Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

fíyolc éve épül.» Tapasztalatcsere Szolnokon Salgótarján vasútállomás Kemény Sándor vezette Béke Szocialista Brigád tagjai az elmúlt évben Szolnok vasút­állomáson jártak, ahol tanul­mányozták a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A közelmúltban a Nyerges Sándor vezette Landler Jenő Szocialista Brigád tagjai és hozzátartozóik tettek ha­sonló látogatást, ismerked­tek a szolnoki vasutasok bri­gádmunkájával, élet- és mun­kakörülményeikkel. Salgótarjáni vasutasaink nagyon pozitívnak értékelik a találkozót, és úgy határoztak, hogy a jövő évben Záhony, vagy Ferencváros csomópont­ra látogatnak el, hasonló cél­lal. Ugyanakkor biztosítják a lehetőséget, hogy akik igény­lik a Nógrád megyei találko­zót, azoknak szívesen állnak rendelkezésükre. * Salgótarján külső vasútál­lomás épületét nyolc évvel ezelőtt kezdték el építeni. Kí­vülről már nagyon szép, sőt • benne levő helyiségek is új bútorokkal vannak berendez­ve. Mind az lenni szokott, a műszaki átadás alkalmával észlelt hiányosságok is kija­vításra kerültek május 18- án. Ennek ellenére az átadás a mai napig sem történt meg. Nádasdi János állomásfő­nök tájékoztatása szerint az új épület lezárt helyiségeinek igénybevételére csak szóbeli engedélyt kapott, amelyet írás­ban még nem erősítettek meg. Így várni kell! A helyiségek a vasutas dolgozók jobb élet- és munkakörülményeit hiva­tottak szolgálni, de a mozgal­mi szervek munkáját is aka­dályozza a halogatás. Véleményem szerint ez a drága létesítmény megérde­melne annyit, hogy az átadás­ra ünnepélyes keretek között kerüljön sor, mely egyben al­kalmas lenne a hivatalos ok­mányok átadására, illetve át­vételére is. Az emelet 13 helyisége erre vár. Salgótar­ján vasutas dolgozói az idei vasutasnapi ünnepséget akár itt is megtarthatnák. Azonban ez nem rajtuk múlik! Szűcs Ferenc Egészségügyi dolgozók napja Balassagyarmaton ' A minap a balassagyarmati ez évben megnyílt az új nőgyó- városi kórház nagytermében gyászati-szülészeti osztály, került megrendezésre a Sem- mely az ország egyik legkor- melweis-ünnepség, mely egy- szerűbb nőgyógyászati-szülé­ben az egészségügyi dolgozók szeti osztálya lett. napja. A város, valamint a Az ünnepi megemlékezés balassagyarmati és rétsági já- után az állami és társadalmi rás több mint 200 egészség- szervek jutalmakat, kitünte- tigyi dolgozója jelent meg. téseket adtak át. Az egész- Az ünnepség megnyitója- ségügy törzsgárdajelvényét ként a balassagyarmati Ró- többen kapták. Közülük 9 zsavölgyi Márk Zeneiskola már 25 éve, 8 pedig 30 éve művésztanárai (Palánki Éva dolgozik a balassagyarmati és Fogarasi Béla) igen színvo- kórházban. Tízszeres véradó nalas zenei műsorral köszön- kitüntetést 12-en, 15-szörös tötték az egészségügyi dolgo- véradó kitüntetést hárman zókat. kaptak. A szakszervezeti mun­Ezt követően dr. Zeke La- káért SZOT elismerő oklevél- jos főorvos méltatta Sem- ben dr. Gazsi József főorvos melweis nagyságát, sok bukta- részesült. Szakmai munkáért tóval teli életútját. Egyben elismerést 30-an kaptak. Mi- köszöntötte mindazokat, akik niszteri dicséretet 5, Kiváló Semmelweis szellemében fá- munkáért miniszteri kitünte- radoztak több éven keresztül tést pedig 6 dolgozó kapott, azért, hogy Balassagyarmaton Hemerka Gyula Hová tűnt az ár ? Az utóbbi időben egyre több helyütt — főként a zöldsé­get-gyümölcsöt árusító helyeken — tapjsztaljuk, hogy az árak nincsenek feltüntetve. Mi lehet az oka? — vetődik fel az egyszerű vásárlóban a gondolat. Július l.én is több vásárlótársammal együtt erről győ­ződtünk meg Salgótarjánban az egyik zöldség-gyümölcs elárusítóhelyen. Megkérdeztük az eladót, hogy miért nincse­nek az árak feltüntetve. Azt a választ kaptuk: „Miért füg­gesszük ki az árakat, úgyis megkérdezi a vevő, hogy mibe kerül”. Ez a szemlélet káros és azt hiszem nem kell hang. súlyozni, hogy kinek a kárára. Legfőképp a vásárlóéra! Az illetékes szervek figyelmét ezúton szeretném felhív­ni a gyakoribb ellenőrzésre, már csak azért is, mert a közel­múltban tárgyalta meg Minisztertanács a kereskedelemben fellelhető hiányosságokat. — takácsné — Várakozás ! Nagy örömükre az autó­soknak még május 1 előtt jó­val kiszélesítették a városi tanács előtt levő úttestet Sal­gótarjánban, a gyorsabb és korszerűbb közlekedés érde­kében. De vajon meghozta-e a várt eredményt? A Pécskő Áruháztól halad­va felfelé az ÉVI Üzletház előtt sok esetben áll a külső sávon személygépkocsi, ad­dig amíg a család elvégzi a be­vásárlást az üzletben. Így tehát egy forgalmi sáv le van zár­va. A „vissza”-úton, tehát a Centrum Áruház felé halad­va, a Karancs Szálló előtt van egy „P” betű, vagyis táb­la, amit ismerniük kellene a gépkocsivezetőknek, hogy csak a szaggatott vonalon jobbról lehet várakozni. Ám naponta sok gépkocsi, szinte majdnem az elágazásig lezárva áll órákig. Tehát újra le van zár­va egy forgalmi sáv. Így min­den maradt a régiben, amely nem, hogy gyorsította volna a közlekedést a legforgalmasabb utunkon, hanem még esetleges sávváltoztatás esetén nagyobb balesetveszélyt is okoz. Szeretném tudni, hogy mennyi ilyen szabálytalanul várakozó gépkocsi vezetőjét vonták már felelősségre, il­letve bírságolták meg? Mező Sándor Salgótarján Vesz él\f Reoczúrfalváii Éles, beláthatatlan útkanya- rulat található Benczúrfalván a község központjában. Több fórumon szóba került, hogy táblával jelezni kellene, vagy sebességkorlátozást elrendel­ni Az út itt a legkeskenyebb. Két autóbusz alig fér el egy­más mellett. Hogy komolyabb baj nem történt eddig, az an-; nak is köszönhető, hogy záró­vonal volt felfestve. A na­pokban az útfenntartók újra festették a vonalat. Erre a veszélyes szakaszra azonban csak terelővonalra futotta. A veszély tehát fokozódik. Oda kellene figyelni, amíg áldoza­tok nincsenek. Mert utána késő. Sz. J. Nyugdíjasok foglalkoztatása •• Osztönöz-e további munkára az ösztönző nyugdíjpótlék ? Lapunk június 29-i számának Olvasók fó­rumában a fenti címmel adtuk közre a me­gye több üzeméből és termelőszövetkezetéből a levelezőink által írott információkat, vé­leményeket. Ekkor azt is közöltük kedves ol­vasóinkkal, hogy a salgótarjáni üzemekből érkezett jelentéseket egy hét múlva publi­káljuk ugyancsak e helyen. Következzenek tehát levelezőink jelentései, melyeket gondo­latébresztőnek szánunk az ösztönző nyugdíj­pótlék-rendszer „korszerűsítése” jegyében. Janosek Islvánnét a Nyugdíjasaink általában szívesen jönnek vissza üze­meinkbe dolgozni. Ezek zöm­mel férfiak. A nők kevésbé vállalják nyugdíjazás után a munkát, mivel ők végzik ott­hon a házimunkát. Részben a nyugdíj-kiegé­szítés miatt vállalnak munkát, részben pedig a közösség mi­att, akikkel szeretnek' együtt lenni, együtt dolgozni. Tehát nem érzik magukat egyedül. Jólesik nekik az az érzés, hogy számítanak a munkájukra, szükség van rájuk. A tapasz­talt, idős dolgozóktól a veze­tők kérik a véleményüket, szá­mítanak segítségükre, nyug­díjasaink pedig szívesen se­gítenek. Nagyüzemeinkben ismere­tes az általános létszámhi­ány. Ezért minden nyugdíjas munkájára számítanak, igényt tartanak, ha ezt vál­lalják és az egészségük is megengedi. Vannak olyan idős dolgo­zók akik általában télen jön­nek vissza dolgozni, mivél ebben az időszakban keve­sebb a munka « ház körül és a napok is unalmasabban tel­nének otthon. Több nyugdí­jasnak még mindig nem ren­deződött a ledolgozott évek után a nyugdíja (pl: 40 év után csak 1500 forint) és így rászorul a munkára, mert ne­héz a megélhetése. Az ilyen gondokkal többet kellene fog­lalkozni a vezetőknek. A je­lenleg nyugdíjba vonulóknál nincs ilyen probléma, mert a keresetek ma már magasab­bak, mint korábban voltak. Azonban még sok embert érint ez a gond. A nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók a plusz 36 hónapot abban az esetb-m vállalják, ha érzik, hogy erkölcsileg meg­becsülik őket, a fiatalabb dol­gozók megadják nekik a tisz­teletet és anyagilag is érzik a megbecsülést. ruhagyárból Telek Klára: a Az átlagos életkor növe­kedése lehetővé teszi, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozók egy része a nyugdíj- korhatár elérése után is — adottságaik, egyéni és vállala­ti érdekek figyelembevételé­vel — tevékenyen részt ve­gyenek a társadalmilag szer­vezett munkában. Munkaerőhelyzetünk indo­kolja is az érintettek — min­denekelőtt a fizikai dolgozók — gazdasági aktivitásának fo­kozását. Ez megvalósulhat úgy, hogy a nyugdíjasokat a nyugdíj meghagyása mellett részmunkaidőben, alacsony nyugdíj esetén és meghatáro­zott területeken teljes munka­időben foglalkoztatjuk. Külön nősen ésszerű a nyug­díj igénybevétele nélküli teljes munkaidőben való továbbdol gozás. Ez a foglalkoztatási forma az esetek többségében az érintett dolgozók személyes érdekeivel is találkozik. A továbbdolgozás ösztönzési rendszerét kormányunk kidol­gozta. Vállalatunknál, a Sal­gótarjáni Ruhagyárban a jo­gosultságot megszerző dolgo­zók egy része igénybe veszi a továbbdolgozással járó ked­vezményeket. Ezek a dolgozók ragaszkodnak a kollektívához. Jól érzik magukat az üzemek­ben, és szükségesnek érzik a munkát. Jelenleg 7 dolgozónk dolgo­zik a nyugdíjjogosultság meg­szerzése után. Ezek egyike Tóth Gyuláné, aki 59 éves, és 25 éves munkaviszonnyal ren­delkezik 1961. óta dolgozik vállalatunknál, jelenleg az előkészítő üzemrészben. Tóth néni szeretne addig dolgozni, míg egészsége engedi, mert szereti a munkahelyét, a mun­katársakat, és mint mondja, ráér. „Habár a közeljövőben unokát várunk és azzal is sze­retnék foglalkozni. De, ha már nagyobb lesz, akkor mint nyugdíjas jövök vissza dol­gozni — szól utánam. Vállalatunk állandóan figye­lemmel kíséri e dolgozókat, a közvetlen termelésirányítók támaszkodnak a termelési ta­pasztalatokkal rendelkező szakemberek véleményére. Már a nyugdíjjogosultság el­érése előtti évben tájékoztat­juk őket a továbbdolgozás kedvezményeiről — pótsza­badság, ösztönző nyugdíjpót­lék, anyagi ösztönzési rend­szerünkben is egyenlő elbírá­lás alá esnek az azonos mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozókkal. Brigádgyűléseken, termelé­si tanácskozásokon aktívan részt vesznek, bátran monda­nak véleményt, tesznek javas­latot a közösségi érdekek meg­valósításáért. Vállalatunknál a továbbdol- gozók mellett jelentősebb mér­tékű a nyugdíjuk meghagyása mellett, illetve teljes munka­időben foglalkoztatottak szá­ma, jelenleg 52 nyugdíjas dol­gozónk van, az állományi lét­számunk 7,1 százaléka. Törzsgárda-szabályzatun- kat kiterjesztettük a nyugdí­jasokra is. Az évente fizeten­dő természetbeni juttatásban és év végi részesedésben is részesítjük őket. Mindezen anyagi és erkölcsi elismerés lehetővé teszi, hogy a teljes munkaidős dolgozók időalap­ját növeljük a nyugdíjasok foglalkoztatásával, a vállalati célkitűzések megvalósítása ér­dekében. Ma már nagy jelen­tősége van — éppen termelési időalapnövelő hatása miatt — a nyugdíjasok foglalkoztatá­sának. Akár rész-, vagy teljes munkaidőben, nyugdíjuk, vagy annak szüneteltetése mellett foglalkoztatjuk őket, termelé­si kapacitást jelentenek. Az ösztönző nyugdíjpótlék, a pótszabadság bevezetése után nőtt a továbbdolgozók száma. De tapasztalat az is, hogy a jogosultságot megszerző dol­gozó 1—2 évet pihen, és ez­után nyugdíja meghagyása mellett vállal részmunkaidős tevékenységet. Előfordul, hogy állapota, munkabírása teljes munkaidőben való fog­lalkoztatását is lehetővé ten­né, de nyugdíja nem engedi. Szerintem a nyugdíjasok hatékony foglalkoztatásának ma még gátja, hogy alacsony az az összeg, amelynek meg­hagyása mellett teljes mun­kaidőben lennének foglalkoz­tathatók és az állandó keret­szám-módosítások iránti kérel­mekkel csak növeljük az ad­minisztrációs tevékenységet. Anyagtakarékosság? A kép a salgótarjáni síküveggyárban készült. Szíjgyártó Sándornc; az öblösüveggyárból A salgótarjáni öblösüveggyár­ban évente 41—45 között mozog a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók száma. Hogy nyugdíjba mennek-e, vagy esetleg folytatják munkáju­kat, emberenként különböző. A kemencéken dolgozó üvege­sek korkedvezményben részesül­nek, s élnek is a lehetőséggel. Nehéz fizikai munkát végeznek, és várják a megérdemelt pihenést. Az a tapasztalatunk, hogy ebben a szakmában a nyugdíjpótlék megszerzése — a munka további folytatása esetén — sem hat ösz­tönzően. Ügy tűnik, hogy a gyár más területein is hasonló a hely­zet. A nyugdíjkorhatárt elérő dol­gozók nem folytatják tovább a munkát. Pedig bizonyos munka- területeken szükség lenne az évek hosszú során szerzett tapaszta­lataikra, szaktudásukra. A gyár vezetősége évente egy alkalommal meghívja a már nyugdíjban levőket egy kis ün­nepségre. Ezen az ünnepségen is­mertetik velük a gyár utóbbi években elért eredményeit, és a terveket. Ezt az alkalmat is fel­használják : emlékeztessék a nyugdíjasokat arra, hogy szíve­sen alkalmazzák őket nyugdíjas­ként is abban a munkakörben, ahol dolgoztak. A nyugdíjasok egy része kis pihenés után él is ezzel a lehetőséggel. Gyárunkban jelenleg összesen 103 nyugdíjas (83 férfi és 20 nő) dolgozik. A nyugdíjkorhatárt elérők kö-* zül a munkát tovább folytatók száma — a nyugdíjasok összlét­számúhoz viszonyítva — jelenték­telen. Jelenleg összesen 7 dolgo­zó (4 férfi és 3 nő) folytatja a nyugdíjkorhatár elérése után is a munkát. Bármillen szép Is az üvegszak­ma, s ha naponta többször is át­érzik az alkotás örömét, ahogy a folyékony üvegből szép formáló kehely, pohár, váza lesz, úgy tű­nik az emberek 25—30 évi mun­ka után inkább a pihenést vá­lasztják. Csiki Tiborné: a kohászaii üzemekből Mint minden más vállalatnál, • Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is szükség van a nagytudású, ta­pasztalt munkavállalókra. Évente 171 fő, aki rendszeresen munkát vállal nyugdíjasként a vállalat különböző üzemrészeiben, külön­böző munkaterületeken. Ebből körülbelül 33 női dolgozó. Ha az 1977. évi foglalkoztatást vizsgál­juk, a 171 fő a következő terü­leten fejtett ki hasznos tevékeny­séget és pótolta a szűkös létszá­mot, adta át tapasztalatait a fia­talabb munkatársaknak. Körülbe­lül 40 dolgozó az üzemrendészet­nél foglalkoztatott, általában há­rom műszakra: vagyonőr, zsilip­kamra-kezelő a janosaknai kutak­nál. Foglalkoztatásuk korlátlan ideig terjed a nyugdíj meghagyá­sa mellett. Termelőmunkában: a kovácsológyárban kemencekeze­lők, a tanműhelyben szintén ke­mencekezelő körülbelül 15—16 fő. De a felsoroltakon kívül a gyár többi üzemében, osztályain is megtalálhatók a sokat tapasztalt munkáskezek. A vállalati üdülőkben nyáron (Balatonszabadi, Zsóri, Berek­fürdő) egy szezonban 12 nyugdí­jas rendszeresen foglalkoztatott, akik az ottani teendőket látják el. hogy dolgozóink nyugodtan, kényelmesen üdülhessenek. Az ott foglalkoztatott nyugdíjasok, konyhai kisegítők, takarítók, üdülőgondnokok. A vállalat korszerűsítése, bőví­tése, főleg a kisterenyei gyáregy­ség bővítése szükségessé teszi, hogy tapasztalt mérnökök segít­senek szaktudásukkal. Az új lé­tesítmények építésénél rendszere­sen 2—-3 nyugdíjas mérnök tevé­kenykedik szaktanácsadóként. Láthatjuk a felsoroltakból is, hogy milyen széles az a skála, ahol a nyugdíjasok becsülettel helytállnak. A munkahelyek ve­zetői elégedettek a munkájukkal, ezek az emberek hozzánőttek a vállalathoz. Sokan közülük 30— 40 évet töltöttek a gyár falai kö­zött, életük nagy részét ott élték le. és nehezen tudnak megválni tőle. Az ösztönző nyugdíjpótlék saj­nos még nem nagyon érezteti ha­tását. Kevesen ismerték fel elő­nyét. Évente 4 fő az, aki tovább dolgozik. (1977-ben 2 nő és 2 férfi volt). Ez nagyon kevés a nyug­díjkorhatárt elért dolgozók létszá­mának arányához viszonyítva. Később, amikor pár hónapot ott­hon tétlenül eltöltenek, eltelve a nagy szabadság örömével, akkor döbbennek rá, hogy érdemesebb lett volna inkább maradni, mint nyugdíjasként munkát vállalni. Reméljük, többen lesznek az el­következő években, akik idejében ráeszmélnek erre. összeállította: Tóth Jolán. ----------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom