Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

EV9ITÜL. lUIOZOGNCIK AZ ARAK? fi.) Az árak iránti érdeklődés a legtöbb emberben a saját meg­élhetése iránti érdeklődés. Ez azonban nem azonos a Köz­gazdaság iránti érdeklődés­sel. Emiatt azután e témakör­ben elég sok a félreértés. (Eb- ben közrejátszik a 25—30 év­vel ezelőtti hivatalos árszem­lélet is. Amikor az életszín­vonal alacsonyabb fokán, az alapvetően áruhiányos világ­ban a javak elosztása állt in­kább az előtérben, a javak­kal való kereskedés helyett). Emiatt az ár szerepe is hát­térbe szorult. Elosztani azon­ban nem lehetséges minden­kinek a „kedve” szerint — ez majd a kommunizmusban, a társadalmi tevékenység na­gyon magas fokán lesz lehet­séges —, tehát a kereskede­lem közreműködése nélkül például szó sem lehet egyéni igények kielégítéséről, divat­ról, változatos minőségről. Senki nem törődik az árral Hiánygazdálkodás idején, az árnak nincs mit szabályoz­nia, sem a keresletet, ssm a kínálatot nem befolyásolhat­ja: nem jelezheti, hogy vala­milyen termékre már nincs szüksége a lakosságnak, má­sokra pedig annál nagyobb lenne. Vagyis az egyik gyá­rat nem fogja vissza az ala­csony, a másikat pedig nem serkenti a magasabb ár. Eb­ben a helyzetben tulajdon­képpen senki sem törődik az árral. Legfeljebb csak azzal, hogy az „elosztásnál” megte­lelő érdemeket tudjon felmu­tatni, hogy az átlagosnál több, vagy más ju§son neki. — So­kan életük egy részét ilyen helyzetben élve le, még ma is kicsit furcsálják. idegenül né­zik, értelmezik az árakat, az árak mozgását. A szabad árat gém szabad A fogyasztói árakkal kap­csolatban például elég gyak­ran és elég széles kör­ben előkerül az a kér­dés, hogy valóban indo­kolt-e esetleg a ma­gasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazdaságban nem lehet-e elkerülni az áreme­lést?! (A fogyasztói árak mel­lett egyébként, az árak másik nagy, sokszor emlegetett cso­portját a termelői árak al­kotják: ezeket a gyárak és a kereskedelmi vállalatok kö­zötti kapcsolatokban alkal­mazzák. A termelői áraknak, erről később még lesz szó. minden esetben bele kellene férniök a fogyasztói árakba. Közismert, hogy ez nincs így az összes terméknél, s ez nem előnyös a társadalom számára). Nos, az áremelés indokolt­sága ritkábban kérdéses köz­ponti áremelés esetén, viszont gyakori, ha vállalati áremelés­re kerül sor. Pedig a vállala­ti áremelésekkel kapcsolatban nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a Pénzügyminisz­térium és az Országos Anyag- és Árhivatal közösen előírjak, hogy mi az, amit a vállalat az árban felszámíthat. Az árkalkuláció — a hiva­talos „árvetés” készítése — minden vállalat számára kö­telező. Ez az árvetés okirat. Több főhatósághoz (Pénzügy­minisztérium, árhivatal, szak­minisztérium) el kell küldeni. Űj termék esetén jóváhagyás­ra, régebbi esetében a módo­sítás megindoklásáért. Ha eb­be az árkalkulációba valótlan adatok kerülnek, azért a vál­lalatnak törvény előtt felelnie kell. Ha például az árvetésben drágább anyagot tüntet fel, valójában pedig olcsóbbat, gyengébbet használ —, na ez bebizonyosodik — az adott vállalat elmarasztalható a tisztességtelen haszonszerzés vétségében. Indoklás nélkül tehát még a szabad árat sem szabad emelni. Miért lehet indokolt ? Az indokolatlan áremelések súlya, szerepe az árszínvonal mozgásában nem jelentős. Csak érthetően nagy a vissz­hangja. Illetve sokan mindig élnek a gyanúperrel, hogy hamis árakkal állnak szem­ben és indokolatlanul kérnek tőlük többet valamiért. No, de miért kell (indokol­tan) emelni az árakat? Nos, el kell fogadni, hogy hosz- szabb távon a korszerűbb ter­mékek számának gyarapítása a régebbi termékek árszintjén általában nem lehetséges. A korszerűbbnek nagyobb a használati értéke. Vegyünk például egy tv-készüléket. Az, amelyik már tranzisztorizált, az tartósabb, üzembiztosabb, könnyebben kezelhető és ja­vítható, pontosabban műkö­dik, kisebb a súlya stb. Ám­de a félvezetők alkalmazása (legalábbis jelenleg a hazai iparban) sokkal drágább, mint például az elektroncsö­vek beépítése a tv-készülék- be. Az elektroncsöves techni­kát és technológiát ugyanis már régen kifejlesztették, új technológiát viszont most kell lépésről lépésre meghonosíta­ni. Világos azonban, hogy ami­kor valahol a változtatás lé­nyege csupán az, hogy például egy kapcsoló helyett nyomó­gomb kerül a készülékbe, az nem indokolhat áremelést, mert ezzel lényeges használa­ti értékjavulás nem követke­zik be. Ettől eltekintve meg­eshet és sajnos, meg is esik az ilyesmi. Ez ellen minden fórumon, mindig fel kell lép­ni. G. F. — Képzelheted, mit érez­tem, amikor megtudtam, hogy az olasz cégtől érkezett minő­ségi kifogás értéke 5 millió forintot tesz ki, s ebben része van az én fiamnak is, aki sodrógépmunkás itt a gyár­ban. Pedig mielőtt idejött, megmondtam neki: hatszor többet kell dolgoznod mint másnak, mindenben példát kell mutatnod, mert téged nem úgy tekintenek, mint a mun­kavállalót a sok közül, ha­nem mint az igazgató fiát. Bevallom neked, azt szeret­tem volna, ha megmarad elő­ző munkahelyén. Felvétele előtt a vezérigazgatótól is megkérdeztem, mitévő legyek, ö azt válaszolta: nem tehoz- zád tartozik, hanem a fő­mérnökhöz. Egyébként min­denkinek joga van ott dolgoz­ni, ahol jobban megtalálja számítását, ahol nagyobb szükség van rá. Attól egy percig sem féltem, hogy szé­gyent vallók vele- Szorgalmas, igyekvő gyereknek tartották előző munkahelyén is, aki nemcsak tud. hanem szeret is dolgozni. Elsőnek jelentke­zett a folyamatos műszakba. De azt is tudom, hogy őt, jobban figyelik, s neki még, azt a kis hibát sem nézik el, mint másnál, egy-egy ejnyé- vel tudomásul vesszük. Nemcsak ő. hanem első­sorban az 5 milliós reklamá­ció jó néhány álmatlan éjsza­kát okozott. Elmarasztaltak a városi párt bizottsági ülésen, nem dicsértek meg a vállalati központban sem. Elhiheted, nagyon bántott a dologi A fegyelmi vizsgálatok után a főművezetőtől a termelési osz­tályvezetőig, a hibát vétő munkásokig, köztük a fiam is megkapta fegyelmi bünteté­sét. Az ő papírját is én írtam alá. Ugyanakkor módot ke­restem arra. hogy nem hiva­talosan is elbeszélgessek ve­1944-töI dolgozik a ZIM salgótarjáni gyárában Lakatos Ká- rolyné, aki 1950-ben szerezte meg a szerszámkészítő szak­munkás-bizonyítványt és azóta megszámlálhatatlan sokaságú alkatrészt készített. A férje és a fia is a gyárban dolgozik. Munkája elismeréseképpen többször kapott kiváló dolgozó kitüntetést — bábéi felv. — A rugalmasság titka A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS rugal­massága a világ minden táján a verseny- képesség első számú feltétele- Ez a rugal­masság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat mindig képes gyártmányválasztékát, árait, szállítási határidőit és fejlesztési programjait a piaci igények szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan változnak. Vagyis képes gyorsan átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredményeit, bevezet­ni azokat a termelésbe, felhasználni a gyárt­mányok konstrukciójához. Kissé eltúlozva a rugalmasság követelmé­nyét még azt is állíthatjuk, hogy a világpia­con eredményesen tevékenykedni óhajtó vál­lalatnak az állandó változás állapotában kell lennie: szüntelenül új termékeket indítani, régieket megszüntetni, a gépparkot aránylag rövid időközönként felújítani, kicserélni, a gyártási eljárásokat folytonosan korszerűsí­teni, s persze mindezzel együtt a vállalati belső irányítási szervezetet is szüntelenül ra­cionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonképpen technológiai feladat: hiszen nem a „felépít­ménynek” kell elsősorban alkalmazkodni —, hanem a gyártmányoknak. S, ha az alkal­mazkodás végső fokon a termékek rugalmas változtatását jelenti —, s nem például az árakét —, akkor ez a technika és a techno­lógia változtatására való képességet is jelenti. Nálunk a vállalatok egy részénél — több­nyire éppen a nagyobb vállalatoknál — a belső felépítés nemegyszer eleve gátja a rugalmasabb gazdálkodásnak. Például az, hogy egy-egy nagyvállalat 6—8—12 gyáregy­sége lényegében külön-külön dolgozik, mind­egyik készterméket állít elő, a gyártás első fázisától az utolsóig saját „kebelében” vé­gezve minden szükséges teendőt­Egyébként emiatt — emiatt is — a nagy gyárak többsége óriási gyártmánylistával rendelkezik, s ha egy-egy új terméket be­vezetnek, többnyire egyetlen régit sem „húz­nak ki” a listáról. Ezért egyre nagyobb ka­pacitásokat működtetnek, ám ennek a kapa­citásnak egyre nagyobb részével régi termé­ket gyártanak. Ez a 6—8—12 — egyre több készterméket kibocsátó — gyáregység nehezen mozdítható, téríthető le a megszokott munkamenetről, illetve a le térítésükhöz egyszerre nines to elég pénz. Nem is lehet valamennyi régi ter­méket kicserélni, s ehhez a gyártókapacitást korszerűsíteni egyszerre, mindegyik gyáregy­ségben. Igazuk van azoknak, akik a vállalatok egy részének gyökeres technológiai átszervezését sürgetik, s nem csak a szabályzók, a pénz­ügy'! feltételek stb. módosítását. Javaslatuk lényege, hogy ne 8—12 késztermék-kibo­csátó gyáregysége legyen egy-egy vállalat­nak, hanem esetleg csak kettő-három. És persze ezzel együtt a termékskálának is szű­külnie kell. a gyáregységek pedig ne kés-/ gyártmányokra, hanem különféle technológiai feladatra, vagy részegységek gyártására sza­kosodjanak- Az egyik telephely például csak fessen, a másikban helyezzék el a vállalat összes sajtológépét, a harmadik lehet a for­gácsoló gyáregység, a negyedik esetleg csak kötőelemeket gyártson és így tovább. És mindegyik kiszolgálná az összeszerelő gyár­egységet. Vagvis az egész vállalat lényegé­ben egy zárt ciklusú futószalaghoz válna ha­sonlóvá — szakosodott munkahelyekkel, gyáregységekkel. Ezáltal koncentrálni lehetne a beruházáso­kat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állandóan szétaprózni, s így egymás után valóban korszerű központi sajtoló*, for. gácsoló- stb. üzemet lehetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő minőségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni is a részterméket, a résztechno­lógiát —, ha az szükséges. , Ilyen szervezettel megteremthető lenne az a termelési színvonal, gyártási kultúra, tech­nológiai szervezet, amely a szükséges rugal­masságot megalapozhatja a vállalatoknál. VÁLTOZTATNI KELL-E EHHEZ például a szabályzókat, vagy az árrendszert? Igen. Feltétlenül- Azért, hogy a vállalatok az ed­diginél jobban rákényszerüljenek a rugalmas gazdálkodásra, arra, hogy azon törjék a fe­jüket, hogyan lehetnének rugalmasak. Erre az imént vázolt vállalati belső technológiai szervezetre azonban mindenképpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezéséhez. Gerencsér Ferenc Exportképes könnyűipar A könnyűipar Mongólia ipari termelésének egynegye­dét adja. A könnyűipari ter­mékek 40 százaléka export­képes, mivel a mennyiség fo­kozatos növelése mellett, a minőség folytonos javításával újabban a választékbővítés is feladat. Világszerte Keresett mongol exportcikkek a bőr­áruféleségek, a birkabőrkabá­tok, a feldolgozott tisztagyap­jú és a különleges mintázatú szőnyegek. A jelenlegi ötéves tervben nagy összegeket fordítanak a könnyűipar további fejleszté­sére. Megkezdik a rekonstruk­ciót és húsz új üzemet építe­nek. A bőripar tökéletesítésé­re például két évvel ezelőtt csehszlovák közreműködéssel Ulánbátorban bőripari kuta­tóközpontot létesítettek. A szakemberek célja az eddigi­nél gazdaságosabb, korszerűbb gyártásfolyamatok megterve­zése, majd bevezetése az ága­zat minden területén. A ki-' sérlethez modern nyugati es csehszlovák gépeket, berende­zéseket használnak. Az intézetben javasolt újí­tások, ötletes találmányok ré­ven több mint kétmillió iug- rikot megtakarítottak a bői- íparban. A számítások szerint a nyersbőrkészítés a nárom- szorosára, a cipőgyártás négy és félszeresére, a bőráru -elő­állítás 2,2 szeresére növekszik a tíz évvel ezelőtti termelés­hez képest. Svédországba utazik Az apa fegyelmit adott a fiának le. — Nincs nekem arra szük­ségem, hogy ujjal mutogassa­nak rád, te se tartod be a technológiai fegyelmet. Nem abban egyeztünk meg, hogy veled is probléma lesz — mondtam neki, mire ő azt vá­laszolta, hogy csak részben volt felelős. Mi tagadás, némi igaza volt, de mint gépvezető, ő felelős társai munkájáért is — lebbenti fel az elmúlt esz­tendő legtöbb gondot okozó eseményének legnehezebb óráit, perceit, nem kis rezig­náltsággal a hangjában még most is Géczi Imre, a Ma­gyar Kábel Művek balassa­gyarmati gyárának igazgatója — Legalább olyan kellemet­len volt nekem is, mint édes­apának — folytatja az előb­bi gondolatsort, nem sokkal később, lent az üzemben, a jól megtermett Géczi Tibor. — A fegyelmi meghallgatá­sánál is elmondtam: nem ér­zem magam hibásnak, mert másik munkatársam engedte be a heggesztéseket a sodrai­ba. ö viszont nem tartozik hozzám. Ez a baki akkor ug­rott be, amikor alig egy-két. hónapos gépvezető voltam. Ügy érzem, édesapámat, nem hoztam nehéz helyzetbe. Igen, a feleségemnek is elmondtam, aki jól ismeri a gyári életet, mivel az indulás óta itt dolgo­zik. Ö nekem adott igazat. Olyan hiba volt, amit nehe­zen lehetett észrevenni­— Mégis észrevették. — Igen. Később aztán kide­rült, hogy fent a központban nagyobb port kevertek, mint amilyen valójában volt a hi­ba. Ügy tudom, hogy az 5 mil­liós reklamáció 135 ezer fo­rintra zsugorodott össze. Min­denesetre tanultam az ügy­ből- Azóta is exportra dolgo­zom munkatársaimmal együtt Eddig még kifogástalanul. Tel­jesítményem legutóbb 126 százalék volt- Most valami­vel kevesebb, mert nemrég kezdtünk hozzá egy új terméK gyártásához. Az anyagot az osztrák megrendelő biztosít­ja hozzá. Hogy ne ismétlőd­hessék meg a korábbi eset, bejelentettem, hogy a küldött alapanyagból nem lehet ki­fogástalan árut gyártani. Le­fényképezték és ennek alap­ján tárgyalnak majd a meg­rendelővel. Óvatosságból, no- meg. hogy elkerüljem a bajt, a gépet lassabban járatom, a korábbinál még jobban oda­figyelek minden apróságra, majd így folytatja: — Kár, hogy nem jött egy nappal később. Ugyanis a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz fellebbeztem a fe­gyelmi eltörlése miatt. No nem azért, mert több munkás­társammal együtt Svédország­ba utazok, s hogy makulátlan tegyek. Ott azokkal a gépek­kel ismerkedem meg, amelye­ken dolgozni fogok- A külföl­di úthoz nincs köze édes­apámnak. A pártvezetőség, meg az üzemvezető javasolt erre. Egyébként mióta itt dol­gozom, azóta a rosszat — amiből szerencsére csak egy volt 1— azt édesapám írta alá, a jót pedig mindig a közvet­len feletteseim közük ve­lem. .. — A hibát kilehetett vol­na szűrni annak ellenére, hogy a termék zsírozása mi­att nehéz észrevenni a techno­lógiai utasítás be nem tartá­sából adódó hiányosságokat. Az eset óta a minőségi terme­lés és a technológiai fegyelem megvalósítása érdekében töbo intézkedést tettünk, olyan bi­zonylati rendszert alakítottunk ki, amelyből egyértelműen és világosan kitűnik: melyik munkafolyamatot ki, mikor és milyen minőségben végezte. A kiadott fegyelmik zöme fel- függesztéses- Igaz, hogy ezek között van Géczi Tibor is. En­nek ellenére mégis javasoltam a svédországi tanulmányútra. Jó szakmunkás. érettségije van, fiatal, hosszabb távon le­het rá építeni, és az űj gépek egyikén ő dolgozik majd — vélekedik Szász József üzem­vezető. A vállalati munkaügyi dön­tőbizottság Géczi Tibor munkaügyi vitájában a dol­gozónak adott igazat, mivel az nem tehet arról, hogy a dobok felső részén kihúzatási hegesztések voltak. A válla­lati munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi határozatot hatá­lyon kívül helyezte. A határozat még nem jog­erős. V. K. | NÓGRÁD — 1978. augusztus 23., szerda 3 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom