... „Mindenki készíthet kerámiát” — ezzel a jelszóval alakult meg néhány évvel ezelőtt a Romhányi Építési KeIgy az sem meglepő, hogy a két hét alatt semmilyen fegyelmezési problémák nem voltak. A gyerekek nem tülekedtek a strandra, legtöbben a „munkaidő” után is dolgoztak... A tábor utolsó napjai csaknem összeérnek a tanév kezdetével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekeknek ez mégsem okoz problémát Ellenkezőleg! Az iskolák visszajelzése szerint, a művelődési táborban járt gyerekek sokkal aktívabban kezdik az évet társaiknál. — Mi lesz a sorsa a táborban készült alkotásoknak? — kérdeztük Gazsi Verát, a József Attila megyei Művelődési Központ munkatársát. — A legsikerültebb munkákból kiállítást állítunk ösz- sze, s az anyagot „vándorol- tatjuk”. Először azokban az iskolákban állítjuk ki, ahonnan a gyerekeket küldték. Hogy a művelődési tábor boszorkánykonyhájában készült munkák másokban is kedvet ébresszenek, arról a gyerekek is gondoskodnak. Az utolsó napokban egyre többen jegyezték meg; — Otthon tovább dolgozunk! Pintér Károly LACI ö viselt először lobogó sörényt. s ő cigarettázott közülünk elsőként. Lacinak már a szerelem sem volt megfejthetetlen misztérium. (Kétszer láttuk a patikus lányával!) Minket megvetett: „infantilis banda”, mondogatta, de mi nem sértődtünk meg, mert valójában nem értettük mit mond. csak a hangsúlyból sejtettük szavainak értelmét. Szüléink szemében Laci maga volt a Sátán, akitől a tisztességes emberek tisztességes gyerekeinek óvakodnia kell. Óvakodott a fene! Mindent elkövettünk, hogy vele 'enes- sünk; utánoztuk a gesztusait, s olyan szavakat használtunk, mint ő. Egyszer nagy elhatározás született köztünk: leszólítottuk a patikus lányát. Csodálatosképpen ő is infantilis bandának mondott minket. Vérig sértődtünk, hiszen Klarissza (Laci hívta így) alig volt idősebb nálunk. Hosszút forraltunk, megegyeztünk, hogy elválasztjuk Lacitól ezt a „közönséges nőszemélyt”. Disznó szavakat suttogtunk a fülébe, s azt hazudtuk, hogy Laci már réges-régen a „hosszú” Kovács Évát szereti. („Hosszúkovács” nevezetes lány volt abban az időben!) Meggyűlöltük, (vagy talán csak Lacit irigyeltük. .) a patikus lányát, s követtük mindenüvé, mint detektívek a gyanúsított bűnözőt. A hajszának Laci vetett véget. Alaposan megvert cen- nünket: ravasz kis pofonokat osztogatott, amelyek még napok múlva is fölrémlettek. Klarisszát mégsem hagytuk békén. A gyűlölet, (vagy nogy is nevezzem...?) belénk ivódott már, s azt Laci fullán- kos pofonjai sem tudták kiverni belőlünk. Üj tervet szövögettünk, az utcán legfeljebb egy hangos röfögéssel kísért kezitcsókolommal vettünk róla tudomást. Hanem átkozott kamaszszívünk »okkal aljasabb módszert sugallt: kiterveltük, hogy meglessük Klarisszát vetkőzés közben. Könnyedén végrehajtható terv volt. a patikusok udvarát jól ismertük, tudtuk, hogy a garázsuk lapos tetejéről énoen belátni Klarissza szobájába. Mégsem láttuk sohasem Klarissza mezítelen testét... Illetve én láttam (pontosabban: csak félig), de a szobában nem Klarissza fedetlen melle volt a 'látványosság. A szobában Lacit pillantottam meg! Klarissza ágyának végénél gubbasztott, kezében rumosüveg, a szeme könnyes. Lemásztam a garázs tetejéről, a fiúknak ennyit mondtam: „semmi. Klarissza már alszik . . . állig betakarőzva...” Egyikük hitetlenkedett 'talán a kis Petrik?), de nem mondhattam mást: „semmi, Klarissza már alszik”. Meddig hazudhat egy ember? Tény, hogy a srácok is felfedezték Lacit Klarissza szobájában. És egy napon a kis Petrik, nem bírva tartani tovább a titkot, megzörrente*- te az ablakot. Laci akkor kimászott hozzánk és sötét nan- gon ennyit mondott: „Apám kirúgott otthonról . . . részeg volt . . . mindig iszik. Most Klarisszánál lakom. Ne áruljatok el senkinek. A patikus sem tudja”. Szégyenünkben szólni sem bírtunk. Révülten néztük Lacit, amint visszamászott az ablakon. Már hazafelé ballagtunk, amikor Gerendás Zoli megszólalt: „Laci már felnőtt.. Ma sem tudom: kérdezte, vagy kijelentette? Sárközi Gábor YV A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent, Magyar Külpolitikai Évkönyv, a Magyar Népköztársaság küK. politikai kapcsolatairól és külpolitikai tevékenységéről ad részletes áttekintést. Pirityi Ottó fontos közgazdasági munkája a Termelékenységi tartalékok címmel jelent meg; a tanulmány sorra veszi a népgazdaságunkban jelenleg fellelhető tartalékokat, amelyeknek mozgásba hozásával lényegesen javítható a termelékenység, s így meggyorsítható szocialista népgazdaságunk fejlődése. Hasznos ösz- szefoglaló ismereteket közöl a szovjet szerzőkollektíva által összeállított A szocialista társadalom című válogatás; ez vázlatos áttekintést nyújt a szocialista társadalom legfontosabb elvi-gyakorlati problémáiról, s azokról a feladatokról, amelyek a szocialista társadalom továbbfejlesztését vannak hivatva biztosítani. A hazánkban élő görög származású írónőnek. Caruha Vangelionak a Fehér megyei Beloiannisz községben készült riportjait tartalmazza a Piros szegfűk és cédrusok című kis kötet, mely bepillantást enged a hazánkban élő görög emigránsok életébe. Gallai Ervin Viharzóna című dokumentumregénye egy, a Nagy Honvédő Háború idején szovjet fogságba került, majd partizánként a szovjet csapatok oldalán harcoló magyar katona rendkívül érdekes élményeit mondja el. Az Akadémiai Kiadó a nyári hónapokban is szorgalmasan jelenteti meg azokat a tudományos műveket, amelyek, jól segítik a gyakorlatot, a termelést is- Így több új kötettel gazdagodott a Mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései című sorozat Megjelent a Gépesített burgonyatermesztési technológiák műszaki-ökonómiai összehasonlítása, Búzás László és Tófalvy Lóránd közös munkája. Hajdú József, és Tóth Viktor a szerzője, a Cukorrépamagot szemenként vető gépek vizsgálata című szakkönyvnek, Tóth László és Mészáros Istvánná pedig a Nagyüzemi szarvasmarhahizlaló telepek műszaki-ökonómiai értékelése címűnek Benczik László Átmeneti felületek szerkesztése és kiterítése, Csermely Jenő—Mikecz István Lucernasilók hőtechnikai vizsgálata, valamint Sza- lay Zsigmond Gabonavetc- szerkezetek keresztirányú adagolásegyenletessége című szakmunkája is ebben a sorozatban látott napvilágot. A magyar történelem iránt érdeklődők figyelmére számíthat a Korunk tudománya sorozatban most megjelent Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról című kötet. Kis András tanulmánya. Ugyancsak ebben a sorozatban látott napvilágot Weltner Andor A magyar munkajog és Román Zoltán Az ipar gazdaságtana. Mai tévéajánlafunk 17.50: A szegedi alsóvárosi templom18.10. Panama. Ismeretterjesztő rövidfilm mutatja be a szegedi alsóvárosi ferences templomot, amelyet egy régebbi Árpád korabeli templom helyébe építettek a XV. században. Ez a monumentális csarnoktemplom a magyarországi gótikus építészet egyik kevéssé ismert alkotása. Többször megrongálódott, a XVI. században újjáépítették; tornya 1772-ből származik. Hajója hálóboltozatos- A csillagboltozattal fedett szentélybe, ahol ülőfülkéket is találunk — diadalíven át lehet jutni. □ A Panama-csatorna mesterséges vízi út Közép-Amerikában az Atlanti- és a Csendesóceán között. Panama Köztársasághoz tartozik, de eddig ezt a nyolckilométeres föld- sávot az Amerikai Egyesült Államok bérelte, Most született meg a döntés; a csatorna 2000-ig Panama Köztársaság fennhatósága alá kerül. Heltai András és Mátray Mihály dokumentumfilmje a Carter elnök látogatása utáni héten készült. *
