Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

Vizek hajléka Az ivóvíz ősidők óta nagy kincs, az ember hacsak te­hette, mindig források, kutak közelében vert tanyát. De, hogy a szomjat öltő, enyhet adó víz látványa is nagyszerű és a művészet, a városépítés ihletűje is lehet, szintúgy nem korunk találmánya. A szobrászt és az építészt már az antik városokban különös szerelem vonzotta a vizekhez, nem kü­lönös hát, hogy máig is csodáljuk Róma kútjait. A régi magyar várak, városok is büszkélkedhettek szép kutakkal, s az már történelmünk sajátossága, hogy elég sok pusztult el közülük a századok viharaiban. Még sajnálatosabb, hogy jöttek évtizedek, amikor sem a maradványok megőrzésére, sem új kutak építésére nem fordítottak városaink elég gon. dot. De alighanem túlvagyunk ezen az értetlenségen. Sok szép kutunk megújult, és nem kevés új díszkút is akad or­szágszerte. Joggal érezzük, hogy a jól sikerült kút, a vizek egy-egy gyönyörűséges hajléka, a megújuló élet szépségének hirdetője. ■. b. J. (Képeink a budapesti Margitsziget, valamint Szeged és Pécs egy-egy szökőkútját ábrázolják.) BiMim mm., i ;■ ‘ I I $ ... :':lr ■ ■BJHiilll Ilii 'Hűl 'iiWMwiáwll Hí ' W =»■;: ...rtó Repülőgépmotorral működő villanyerőmű Pozsonyban üzembe helyeztek egy vil­lanyerőművet, amely repülőgépmotorokkal működik. Az erőmű a szlovák energeti­kai diszpécserszolgálat igénylése alapján biztosítja a reggeli és esti energetikai csúcsteljesítményt. A turbinák és az alter- nátor meghajtására gázgenerátorként a TU—104-es repülőgépek kiselejtezett su­gárhajtású motorját használják fel. Ezek a motorok, amelyek a légiforgalomban már nem használhatók ugyan, a szárazföldi üzemekben még sikeresen működhetnek. A villanyerőmű bölcsőjénél —, amely a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsa országaiban az első ilyen erőmű — az ener­getikai kutatóintézet pozsonyi kirendeltsége állt. Az intézet dolgozói maguk gondoskod­nak a tervezéstől és az építkezéstől kezdve a próbaüzemelésig. Az első brnói gépgyár si­keresen győzött le minden akadályt, ami ennek az egyedülálló műnek az útjában állt. A SUGÁRHAJTÁST? MOTOROK MEGHOSSZABBÍTOTT ÉLETTARTAMA Repülőgépmotor alkalmazása villanyáram termelésére nem újdonság. Az csupán az új, hogy olyan kiselejtezett motorokat használ­tak fel ehhez, amelyek már nem alkalma­sak a repülőgépek biztonságos meghajtására, de 3—4 ezer órán át még megbízhatóan mű­ködhetnek. Az olyan motort,, amely a repülőgépben nem képes gyors teljesítményre, még fel lehet használni az erőművekben. Az ilyen erőmű egyik előnye az, hogy már 2—4 perc alatt teljesfokú teljesítményre „áll be”. Így mindig készenlétben van, s ezenkívül szin­te teljes mértékben automatizálható, illetve a diszpécserközpontból irányítandó. OLCSÖ KILOWATTOK A Pozsonyban, a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosában állandó. jelleggel üzem­be helyezett erőmű 30 megawatt teljesítmé­nyével önmaga képes ellátni a főváros teljes utcai világítását, vagy valamelyik városne­gyed teljes villanyáram-fogyasztását. A erő­mű már próbaüzemelése során 12 millió ki­lowattóra villanyáramot termelt Az ilyen típusú villanyerőművek nagy előnye, hogy kevés beruházási ráfordítást igényelnek, nincs szükségük nagy beépítési térre, s akárhol elhelyezhetők. A termelt vil­lanyenergia ára emellett ötször kevesebb, mint ha az áramot terven felül, külföldről kellene behozni. Az ilyen erőmű környezet- védelmi szempontból teljesen ártalmatlan. A zajt, amit a rajtoló repülőgépeknél szoktunk hallani, itt hangszigetelők segítségével az egészségileg megengedett határok alá csök­kentették, s további megfelelő hangszigete­léssel még jobban csökkenthető. Az energetikai kutatóintézetben a repülő­gépmotorokkal működő erőművek legmegfe­lelőbb üzemanyagának a megoldásán dolgoz­nak. A repülőgépekben ugyanis a motor üzemanyaga a repülőgép-petróleum, amely­nek az a fontos tulajdonsága van, hogy csu­pán mínusz 50 Celsius-foknál keményszik meg. Az energetikai üzemelésben a motor meghajtásához erre nincs szükség, s ezért nehezebb olajfrakciók, motorolaj, esetleg könnyű fűtőolaj használatának a lehetőségeit is kutatják —, azaz olyan anyagok felhasz­nálását, amelyek hozzáférhetőbbek és az áruk is lényegesen olcsóbb. NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS A repülőgépmotorokkal felszerelt erőmű­vek iránt Csehszlovákiában nagy az érdek­lődés. Hasonló erőművek építését elsősorban a nagy vegyi és gépipari vállalatok tervezik — saját villanyáram-fogyasztásuk fedezésére, továbbá a nagy energetikai tömbök — főként az atomerőművek — tartalék energiaforrása­ként Az ókor egyik technikai „csodája” Az ókor egyik bravúros A legmeglepőbb felfedezi- járat ugyanis a hegy közepén technikai létesítménye az sek egyike, hogy az alagút kétméteres magassági különb- „eupalineion”: 1045 méter építését a hegy két oldalán séggel találkozott. Nagy szín- hosszú vízvezeték-alagút. Eu- egyidejűleg kezdték el, és a tezési hibával építették meg a palinosz mérnök és építész járatok a hegy közepén talál- forrástól az alagút északi szá fúratta Számosz szigetén, a koztak. Ez volt ennek az ala- jáig vezető vízvezetéket is. A város melletti 230 méter ma- gútépítésnek a technikai csupán 400 méter hosszú víz- gas hegyen át. Az i. e. VI. csúcspontja. A dél felőli járat vezetéket a munkálatok gyor- században Polükratész türan- egyenesen haladt, az északi sítása céljából az alagút fúrá- nosz számára épült. Egy észa- néhány száz méter után ol- sával egyidejűleg készítették, kon levő forrás vizét vezették dalt ívben elkanyarodott. így de ez a kelleténél négy má- benne a városba. a két járatnak a hegyben va- terrel mélyebben érte el az A régészek számára sokáig lahol mindenképpen találkoz- alagutat. E szintezési hibákon rejtély volt, hogyan tudtak nia kellett, mint ahogy való- azután úgy segítettek, hogy akkoriban ólajlámpa-.világítás ban: közel derékszögben érték az alagútban mély árkot ástak mellett, bányafelmérési eljá- el egymást. , a vízvezetéknek. Az alagutat rás nélkül ilyen hosszú alagu- a kutatók megállapították, munkafolyosónak használták, tat építeni. Ennek felderíté- hogy az alagútban egyszerre amelyből a vízvezetéket el­sőre nyugatnémet kutatók csak két ember dolgozhatott, lenőrizhették. A vízvezeték 25 több évi munkával teljesen mert a keresztmetszete csak centiméter belső átmérőjű, feltárták a vízvezeték alagút- négy négyzetméter volt. Mű- egyméteres részekből összeál­lót. A legkülönfélébb leletek szakonként fél métert halad- lított agyagcső volt. Minden kerültek napvilágra: a fala- hattak előre Akkoriban egy csőrészt fedéllel elzárt ellen­kon az építés idejéből szárma- műszak tíz óra hosszat tartott őrzőnyílással láttak el. Az zo feliratokra, felmérési je- _ ennyi ideig égett egy olaj- alagút egyik bejáratában 5,5 l ekre bukkantak. Előkerültek lámpa. A kifejtett anyag el- méter hosszú és 30 centiméter poharaknak és kerámiaedé- szállítását néhány tucat em- magas feliratot találtak: „pa- nyeknek a maradványai, tűz- bér végezhette. Ez volt az radeigma”, magyarul „min­nyomok, bronztárgyak, érmék egész munkáslétszám az ala- ^a”* Ez az alagútrész tehát es lámpák is. Ezek azt bizonyít- gút egy-egy oldalán. A munka „mintaszakasz” volt. ják, hogy az alagútban átmene- valószínűleg két műszakban A vízvezeték a korai közép- tileg laktak is. A városlakos- fSy az alagút 5—6 év korig működött. A VII. szá­sága óvóhelynek használhatta al^‘ készülhetett e1' zadban már csak óvóhelynek , . , Mint kiderült, Eupalinosz- használtak es halottakat is te­a korai középkorban a perzsák nak nehézségei lehettek a mettek el benne, és az arabok betörésekor. szintezési technikával, a két Z. S. Ősállatok nyomában 9 8* > >" i||| Mély hű t ö t t v é r A Holland Vöröskereszt előbb különválasztják őket és Amszterdamban vérbankot bizonyos mennyiségű glice- szervezett a ritka vércsopor- rint adnak hozzájuk. A glice- túak vérének tárolására. Mint- rin megvédi a vörösvértes- hogy az átömlesztésre szánt tecskéket a fagyasztás közben nia a zi” a betegnek, aki a ritka vércsoportú vért kapja, gyó­gyulása után vissza kell ad- kölcsönt”, mert hiszen vér a szokásos tartósítóeljá- egyébként bekövetkező ron- viszonylag kevés ember var­rásokkal legfeljebb hat nétig csolódástól. tozik a ritka vércsoportú egyé­tartható el, Amszterdamban A mélyhűtött vért a fel- nek közé. A vérbank vállalja mélyhűtéssel tartósítják a használás előtt fokozatosan 37 azt is, hogy a ritka véreső- vért —, így gyakorlatilag kor- fokra melegítik, eltávolítják portú egyén véréből tartalé- látlan ideig felhasználható. . belőle a glicerint és pótolják kot is konzervál, s ez esetben A vér mélyhűtése és tárolá- a savót. Így tulajdonképpen —, amikor annak újból szük- sa folyékony nitrogénben — ismét teljes vért állítanak elő. séöe van vérátömlesztésre — —190 °C-os hőmérsékleten/ . ams7terdami vzrhank a, a saját vérét kapja vissza, történik. Ezen a hőmérsékle- Az amszterclaml verbank az ten azonban a vörösvértes- állandóan rendelkezésre álló ,----------------------------------------------­tecskék elpusztulnának, ezért vérkészítményt csak „kölcsön- j NÓGRÁD - 1978. július Egy ammonites belső szer­kezete a Természettudományi Múzeum őslénytárában. A paleontológia, őslénytan kutatóinak egyik sok titkot rejtő állatcsoportját alkotják azok az óriási gerinctelen pu­hatestű lények, amelyek az egykori tengerek lakói voltak. Leszármazottai a mai tenge­rekben is élő óriáspolipok, amelyek az állatvilág test- nagysági rekordjainak az egyikét tartják. A régi tenge­részmondák óriási krakjainak van tehát természettudományi alapja, legfeljebb a hajók el­süllyesztéséről szóló tudósítá­sokat színezte ki a tengerész­fantázia. Az ős puhatestűek — hason­lóan mai rokonaikhoz — Kül­ső héjat, házat viselnek. A lá- basfejűek ősi ága, a Nautilus- félék a földtörténeti ókorban jelentek meg először és csak­hamar benépesítették a világ­tengereket. Megjelenésük idő­pontja 500 millió évvel ez­előttre tehető. Házaik alakjá­nak lenyűgözően változatos tömegét találjuk ebben az idő­szakban. De nem virágoztak túl sokáig, a földtörténeti Kö­zépkorba még éppen csak át­mentek és szinte csak egyet­len kis águk maradt meg nap­jainkig. Ma már a Csendes­óceán néhány pontján él egyetlen hírmondójuk. Másik águk, az Ammonoi- deák mintegy 100 millió év­vel később bukkant fel. Tör­ténetük az élővilág törvény- szerűségeit kutató szakembe­reknek sok fogas kérdést tett már fel, s ezek nagy része még ma sincs megválaszolva. Egész törzsfejlődési tempójuk, életmódjuk, majd váratlan és nyom nélküli kihalásuk ma is megannyi rejtély. Házuk alakja és életmódjuk össze­függése állandóan mozgatja a kutatók fantáziáját. A Nautilusokhoz viszonyí­tott fejlettségüket bizonyítja a ház kamráinak bonyolult szer­kezete is. Ez a szerkezet fi­nom, csipkeszerű vonalak rendszerében maradt fenn, amelyek nem mások, mint a belső kamrák válaszfalainak a redői, ahol a mozgásukhoz szükséges gáz kiválasztása tör­tént. Rakétahatáson alapuló mozgásuk mellett a kamrák gáztartalma, ill. nyomása volt az egyik hidrosztatikai beren­dezésük. Az- ammoniteseknek a gya­korlati életben is fontos sze­rep jutott: a nyersanyagkuta­tásban nélkülözhetetlen geoló­giai térképezés fontos segítői. Rakéta a földbe Speciális földmunkákat vég­ző rakétát készítettek szov­jet szakemberek. A rakéta mindössze 20 másodperc alatt csaknem egy méter széles és 20 méter mély alagutat ás ki. Segítségével gyorsan elérhe­tők a kőolaj- és a földgázhor­dozó rétegek, hamar elkészít­hetők a bányákban a robban­tólyukak. A vasutak, valamint közutak alatt átvezető alag­utak létesítésére is alkalmaz­ható földásó rakéták eredmé­nyesen elő tudják készíteni a cölöpös alapozáshoz szükséges lyukakat és artézi kutak fú­rására is felhasználhatók. A fantasztikusan gyors fu­tás mellett a rakéta másik előnyős tulajdonsága, hogy nem szükséges kiemelni a fu­ratból. Amikor hajtóanyaga teljesen elég, működésbe lép egy speciális robbanótöltet, amely a rakétát kilöki a fu­ratból. Ezután a különleges rakéta hajtóanyagtartálya új­ratölthető. 30. ., vasarnap 11 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom