Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
EV9ITÜL. lUIOZOGNCIK AZ ARAK? fi.) Az árak iránti érdeklődés a legtöbb emberben a saját megélhetése iránti érdeklődés. Ez azonban nem azonos a Közgazdaság iránti érdeklődéssel. Emiatt azután e témakörben elég sok a félreértés. (Eb- ben közrejátszik a 25—30 évvel ezelőtti hivatalos árszemlélet is. Amikor az életszínvonal alacsonyabb fokán, az alapvetően áruhiányos világban a javak elosztása állt inkább az előtérben, a javakkal való kereskedés helyett). Emiatt az ár szerepe is háttérbe szorult. Elosztani azonban nem lehetséges mindenkinek a „kedve” szerint — ez majd a kommunizmusban, a társadalmi tevékenység nagyon magas fokán lesz lehetséges —, tehát a kereskedelem közreműködése nélkül például szó sem lehet egyéni igények kielégítéséről, divatról, változatos minőségről. Senki nem törődik az árral Hiánygazdálkodás idején, az árnak nincs mit szabályoznia, sem a keresletet, ssm a kínálatot nem befolyásolhatja: nem jelezheti, hogy valamilyen termékre már nincs szüksége a lakosságnak, másokra pedig annál nagyobb lenne. Vagyis az egyik gyárat nem fogja vissza az alacsony, a másikat pedig nem serkenti a magasabb ár. Ebben a helyzetben tulajdonképpen senki sem törődik az árral. Legfeljebb csak azzal, hogy az „elosztásnál” megtelelő érdemeket tudjon felmutatni, hogy az átlagosnál több, vagy más ju§son neki. — Sokan életük egy részét ilyen helyzetben élve le, még ma is kicsit furcsálják. idegenül nézik, értelmezik az árakat, az árak mozgását. A szabad árat gém szabad A fogyasztói árakkal kapcsolatban például elég gyakran és elég széles körben előkerül az a kérdés, hogy valóban indokolt-e esetleg a magasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazdaságban nem lehet-e elkerülni az áremelést?! (A fogyasztói árak mellett egyébként, az árak másik nagy, sokszor emlegetett csoportját a termelői árak alkotják: ezeket a gyárak és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatokban alkalmazzák. A termelői áraknak, erről később még lesz szó. minden esetben bele kellene férniök a fogyasztói árakba. Közismert, hogy ez nincs így az összes terméknél, s ez nem előnyös a társadalom számára). Nos, az áremelés indokoltsága ritkábban kérdéses központi áremelés esetén, viszont gyakori, ha vállalati áremelésre kerül sor. Pedig a vállalati áremelésekkel kapcsolatban nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a Pénzügyminisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal közösen előírjak, hogy mi az, amit a vállalat az árban felszámíthat. Az árkalkuláció — a hivatalos „árvetés” készítése — minden vállalat számára kötelező. Ez az árvetés okirat. Több főhatósághoz (Pénzügyminisztérium, árhivatal, szakminisztérium) el kell küldeni. Űj termék esetén jóváhagyásra, régebbi esetében a módosítás megindoklásáért. Ha ebbe az árkalkulációba valótlan adatok kerülnek, azért a vállalatnak törvény előtt felelnie kell. Ha például az árvetésben drágább anyagot tüntet fel, valójában pedig olcsóbbat, gyengébbet használ —, na ez bebizonyosodik — az adott vállalat elmarasztalható a tisztességtelen haszonszerzés vétségében. Indoklás nélkül tehát még a szabad árat sem szabad emelni. Miért lehet indokolt ? Az indokolatlan áremelések súlya, szerepe az árszínvonal mozgásában nem jelentős. Csak érthetően nagy a visszhangja. Illetve sokan mindig élnek a gyanúperrel, hogy hamis árakkal állnak szemben és indokolatlanul kérnek tőlük többet valamiért. No, de miért kell (indokoltan) emelni az árakat? Nos, el kell fogadni, hogy hosz- szabb távon a korszerűbb termékek számának gyarapítása a régebbi termékek árszintjén általában nem lehetséges. A korszerűbbnek nagyobb a használati értéke. Vegyünk például egy tv-készüléket. Az, amelyik már tranzisztorizált, az tartósabb, üzembiztosabb, könnyebben kezelhető és javítható, pontosabban működik, kisebb a súlya stb. Ámde a félvezetők alkalmazása (legalábbis jelenleg a hazai iparban) sokkal drágább, mint például az elektroncsövek beépítése a tv-készülék- be. Az elektroncsöves technikát és technológiát ugyanis már régen kifejlesztették, új technológiát viszont most kell lépésről lépésre meghonosítani. Világos azonban, hogy amikor valahol a változtatás lényege csupán az, hogy például egy kapcsoló helyett nyomógomb kerül a készülékbe, az nem indokolhat áremelést, mert ezzel lényeges használati értékjavulás nem következik be. Ettől eltekintve megeshet és sajnos, meg is esik az ilyesmi. Ez ellen minden fórumon, mindig fel kell lépni. G. F. — Képzelheted, mit éreztem, amikor megtudtam, hogy az olasz cégtől érkezett minőségi kifogás értéke 5 millió forintot tesz ki, s ebben része van az én fiamnak is, aki sodrógépmunkás itt a gyárban. Pedig mielőtt idejött, megmondtam neki: hatszor többet kell dolgoznod mint másnak, mindenben példát kell mutatnod, mert téged nem úgy tekintenek, mint a munkavállalót a sok közül, hanem mint az igazgató fiát. Bevallom neked, azt szerettem volna, ha megmarad előző munkahelyén. Felvétele előtt a vezérigazgatótól is megkérdeztem, mitévő legyek, ö azt válaszolta: nem tehoz- zád tartozik, hanem a főmérnökhöz. Egyébként mindenkinek joga van ott dolgozni, ahol jobban megtalálja számítását, ahol nagyobb szükség van rá. Attól egy percig sem féltem, hogy szégyent vallók vele- Szorgalmas, igyekvő gyereknek tartották előző munkahelyén is, aki nemcsak tud. hanem szeret is dolgozni. Elsőnek jelentkezett a folyamatos műszakba. De azt is tudom, hogy őt, jobban figyelik, s neki még, azt a kis hibát sem nézik el, mint másnál, egy-egy ejnyé- vel tudomásul vesszük. Nemcsak ő. hanem elsősorban az 5 milliós reklamáció jó néhány álmatlan éjszakát okozott. Elmarasztaltak a városi párt bizottsági ülésen, nem dicsértek meg a vállalati központban sem. Elhiheted, nagyon bántott a dologi A fegyelmi vizsgálatok után a főművezetőtől a termelési osztályvezetőig, a hibát vétő munkásokig, köztük a fiam is megkapta fegyelmi büntetését. Az ő papírját is én írtam alá. Ugyanakkor módot kerestem arra. hogy nem hivatalosan is elbeszélgessek ve1944-töI dolgozik a ZIM salgótarjáni gyárában Lakatos Ká- rolyné, aki 1950-ben szerezte meg a szerszámkészítő szakmunkás-bizonyítványt és azóta megszámlálhatatlan sokaságú alkatrészt készített. A férje és a fia is a gyárban dolgozik. Munkája elismeréseképpen többször kapott kiváló dolgozó kitüntetést — bábéi felv. — A rugalmasság titka A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS rugalmassága a világ minden táján a verseny- képesség első számú feltétele- Ez a rugalmasság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat mindig képes gyártmányválasztékát, árait, szállítási határidőit és fejlesztési programjait a piaci igények szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan változnak. Vagyis képes gyorsan átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredményeit, bevezetni azokat a termelésbe, felhasználni a gyártmányok konstrukciójához. Kissé eltúlozva a rugalmasság követelményét még azt is állíthatjuk, hogy a világpiacon eredményesen tevékenykedni óhajtó vállalatnak az állandó változás állapotában kell lennie: szüntelenül új termékeket indítani, régieket megszüntetni, a gépparkot aránylag rövid időközönként felújítani, kicserélni, a gyártási eljárásokat folytonosan korszerűsíteni, s persze mindezzel együtt a vállalati belső irányítási szervezetet is szüntelenül racionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonképpen technológiai feladat: hiszen nem a „felépítménynek” kell elsősorban alkalmazkodni —, hanem a gyártmányoknak. S, ha az alkalmazkodás végső fokon a termékek rugalmas változtatását jelenti —, s nem például az árakét —, akkor ez a technika és a technológia változtatására való képességet is jelenti. Nálunk a vállalatok egy részénél — többnyire éppen a nagyobb vállalatoknál — a belső felépítés nemegyszer eleve gátja a rugalmasabb gazdálkodásnak. Például az, hogy egy-egy nagyvállalat 6—8—12 gyáregysége lényegében külön-külön dolgozik, mindegyik készterméket állít elő, a gyártás első fázisától az utolsóig saját „kebelében” végezve minden szükséges teendőtEgyébként emiatt — emiatt is — a nagy gyárak többsége óriási gyártmánylistával rendelkezik, s ha egy-egy új terméket bevezetnek, többnyire egyetlen régit sem „húznak ki” a listáról. Ezért egyre nagyobb kapacitásokat működtetnek, ám ennek a kapacitásnak egyre nagyobb részével régi terméket gyártanak. Ez a 6—8—12 — egyre több készterméket kibocsátó — gyáregység nehezen mozdítható, téríthető le a megszokott munkamenetről, illetve a le térítésükhöz egyszerre nines to elég pénz. Nem is lehet valamennyi régi terméket kicserélni, s ehhez a gyártókapacitást korszerűsíteni egyszerre, mindegyik gyáregységben. Igazuk van azoknak, akik a vállalatok egy részének gyökeres technológiai átszervezését sürgetik, s nem csak a szabályzók, a pénzügy'! feltételek stb. módosítását. Javaslatuk lényege, hogy ne 8—12 késztermék-kibocsátó gyáregysége legyen egy-egy vállalatnak, hanem esetleg csak kettő-három. És persze ezzel együtt a termékskálának is szűkülnie kell. a gyáregységek pedig ne kés-/ gyártmányokra, hanem különféle technológiai feladatra, vagy részegységek gyártására szakosodjanak- Az egyik telephely például csak fessen, a másikban helyezzék el a vállalat összes sajtológépét, a harmadik lehet a forgácsoló gyáregység, a negyedik esetleg csak kötőelemeket gyártson és így tovább. És mindegyik kiszolgálná az összeszerelő gyáregységet. Vagvis az egész vállalat lényegében egy zárt ciklusú futószalaghoz válna hasonlóvá — szakosodott munkahelyekkel, gyáregységekkel. Ezáltal koncentrálni lehetne a beruházásokat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állandóan szétaprózni, s így egymás után valóban korszerű központi sajtoló*, for. gácsoló- stb. üzemet lehetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő minőségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni is a részterméket, a résztechnológiát —, ha az szükséges. , Ilyen szervezettel megteremthető lenne az a termelési színvonal, gyártási kultúra, technológiai szervezet, amely a szükséges rugalmasságot megalapozhatja a vállalatoknál. VÁLTOZTATNI KELL-E EHHEZ például a szabályzókat, vagy az árrendszert? Igen. Feltétlenül- Azért, hogy a vállalatok az eddiginél jobban rákényszerüljenek a rugalmas gazdálkodásra, arra, hogy azon törjék a fejüket, hogyan lehetnének rugalmasak. Erre az imént vázolt vállalati belső technológiai szervezetre azonban mindenképpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezéséhez. Gerencsér Ferenc Exportképes könnyűipar A könnyűipar Mongólia ipari termelésének egynegyedét adja. A könnyűipari termékek 40 százaléka exportképes, mivel a mennyiség fokozatos növelése mellett, a minőség folytonos javításával újabban a választékbővítés is feladat. Világszerte Keresett mongol exportcikkek a bőráruféleségek, a birkabőrkabátok, a feldolgozott tisztagyapjú és a különleges mintázatú szőnyegek. A jelenlegi ötéves tervben nagy összegeket fordítanak a könnyűipar további fejlesztésére. Megkezdik a rekonstrukciót és húsz új üzemet építenek. A bőripar tökéletesítésére például két évvel ezelőtt csehszlovák közreműködéssel Ulánbátorban bőripari kutatóközpontot létesítettek. A szakemberek célja az eddiginél gazdaságosabb, korszerűbb gyártásfolyamatok megtervezése, majd bevezetése az ágazat minden területén. A ki-' sérlethez modern nyugati es csehszlovák gépeket, berendezéseket használnak. Az intézetben javasolt újítások, ötletes találmányok réven több mint kétmillió iug- rikot megtakarítottak a bői- íparban. A számítások szerint a nyersbőrkészítés a nárom- szorosára, a cipőgyártás négy és félszeresére, a bőráru -előállítás 2,2 szeresére növekszik a tíz évvel ezelőtti termeléshez képest. Svédországba utazik Az apa fegyelmit adott a fiának le. — Nincs nekem arra szükségem, hogy ujjal mutogassanak rád, te se tartod be a technológiai fegyelmet. Nem abban egyeztünk meg, hogy veled is probléma lesz — mondtam neki, mire ő azt válaszolta, hogy csak részben volt felelős. Mi tagadás, némi igaza volt, de mint gépvezető, ő felelős társai munkájáért is — lebbenti fel az elmúlt esztendő legtöbb gondot okozó eseményének legnehezebb óráit, perceit, nem kis rezignáltsággal a hangjában még most is Géczi Imre, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának igazgatója — Legalább olyan kellemetlen volt nekem is, mint édesapának — folytatja az előbbi gondolatsort, nem sokkal később, lent az üzemben, a jól megtermett Géczi Tibor. — A fegyelmi meghallgatásánál is elmondtam: nem érzem magam hibásnak, mert másik munkatársam engedte be a heggesztéseket a sodraiba. ö viszont nem tartozik hozzám. Ez a baki akkor ugrott be, amikor alig egy-két. hónapos gépvezető voltam. Ügy érzem, édesapámat, nem hoztam nehéz helyzetbe. Igen, a feleségemnek is elmondtam, aki jól ismeri a gyári életet, mivel az indulás óta itt dolgozik. Ö nekem adott igazat. Olyan hiba volt, amit nehezen lehetett észrevenni— Mégis észrevették. — Igen. Később aztán kiderült, hogy fent a központban nagyobb port kevertek, mint amilyen valójában volt a hiba. Ügy tudom, hogy az 5 milliós reklamáció 135 ezer forintra zsugorodott össze. Mindenesetre tanultam az ügyből- Azóta is exportra dolgozom munkatársaimmal együtt Eddig még kifogástalanul. Teljesítményem legutóbb 126 százalék volt- Most valamivel kevesebb, mert nemrég kezdtünk hozzá egy új terméK gyártásához. Az anyagot az osztrák megrendelő biztosítja hozzá. Hogy ne ismétlődhessék meg a korábbi eset, bejelentettem, hogy a küldött alapanyagból nem lehet kifogástalan árut gyártani. Lefényképezték és ennek alapján tárgyalnak majd a megrendelővel. Óvatosságból, no- meg. hogy elkerüljem a bajt, a gépet lassabban járatom, a korábbinál még jobban odafigyelek minden apróságra, majd így folytatja: — Kár, hogy nem jött egy nappal később. Ugyanis a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbeztem a fegyelmi eltörlése miatt. No nem azért, mert több munkástársammal együtt Svédországba utazok, s hogy makulátlan tegyek. Ott azokkal a gépekkel ismerkedem meg, amelyeken dolgozni fogok- A külföldi úthoz nincs köze édesapámnak. A pártvezetőség, meg az üzemvezető javasolt erre. Egyébként mióta itt dolgozom, azóta a rosszat — amiből szerencsére csak egy volt 1— azt édesapám írta alá, a jót pedig mindig a közvetlen feletteseim közük velem. .. — A hibát kilehetett volna szűrni annak ellenére, hogy a termék zsírozása miatt nehéz észrevenni a technológiai utasítás be nem tartásából adódó hiányosságokat. Az eset óta a minőségi termelés és a technológiai fegyelem megvalósítása érdekében töbo intézkedést tettünk, olyan bizonylati rendszert alakítottunk ki, amelyből egyértelműen és világosan kitűnik: melyik munkafolyamatot ki, mikor és milyen minőségben végezte. A kiadott fegyelmik zöme fel- függesztéses- Igaz, hogy ezek között van Géczi Tibor is. Ennek ellenére mégis javasoltam a svédországi tanulmányútra. Jó szakmunkás. érettségije van, fiatal, hosszabb távon lehet rá építeni, és az űj gépek egyikén ő dolgozik majd — vélekedik Szász József üzemvezető. A vállalati munkaügyi döntőbizottság Géczi Tibor munkaügyi vitájában a dolgozónak adott igazat, mivel az nem tehet arról, hogy a dobok felső részén kihúzatási hegesztések voltak. A vállalati munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. A határozat még nem jogerős. V. K. | NÓGRÁD — 1978. augusztus 23., szerda 3 \
