Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

Egy a «előzőnk, a béke... (6)

A ..Seg'-ek fesztiválja

. .utazás után a moszkvai pályaudvaron közölték velünk, hogy Moszkva egyik legnagyobb és legszebb szállodájában, a 32 emeletes Ukrajna Szállóban fogunk lakni. Amikor a gyönyörűen berendezett lakosztályokban elhelyezkedtünk, a hosszú utazás után talán ránk is fért volna a pihenés. De ki tudott volna az első moszkvai éstén aludni? Gyerünk ki a városba! Felejthetetlen volt. Moszkva utcái. terei, épületei, hidai, színes villanykörték milli- árdjaival díszítve, fényözön- ben úsztak. Az utcákon a tömeg hömpölygött, bábeli zűrzavara közepette sodródtunk mi is tovább az emberáradatban. .— így idézte fel emlékeit Varga Piroska VIT- küldött a „Nógrádi fiatalok külföldön” című 1959-es kiadványban.

Az 1957. július 28. és augusztus 11. között Moszkvában megrendezett VI. Világifjúsági és Diáktalálkozót a „leg”-ek fesztiváljának is nevezik. 131 országból több mint 34 ezer fiatal érkezett a megnyitóra, hazánkból 1100- an utaztak el. Ott volt Moszkvában többek között Nazim Hikmet, török író, Tito Schipa, a világhírű énekes is. Ceylon miniszterelnöke, Erzsébet angol királynő és Paul Robeson táviratban köszöntötték a résztvevőket. /

Néhány számadat illusztrálásul a találkozó hatalmas méreteire, ötszáz delegációk közötti találkozó volt, 50 ország fiatal művészeinek 4000 alkotását tekinthették meg az érdeklődők. 25 ezer fiatal vett részt a Kremlben rendezett álarcos karneválon, 200 ezren táncoltak a Lomonoszov Egyetem előtti utcabálon, míg a különböző sportvetélkedőkben 47 ország csaknem 2000 versenyzője mérte össze tudását.

Sajtótörténeti érdekesség, hogy a találkozó eseményeiről 2000 újságíró tudósított, s „Fesztivál” címen külön VIT- kiadvány tájékoztatta a résztvevőket; 46 ezer példányban angol, francia, orosz, német és spanyol nyelveken jelent meg.

A politikai tanácskozások fő témakörei a leszerelés, a termonukleáris fegyverek elleni harc, és az atomenergia békés felhasználásának kérdéseit ölelték föl. A fiatalok augusztus 6-án megemlékeztek a hirosimai eseményekről, s 12-én megrendezték a gyarmati fiatalság szolidaritási napját is.

Megyénk VIT-küldötteit a Nógrádi Népújság hasábjain is bemutatta, a sort Mocsányi Katalin, Susán Béla és De- mény László kezdte. A nógrádi fiatalok rendszeres tájékoztatást kaptak az eseményekről, így megtudhatták,

hogy ......a zongoristák közül

S

zendrey Imre, a hegedűsök

közül Simor András aratott nagy sikert. A versenyek közönsége igen melegen fogadta többi művészünk fellépését is, többek között Váczi Gyulát, a salgótarjáni zeneiskola tanárát is...”

Az 1957-es fesztivál egyik kellemes magyar vonatkozású színfoltja volt az MSZMP- küldöttség látogatása a VIT- küldötteknél. Mint a későbbi élménybeszámolókból kitűnik sokan az egyik legemlékezetesebb pillanatnak a Kádár János vezette küldöttség tagjaival való beszélgetést, találkozást tartották. A fesztivál rendezőinek és résztvevőinek egyöntetű megállapítása az volt: az újjászervezett magyar ifjúsági mozgalom első nemzetközi bemutatkozása sikeres volt.

Szólni kell még a moszkvaiak vendégszeretetéről néhány szót. Idézzük ismét Varga Piroskát: „A szovjet emberek igen fegyelmezettek, udvariasak, vendégszeretők. Minket magyarokat különösen szerettek. Ha el akartunk menni a város valamelyik ismeretlen pontjára, képesek lettek volna egészen addig elkísérni, ha látták, hogy tétován indulunk el. Ha megtudták, hogy magyarok vagyunk, rögtön körülvettek bennünket és érdeklődtek a magyarországi eseményekről, a magyar emberekről, az ifjúságról.”

T. L.

Növekedett a felvásárlás Salgótarjánban

Ä Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ megyénk fogyasztási szövetkezetei közül már évek óta a legnagyobb felvásárlási forgalmat bonyolítja. Az elmúlt évben 43 millió forint felvásárlási forgalmat ért el, s ebben az évben 46,5 millió forint felvásárlási forgalmat kíván elérni.

Az első félévi eredmények ismeretében megállapítható, hogy a salgótarjáni AFÉSZ- nél jó ütemben halad a felvásárlás. Az év első hat hónapjában 20,7 millió forint felvásárlási forgalmat ért el az ÁFÉSZ, 1,5 millió forinttal többet, mint a múlt év első fél évében. A szövetkezet nemcsak a felvásárlást szervezi, hanem komoly termeltetést is végeztet a kebelében működő húsz mezőgazdasági

szakcsoporton keresztül. A felvásárlás biztonságának megteremtése érdekében a tervezett felvásárlási forgalom 80 százalékát termeltetési és értékesítési szerződések kötésével biztosítja.

Az első fél évben 170 ezer tojást vásárolt fel a szövetkezet, 14 ezer darabbal többet mint a múlt év első felében. A legnagyobb területet a há- zinyúl-felvásárlás jelenti a szövetkezetnél, melyből 207 tonna súlyban vásárolt, a múlt évi 192 tonnával szemben. A nyúltenyésztőknek 7,6 millió forint került kifizetésre, mely összeg a közel ezer tenyésztőt érintően is szép jövedelemkiegészítést jelent. Vágósertésből a múlt évivel azonos 98 tonnát vásárolták fel, s a sertéstenyésztők is

Gondoskodás as idős emberekről

A szécsényi járás valameny- nyi községében sokat tesznek az idős, munkában megfáradt, megrokkant emberekért. A helyi tanácsokon tevékenykedő művelődési, egészség- ügyi és szociális bizottságok képviselői a társadalmi és tömegszervezetek segítségével közösen kutatják fel azokat, akiknek létfenntartását családjuk nem tudja, vagy nem

akarja biztosítani. Ezután megszervezik gondozásukat, étkeztetésüket, igyekeznek enyhíteni magányukat. Szé- csényben és Nagylócon egy- egy főállású házi szociális gondozónő tevékenykedik, a járás területén pedig huszonöt tiszteletdíjas, társadalmi aktíva végzi lelkiismeretesen a nagy önfeláldozást, szereteted emberséget igénylő munkát.

2,6 millió forint bevételhez jutottak. A szövetkezet 516 tonna szemestermény-felvá- sárlással is segítette a terményboltok ellátását, s a második fél évben ennek legalább kétszeresével kívánja kiegészíteni a központi készletből jutó termény- és tápellátást. Szálas takarmányból 75 tonna mennyiség került felvásárlásra, 26 tonnával tpbb mint a múlt évben. A méhészekre nem valami kedvező volt az időjárás, így az első fél évben csak 20 tonna mézet tudott felvásárolni a szövetkezet. A méhészek szorgalma, a vándorlások fokozása biztató jel arra, hogy a szövetkezet éves szinten a tervet megközelítően 90 tonna mézet tud felvásárolni.

A sok apró cikkek közül kiemelkedik még az éticsiga-fel- vásárlás, melyből 20 tonnát sikerült a fél évben begyűjteni, a múlt évi 11 tonnával szemben.

A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ felvásárló apparátusa napjainkban is nyújtott műszakban dolgozik, hogy a kistermelők és kistenyésztők által felkínált termékek maradéktalanul felvásárlásra kerüljenek. A felvásárlási munka dandárja még hátra van, különösen a zöldség-gyümölcs termékeknél. Reméljük, hogy a szövetkezet felvásárlói a második fél évben is jól vizsgáznak. Dudás Pál

Naponta húszán „birtokért'V

Városi parlagföld, díjtalanul

Sok az eszkimó — és a fóka ? — Változás csak a rendezés után

Jókora igazság van abban, hogy mindannyian parasztok, kézművesek leszármazottai vagyunk, ha nem az első, vagy második, de harmadik nemzedékben. S persze, igaz az is, hogy a városkörnyéki hobbikertek igazi haszna — magában a foglalkozásban rejlik, s nem a „meggazdagodás” kétes lehetőségében. A ker- tészkedők egyre növekvő tábora egy nagyon hasznos foglalatosság, a föld művelésének —, s mindannak, ami ezzel együtt jár — reneszánszát jelenti.

Levenda József né, a Salgótarjáni városj Tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője válaszol azokra a kérdésekre, amelyeket a „földtulajdon” iránt érdeklődő salgótarjániaktól gyűjtöttünk össze. Az első kérdés a lehetőségekről szól:

— A városi tanács kezelésében jelenleg mintegy 160 hektár állami tulajdonú, nagyrészt parlagföld van. Ezek elsősorban olyan területek, amelyek után „nem nagyon kapkodnak” a mezőgazdasági nagyüzemek. Egy részük fásítására tárgyalásokat folytatunk az Ipolyvidéki Erdőgazdasággal és néhány közeli termelőszövetkezettel. Ugyanakkor például a Somoskőújfalui termelőszövetkezethez tartozó terület egy része is átkerülhet a jövőben a város kezelésébe. S akkor bérbeadásukra is mód nyílik.

— Hogyan lehet bérbe venni

földet?

— Semmilyen különleges kikötés nincs erre vonatkozóan. A bérleti szerződés mindazok részére megengedett, akiknek nincs tulajdonukban az előírtnál nagyobb területű földrész. A tapasztalat az, hogy elsősorban a száz-kétszáz négyszögöles telkek iránt van igény. Ezek a parlagföldek öt évig díjtalanul, öt év után, évente ötven forint használati díjért kerülnek szerződéssel az igénylők művelése alá.

— Milyen lehetőség van ma a bérleti szerződés megkötésére?

— Tulajdonképpen a már korábban jelentkezők igényeit sem tudjuk azonnal kielégíteni. Az új rendeletek szerint városi kezelésben levő földet víkendteleknek már nem adhatunk bérbe, és nem is értékesíthetünk. A művelésre kiadható területek azonban még csak részben „szabadok”, hiszen mindaddig, amíg a városrendezési terv végleges formája elkészül, számos terület jövője nagyon is kérdéses! Érthető hát az óvatosság a bérbeadásoknál.

— Hány szerződés van érvényben jelenleg?

— Az előbbiből is következik, hogy jelenleg mindössze negyven hektárnyi területre van érvényes bérleti szerződésünk. Ez egyben 470 bérletest jelent. A számuk gyorsan növekedne, s a jövőben várhatóan növekedni is fog. Ha már a földek jövője végérvényesen eldől.

— Mennyien jelentkeznek,

hány jövőbeni „földtulajdonost” tartanak nyilván?

— Naponta átlagosan húsz jelentkezővel kell számolni. Tehát igen nagy nyomás nehezedik osztályunkra. Ezek egy része a bérleti szerződés megkötését sürgeti, mert régebben jelentette be igényét, nagy részük azonban új jelentkezőnek számít.

— Mit tesznek a lehetőségek további feltárásáért?

— Somlyó-bányatelepen „telt ház” van. Ott nincsenek már további bérbeadási lehetőségek. Az a terület a vezetékes víz miatt is rendkívül közkedvelt. Ugyanakkor például éppen ott építettek számos olyan értékű épületet a telkekre, amelyeket adott esetben — például a bérleti szerződés lejárta és a megújítás elmaradása után — kártalanítás nélkül le kell majd bontani. Engedélyezett ugyan a telkek bekerítése is, de az előbbi miatt nem célszerű nagy értékű házak felépítése az ilyen haszontelkekre.

— Hol folynak jelenleg bérbeadások?

— A Pécskőn, az úgynevezett almás részen. A szilvás és a barackos korábban hétvégi telekként kijelölésre került. Az Idegérben is most vannak folyamatban a bérbeadások, de ott ezt a folyama^ tot hátráltatja a rendezési terv hiánya. Az előzetes ' elképzelések szerint ugyanis azon a részen családi házas területek és az új temető kerül kijelölésre. Ezek határait majd a rendezési terv szabja meg. De például minden lehetőséget kimerítettünk a kórházhoz közeli vadaskerti részen is. Ezért újabb területek, lehetőségek keresése a feladat.

— Mivel jellemezhetnénk a nagy érdeklődést?

— A telekbérbeadásra jel- lemző, hogy osztályunkon jelenleg több mint 250 igénylőt tartunk nyilván. Amikor a megfelelő előkészületek megtörténtek, sorra értesítjük őket. Ugyanakkor itt érdemes hangsúlyozni, hogy a bérbevételnél a művelés a cél, mint,' ahogy a bérbeadásnál is! A bérbe vett, de hosszabb időn keresztül parlagon hagyott földek bérlőivel a szerződést felbontjuk. A szabályok a bérlőt és a bérbeadót, éppen e cél elérése érdekében, egyként védik.

Vagyis: művelni, ez a fontos! S, ha még nincs mit? Ki kell várni a lehetőséget. Az első kapavágásig.

(T. Pataki)

Központi

antennák

Esztendők munkájának

eredménye, hogy lassan eltűnnek a több családnak otthont adó, magas házak tetejéről az antennaerdők, s helyükbe korszerű, több televíziós készüléket kiszolgáló központi antennák kerülnek. A Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat szakembereinek jóvoltából megyeszerte kiváló vételi lehetőségeket biztosítanak az erősítővel ellátott antennák, így az egyes és kettes programon túl a szlovák tévé műsora is nézhető. Salgótarján, Balassagyarmat, Nagyoroszi és más községek mellett most Pásztón dolgoznak, a Nógrádi Sándor-lakótelepen néhány héten belül elkészülnek munkájukkal. Képünkön: Boldvai Béla vezető szerelő mellett Bajnóczi László és Farkas László végzik az antenna ösz- szeállítását.- (kJ) Gyógyíthatunk

Pályakezdő orvosok

— A vidéki egészségügyi

intézmények vezetői általában „félnek” a Budapesten diplomázott orvosoktól, mert azok néhány év elteltével igyekeznek visszakerülni a fővárosba. Természetesen

vannak kivételek, akik megszokják, megszeretik a csen- des-nyugodt életet és végleg maradnak. Remélhetően az utóbbiak közé tartoznak azok a fiatal kollégák is — dr. Szarvas Katalin és dr. Karsay Ferenc —, akik két éve végeztek és mint férj- feleség kerültek Pásztora. A fiatalasszony a kórház belgyógyászatán, a férj pedig a rendelőintézetben dolgozik körzeti orvosként. Munkájukkal elégedettek vagyunk — tájékoztat dr. Kovács Bertalan igazgató főorvos.

— Az egvetemi évek alatt házasodtunk össze, és mivel önálló életet akartunk élni, egyikünk sem szeretett volna a másik szüleihez költözni. Amíg készültünk a vizsgákra, addig külön laktunk, mert mind a ketten más-más metódus szerint tanultunk. De a végzés után fél-háromnegyed évre megjött a baba és akkor már igazi otthont szerettünk volna. Elkezdtünk állást és lakást keresni. Több helyen voltunk, de mindenütt ferde szemmel néztek ránk. Legelőször itt, Pásztón fogadtak örömmel és szeretettel. Senki sem firtatta: mikor, miért házasodtunk össze, milyenek a családi visszonya- ink? Így hát leköltöztünk — meséli dr. Szarvas Katalin.

— Nagyon szép és nagyon kicsi tanácsi lakást kaptunk a Nógrádi Sándor-lakótelepen. Egy másfél szobás, összkomfortos helyiségben élünk. Na már most, ha jön egy asztmás bácsi, aki rémesen fullad, mit csináljak vele? Hol vizsgáljam meg? A tenyér- nvi előszobában vagy a saját ágyamon? Hogyan segítsek raita, ha jóformán le sem tudom ültetni sehová? Azért lettem orvos, hogy gvógyít- sak és a rendelési idő után is segítsek minden rászorulónak — mondja dr. Karsay Ferenc, körzeti orvos.

— Miként sikerült beilleszkedniük a kórház, illetve a rendelőintézet légkörébe?

— Ebben a közösségben családias hangulat uralkodik, az idősebb kollégák irányítják, támogatiák a fiatalokat. Más osztályokkal, orvosokkal, nővérekkel egyaránt jó viszonyban vagyunk. Befogadtak maguk közé. A kórházban működik egy intenzív jellegű szoba, ahol az életveszélyben levő, súlyos betegeket kezeljük, figyeljük. Ebbe az őrzőbe most kaptunk egy új, háromcsatornás EKG-készüléket, de van monitorunk és defibrillátorunk is. És ami a legfontosabb: hozzájuk nyúlhatunk, használhatjuk őket — dicsekszik a doktornő.

— Sokat hallottunk budapesti ismerőseinktől — veszi át a szót a fiatalember —, ott jóformán még a beteg közelébe sem engedik a friss diplomásokat, mert annyian vannak... Nekünk ennyivel is könnyebb a helyzetünk, hiszen mi önállóan dolgozhatunk, gyógyíthatunk! Lehet véleményünk, hagynak minket érvényesülni.

— A betegek nem fogadják a fiatal orvosokat bizalmatlanul, előítéletekkel, szorongva?

— Kezdetben eléggé tartózkodóan viselkedtek,' de azután megszoktak, meg is szerettek minket — gondolkodik el a doktornő, majd folytatja: — Szívesen emlékszem a húsvéti ügyeletemre, amikor egy régebbi páciensem bejött és meglocsolt... nagyon jólesett. A férjem is figyelemmel kísérheti az általa beutalt beteg sorsát, akár naponta benézhet hozzá, s így egyre bizalmasabb, közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki közöttük.

— A fizetésük? — kérdezem a fiatalasszonytól.

— Mi is kevés alappal kezdtünk, mint minden fiatal orvos, ezért nagyon várjuk már az októberi bérrendezést. Nem élünk luxusmódon, de nem is nélkülözünk.

— Szabad idejükben mivel foglalkoznak?

— Manapság egy fiatal diplomás már nem elégedhet meg azzal, hogy vállal mondjuk egy körzeti orvosi állást és ott ragad. Állandóan tanulnia, továbbképeznie kell magát, és előbb-utóbb jó, ha megszerzi a szakvizsgát is. Ezért olvassuk rendszeresen az orvosi hetilapot, tanulmányozzuk a szakmai kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat, és saját erőnkből nyelvet is tanulunk. Hét végeken pedig beülünk — két és fél éves kislányunkkal együtt — a használtan vett Trabantunkba és irány Budapest! — válaszol Karsay doktor.

— Előreláthatóan mennyi ideig maradnak Pásztón?

A házaspár tekintete egymásra villan, majd néhány másodperc múlva a férj kijelenti: — Lehet, hogy végleg, de az biztos: Budapestre semmiképpen nem megyünk vissza. Tőcsér Julianna

NÓGRAD — 1978. július 25., kedd