Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
Brigádokban az egymilliárdért A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában is meghatározó szerepük van a szocialista brigádoknak. Az üzem harminchat szocialista munkáskollektívája összesen 346 dolgozót egyesít, okik ilyen szervezettséggel a vállalat több mint hetven százalékát képviselik. A magasabb követelményeket magukra vállaló munkacsapatok alakultak meg nemrégiben a mintegy három hónapja termelő erősáramú üzemcsarnokban is. Tevékenységükkel lehetővé vált, hogy a nagy értékű, korszerű berendezések folyamatos üzemben, teljes kapacitással dolgozzanak. Ezen a munkaterületen a kábelgyár korábban is legképzettebbnek számító szakemberei látják el feladataikat, akik magas színvonalú szakmai továbbképzésen is részt vettek. tgy minden feltétele megvan annak, hogy a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára az év végére teljesítse az 1978-ra szóló, több mint egymilliárd forint értékű termelési tervét. Képünk az erősáramú üzemcsarnokban készült. — kulcsár — A nyereség növelése érdekében Hatékonyabban9 gazdaságosabban termelnek A hatékonyság a gazdasági fejlődés döntő feltételévé vált. Az országos és a vállalati gazdasági programok egyaránt megkövetelik, hogy a korszerű technikával és a belső tartalékok feltárásával minden eddiginél erőteljesebben növekedjék a gazdasági hatékonyság. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is arra törekszenek, hogy inkább kisebb volumen, de magasabb értek legyen a cél. Ennek érdekében munkálkodnak a gyár vezetői, a szocialista brigádok, a technológusok és az üzletkötők is. A gyár törekvése nem sikertelen, hiszen az év eddigi időszakában a munka termelékenysége több mint 24 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Ez konkrétan azt 'e'en- ti, hogy megközelítően elérték az eredetileg tervezett 2722 forintos, egy fő, egy napra eső termelési értéket. Az üzemek és gyárrészlegek keresik a lehetőségeket a gazdaságosabb és hatékonyabb munkára. Gyorsabban alkalmazkodnak az igényekhez és jobban kihasználják a kínálkozó lehetőségeket is. A hideghengermű dolgozói eddig 101,3 százalékra teljesítették tervüket, mégpedig úgy. hogy az éves nyereségterv időarányos részét is kedvezően teljesítsék. A legutóbbi felmérések alapján az eddig esedékes 70 milliós nyereségtervet .lóval 71 millió fölött teljesítették. Hozzáteszik azonban, hogv az elmaradt tételek között több magasabb C tartalmú és edzett termék is van, s ha ezeket a megrendeléseket maradéktalanul kielégítették volna, akkor a nyereségterv még ennél is kedvezőbb lenne. A gyárrészlegnél most aria törekszenek, hogy az értékesebb gyártmányoknál tapasztalt lemaradást hiánytalanul pótolják, mégpedig úgy, hogy közben az exportfeladatoknak is pontosan eleget tegyenek. Ezért adták ki a jelszót, hogy: zöld utat a magas C tartalmú és ötvözött termékeknek! A huzalmű dróthúzó üzemében is ismételten felmérték a tennivalókat. Megállapították, hogy a második fél év során, egész december végéig napi 445 tonna teljesítményt kell biztosítaniok, ha a 60 500 tonnás második félévi programnak meg akarnak felelni. S, hogy gazdaságosabb is, hatékonyabb is legyen a munka, egy sor intézkedés megvalósítását vették tervbe. Az új pácolóban a kördarupályán üzemelő járműegységeknél olyan újítást vezetnek be, amely lehetővé teszi a sebesség 10 százalékos növelését. Ettől azt várják, hogy naponta 15—20 tonnával növekedjen a termelés. Az önköltség csökkentése érdekében kiszolgálócsille oeépíté- sével lehetővé teszik, nogy a csepeli huzalkarikákat is az új pácolóban pácolják. Még a harmadik negyedév végéig módosítást hajtanak végre a 2-es számú alap nélküli húzógépek motolláinál, hogy a karika felrakása a 2 tonnás daruval történhessen, de a 3-as számú alap nélküli géphez is külön karikafelrakó darut építenek be. Miután létszámhiánnyal küszködnek, a munka bizonyos átrendezésével arra törekszenek, hogy két dolgozó az eddigi egyegy alapgépe mellett közös erővel összesen három gépet forgasson. Mindemellett a felület-előkészítésnél. lágyításnál és húzásnál a minőségi színvonal növelésére törekszenek. Ugyanilyen indítékok alapján a gyár összes üzemeiben előtérbe került a jobb gazdaságosságra és magasabb hatékonyságra való törekvés. Biztosítani akarják, hogy a gyár cselekvési programja szerint 1978-ban 10 százalékkal növekedjen a vállalati nyereség. Mai számunkban: Mitől mozognál! az árak? Minden reggel újra RADAR ]ogi tanácsadó Világ proletárjai, egyesüljetek! Mn ? HOGRAD AZ' MSZMP NÓGRÁD MECiV E I B I Z O TT S A GA. E S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF., 198. SZÁM ARA: 80 FIllER 1978. AUGUSZTUS 23.. SZERDA Tudományos vándorgyűlés Salgótarjánban Az ember körniezele „Az emberi tevékenység minden esetben, közvetve, vagy közvetetten azonnal láthatóan, vagy csak hatásaiban későbbiekben észrevehetően, kedvezően, vagy kedvezőtlenül, de állandóan hatással van a környezetre.” — ezekkel a szavakkal kezdte Laár Árpád, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető-helyettese megnyitó szavait a Magjar Kémikusok Egyesülete biokémiai szakosztálya rendezésében megtartott XVIII. biokémiai vándorgyűlésen. A rangos eseményre ezúttal Salgótarjánban kerül sor augusztus 22—25 között a Szakszervezetek Megyei Taná- c j székházában. Az első vándorgyűlést huszonkét évvel ezelőtt rendezték Balatonfüreden, és azóta csaknem minden esztendőben megismételték, legutóbb Kecskeméten. A tudományos vándorgyűlés megnyitóját kedden kilenc órakor tartották. Az ösz- szejövetelen részt vett Jaka- bos Áron, a Magyar Kémikusok Egyesületének főtitkár- helyettese, dr. Rosdy Béla, az egyesület biokémiai szakosztályának titkára, jelen volt Medved Károly, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára. dr. Dömsödi Péter, a KÖJÁL igazgató főorvosa, képviseltették magukat Nóg- rád megye környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei. Az országos rendezvényt megkülönböztetett figyelem kíséri, a környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik- Célja, hogy a biokémikusokat fokozottabban vonják be a szakosztály munkájába és a helyszínen tanulmányozzák az eredményeket. Az idei vándorgyűlés kiemelt témája a környezet és a környezetvédelem biokémiai vonatkozása. Mintegy kétszáz vendég érkezett Salgótarjánba — a szakterület legnevesebb képviselői vannak jelen —, hogy hasznos tapasztalat- cserét, vitát folytassanak. Két esztendővel ezelőtt látott napvilágot egy törvény az emberi környezet védelméről, a „jelenlegi és a jövő nemzedék életfeltételeinek rendszeres javítása érdekében”. Az építkezésekről. a hulladékok elhelyezéséről, a külszíni fejtésekről, a cementgyárak porszennyeződéséről, a füstöt okádó kéményekről, a vizek szennyezettségéről gyakran esik szó. Kevesebbet beszélünk ezek emberi szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható formáiról. Pedig ugyanolyan veszélyesek, sőt, néha még veszélyesebbek. A jóízűen elfogyasztott főzelék, vagy bármely élelmiszer olyan szennyeződést tartalmazhat, amelyeket sem látni, sem ízén észrevenni nem lehet- De megvannak. Ezért a biokémikusok környezetvédelmi feladata sajátos, ha nem is látványos. Gondoljunk arra. hogy szakemberek sokat dolgoztak azon, hogy a mai általános gyakorlatban szokásos kemikáliák hatását ne érezzük, hogy az elfogyasztott élelmiszerek tiszták legyenek. A biokémia a maga területén nélkülözhetetlen a környezetvédelemben. Az emberre káros környezetkárosító, szennyező hatások felismerését. ezek megelőzését, csökkentésének módszereit állapítja meg és dolgozza ki. Az egyre növekvő vegyszerhasználat igen nagy felelősséget jelent. Előfordul, hogy csak évek múlva derül ki, mennyire veszélyes egy-egy anyag. A környezetvédőmi munka nemesak védekezésből áll. Minél előbbre gondolunk az időben, annál inkább a megelőzésen van a hangsúlyAz ünnepélyes megnyitó után megkezdődtek a szakelőadások, referátumok. A ki- lencvenhárom előadást országosan ismert szakemberek tartják. A tudományos programmal egyidőben, kiállítást rendeztek, amely a biokémiában használatos legújabb műszereket mutatta be. A tudományos vándor- gyűlés programja a mai napon tovább folytatódik. Fejlődő külkereskedelem A Szovjetunió export-import mérlege és fél milliárd. Természetesen a Szovjetunió maga is exportál gépeket és berendezéseket, azonban ennél a termék- csoportnál a kivitel értéke csak mintegy felét adja a behozatalnak. A gépek és berendezések behozatala jórészt a szocialista országokból történik, de tavaly például a fejlett tőkésországokból körülbelül 4,4 milliárd értékű volt az import. Igen jelentős összeg a műszerek és a laboratóriumi berendezések behozatala, tavaly például csak 256 millió A Szovjetunió külkereskedelmének alakulásáról közöl részletes adatokat augusztusi számában a Vnyesnaja Ter- govlja című folyóirat, a Külkereskedelmi minisztérium kiadványa. Mintegy ötven fontosabb termékcsoport kivitelének és behozatalának adatait ismerteti, 1976-ban és 1977- ben. Az import legnagyobb tétele a gépek és berendezések behozatala. Ennek összege 1976-ban nagyjából tíz és fél milliárd volt, 1977-ben már 11 Egyhetes tanfolyam a ISyírjesben Tanácskoznak az úttörőcsapat-vezetők A Magyar Üttörők Szövetségének Nógrád megyei elnöksége Balassagyarmaton, Nyir- jesben, az úttörőtáborban egyhetes tanfolyamot szervezett a csapatvezetők részére. A tanácskozáson részt vesznek a járási, városi úttörőelnökségek vezetői, a művelődési szakigazgatási szervek képviselői is. Hétfőn, a tanfolyam első napján, Kovács Tibor megyei úttörőelnök értékelte az 1977— 78-as mozgalmi év munkáját. Hangsúlyozta, hogy az úttörő- szövetségben dolgozó pedagógusok. ifivezetők többsége az életkori sajátosságoknak megfelelően valósította meg a nevelési célkitűzéseket. A kisdobos- és úttörőpróbák teljesítése, a különféle akciók lebonyolítása jelentősen segítette a kiemelt nevelési célok elérését, a szocialista nazafi- ság és az internacionalizmus érzésének kialakítását, a közösségi szellem erősítését. Az akciók során a megye úttörői sok ismeretet szereztek, sok élménnyel lettek gazdagabbak. Igen hasznosnak bizonyult — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából —, hogy megismerkedtek a lakóhelyük párt-, állami, gazdasági vezetőivel, a felszabadulás előtti párttagokkal, vöröskatonákkal, volt partizánokkal, továbbá a szocialista brigádok tagjaival. Az „Együtt — egymásért” mozgalom keretében — a játékos, romantikus eszközök segítségével — tovább erősödött az úttörőcsapatok közösségi élete, sokat javu't az általános iskolás korosztály közéleti aktivitása. A KISZ egyre hatékonyabban irányította, segítette az úttörőcsapatok munkáját. A különféle szinteken gyakrabban vizsgálták meg testületi üléseken az úttörőmunka egyes részterületeit. Szélesedtek a testvérkapcsolatok, s jelenleg a megyében minden úttörőcsapatnak, -rajnak van testvérszervezete. A pártszervek és -szervezetek az úttörőmunka továbbfejlesztése érdekében segítették, ellenőrizték az úttörőszervezetek KISZ-irányításának maradéktalan megvalósulását. Kedden Hantos Sándorné, a MUSZ országos elnökségének tagja ismertette az 1978— 79-ea mozgalmi év feladatait. Ma Budai István, a MUSZ képzési rendszeréről, Sisa Alfréd az „Ezermester és Üt- törőbolt Vállalat” szolgáltatásairól tart előadást. Csütörtökön a megyei művelődésügyi osztály tanulmányi felügyelete „A tanévindítás feladatai, az új nevelési-oktatási dokumentumok tükrében” és Horváth Judit. az országos közoont munkatársa „A munkára nevelés feladatai, pályaválasztás, pályairányítás módszerei, lehetőségei” című előadásaira, megtartására kerül sor. rubelért vásároltak, nagyjából azonos megoszlásban szocialista, illetve fejlett tőkésországokban. A Szovjetunió jelentős ösz- szegért — tavaly például csaknem egymilliárd rubelért — hozott be hajókat és hajózási gépeket, de ugyancsak nagy összegekért exportál gépkocsikat, repülőgépeket. A kimutatásban az export legjelentősebb tétele a nyersolaj és olajtermékek kivitele: mig 1976-ban ennek értéke 7 milliárd 676 millió rubel volt, tavaly már 9 milliárd 399 millió. Fontos tétel a vasérc, a mangánérc, a krómérc exportja, ez utóbbi azonban csökkent tavaly. Ugyancsak nagy összegekért ad el a Szovjetunió nyersvasat és kohászati termékeket, ielentős mértékben a fejlett lőkésor- szágoknák. A mezőgazdasági importban a két év során a gabonaimport volt az első helyen, tavaly azonban erre jóval kevesebb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban: 1976-ban ez a tétel még több mint kétmilliárd rubellel szerepelt a behozatalban, tavaly alig több mint egymüliárd- dal. Érdekesség, hogy a Szovjetunió jelentős exportőr egyes közszükségleti cikkekben. Tavaly például csaknem 1.8 millió órát exportált. Ebből több mint ötmilliót a fejlett tőkésországokba. Az egymillió külföldre eladott fényképezőgépből csaknem negyedmillió is ezekbe az országokba került. Exportál a Szovjetunió rádió- és televíziókészülékeket, egyes háztartási gépeket is, ezek azonban főként szocialista országokba kerülnek piacra. . (MTI)
