Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kétnapos látogatást tett Somogy megyében. A ké­pen Losonczi Pál megyei körútja első napján az Egyesült Izzó kaposvári elektroncső­gyárában Libanoni helyzetkép Hévos támadás az USA nagykövete okon A libanoni hatóságok pénte­ken megnyitották a jobboldali keresztény milicisták, és arab­közi békefenntartó erők sziriai egységei között kitört összetű­zések miatt 49 nappal ezelőtt bezárt bejrúti kikötőt. Két órá­val a megnyitás után orvlövé­szek vették tűz alá a kikötő területét A dél-libanoni helyzettel kapcsolatban bejrúti baloldali jobboldali és független sajtó pénteken egyaránt heves tá­madást intézett az Egyesült Államok bejrúti nagykövete ellen. Azzal vádolják a diplo­matát, hogy a libanoni kor­mány, az Egyesült Államok és Izrael között a dél-libanoni Szerződés és aggodalmak A kínai—japán „béke- és barátsági szerződés” aláírása méfylség, ‘Kb'zlűf aTontiá- nyon levő liberális demokra­ta párt tagjai is, komoly ag­godalmuknak adnak hangot a szerződés várható nemzet­közi következményeivel kap­csolatban. Ezek az aggodalmak első­sorban azzal függenek össze, hogy, a k(nai külpolitika nyíltan " militarista jellege és a szerződésnek á Szovjetunió ellen irányuló, úgynevezett „hegemóniatétele” veszélyez­tetve Japán szomszédainak biztonságát könnyen a hely­zet éleződéséhez vezethet Ázsiában. helyzettel kapcsolatban több­ször félrevezető célzattal köz­vetített. Az egyik vádpont sze­rint Parker nagykövet annak idején úgy tájékoztatta a liba­noni kormányt, hogy.az Egye­sült Államok, Izrael és az Iz­rael támogatását élvező jobb­oldali milíciák nem ellenzik, hogy Dél-Libanonban a liba­noni regurális csapatok .s fel­sorakozzanak az ENSZ haderői mellé. Jasszer Arafatnak, a Palesz tinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnöké­nek elnökletével csütörtökön együttes ülést tartott a palesz tin ellenállási mozgalom és a libanoni nemzeti hazafias erők képviselői. A tanácskozó són a libánoni helyzetet és azokat az intézkedéseket vi­tatták meg, amelyek az Izra­el támogatását élvező belső reakció felforgató tevékenysé­gének megfékezését célozzak. (MTI) Ünnepi ajándék gyerekeknek Űj játszóterek Salgótarjánban A megyeszékhely építkezé­sei miatt bizony sok helyen nincs hol játszaniuk a gye­rekeknek, ezért különösen nagy az értéke annak az ajándéknak, melyet a város- körzeti népfrontbizottságok adtak át tegnap. Zagyvapálfalván, a bánya- gépgyár körzeti népfrontbi­zottsága Cseh László elnök szervezésével, és a Győri Jó­zsef vezette bányagépgyári Kun Béla Szocialista Brigád tagjainak, valamint a kör­nyéken lakóknak önzetlen társadalmi munkájával az úgynevezett Felsőfaluban, a Déryné úton mintegy fél­hektárnyi területet bekerí­tett, játszószereket állított fel, homokozót létesített. A szervezésben és a munkában is nagy lelkesedéssel vették ki részüket Sárvári Ferencné és Horváth Istvánná alelnö- kök, s Andó Józsefné, a nőbi­zottság titkára. A felsőfalui és Zöldfa úti gyerekek boldo­gan vették birtokukba a ját­szóteret. Még nagyobb az öröme a beszterce-lakótelepi gyerekek­nek, akik számára egy gaz­zal és törmelékkel borított területből alakítottak ki 2000 négyzetméteres játszóteret, az Ybl Miklós út 78. számú ház mellett. Különféle ját­szószerek, hinták és beton­nal szegett homokozó várja a gyerekeket, a szülőkét pi­henőpadsor. Sokan vettek részt az építkezésben. A tervet Virág Imre veze­tésével a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat fia­tal tervezői készítették eL A kivitelezést Halápi Sándor irányította. Kivették a ré­szüket, az építésben: az Épí­tőmunkások Lakásszövetkeze­tének, az SKÜ, Kulich Gyu­la KISZ-alapszervezetének, ugyancsak a gyár kereskedel­mi főosztály Lenin Szocia­lista Brigádjának tagjai, de segítséget nyújtottak a kö­zeli lakótelepi építkezésen dolgozó katonafiatalok is. A tereprendezésben és a játszó­tér létrehozásában háromezer munkaóra öltött testet. Péntek délután kis ünnen- ség keretében ifj. Könnyű Jó­zsef, a népfrontcsoport ve­zetője mondott köszönetét a társadalmi munkásoknak­Afganisztán Eiienlorradalnrärokat tartóztattak le Ellenforradalmárok csoport­jának népellenes tevékenysé­gét leplezték le Afganisztán­ban. A népi demokratikus párt politikai bizottságának rendkívüli üléséről kiadott közlemény szerint a csoport tagjai közé tartozott Abdul Kader hadügyminiszter, Sahpur vezérkari főnök és Ali Akbar, a kabuli katonai kórház vezetője is. A forra­dalmi törvények értelmében az összeesküvőket letartóztat­ták. A népi demokratikus párt központi bizottsága a hadügy- miniszteri teendők ellátásával Nur Mohammed Tarakit, a forradalmi tanács elnökét, Af­ganisztán köztársasági elnökét és miniszterelnökét bízta meg. A politikai bizottság- közle­ménye leszögezi: a forradalom a dolgozók érdekeit szolgálja. Az áprilisi fordulat, amely a forradalmi változások egész sorát indította el, a nép tel­jes támogatását élvezi. A for­radalom belső és külső ellen­ségei azonban nem adták fel összéeskuvő' ’ térVeíkét', Sámlii­dén erejükkel a forradalmi vívmányok aláásására töreked­nek. Népellenes cselekményeik lelepleződtek és a forradalom a jövőben Is lankadatlanul küzd ellenségeivel szemben. Ellentmondó jelentések ér­keznek az OPEC háza tájá­ról. A hírek és ellenhírek középpontjában egy szaúd- arábiai újság értesülése áll, amely szerint a kőolajexpor­táló országok szervezetének tagjai szeptember 19-én rend­kívüli miniszteri ülést tar­tanak és azon ötszázalékos áremelésről határoznak a jö­vő év első felére. A hírekről a legilletékesebb, még maga Dzsaidah. a szervezet főtit­kára is ahányszor nyilatko­zott, annyi félét mondott. Azt mindenesetre többször is le­szögezte, hogy egy idő előtti találkozó összehívásához va­lamennyi tagállam beleegye­zése szükséges. A főtitkár ha­tározatlansága —, ha burkol­tan is —, híven tükrözi az OPEC jelenlegi helyzetét, hi­szen a 13 tagország között lassan immár két esztendeje nincs meg az egyetértés az alapvető kérdésekben. Dzsai­dah óvatosságát indokolja továbbá az is, hogy OPEC- körökben korábban már több­ször beharangozták az ár­emelés hírét, de mint utólag kiderült, mindig alaptalanul. ÁRCSATÁROZÁSOK GENFBEN A tagállamok ellentétei ugyanis éppen ebben a kér­désben a legélesebbek, s nem is olyan régen már odáig fa­jultak, hogy a széthullás ve­szélyének tették ki a 18 éve működő szervezetet- Július közepén a svájci konferen­ciavárosban ismét Algéria, Irak, Katar, Kuwait, Líbia és Venezuela lépett fel az áremelés mellett. Azzal ér­veltek, hogy az infláció és az amerikai valuta értékcsök­kenése óvatos becslések sze­rint is legalább 14 milliárd dollár veszteséget okozott a OPtC Hz olaj szorításában tagállamoknak 1977-ben. Rá­adásul ez a folyamat az idén sem torpant meg: a jelenleg érvényes 12,70 dolláros barre­lenkénti (kb. 160 liter) olaj­ár a valóságban mindössze 7,70 dollárt ér, miközben a fejlett tőkésországoktól vá­sárolt termékok ára emelke­dik. Az áremelés hívei a so­ros miniszteri értekezleten azt sem rejtették véka alá, hogy, ha a bevételkiesések tovább nőnek, a szervezet szegényebb tagállamaiban kérdésessé válhat az olajjö­vedelmekre épített, nagy­szabású fejlesztési tervek megvalósítása. De milyen érvekkel éltek az áremelés ellenzői, minde­nekelőtt Szaúd-Arábia és Irán? Nos, mint már oly’ sokszor, Genfben is azt haj­togatták, hogy egy újabb ár­emelés gátolná a tőkés világ­gazdaság kilábalását a vál­ságból és kárt okozna azok­nak a fejlődő országoknak, amelyek kőolajat importál­nak- Valójában azonban te­kintélyes közgazdászok mór régen bebizonyították, hogy a nyugati államok válságát el­sődlegesen nem a kőolajárak robbanása okozta. Az inflá­ció azóta sem szűnt meg, el­lenkezőleg, akkor „bokrosodott meg” igazán, amikor az olaj­árak már nem nőttek. A szer­vezet tagjai tavaly még azt ígérték, hogy az 1978. nyarán esedékes 5—8 százalékos ár­emelésből származó bevételt a szegény fejlődő országok megsegítésére fogják fordí­tani, s mi történt: az olajmi- niszterek éppen július köze­ü NOGRAD - 1978. augusztus 19., szombat pén Genfben határoztak úgy, hogy az év végéig nem vál­toztatják meg az olaj árát! RÍJAD ÉS WASHINGTON Azok, akik még emlékez­nek az „olajfegyvernek” az 1973-as arab—izraeli háború­ban betöltött szerepére, most zavartan figyelik az OPEC' köreiben tapasztalható ideges, séget. A fejlett tőkésorszá­gok vezetői viszont nyugod­tak és okkal. A Newsweek cí­mű amerikai hírmagazin 1977. júniusában írt először arról a titkos megállapodás­ról, amelyet két .évvel koráb­ban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kötött. Eszerint a rijadi vezetés többek között vállalta: minden eszközzel azon lesz, hogy az árak évi öt százaléknál nagyobb mér­tékben ne emelkedjenek az OPEC-ben- Természetesen, az amerikai „ellentétel” is ha­sonló nagyságrendű: korsze­rű fegyverek és tényleges ka­tonai segítség, ha a szaúdi királyi család hatalmát ve­szély fenyegetné. A megálla­podást azóta mindkét fél kö­vetkezetesen betartja, sőt Carter elnök röviddel meg­választása után személye­sen is hitet tett a „különle­ges szaúdi—amerikai vi­szony” ápolása mellett. CSUPÁN CSALÉTEK Ezt a „különleges viszonyt” azonban mind a mai napig beáhnvékolja, hogy' Washing­ton többszöri szaúdi figyel­meztetés ellenére változat­lan intenzitással támogatja Izraelt. Félreértés ne essék, Szaúd-Arábia nem a haladó arab államok követeléseit is kielégítő rendezést akar a térségben, hanem csupán olyat; amely szűklátókörű po­litikájának, hatalmi ambíció­inak egyaránt megfelel. Ezért is támogatja most már nyíl­tan Szadat egyiptomi elnök különtárgyalásait Izraellel. Az a tény azonban, hogy a többször is cáfolt és meg­erősített rendkívüli OPEC- tanácskozást szeptember 19- re tűzték ki, nyilvánvaló fi­gyelmeztetés Washington számára: a szaúdi vezetés konkrét eredményeket vár az előtte lezajló amerikai— izraeli—egyiptomi csúcstalál­kozótól. Ha a közel-keleti kü- lönutas rendezés valamelyest kimozdul a holtpontról, a sza- údiak .garantálni fogják a jövőben is, hogy az olaj ára a megállapodáshoz híven leg­feljebb öt százalékkal nőjön, ha nem, Rijadnak előbb-utóbb engednie kell az OPEC-többség nyomásának. Vagyis a rend­kívüli miniszteri ülés híre inkább kényszerítő eszköz Szaúd-Arábia kezében az Egyesült Államokkal szem­ben, mintsem egy készpénz­nek vehető tény­A kőolajexportáló orszá­gok szervezete ugyanis ne­héz időket él át, s nem való­színű, hogy még rendezetlen sorokkal a tagállamok a de­cemberi soros találkozó előtt rászánnák magukat az ár­emelésre. Időközben ugyanis az OPEC-országok a hatalmas olajkészletek, mesés va­gyonszerzési lehetőségek bű­völetében gazdasági erejüket a tőkés világgazdaság szol­gálatába állították, Ébersé­gükre tehát nagy szükség lesz a közeljövőben — akár a fel­tételezett rendkívüli találko­zó színhelyén, a szaúd-arábiai Taifban, akár pedig az év vé­gén Abu Dhabiban. ahol so­ros miniszteri értekezletüket tartják. Kocsi Margit Taoul a paksi atomerőmű üzemeltető „törzsgárdája” Tudományosan kidolgozott program szerint tanul a Pak­son épülő első magyar atom­erőmű üzemeltető „törzsgárdá­ja”. összesen három és fél szá­zan vesznek részt a képzés­ben, mérnökök, üzemmérnö­kök, technikusok akik Közvet­lenül irányítják majd a tech­nológiai folyamatokat az atomerőmű kezelői és karban­tartói lesznek. A paksi atomerőmű magyar —szovjet államközi egyezmény alapján, szovjet tervek és technológia alkalmazásával épül fel. Ezért a szakember- képzésben is nagy részt vál­lal a szovjet fél. A novo-voro- nyezsi atomerőmű oktató- és gyakorlóközpontjóval kö­tött szerződés alapján a ma­gyar szakemberek tanulmá­nyozhatják az ottani berende­zéseket, amelyek azonosak a Pakson felszerelésre Kerülő reaktorokkal. A hazai intézmé­nyek közül a Központi Fizikai Kutató Intézet és a budapesti műszaki egyetem is segíti a paksi szakembergárda kiképp zését. De tanulnak magyar atomerőművesek az NDK „atomiskolájában” Csenszlo- vákiában és Bulgáriában is. Az üzemeltetők Pakson részt vesznek az atomerőmű techno­lógiai szerelésében, ott vannak a munkák minőségi ellenőrzé­sénél, a kész egységek próbá­jánál, az üzembe helyezések­nél. Ugyanakkor már messzebb­re is gondolnak a szakképzés irányítói a középfokú atom- energetikai képzés megalapo­zása céljából két, szakközépis­kola kapta feladatul atomerő- műves tagozat szervezését, a budapesti már működik, a pé­csi 1979-től indul. A szekszár­di szakmunkásképző iskola a hagyományos szakmákat tanu­ló fiataloknak nyújt atomerő- műves képzést. Ezek a tanu­lók gyakorlatuk egy részét a paksi atomerőműben tölthe­tik, az olyan zónában levő üzemekben, ahol 18 éven alu­liak foglalkoztathatók. (MTI) Carfer sajtóértekezlete Carter elnök nyári szabad­ságának megkezdése előtt, csü­törtökön késő este sajtóérte­kezletet tartott a Fehér Ház. ban. Az elnök mondanivaló­ját három kérdés: a közel-ke­leti helyzet, a dollár, az Egye­sült Államok katonai költség- vetése köré csoportosította. Hangsúlyozta, hogy megíté­lése szerint ismét fegyveres ellenségeskedés robbanhat ki a Közel-Keleten, amennyiben a szeptember 5-re tervezett Camp David-i Szadat—Begin —Carter találkozó nem vezet eredményre. A találkozó poli­tikai szempontból nagy koc­kázat számára és annak eset­leges kudarcáért személy sze­rint is vállalnia kell a felelős­séget — közölte az elnök. Carter bejelentette. hegy megvétózza a kongresszus 36 milliárd dolláros katonai költ­ségvetését, amely — kétmil­liárd dollár értékben — ma­gában foglalja egy óriás nuk­leáris repülőgép-anyahajó ki. fejlesztését is, amit az einók feleslegesnek tart. Az Egyesült Államok elnö­ke „mélységes aggodalmának” adott hangot annak kapcsán, hogy a nemzetközi pénzpiaco­kon változatlanul csökken a dollárnak más valutához vi­szonyított árfolyama. Közölte, hogy az országnak sürgősen megoldást kell találnia ener- giaproblémáira, mivel a dol­lár helyzete az olajimport függvénye. Carter sajtóértekezletét kö­vetően Blumenthal pénzügy- miniszter is tájékoztatót tar­tott a sajtó képviselői számá­ra. Bejelentette, hogy az elkö­vetkező hetekben „különféle intézkedések sorozata” várha­tó a dollár helyzetének javí­tására. Megadták magukat a horvát terroristák Pénteken hajnalban feltétel nélkül megadta magát az h két horvát terrorista, aki csü­törtökön tort be az NSZK chicagói konzulátusára és nyolc túszt ejtve egy NSZK-ban fogva tartott horvát terrorista, szabadon bocsátását követelte. Túszaik sértetlenül szabadul­tak ki. A terroristák mielőtt meg­adták volna magukat, órákon keresztül tárgyaltak az egyik kölni börtönben fogva tartott Sztjepan Bilandzsiccsal, aki­nek a szabadon bocsátását kö­vetelték, valamint annak ép­pen Chicagóban tartózkodó testvérével és Chicago horvát származású polgármesterével. Bilandzsics 16 év alatt ter­rorakciók sorát hajtotta végre jugoszláv diplomaták és kiren­deltségek ellen. A jugoszláv hatóságok mór hosszabb ide;.e követették kiadását és egy köl­ni bíróság a múlt héten olyan végzést hozott, amelynek ér­telmében Bilandzsics, aki 1976-ban részt vett egy jugo­szláv diplomata meggyilkolá­sában, valamint lopott fegyve­rek Jugoszláviába való csem­pészésében köztörvényes bű­nöző, így kiadatása engedé­lyezhető. Ennek megvalósítására azonban eddig nem került sor. A két terrorista akciója csü­törtökön délelőtt kezdődött, amikor fegyveresek betörtek az NSZK chicagói kon­zulátusára és annak nvolc alkalmazottját túszul ejtet­ték. (Ezek közül kettőt már éjszaka elengedték). A terrorakciót követően Bonn. ban, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter vezetésevei válságtörzset alakítottak. Az ügybe az FBI is bekapcsoló­dott. A terroristák letartózta­tását, követően az amerikai rendőrség 17 dinamitrudat ha­tástalanított. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom