Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

fl háztartási Megyénk életéből! A megyei parancsnokság törzsfoglalkozáson mutatta be a polgári védelem vezető ál­lománya részére a szakszolgá­lati alakulatok irányításának módszerét. A foglalkozáson a parancsnoki állomány gya­korolta a mentő munka irá­nyítását, az erőeszköz-szám- vetés elkészítését, és a bizto­sítási feladatokat. ★ A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály polgári. védelmi törzse az erdő- és fa­gazdasági üzemek önvédelmé­nek parancsnokai részére ki­képzést tartott. Az alegység­parancsnokok megismerték az 1978- évben végrehajtásra kerülő felkészítési feladata­ikat. A salgótarjáni járás polgá­ri védelmi parancsnoksága — egyéb honvédelmi feladatok megoldásával összekapcsolt — vezetési bemutatót tartott. A gyakorlat keretén belül a vezető állomány megismer­kedett a járás területén kü­lönleges viszonyok között- végrehajtásra kerülő polgári védelmi feladatok vezetési, irányítási módszereivel. Amit mindenkinek jó tudnia Éléskamrák védelmében X munka sorrendje célsze­rűen a következő: Éléskam­rák, és pincék nyílászáró szerkezeteinek (ajtó, ablak, szellőző) tökéletes lezárása, a belső légtér hermetikus izolá­lása. Erre a célra gumitömí­tést, ragasztószalagot, mű­anyag fóliákat, ponyvát, zsá­kot stb. lehet felhasználni, esetleg a nyílásokat be kell falazni. Zárt, belső terek tö­kéletes tisztaságának biztosí­tása, esetleg fertőtlenítése. Csomagolatlan élelmiszerek (kenyér, tészta, tej, zsír stb) jól zárható szekrénybe, hűtő- szekrénybe, tárolóedénybe, üvegbe rakása, az edény szo­ros, légmentes lekötése imp­regnált papírral, letakarása műanyag fóliával. Csomagolt élelmiszerek (cukor, só, rizs tea, kávé, konzervek stb) cso­portosítása, letakarása papír­ral. vagy műanyag terítővei. Befőttek, edényben tárolt élel­miszerek letakarása, lekötése vászonnal, papírral, vagy mű­anyag terítővei. Füstölthús­készítmények becsomagolása több rétegű papírba, műanyag vagy celofárifóliába, esetleg nagyobb edényekbe lekötözve. Zöldség- és gyümölcsfélék zsákba, vagy ládába szedése, letakarása több rétegű papír­ral, ponyvával, vagy műanyag terítővei, esetleg elvermelése. A műanyag fóliával letakart zöldség, vagy gyümölcs rövid idő után befülled, romlásnak indul, ezért gyakran szellőz­tetni kell. Azokat az élelmiszereket, ■melyek különösen gyorsan romlanak, nagyin gondosan kell becsomagolni és ebben az időszakban kerülni kell huza­mosabb tárolásukat. Egyéb­ként a hűtőszekrényekben tar­tott élelmiszerek védve van­nak a szennyeződéstől, cfek az ajtó kinyitásakor a másodla­gos szennyeződés elkerülésé­re nagyon kell ügyelni. A megelőző RBV-védelem sar­kalatos pontja a fokozott rend és higiénia betartása. Szorosan ehhez a témához tartozik a háztartási vízkész­let megelőző RBV-védelme is. A főzésre, ivásra és tisztál­kodásra tartalékolt vizet, na­gyobb méretű fedővel ellátott zománcozott, vagy horgany­zott fazekakban, kannákban, üveg-, vagy műanyag edé­nyekben, ballonokban teljes biztonsággal megvédhetjük a szennyeződéstől, fertőzéstől. Amennyiben huzamosabb időn keresztül kell a vizet tartalékolni, két-három na­ponként friss vizet kell ven­ni és esetenként szellőztetni is szükséges. Vigyázni kell arra, hogy a víz közelébe ne kerüljön túlzottan szagos, aro­más anyag, mert ettől a víz kellemetlen ízűvé, szagúvá válhat. Csapás utáni helyzet­ben, ha a tárolóedényeket a mechanikai hatások nem ér­ték, a víz nyugodtan fo­gyasztható. Ellenkező esetben csak ellenőrzés, esetleg men­tesítés, fertőtlenítés után sza­bad felhasználni. A háztartási élelmiszer- , és vízkészlet megelőző RBV-vé­delme tehát helyileg, egysze­rű, a háztartásban is megta­lálható -eszközökkel is meg­oldható. Ez a tény nagyon megnyugtató a túlélés felté­teleinek biztosítása szempont­jából. Gyakorlat közben Po|I|g[ár|i védelem n helyi vedelem formai serei A legtöbb ember természe­tes gondolata az, hogy el­hagyja azt a helyet, ahol köz­vetlen veszély fenyegeti. Aho­gyan az elmúlt világháború­ban az emberek pánikszerű­en menekültek a veszélyes zónákból, úgy biztos, hogy egy termonukleáris veszély esetén is ezt tennék — hat­ványozottabban. Az emberek egy másik része viszont mun­kájánál, beosztásánál fogva nem hagyhatja el azt a he­lyet, ahol közvetlen veszély fenyegeti. Ez a két jellemző vonás egyúttal meg is határozza a védelem alapvető formáit és módszereit, melyek a kitele­pítés (távolsági védelem) és helyi védelem (óvóhely, egyé­ni védőeszköz-biztosítás) for­májában jelentkeznek. Nyilvánvaló, a legcélsze­rűbb az, hogy a várható ve­szélyes gócokból időben kite­lepítjük a lakosságot. A mai viszonyok között azonban nem engedhető meg, hogy a lakos­ság saját elhatározásából spontán meneküljön az adott területről: ezt tudatosan, terv­szerűen kell végrehajtani. Ez­zel a lakosság kitelepítési és befogadási tervei foglalkoz­nak. E tervekben részletesen kidolgozott, hogy az adott te­rületről, ki, milyen formá­ban, hová települ ki, illetve ki, kit fogad be. Ez a véde­kezési forma ma egyike a leg­eredményesebbeknek, külö­nösen ott, ahol a területi adottságok erre kedvezőek. Nem lehet azonban minden­kit kitelepíteni. Még egy eset­leges „villámháború” is hosz- szabb ideig eltarthat. Eköz­ben az embereknek élni, táp­lálkozni kell, a hadsereg ré­szére pedig megfelelő után­pótlást kell biztosítani. Az életritmus bár megváltozik, de az élet megy tovább, az üzemek, gyárak termelnek, a közlekedés üzemel. Ha pedig ez így van — márpedig így van — akkor azoknak a dol­gozóknak, lakosságnak meg­felelő védőképességű óvó­helyeket kell kiépíteni, s biz­tosítani kell számukra az egyéni védőeszközöket is. Vannak továbbá az ország­nak olyan részei is — s ez a jelentősebb — ahol közvet­len csapással ugyan számol­ni nem kell, az ismert má­sodlagos hatásokkal (radio­aktív kiszóródással) viszont igen. Itt tehát kitelepítésre nincs szükség, sőt ide betelepítés­sel is számolunk. Nincs szük­ség nagy védőképességű óvó­helyek építésére sem. Teljes védelmet, biztonságot nyúj­tanak itt az egyszerű, eset­leg szükségóvóhelyek is, ame­lyek helyi erőforrásokból is megvalósíthatók. Az egyéni védelem is egyszerűbb — gyakorlatilag házilag előál­lítható — szükségvédőeszkö­zökkel megoldható. A következőkben tehát er­ről a helyi védelemről, s ezen belül is alapvetően a kollektív védelemről lesz szó. Ez magába foglalja a különböző típusú és védőké­pességű óvóhelyeket, védő­létesítményeket, s lényegé­ben azért kollektív védelem elsődlegesen, a terminológia, mert több személy együttes („kollektív”) védelmét bizto­sító létesímények ezek. Ilyen létesítményekben általában egyéni védőeszközök haszná­lata nem szükséges, az óvó­hely a szennyezett levegő bejutását is megakadályoz­za, az egyéneknek tehát ott külön-külön védekezniük nem kell. Az óvóhelyek mellett az egyének védelme bizonyos körülmények között egyéni védőeszköz biztosítását, hasz­nálatát is szükségessé teszi. A kollektív védelem léte­sítményei három csoportba sorolhatók: minősített (osztá­lyozott) óvóhelyek, szükség­óvóhelyek és kiszóródás elleni védőlétesítmények csoportjá­ba. A védőlétesítményben tartózkodás Az óvóhelyeken a benntar­tózkodás során, illetve annak megkezdése előtt az alábbi követelmények betartását kell biztosítani: Levonulás során minden személy csak a legszüksége­sebb személyi felszereléseit — ruházat, élelem, személyi ér­téktárgyak stb — vigye ma­gával kis terjedelmű, legfel­jebb 20 kilogrammos zárt cso­magban. A levonulás zárt sorban, a nyílászárók méretétől függő­en egy, illetve két sorban tör­ténjék, tolongás kerülendő, mert a feltöltés idejét felesle­gesen meghosszabbítja. Az óvóhely-belsőterek ülő­helyeinek elfoglalása során az első beérkezők a legtá­volabbi ülőhelyeket foglalják el, hogy annak feltöltése a vi­szonylag szűk közlekedőkön való torlódások elkerülése vé­get- folyamatosan biztosítha­tó legyen. A személyi csomagokat a pad alatt, illetve —, ha ilyen van — a polcokon kell elhe­lyezni. Háziállatokat bevinni nem szabad, az óvóhelyet érthető mechanikai hatások következ- tt-en ezek megvadulásának elkerülése érdekében. szabályai A teljes feltöltés után vala­mennyi nyílászáró szerkezetet (zsilipajtók, vészkijáratok) be kell zárni és ezek csak az óvóhelyparancsnok engedé­lyével nyithatók ki. A rendszeresített kis elkü­lönítő helyiséget elfoglalni nem szabad. A szellőzőgépet szükség sze­rint be kell indítani. A bent tartózkodó szemé­lyek nyugodtan ülve kötele­sek a belső terekben helyet foglalni és a légiriadó felol­dását megvárni. Az óvóhelyeken tilos feles­legesen járkálni, a gyerme­kek futkosását meg kell akadályozni. Nem szabad falszerkezetek­hez hozzátámaszkodni, dohá­nyozni, nyílt lángot használni. Az óvóhelyen tárolt víz­készletet feleslegesen felhasz­nálni nem szabad, abból vé­telezni csak az óvóhelypa­rancsnok által engedélyezett mértékben és időben lehet. A WC-k használata a táma­dás bekövetkezte előtti idő­szakban nem esik korlátozás alá, támadás bekövetkezése után a parancsnok utasításai szerint vehetők igénybe, a víz­ellátás helyzetének megfele­lően. A légiriadó időszakában az óvóhelyről eltávozni csak a parancsnok engedélyével le­het, ügyelve a be- és kiközle­kedés alkalmával a „zsilipéit közlekedés” előírásaira, azaz: a zsilip ajtajai egyidőben nyi­tott állapotban nem lehetnek, egy ajtó mindig zárva tartan­dó. Huzamosabb tartózkodás esetén a parancsnok rendel­kezései szerint biztosítani kell a benn tartózkodó létszám „váltott pihenési rendszerét”. (Egyharmad állomány a fek­vőhelyiségben pihen). Tilos szeszes italokat fo­gyasztani, izgató, lázító maga­tartást tanúsítani, a rendkívül izgatott idegállapotban levő személyeket el kell különíte­ni. Az elektromos áram kiesé­se esetén nyílt lángú világító- berendezést használni nem szabad és a bent tartózkodó személyek kötelesek az óvó­helyparancsnok utasításai sze­rint váltott rendszerben a szellőzőgépek kézi üzemelte­tését ellátni. A légiriadó elmúlása után az óvóhelyet az óvóhelypa­rancsnok engedélyével — elő­zetes felderítés végrehajtása után — lehet elhagyni. A vegyivédelmi alegység tagjai a mentesítőállomás felállítását A mentesítési gyakorlatot sajátítják el a salgótarjáni öblösüveggyár gyakorolják. , URV-alakulatánál. megelőző RBV-védelme Az élelmiszerkészletek megelőző RBV-védelme, a mezőgazdasági termelő- és élelmiszeripari feldolgozó, bel­kereskedelmi, tároló- és el­osztóegységekben szervezett keretek között, szakszerűen biztosítható. A háztartási élel­miszer-tartalékok megelőző RBV-védelme az előbbinél is bonyolultabb. Statisztikai adatok szerint az összes élelmiszerkészletből csaknem harminc százalék a háztartásokban van felhal­mozva. Ennek az elaprózódott élelmiszer-tartaléknak az RBV-védelme nem biztosít­ható, meg kell elégednünk a megelőző intézkedések beve­zetésével és szükséges megol­dások széles körű alkalmazá­sával. A megelőző intézkedé­sek alapjában véve szigorí­tott közegészségügyi rendsza­bályok és követelmények. En­nek végrehajtása keretében, kell a háztartásokban helyi­leg adott lehetőségek, anya­gok és eszközök messzemenő, ésszerű kihasználásával, az élelmiszerek szennyeződés, fertőzés elleni védelmét meg­oldani. Ezért a háztartási élelmi­szerkészletek megelőző RBV- védelme, csak a lakosság szé­les körű, alapos felkészítésé­vel, az adott háztartáson be­lül elszigetelten, öntevéke­nyen oldható meg. Ennek vi­szont előfeltétele, hogy az állampolgárok jói ismerjék a tömegpusztító fegyverek élel- miszer-károsító és -szennyező, hatását, a különböző fedő- és csomagolóanyagok védőké­pességét, használhatóságát, és az alkalmazható védelmi módszereket, eszközöket. A fedő- és csomagolóanya­gok védőképessége különbö­ző körülmények között, kü­lönféle behatásokkal szemben, igen sokféle lehet. A legis­mertebb és leggyakrabban használt csomagolóanyagok védőtulajdonságait a kővet­kezőkben összegezhetjük: Papír: A több rétegű csoma­golópapír, papírzsák a radio­aktív porszennyeződés és a gázhalmazállapotú vegyi- harcanyag-hatások ellen jól véd, a nedvességet nem bírja. Impregnált papír. Egy vagy több rétegben mind a por-, mind a cseppszennyeződés ellen, több órán át kielégítő védelmet nyújt Celofán. Por- és gázhatások ellen megbíz­ható, cseppszennyeződés ese­tén a védőképessége nem ki­elégítő. A nitrolakkal bevont celofán ilyen esetekben is al­kalmas. Polietilén (PE). A po­lietilén típusú műanyag fóli­ák különösen alkalmasak por, permet, csepp és gáz szeny- nyező hatások elleni védelem­re, mérgező vegyi harcanyag, gázok viszont átjutnak raj­ta' A kombinált (celofán -f polietilén) fóliák szinte töké­letes védőhatást biztosítanak- Polivinilklorid (PVC). A lá­gyító nélküli, PVC műanyag fóliák szinte tökéletes védel­met nyújtanak por-, permet-, csepp-, gőz-, gázszennyeződés ellen, tökéletes zárást is biz­tosítanak. Alufólia. Az alu­mínium fólia por- és csepp- hatások ellen biztos védelmet nyújt, de tökéletlen zártsága miatt önálló csomagolóanyag­ként nem tökéletes a gőz- és gázszennyeződés elleni védő- képessége. Gumírozott ihá­szon. A radioaktív por, ve­gyi harcanyag cseppszeny- ryező hatása ellen kielégítő védelmet biztosít, nem töké­letes zárhatósága miatt nem gáz- és gőzbiztos. Ezenkívül természetesen vannak még tökéletes védel­met nyújtó üveg, fémdoboz, vagy nem alkalmazható poró­zus felületű, lyukacsos szer­kezetű vászon, juta fedő- és csomagolóanyagok. A megelőző RBV-védelmi módszerek igen sokrétűek- Ezért a háztartási élelmiszer- készletek megelőző RBV-vé­delme igen gondos, tervszerű munkát igényel. Elsősorban meg kell tervezni az élés­kamrában, a pincében tárolt készletek, másodsorban a sza­badban leföldelt, elvermelt tartalékok kielégítő RBV-vó. delmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom