Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Az ßrdötüzßk ellen Gének A Mz keletkezéséhez három el­engedhetetlen feltételre van szük­ség : éghető anyagra, az égést táp­láló oxigénre és a kellő gyulla­dási hőmérsékletre. Az erdőtüz- hüz — az esetek nagy többségé­ben —• még egy feltétel „szüksé­ges”, a gondatlanság. A statisz­tikák tanúsága szerint ugyanis ftz erdőtüzek alig egy-két száza­lékát okozza természeti csapás, például villámlás, legalábbis a művelés alatt álló úgynevezett kultúrerdőkben. A szakemberek szerint korai szakaszában minden erdőtűz könnyen leküzdhető, ezért alap­vetően fontos, hogy idejében ész­leljék és a tűzoltók gyorsan a helyszínre jussanak. Üjabban több, nagy kiterjedésű erdőkkel rendelkező országban felderítő repülőgépek, sőt mesterséges hol­dak is segítenek a tüzek észlelé­sében. A magasból készített infra­vörös felvételeken — minthogy az infravörös filmek éppen a hősu­garakra érzékenyek — a tűz gó­ca élesen elválik a környezettől. A riasztás után gyalog, autóval vagy — például a Szovjetunió­ban, Kanadában — repülőgépről, ejtőernyővel, vagy helikopterről segítenek a tűzoltók, és a terje­déssel ellenkező irányból vagy ol­dalról közelítik meg a tüzet. A tűzoltók első feladata a tűz el­szigetelése, lokalizálása. Az avartüzeket éghető anyagoktól megtisztított földsávokkal, talaj- feltöltéssel, árkokkal körül lehet határolni. A nagyobb koronatü- zeket az összeérő koronaszint megbontásával, vagyis a fák ki­vágásával és a tűz felé való dön­tésével igyekeznek megfékezni. A katasztrofális erdőtüzek megaka­dályozására ellentüzet gyújtanak. Külföldi tapasztalatok szerint a fecskendőből, vízágyúból a tűz fészkére irányított vízsugár, a repülőgépről ledobott vízbomba jó fegyver a tűz ellen, de a víz nagy része nem tapad meg a fá­kon, hanem a talajra folyik anél­kül, hogy az oltásban szerepe volna. Ezért kísérleteztek nagyobb tapadóképességű, úgynevezett kép­lékeny víz létrehozásával. Angliai kísérletek során tengeri algákból kivont kocsonyás nátriumalginá- tot adtak a vízhez, amelynek ta­padóképessége így jelentősen meg­nőtt. Képünkön: A Szovjetunió­ban állandó figyelőszolgálatot szer­veztek a nagyobb erdőségek terü­letén. Az őrszemet helikopter szállítja őrhelyére. Mikroorganizmusok tisztítják a vizet A Buna Vegyiművekben olyan biológiai tisztítóberen­dezést létesítettek, amely a vízben oldott ártalmas anya­goknak több mint 90 százalé­kát kiküszöböli. A hagyomá­nyos mechanikus tisztítás után a 'szennyvíz reaktorokba ke­rül, az úgynevezett „intenzív fokozatba”, amelyben az ár­talmas anyagokat mikroorga­nizmusok segíségével lebont­ják. Ebben a folyamatban a vízben kis mennyiségben ol­dódó gázokat is elpárologtat­ják. Az intenzíven megtisz­tított szennyvíz az „újjáélesz­tő fokozatba” kerül, amely­ben a legmakacsabb szennye­zőanyagokat küszöbölik ki. Az „utótisztítás szakaszában” végül lerakódnak a kiválasz­tott bioszennyeződések. Az ily módon megtisztított víz tisztaságát laboratóriumban vizsgálják, majd a Saale fo­lyóba vezetik. Vonat a ti a főn Valamikor ritkaságnak szá­mított az olyan hajó, amely vasúti kocsik vagy akár egész szerelvények szállítására is al­kalmas volt. Persze akkor még nem alakult ki csapott hátuljú hajótípus, amelyekbe kényel­mesen betolhatok a vagonok, s emellett még áruszállításra is használható a teherhajó vagy komphajó (régebben oldalról daruval egyenként kellett a hajó fedélzetére emelni a va­gonokat.) Tény az, hogy speci­ális átkelőhajók építésének technikája nagyon sokat fej­lődött az utóbbi időben (átke­lőhajó alatt olyan vízi jármű­vet érthetünk, amely átkel az óceánon, de olyat is, amely komphajóként csupán kisebb- nagyobb tengerszorosokat szel át.) Ma nem ritkaság az olyan komphajó sem, amelynek kü­lönböző szintjein mintegy 500 méter hosszú sínpálya van. ahol kb. 40 tehervagon helyez­hető el. Emellett e • hajókon még teher- és személykocsik, valamint több száz utas szá­mára is van hely. Az átkelőhajók közt ma már szép számmal vannak szárnyas hajók és légpárnás járművek is. Ezek sebessége kétszerese, háromszorosa a hagyományos hajókénak, befogadóképessé­gük azonban korlátozottabb. Azért a hagyományos építésű komphajók is sokat moderni­zálódnak, szalonok, éttermek, tv-szobák találhatók fedélze­tükön. Úgynevezett külsőbor­dás stabilizálással építik őket, hogy elkerüljék a hullámverés esetén, jelentkező dülöngélést- Rendszerint orrsugárkor­mánnyal is ellátják a korszerű átkelőhajókat, és ma már a radarberendezés, a visszhangos mélységmérő, sőt egyes ese­tekben az automatikus kor­mányberendezés is elmaradha­tatlan tartozéka e vízi jármű­veknek. Képünkön: Az „Atlantic Cognac” nevű francia hajó gyomrába vonatszerelvényt vontatnak be. Tudomány - technika Új alumínium huzal A berlini fémkohászati mű­vekben új eljárást dolgoztak ki az alumínium szennyezői­nek az eltávolítására. Ezzel az alumínium huzal villamos ve­zetőképessége tetemesen nö­velhető. A villamos-vezetékhuzalok készítésére szolgáló alumíni­um tisztasága csak 99,5—Ö9,7 százalékos. Az alumínium csekély mennyiségben tartal­maz vanádiumot, krómot és titánt. Ezek az elemek ebben az esetben szennyezőknek te­kinthetők, mert csökkentik az alumínium villamos vezetőké­pességét. Az új eljárás szerint az olvadt fémbe bórt adagol­nak, és ezzel bórvegyületek formájában kicsapják vagy olyan formában kötik meg a vezetőképességet csökkentő anyagokat, hogy a villamos ve­zetőképességet már nem befo­lyásolják hátrányosan. Mindezekhez tudni kell, hogy legkisebb a villamos el­lenállása annak az alumíni­umnak, amely abszolút tiszta. Minden idegen anyag rontja a villamos vezetőképességet, vi­szont javítja a szilárdságot. Ezért jelentős a bórvegyületek- kel szennyezett alumínium elő­állítása. A javított minőségű alumínium huzal azonos ke­resztmetszet mellett erősebben terhelhető árammal, és a csökkent elektromos ellenállás következtében csökken az energiaveszteség is. 4 halfogás mélységi rekordja A John Ellitor Pillsburg ne­vű amerikai kutatóhajó 7965 méter mélységből hozott fel­színre egy halat. Ez a fogás rekordot jelent. Húsz évvel ezelőtt a dán Galatea expedí­cióinak csak 7160 méter mély­ségben sikerült halat fognia. Mindkét esetben a Bassogigas halnemzetséghez tartozó halról volt szó. Ennek a nemzetségnek több faja él a mélytengerben. J. Piccard francia óceánkutató egyik expedíciója során állí­tólag 10 300 méter mélységben látott ugyan mélytengeri bú­várhajójának ablaka előtt egy, a tengeri nyelvhez hasonló ha­lat, a szakemberek zöme azon­ban úgy véli, hogy ez nem hal, hanem a tüskésbőrűek egy pél­dánya lehetett, egy úgyneve­zett tengeri uborka. A tengerbiológusok érdeklő­déssel várják az új „csúcstar­tó” közelebbi vizsgálatának az eredményét. Főleg a gyomor- tartalmára kíváncsiak, mert az felvilágosítást nyújthat arról, hogy mivel táplálkozik ez a halfaj. Barezakeltnesz titka Az Aral-tó közepén fekvő Barszakelmesz (magyarul: el­mégy és nem térsz vissza) szi­get régóta foglalkoztatja a ku­tatókat. Megfigyelték, hogy a legborúsabb időben sincs a sziget felett egyetlen felhő sem. Ráadásul, mintha mágikus ha­tárvonal övezné, a közeledő felhők a sziget előtt szétvál­nak, majd mögötte egyesülnek. Így többször is előfordult, hogy körös-körül esett az eső, a szigeten pedig sütött a nap, vagy körülötte köd volt, a szi­geten pedig nem Hosszas vizsgálatok után megállapították, hogy a sziget különleges felszíni adottságai megmagyarázzák ezt a külön­leges jelenséget. A szigeten egyetlen folyó vagy patak nincs, aminek következtében a levegő felette nagyon szá­raz, a homokos talaj kisugár­zását nem ellensúlyozza sem­mi. A meleg levegő olyan erő­vel áramlik fölfelé, hogy csak erős, viharos szél tudja irá­nyától eltéríteni. . A szigeten állami rezervá­tumot rendeztek be, ahol rit­ka sivatagi állatokat telepí­tenek. Az érelmeszesedés és a C-vitamin Egy angol kutató — önma­gán tett megfigyelésekből ki­indulva — meglepő megállapí­tásra jutott a C-vitamin élet­tani jelentőségével kapcsolat­ban: C-vitamin-adagolással változtatni tudta vérének ko­leszterinszintjét. A koleszterin a vérben megtalálható zsírsze­rű anyag, amelynek a felsza­porodása és az érelmeszesedés között régóta kapcsolatot téte­leznek fel. Kísérleteiben egészséges és érelmeszesedésben szenvedő egyéneknek adagolt C-vita- mint, és figyelte a következmé­nyeket. E vizsgálatok eredmé­nyei alapján a kutató lehetsé­gesnek tartja, hogy az érelme­szesedést a tartós C-vitamin- hiány okbzza. Véleménye sze­rint C-vitamin-hiányos álla­potban a koleszterin és más zsírok beépülnek az erek falá­ba. Ismeretes, hogy ezek a le­rakódások idéznek elő akadá­lyokat a vérkeringésben. El­képzelhető, hogy a C-vitamin megfordíthatja ezt a folyama­tot. Alátámasztaná ezt a fel- tételezést, hogy idősebb korban dohányosok között és férfiak­nál, akik érelmeszesedést gyakrabban kapnak, mint a fiatalok, a nem dohányosok és a nők, gyakrabban fordul elő C-vitamin-hiányos állapot. Egy másik kutató 30 hóna­pon át tartó igen erélyes C-vi- tamin-adagolással jelentékeny javplást tudott elérni érelme- szes.edéses egyéneken. Egyikük esetében sem ismétlődtek meg a korábban előfordult életve­szélyes szövődmények. A to­vábbi vizsgálatokat érdemlő elméletről a döntő szót nyilván csak sok további kísérlet ered­ménye alapján mondhatják ki. vizsgálata Az egyik legfiatalabb tudo­mányág, a molekuláris bioló­gia sok új szenzációval lepte meg a világot az elmúlt 25 év­ben. Ezek közül talán a leg­nagyobb jelentőségű a sejtek örökítőanyagának, a dezoxi- ribonukleinsav (DNS) szerke­zetének és működésének a megismerése volt. Az élet fenntartásához és a szaporodáshoz szükséges uta­sítások a sejtek kromoszómájá- jának legfontosabb alkotóré­szében, a dezoxiribonuklein- savban van rögzítve egy sa­játos kémiai „titkosírás” for­májában. A DNS tulajdonkép­pen két csigavonalszerűen .megcsavarodó fonalból álló óriásmolekula. Benne négy vegyület, az adenin, a citozin, a guanin és a timin nevű szerves bázisok, pontosabban bázispárok — mert a DNS két szálában a szemközti bázisok meghatározott módon össze­kapcsolódnak — jelentik a be­tűket. Egy baktériumsejtben közel hárommillió bázispár, tehát ennyi kémiai „betű” van. E betűk „szavakat”, a szavak „mondatokat” alkotnak: olyan utasításokat, amelyek szerint felépülnek a fehérjék. Például az Escherichia coli nevű egy­szerű bélbaktériumban ezer bázispárból álló „mondat” tartalmazza egy bizonyos fe­hérje gyártási utasításait- Ezt az egységet génnek nevezzük, amelyek valamilyen „jelleget” képviselnek. Egyes számítások szerint egy embernek kereken 10 000 kü­lönböző génje van. Ha ezek a gének mind egyidejűleg pró­bálnák a „saját” jellegüket ki­alakítani, ez a fejlődésben a legnagyobb összevisszaságra vezetne. Ezzel szemben a nö­vény, az állat és az ember minden fejlődési folyamatá­nak a menetében maximális rend uralkodik: az egyes fejlő­dési lépések meghatározott sorrendben követik egymást, kivételt csak kóros esetek ké­peznek. Egy ilyen rend azon­ban csak akkor képzelhető el, ha a DNS második funkciója, a jellegképződésbe való be­avatkozás is szabályszerűen megy végbe. Az elmúlt években a világ minden táján sok tudós ku­tatta, vizsgálta a gének életét, sőt újabban — főleg alsórendű Tßrvszßrii gyögyszßr­kutatás A gyógyszerkutatás és -gyár­tás nagy ütemű fejlődésének a részletkérdéseiről egyre több cikk jelenik meg. A nagyszerű eredmények mögött azonban tervszerű munka áll, amely a régebbi, tapasztalati módsze­reket egyre inkább felváltja. Ennek a tervszerűségnek kö­szönhető, hogy a gyógyszerku­tatás az utóbbi 40 évben töb­bet ért el, mint 4000 év folya­mán. A kutatás elindítója általá­ban valamilyen megfigyelés, ötlet, amely tudatos vagy vé­letlen megfigyelés eredménye. A kutatáson belül nagy sze­rep vár a preparatív kémiku­sokra: megfelelő tisztaságú ve- gyületet kell szintetizálniuk, és az analitikusokkal együttmű­ködve képet kell alkotniuk az előállított új vegyület kémiai szerkezetéről. Ez a feladat — a műszerek fejlődése folytán — lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint akár 10—15 év­vel ezelőtt volt. A természe­tes (növényi, állati) anyagok­ból való hatóanyag-kivonás is kémiai feladat. A kb. 300 000 magásabb rendű növény nagy részének még nem ismerik az összes hatóanyagait, másrészt a növényekből nyert hatóanya­gokat felhasználhatják újabb vegyületek szintéziséhez­A gyógyszerek betegen való kipróbálását vizsgálatoknak kell megelőznie. Ezek során — általában állatkísérletekben — próbálják ki az új szernek az élő szervezetre gyakorolt hatá­sát. Első feladat a nem kívánt hatások kiszűrése. Megvizsgál­nak minden anyagot mérgező­hatás szempontjából, majd rákkeltő hatásra nézve, végül megfigyelés tárgya, hogy az al­kalmazott gyógyszer a helyszí­nen nem okoz-e szövetkároso­dást, vagy más, nem kívánt mellékhatást. A különböző ál­latfajokon való kipróbálás y2— 2 évig tart, figyelembe véve a kísérleti állat normális élettar­tamát. E célra egér, patkány, nyúl, kutya, tengerimalac, sőt majom igénybevétele is szük­séges. Az embereken való kipróbá­lás az új gyógyszer kidolgo­zásának a- legkényesebb fela­data, mert a kérdésnek etikai és egészségügyi szempontjai is vannak. Minden gyógyszer hosszú utat tesz meg, amíg az illetékes szervek engedélyé­vel megkezdődhet a gyártás. Képünkön: Gyógyszerhatás­vizsgálat állatokon a berlini farmakológiai kutatóközpont­ban. szervezeteken, baktériumokon - egyes géneknek kicserélésére is vállalkoztak, sőt a kísérletet egyes emberi géneknél is ki­próbálták. Ma még nem lehet eldönteni, hogy ez a génsebé­szetnek nevezett eljárás mi­lyen perspektívákat nyújt a jövő számára. Veszélyei miatt csak nagy óvatossággal foly­tatják a kísérleteket, de nem lehetetlen, az elkövetkező 25— 50 évben az orvostudomány egyik módszerévé válik egyes betegségek, veleszületett rend­ellenességek gyógyításában­„MINIGENERÄTOR” CSONTTÖRÉSEK GYÖGYlTÄSÄRA A hermsdorfi kerámiaipari i vek üzemi poiiklinikáján ez tájt próbálják ki azt az újfí egy női karóránál nem nagy átmérőjű és egy gyufaskatuly; alig vastagabb készüléket, an bizonyos csonttörések gyógyít; hoz nyújt segítséget. Az úgyni zett egyenáramú generátor elektródáját a törés helyére v> tik be. Magát az igen kis el mel működő minigenerátort a? gyuiáshoz szükséges gipszk alatt a bőrön helyezik el. Szí pe abban áll, hogy a törés lyén elősegíti az új csontan képződését. Mind ez idáig csupán ol egyenáramú generátorok állt* világ orvosainak rendelkezés amelyek méretüknél és súlyul rogva ágyhoz kötötték a cs< tórést szenvedett beteget. Az fajta készülékkel kezeit pácien viszont általában szabadon i zoghatnak, s csak járóbeteg-k lesre jelennek meg a rendek tézetben. A kipróbálás hároméves i tartama alatt az elektromos szülék úgynevezett téves írni zusainak lehetőségét megfel. képpen kiküszöbölték. A min; nerátorral több esetben sike: 7--11 hetes kezeléssel olyan est töréseket meggyógyítani, amel előzőleg a helytelen kezelés m mozgásképtelenné vagy korli zott mozgásképességeivé tették beteg végtagot. NÖGRÁD - 1978. augusztus 13 vasárnap IX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom