Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
Kent melléke* feladat Tűskés emberkék A bajra készülni kell valakihez, valamihez MEGYESZERTE GÉPSZEM- LÉKET tartanak a mezőgazdasági üzemekben, készülve az elkövetkező napok nagy munkájára a termés betakarítására. Elsősorban a szükséges gépek, kombájnok, teherautók, és vontatók üzem- képessége, üzembiztonsága kerül ilyenkor a vizsgálódás középpontjába, hiszen az elkövetkezendő időszakban minden gépállás jelentős kárt okoz a gazdálkodóegységek számára. A szemlék egyben módot nyújtanak arra, hogy tűzvédelmi szempontból is „vallatóra fogják” a gépparkot, ami egyáltalán nem mellékes feladat. Korábban a kézi kaszák idejében is nagy veszélyt jelentett a betakarított termésre a „veres kakas”, amióta azonban a gépesítés egyre inkább elterjedt, kifejezetten tűzveszélyes munka lett a betakarítás. Elegendő, ha egy hibás tömítésnél csöpög az olaj, ha rossz a kipufogó szikrafogója, elveszett a földelőlánc, vagy „lóg” egy vezeték valahonnan és elektromos szikrácskák pattognak. Lehetne szinte vég nélkül sorolni a tüzet okozó apróságokat, melyek mind a fáradságos munkával megtermelt gabonát veszélyeztetik. A szemléket megelőzően háromnapos eligazító értekezletet tartottak a megye termelőszövetkezeteiben tevékenykedő tűzvédelmi és biztonságtechnikai, baleset-megelőzési előadóknak. Erre Szé- csényben a mezőgazdasági szakközépiskolában került sor. Ismertették — és átismételték — a megfelelő előírásokat, jogszabályokat, felkészítették a hallgatókat a követelmény- rendszerből. Ä legtöbb helyen, ahol már volt szemle, a szövetkezetek tanúságot tettek arról, hogy valóban komolyan veszik a felkészülést. Példás volt a gépek tűzvédelmi állapota például Nagyorosziban, Endrefalván, Nagybá- tonyban, vagy Nőtincsen. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezetben a megyei tűzoltóságot Nagy László százados, tűzmegelőzési csoportvezető képviselte. öt kísértük el géptől gépig. Elsőként a teherautókat vettük sorra. Előgördült az IFA, rendben is lett volna rajta minden, csak a tűzoltókészülék hiányzott — Le van adva, összeszedték — védekezik a gépkocsi- vezető. Terék Gyula munka- védelmi és tűzvédelmi előadó magyarázza meg a helyzetet. — MOST fogjak ellenőrizni a készülékeket. Ígérték ugyan már a múlt héten, hogy jönnek, de nem állták a szavukat, örhalomból járnak hozzánk az ellenőrzők. — Ez már a harmadik eset — jegyzi meg félhangon Nagy százados. — Más szövetkezeteknél is előfordult, hasonló. Sorra következnek a traktorok. Oltókészülék ezeken sincs, hasonló okokból. Műszaki állaguk kielégítő, a fékpróbák is sikerülnek többkevesebb eredménnyel, de a gépek egy része enyhén szólva nem nevezhető tisztának. Olajos fűcsomók szorultak a szűkebb résekbe, s nem kell finnyás szemű háziasszonynak lennie a szemlélőnek, hogy takarítanivalót találjon motorházon és fülkében egyaránt. A kombájnok közül egyik-másik úgy néz ki, mintha az elmúlt aratás óta egy helyben állna. Juhász József, a szövetkezet elnöke szabadkozik: — Igaz ami igaz, nem így kellene lennie. A múlt évben sokkal jobban sikerült a szemle. De az az igazság, hogy az időjárás miatt nagyon elmaradtunk a munkákkal, a szemlén részt vevő gépek nagy része innen egyenesen visszamegy a földekre. Az emberem is kevés. Ügy kell összeszedegetni azokat, akiket a gépre ültethet a szövetkezet. így aztán érthető, ha rém a takarítás a központi kérdés. Ettől függetlenül nem tartom reménytelennek a helyzetünket. Kilenc kombájnunk van. Ebből kettőt rendrevágásra használunk, a 120 hektár borsó és az 50 hektár lencse betakarítására. A maradék héttel 610 hektár kalászost kell learatnunk. Van még repcénk, azzal együtt egy gépre 122 hektár jut. Tizenkét napra lesz — úgy számoljuk — szükség. Az időjárásból következik, hogy nem kezdtünk Péter-Pálkor aratni, van még jó két hetünk arra, hogy pótoljuk a hiányosságokat. A SZÖVETKEZET MELLETT szól, hogy az elmúlt esztendőkben a betakarítás során nem volt tűzeset, mely kárt okozott volna. Elfogadható a magyarázat, mely szerint szükségmegoldás, hogy a gépeket csak az előírt minimumig készítették fel. Természetesen a megyei és járási tűzbiztonsági szervek fokozottabban ellenőrzik a szövetkezet gépeit. Hiszen a bajra készülni kell, de remélhetőleg ezúttal sem lesz tűzkára a nógrádmegyeri közös gazdaságnak. . —g — Jegyzetlap Hiányzó korlátok r Ä NÖGRÄD egyik márciusi számával a kezében felállt a salgótarjáni tanács tagja a legutóbbi tanácsülésen és azt mondta: — Itt az áll az újságban, hogy én elintéztem a körzetemben a buszmegálló építését, s hogy a sár elleni feltöltési munkákra tett javaslatomat elfogadva, még az év első felében a kivitelezést is elvégzik. Ezzel szemben, nem történt semmi. Az ígéret ígéret maradt, a szakigazgatási szerv az ellenőrzést elmulasztotta.... S akkor megkérdezem, hogy mit intéztem el én, s hogy a tanácstag felada- ta-e az ígért munkák ellenőrzése?! A választ a városi tanács elnöke adta meg a tanácsülésen. Rendhagyó módon, kilépve a hozzászólás idejére elnöki tisztéből, tanácstagként kérve szót. S talán a megszokottnál is szenvedélyesebben mondott véleményt arról, hogy a tanácstagok közérdekű bejelentéseinek intézésére tett ígéreteket végre kell hajtani. A végrehajtást ellenőrizni szükséges, s nem a tanácstagoknak, hanem az illetékes szakigazgatási szerveknek, tanácsi osztályoknak kell a felelős munkát elvégezni. Éppen a tanácstag, a köz érdekében. Mert nem a tanács tagjai vannak az osztályokért, hanem áz osztályok azért, hogy a legnemesebb értelemben kiszolgálják a tanács tagjait. Szolgálják a város lakosságát! De mondott mást is a salgótarjáni tanács elnöke. S ezt is a tanács szakigazgatási szerveinek címezte: — Hiába építünk mi itt csodavárost, ha az úgynevezett aprómunkákra nem jut kellő figyelem és energia! Ha az új városközpont közelében egy hiányzó korlát a kelleténél jóval hosz- szabb ideig megkeseríti az ott lakók napjait. A bejelentésekre tett ígéreteket be kell váltani. A munkák elvégzésére nagyobb figyelmet szükséges áldozni! S éppen az említett tanácsülés foglalkozott az ügyrendi bizottság jelentésével, amelyet a tanácstagi beszámolókon, és egyéb közfórumokon, elhangzott javaslatok sorsáról készítettek. Évente egy alkalommal, a tanácstagi beszámolókon, mintegy háromezer választópolgár vesz részt Salgótarjánban, s húsz százalékuk véleményt, javaslatot is mond. S újra csak a munka javításának szándéka szólt a tanácstag szavaiból, aki az ülésen ezzel kapcsolatban elmondta: nem minden esetben ül kellő tájékozottságú tanácsi képviselő ezeken a beszámolókon. Vagyis, elmaradnak a helyszínen megadható válaszok, elhúzódnak az intézkedések, lelassul, s kissé a visszájára fordúl az a demokratikus folyamat, amelyet pedig éppen a tanácstagi beszámolók lennének képesek gyorsítani és elmélyíteni. A jogos igényt hordozó választópolgári felszólalást pedig akkor is le kell írni, meg kell jegyezni és továbbítani szükséges, ha kicsit talán keresetlen szavakkal adják elő azokon a beszámolókon. Való igaz, hogy a látványos városépítés mellett, e tevékenység erősítése talán a legfontosabb feladata a tanácsnak. S igaz az is, hogy ez a munka az egyik fontos eleme a tanácsi szervek és lakosság kapcsolatának. A közérdekű bejelentések intézésében végzett munka minőséged) érthetően nagy hatással van a város lakóinak közérzetére, hangulatára, a tanácsról alkotott véleményére. A várospolitikai munka eredményességére. (t. pataki) Héhatmiak nyara Irány a tábor „őrsvezetők, rajtitkárok, úttörőtanács-titkárok képzése általában vezetőképző táborokban történik. A képzés alapvető célja, hogy az úttörőszövetség és a közösségek előtt álló feladatokat, az úttörőmozgalmi ismereteket elsajátítva megismerjék a megvalósítás módszereit és jártasságot szerezzenek az őrs, raj, csapatközösség szervezési, vezetési feladatainak, módszereinek megvalósításához”. — olvashatjuk a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának határozatában A járási, városi úttörőelnökségek nyáron szervezik e táborokat. A képzésben olyan úttörők vesznek részt, akiket az úttörőtanács, a raj vezetők, valamint a csapatvezetők az eddigi munkájuk alapján javasol, s alkalmasnak, rátermettnek tart a jövő évben őrsvezetői, rajtitkári feladat ellátására. Így történt ez a Héhalmi Általános Iskolában is. Közös döntés alapján, mérlegelve az egyéni teljesítményeket, kijelölték a nyári vezetőképző táborok résztvevőit. Kitűnő tanulmányi eredménnyel végezte az ötödik osztályt, s az 'Jddigi közösségi magatartása, jó munkája alapján Farkas Ferenc pajtás tíznapos nyírjesi őrsvezetőképző táborba készülhet. — Hogyan készülsz az indulásra? — kérdeztük a leendő őrsvezetőt. — Izgatottan várom július 22-ét, először veszek részt ilyen táborban. Próbálom ösz- szegyűjteni az eddig szerzett tapasztalataim, s ezt elmondva majd segíteni a közös munkát. Legfontosabb azonban, hogy ellessem a többiek módszereit, amelyek közül bizonyára jó párat megvalósíthatok az elkövetkezendő mozgalmi évben. Raj titkárképző táborban Szederi Ottó, úttörőtanács- titkár-képző táborban Tóth Erika vesz részt Zánkán. A tizennégy éven felüli úttörővezetők, ifivezetők, a KISZ képzési rendszerében megfelelő alapfelkészítést A főzőszakkör tagjai munka közben. — Minden gyereknek úgy ban. Lisztet szórnak a kell éreznie: az van, amit ő gyúrótáblára, sodorják az akar, de közben mi irányít- aranyló tésztát, kerek juk képességeinek megfelelő, lapocskákat szaggatnak minél előbbi sikerélményeket belőle. Bratinka Józsefné nyújtó pályára — veszi át a gyermekfelügyelő vezetésészót Klim János igazgatóhe- vei rózsafánkot készítenek, lyettes. — Ezért ismertetjük — Felnőtt korotokban mi- meg velük már alsó tagozatos vei szeretnétek foglalkozni, koruktól kezdődően egy-egy hol fogtok dolgozni — kérde- foglalkozás minden csínját- zem, s hiába várom, a sza- bínját. Jól működő szakköre- kács-, cukrászszakmát meg ink is a „kinti”, a felnőtt sem említik, életre készítik fel az intézet- — pn takarítónő leszek, ben lakó emberpalántákat. mert olyan jó tisztaságban él- Hímzett köténykékben nyolc ni . . . lehet, hogy óvó néni- aprócska gazdasszony — a mi is óvónők leszünk . . . fe- főzőszakkör tagjai — sürög-fo- hér köpenye van és . . . úgy rog a modern konyhabútorok- szereti a gyerekeket, mintha kai, főzőlapokkal, hűtőszek- az igazi édesanyjuk lenne, rénnyel felszerelt konyhá- Tőcsér Julianna Megkérdeztük az illetékest Új „ruhában"’ a Tanácsköztársaság tér — Férjhez megyek tisztességgel . . . egy kisfiút és egy kislányt szeretnék . . én három gyereket akarok és normális családban fogom felnevelni őket ... az apánk iszik, tizenegyen vagyunk testvérek ... a húgom is itt van . . . hosszú évek alatt csak egyszer látogatott meg az anyám . . . nem, semmiképpen sem megyek vissza a szüléimhez . . . emberi életet akarok teremteni magamnak! Milyen kemény elhatározás és mennyi keserűség feszíti ezeket a félmondatokat! Nem csoda. Mivel azok a 14—18 év közötti lányok, akikkel életükről, álmaikról, vágyaikról beszélgetünk, a kisterenyei széles korhatárú nevelőintézet lakói. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az állami gondozásba vételnél ma már nem szerepelnek az alacsony jövedelem okozta nehézségek, mert nálunk az anyagi jólét megelőzte a tudatot. A szülők helytelen erkölcsi szemlélete, alkoholizmusa, válása, meggondolatlansága, ami ide juttatta hozzánk a gyerekeket — mondja az igazgató, Magyar Antal, majd folytatja: — Azokból a tüskés emberkékből — pillanatnyilag 80 lány és 117 fiú él az otthon falai között — akikért mi felelünk, nekünk kell érző szívű felnőttet faragnunk. Attól a perctől kezdve, ahogy ide kerülnek : mindenkit ellenségüknek tartanak. Ezt az ösztönös és érthető tartózkodást csak igazi gondoskodással, szeretettel lehet legyőzni. Amint sikerült megnyerni a gyerek bizalmát, máris könnyebb a pedagógus dolga. Egészséges fejlődésük szempontjából létfontosságú, hogy tudjanak kötődni valakihez — nevelőhöz, portáshoz, takarítónőhöz —, az itt dolgozó 88 felnőtt közül legalább egyhez. A neveltjeink egymás között nagyon mély és tartós barátságokat alakítanak ki és néha tanúi lehetünk a kibontakozó diákszerelmeknek is. A személyhez való tartozást kiegészíti, teljesebbé teszi a. játékokkal, könyvekkel, a tanulással és a munkával való bensőséges kapcsolatuk, — Évente visszatérő gondot jelent a fiatalok pályaválasztása, ami legtöbbször a család, a szülők elképzelése szerint történik. Az intézetben élő nyolcadikosokat hogyan irányítják reális célok felé? — Október óta tizenöt csoportos látogatást szerveztünk a környező üzemekbe, ahol a diákok elbeszélgettek a munkásokkal, kérdezgettek a termelésről és a szocialista brigádmozgalomról. A következő lépést a vállalatok tették meg. Beiskolázták tizenkét végzős fiunkat és társadalmi ösztöndíjat is biztosítanak számukra. Így gondoskodunk közösen utánpótlásról az olyan hiányszakmákban, mint a kovács, a hegesztő, a szerkezetlakatos és a bányász. A lányok körében az eladói és az egészségügyi pályák örvendenek népszerűségnek. Aki nem végezte el az általános iskolát betanított vagy segédmunkásként helyezzük el. A munkahelyek nem viseltetnek előítélettel az állami gondozottakkal szemben. Szívesen fogadják őket. kapnak. Munkájukat párt-, KISZ-megbízatásként végzik. A Magyar Üttörők Szövetsége országos elnöksége ez évben Csillebércen rendezi meg az ifiklubvezetők és ifikörvezetők táborát augusztus 28—szeptember 4. között. A tábor célja: segítségnyújtás a lakóhelyi ifiklubok vezetéséhez. Ide kapott meghívót Borbély Erzsébet és Forgó Ágnes, akik gimnáziumi tanulók, s ifivezetők. — A táborozás során elméleti s gyakorlati foglalkozásokon veszünk rész. Színes, változatos sportprograméi., kulturális rendezvények, egyebek között egész napos fesztivál vár ránk — mondja Borbély Erzsébet aki a szolidaritási vásárra gyűjtött anyagot mutatja. A elkelt tárgyak értékét a DÍVSZ szolidaritási számlájára fizetik be. K. I. Salgótarján központja az a négyzet alakú tér, melyet országszerte ismert, külföldiek által is sokszor megcsodált épületek — Karancs Szálló, József Attila megyei Művelődési Központ, Pécskő Üzletház — fognak közre. A hivatalos neve: Tanácsköztársaság tér. A salgótarjániak főtérként emlegetik. A Karancs Szállóba érkezők, a művelődési központba igyekvők, a képzőművészeti, vagy a könyvesboltba látogatók minden esetben végigmennek a téren. Találkozóhelye a kocsit tologató, babákat sétáltató kismamáknak, fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Felújításra vár a Tanács- köztársaság tér. A közel tíz- esztendős burkolat megkopott. Gödrössé vált, szükséges a rendbehozása. Megkérdeztük Lantos Lórántot, a Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályának vezetőjét, milyfen „ruhát” kap a Tanács- köztársaság tér? Megtudtuk, hogy a terveket Andor Domonkosné, a LAKÓTERV mérnöke készítette. Oly módon, hogy az átalakítás szervesen illeszkedik a városképbe. A terület teljesen új műkő burkolatot kap, beleértve a járdát is. A tér átalakítását úgy tervezték, hogy a lehetőségekhez képest növekedjék a zöldterület. Több hely jusson a virágoknak, gyepnek. A tervező — maga is nő, édesanya — arra törekedett, hogy az eddiginél jobban elkülönüljenek a tér „lehetőségei”. A Karancs előtti részt pihenőparkká alakítják, ahol a kismamák az eddiginél sokkal több padot találnak. A gyermekeknek futkározás- ra is alkalmas lesz a terület. Ivókutat helyeznek el, mert eddig, ha a gyerekek netán megszomjaztak, nem jutottak friss vízhez. A tér másik oldalára úgynevezett csobogó kerül. Jelenleg folynak a tárgyalások a képzőművészeti lektorátussal, ki legyen az a művész, aki megtervezi a szökőkútszerű csobogót. A tér átalakítása júliusban megkezdődik. Először a burkolatot készítik el. Az ivókút, a csobogó, valamint a Pécskő Üzletház környékének rendebhozására valószínűleg jövő tavasszal kerül sor. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy a munkálatok idején megértést és türelmet kérnek Salgótarján lakóitól, mert a meglevő burkolat felszedése és az új lerakása bizonyos kényelmetlenséggel, kerülgetéssel jár. Ha a megszépült Tanács- köztársaság térben gyönyörködünk, azt mondjuk: -megérte! —cs— | NÓGRÁD— 1978.július 5., szerda 5
