Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
AreoJf, pillanat oh A hűség mércéje Vég nélkül kanyarognak a hosszú acélkígyók. Csattog, morog minden, zugnak a gépek. A nagycsarnokban délelőtti műszak. Odébb egy fiatal gyerek kezében seprő. Takarít. Gorbás Attila, a műszaki osztály vezetője töprengve néz szét a gépek között. „Kábelgyári házaspár... Mind a kettő törzsgárdatag. .. Jó szakemberek legyenek... Olyanok, akik egyformán helytállnak munkában, közéletben. Emellett példás a családi életük is. Kiket is ajánljak?...” Borbás Attila arca hirtelen felderül: — A Béri házaspár. Az a fiatalasszony, ott a húzókőcsiszolónál Béri Ferencné. Szőke fiatalasszonyt pillantok meg. piros köpenyben. Rajta olajfoltok. Elmosolyodik. — Hiába, ez nem patika, ez a kábelgyár. Egy pillanat, mindjárt jövök, csak kezet mosok. Ilona asszony szaporán törli a kezét. Aztán azt mondja, most már nyugdtan beszélgethetünk. Szabolcs megyéből, Nyíregyházáról szakadt Nógrádba. Annak is hosszú sora van. A bátyja annak idején Nagybá- tonyban bányászkodott. Ilona eljött meglátogatni, aztán megismerte a férjét. Az ismerkedésből szerelem, abból meg házasság lett. A nyíregyházi kislány fiatalasszonynak jött Nógrádba. Csak az urát féltette minidig, amikor az munkába indult. A bánya, az bánya. Alföldi létére sohasem tudta megszokni. Addig beszélt a férjének, míg az anyósáékhoz költöztek Terény mellé, egy kis pusztára. Ennek már sok esztendeje. Akkoriban rakták a balassagyarmati kábelgyár nagycsarnokának alapjait. Béri Ferenc szegődött el elsőként gépmunkásnak. Budapestre küldték tanulni. Ügyes kezű, szorgalmas ember. A sodrógépnél ugyanúgy helytállt. mint a húzónál. Ma csoportvezető, megbecsült munkás. Hosszú évek óta párttag. Emellett munkásőr. Bériné sajnálkozik. — Nagy kár, hogy ma éppen nincs itt. Kétnapos gyakorlaton van a munkásőröknél. Legutóbb nagy öröm ért bennünket. A férjemet is beválasztották abba a csoportba. amelyik nyolcnapos tanulmányútra megy Svédországba. A helyszínen ismerkednek azokkal a modern masinákkal, amelyekkel majd Balassagyarmaton dolgoznak. Ilona asszony világéletében talpraesett, szókimondó volt. Ennek is köszönheti, hogy kábelgyári munkás lett. Évekkel ezelőtt Balassagyarmaton nehéz volt egy nőnek elhelyezkedni. Bériné fogta magát, egyenesen a főmérnökhöz ment. Dolgozni szeretne, méghozzá ugyanabban az üzemben, ahol a férje. Felvették dobcsomagolónak. Kis idővel később elvégzett egy tanfolyamot. Húsztonnás darura vizsgázott. Együtt a férjével. — A darut azt nagyon szerettem. Minden percben éreztem, hogy fontos, amit csinálok. Felelősségteljes. Egy percig sem lehet félrenézni. Ezt a nagy darut nem tudjuk eléggé kihasználni. Elhatároztam, ha megépül az új csarnok és ott lesz daru, megyek. így él a Béri házaspár. A Lenin-lakótelepen laknak, két szoba összkomfortos otthonban. A gyár segítette hozzá a családot. A lakásigénylők listájára kerültek és egy hónap múlva már költöztek. A fiatalasszony elégedett Azt mondja, a három gyerekre való tekintettel már megkérdezték, nem akarnak-e nagyobbat. Semmi pénzért nem cserélne, megszokták, szeretik. Szépen bebútorozkodtak, televíziót, hűtőszekrényt, háztartási gépeket vásároltak. A következő nagy terv a kocsi... As 1100 éves Belgrád A jugoszláv főváros ké.t jelentős évfordulójáról emlékeznek meg ebben az évben. A Belgrád nevet a város, amely a Száva és a Duna torkolatánál fekszik, II évszázaddal ezelőtt kapta A város alapításának történetéről mesél a nemzeti múzeumnak az évfordulóhoz időzített új tárlata. Kellően megemlékezve a múlt e ilagy évfordulójáról, Belgrád lakói nem feledkeznek meg a település újkori történelméről sem. Nemrégiben ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Űj-Belg- rád alapításának 30. évfordulójáról. Ennek a városrésznek az alapjait a Száva balpartján a háború után, I94S- ban rakták le. Abban az időben mocsár és homok foglalta el az új városrész helyét, ma pedig több mint 50 000 összkomfortos lakás nyújt otthont majdnem 180 000 lakosnak. Űj-.Belgrád a fiatalok városa. Itt helyezkedik el a 7000 férőhelyes korszerű diákváHárom gyereket nevelnek Bériék. Feri, a legnagyobb, most végezte a nyolcadikat Óvodás korától szobafestő akar lenni. A szülei ráhagyták, legyen, ha ahhoz van kedve. Nyáron kikönyörögte az. édesanyjától, hogy egy hónapot a kábelgyárban dolgozhasson. A többi „szünidős” gyerekkel együtt dobot görgetett, hulladékot rámolt, gépalkatrészeket mosott. Az első keresetét az édesanyjának adta. Egy nagy kívánsága volt Farmert szeretne. — Örültem, hogy dolgozni akart. Méghozzá magától. Tanulja meg, mi a munkásélet. Lássa, hol dolgozik anyja- apja. Így legalább azt Is megtudja, helyt kell állni a fizetésért. Nincs panaszom rá, reggelente nagyon nagy örömmel jött. A középső fiú, Laci tízéves, Mónika három múlt februárban. A kicsit egy hónapig a nyírjesi idényővodába küldte az édesanyja. Ez nagy segítség a gyári szülőknek. — Reggel magammal hozom hétre, innen busszal viszik- hozzák a gyerekeket. Évközben pedig már a nagyobbak segítenek ellátni a kicsit. Bériné éppen a három gyerekre tekintettel egy műszakban dolgozik. Hétkor kezd, negyed négykor végez. Utána bevásárol. Mindennap friss vacsorával várja a családot. Ebből jut másnap ebédre is. A férje három műszakos. A jövedelmük nyolcezer forint körül van havonta. Szépen, csendesen élnek. — Már üdülni is voltunk. Balatonfüredre kaptunk beutalót. Igaz, nem az idén. De úgy döntöttünk, jövőre megint közösen pihenünk. El ne felejtsem, egyszer Moszkvába is elküldték egy hétre jutalomból. Repülővel mentünk, nagyon nagy élmény volt. Munkásházaspár. Gyökeret eresztettek Balassagyarmaton kipróbált törzsgárdisták. A megbecsülést nemcsak szavakban érzik, hanem a valóságban Is. Ilona asszony meséli: „Otthon is a munkáról, a kábelekről, az üzemről beszélgetünk. Gyakran akkor is. ha előzőleg egészen másról esett szó. Egymásra nézünk a férjemmel, elnevetjük magunkat. Hiába, nem lehet ettől szabadulni...” Csatai Erzsébet Utóvizsgálat a földvédelemről Eredményes törvény — kedvező szemléletváltozás Milyen intézkedések követnek egy-egy népi ellenőri vizsgálatot, erre ad választ a különösen fontos témákban kezdeményezett utóvizsgálat. A Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság 1977-ben vette nagyító alá a földvédelmet és meliorációs tevékenységet, egy munkabizottság pedig — Kalocsai Géza szakcsoportvezető irányításával — most arra keresett választ: a járási NEB egy évvel ezelőtti határozatai, a javasolt intézkedések milyen eredménnyel jártak. Tápanyag-utánpótlás Az utóvizsgálat közeli napokban összegezett tapasztalatai szerint számos a kedvező változás. Az első ilyen megállapítás, hogy a korábbi években elvégzett beruházásokat, a kivitelezett létesítményeket — ha itt-ott némi késéssel is — megfelelően karbantartják. Változást jelent az is, hogy a tápanyag talajba juttatása előtt vizsgálatot végeznek, s az eredmények ismeretében végzik el ezt az igen fontos munkát. Így történik ez Szurdokpüspökiben és Kállón, az utóbbi termelőszövetkezetben — a NEB vizsgálatának eredményeként — kiszórták a szántóföldekre a korábbi évek alatt felgyülemlett istállótrágyát. Ezt bizonyítja, hogy a készlet 1977. január 1-én 676 vagon volt, s ez a mennyiség az év végére 19 vagonra csökkent. A népi ellenőrök egyébként tüzetesebben is vizsgálták a tápanyag-utánpótlást, s arra a megállapításra jutottak, hogy az istállótrágya hasznosítását a műtrágya mellett nagyra értékelik a termelőszövetkezetek. A korábbi figyelemfelhívást követően a szövetkezetek a szervestrágya- készlet 70—80 százalékát kijuttatták a talajba. Erózió elleni védelem A földrajzi környezet következtében igen fontos feladat az erózió elleni védekezés, a vizsgálat tanúsága szerint ezt a lehetőségekhez képest igyekeznek megoldani. így például az eróziónak jobban kitett területeken sűrű tőállományú és hosszabb ideig védettséget biztosító növényeket — évelő pillangósokat, kalászosokat, olajlent — vetnek. A gazdaságosabb vetésszerkezet kialakítását a termelő- szövetkezetek az ésszerű fö’d- használattal is elősegítették. 1977. és 1980. között mintegy 500 hektárnyi — elsősorban szántóföldi művelésre alkalmatlan — terület gyepesítésével számolnak. Ezek közül jelentősebb az alsótoldi termelő- szövetkezet telepítése — hetven hektáron —, ez évben és jövőre pedig a palotási termelőszövetkezet 150 hektáron végez gyeptelepítést. Kevesebb parlag 1961-ben született a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény, a végrehajtással kapcsolatban az elmúlt évben a Minisztertanács is rendeletet adott ki. Hogyan élnek ezek a jogszabályok a gyakorlatban, erre is választ adott a mostani utó- vizsgálat. Igen figyelemre méltó, hogy nagyüzemi szinten jelentősen csökkent a parlagon maradt területek aránya: újabb és újabb területeket vontak be a szántóföldi termesztésbe. 1975-ben a termelőszövetkezetek területein 342 hektár volt a műveletlen parlag, ez 1977-re 190 hektárral csökkent. Az arány még tovább javult, az idei második határszemle idején már csak 56 hektárt ért el a parlag. A népi ellenőrök szerint a kedvezőbb kép részben az űj földvédelmi jogszabályoknak, de nem utolsósorban a termelőszövetkezeti vezetők szemléletváltozásának köszönnető. Emellett szól az is, hogy a műveletlenül maradt 56 hektár — a pásztói tsz-ben — egyrészt belvizes, vagy szántó-’ területként művelésre nem alkalmas; vagy a zártkertoen 38 hektár kilencvennégy földrészletből áll, így ez jelenleg nagyüzemileg nem művelhető. A tavalyi alapvizsgálat után javasolta a járási NEB, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségei évente rendszeresen értékeljék üléseiken a földvédelemmel kapcsolatos eredményeket, teéndőket. Ez egyrészt megtörtént, más nelyuit csak az erre vonatkozó feljegyzés hiányzik a jegyzőkönyvekből. Megállapította az utó- vizsgálat, azt is, hogy a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya munkájában a hatósági és igazgatási tevékenységen túl meghatározott szerepet kapott a szakmai felügyelet erősítése: a termeléssel való közvetlenebb. élőbb kapcsolat. Létrehozták az üzemi felelősi rendszert és gyakoribbá tették az üzemek látogatását is. További figyelem szükségéé összességében az utóvizsgálat során megállapították a népi ellenőrök, hogy — a korábbi NEB-vizsgálat és a járási földhivatal határszemléinek eredményeként — a nász tói járás termelőszövetkezetei a lehetőségeikhez mérten igyekeztek újra termelésbe vonni a parlagon, megműveletlenül hagyott földeket. Az utóvizsgálat megállapításaiból is kitűnik, hogy figyelemmel kell kísérni a parlagterületek további művelését, szükséges a járási NEB vizsgálati megállapításainak szem előtt tartása. Ezért — a most hozott döntés szerint — a tavalyi alapvizsgálat nyomán született NEB-határozat érvényességét továbbra is fenntartják. (k-n) Kenyeret süt a pék. •• Emlékszem édesanyámra, ahogy a fazéknyi gőzölgő krumpli fölé hajolt, s gyors mozdulatokkal hámozta a kenyérbevalót. Miután elkészült vele, hozzáfogott a kovászoláshoz, majd piros kockás konyharuhával gondosan betakargatta a tésztát és meleg helyre állította hadd keljen. Alig pirkadt, mikor elérkezett a dagasztás ideje és a jól átgyúrt, megdömöckölt massza szakajtóba került és édesapám biciklijén egyensúlyozva szállította a pékhez. Mire hazaérkezett, már az asztalon várta a frissen sült, ropogós lángos. Délután jött el számunkra az igazi ünnep, hiszen mi, gyerekek mehettünk el a barna héjú, magasra kelt, illatos házi kenyérért. Korszerű, központi fűtéses lakások sora jellemzi Balassagyarmaton is a most kialakuló lakóközpontokat. Az új otthon közelében parkok teszik meghittebbé a környezetet — kulcsár-fotó — — Manapság már nem fáradnak otthoni sütéssel a háziasszonyok, feleslegesnek, megerőltetőnek tartják azt a sok munkát, cipekedést, ide- oda járkálást, ami a házi kenyér készítésével jár. Egyszerűbb, kényelmesebb megvenni néhány forintért a hús mellé valót — mondja nevetve Holecz Jánosné, akivel a Szécsény központjában levő sütödében beszélgetünk- Két fivérével — Varga László és Varga Sándor pékmesterekkel — együtt évek óta, ők látják el a nagyközség lakosságát ízletes, „majdnem olyan, mint a házi” kenyérrel. Az 1954-ben alakult maszek pékséget öt éve bekövetkezett haláláig, édesapjuk vezette, azóta édesanyjuk nevén van a nagy forgalmat lebonyolító üzlet. — Ez olyan munka, amit egy ember egyedül képtelen lenne elvégezni. Itt csak összeszokottan, egymást segítve lehet dolgozni, sőt, még azt is tudnunk kell, a másik mire gondol és hova fog lépni. Mert nagyon kényes jószág a kenyérnekvaló, az nem tud várni, mindig megköveteli a magáét I Ügy kell simogatni, szeretgetni, mint ahogy a kislányokat, vagy a kisbabákat szokták, és akkor nem lesz hálátlan. Ezért állunk mi folyton-foly- vást harcban a percekkel. A tv-nézésre is legfeljebb csak szombaton, vagy vasárnap jut időnk — veszi át a szót Varga László, miközben konyákig lisztes kezét fehér nadrágjába töröli. — Hogyan lehet nagy menynyi.ségben, mázsaszámra, va- lóbarf»jó, ízletes cipókat sütni? — Este nyolckor kovászo- lunk, nyolcvan liter vízzel keverjük össze a lisztet, aminek mennyiségét az igazi szakember ösztönösen „megérzi”- Azután éjjel kettőig kelni hagyjuk a masszát, akkor dagasztunk. Amíg kézzel csináltuk nagyon nehéz volt, de amióta megvettük a dagasztógépet — karácsonykor lesz két éve —, az dolgozik helyettünk. — A dagasztás után mi történik? — Két-három kilós adagokba kimérjük, kiszakítjuk a tésztát, ezt követően gömbölyítjük, megvirgoljuk majd negyedórát pihentetjük. Bevetjük a kemencébe, ahol másfél óra alatt szépen étsül, és reggel fél nyolcra már kétmázsányi kenyér mosolyog a polcokon. Ezután folyamatosan megy a sütés, nyolc mázsáig meg sem állunk! — A gondos kidolgozáson kívül mitől függ még a kenyér ízletessége? — kérdezem a másik pékmestert, Varga Sándort. — A liszt minőségétől is, mert például az új liszt az na. gyón gyenge még, pihentetést kíván, attól erősödik, de lehet olyan gyengécske is, mint a harmat, akkor is augusztus húszadikán eddig még minden évben új kenyérrel vártuk a vásárlókat. Így lesz ez most is. — Kettőt kérek, Erzsikém! — szól barátságosan Holecz Jánosnéhoz egy öreg anyóka, a hetvennegyedik évét taposó Bartus Bertalanná, majd folytatja: — Itt mindig egv- formán jó kenyeret adnak, én még rosszat, laposat, keletlent nem vittem innen soha- Nekem ez a cipó jelenti az életet. Tőcsér Julianna NÓGRÁD — 1978. augusztus 18., péntek 5