Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek; NOGRAD XXXIV CVF 166. S7ÄM ARA: 1 FORINT _______1978. IÜLIUS 16- VASÁRNAP » A közélet ..ütőerén Társközségek, nőpolitika, településiéjlesztés Alapos, mindenre kiterjedő vizsgálódás előzte meg a mun­katerv összeállítását a Haza* fias Népfront megyei elnöksé­gén- A gondosság indokolt, mert a terv szabja meg a kö­vetkező hetek, hónapok mun­káját. Az elsődleges feladatot az jelentette, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusa ál­lásfoglalásai jegyében, az em­bereket valóban érdeklő té­mákat tűzzenek a bizottsági, elnökségi és egyéb népfront­összejövetelek napirendjére. Ezért döntött úgy az elnök­ség. hogy a népfront megyei bizottsága legközelebbi össze­jövetelén megvitatják a társ­községek népfrontbizottsá- gainak munkáját, a közéletet irányító tevékenységét. Az előterjesztést megelőzte egy felmérés, amelyet Nógrád me­gye valamennyi társközségé­ben elvégeztek. Az itt szer­zett tapasztalatokat összesíti a bizottság elé kerülő jelen­tés. A népfront elnöksége fel­kérte a nagybátonyi nagy­községi bizottságot, hogy ad­jon számot a nagyközség köz­életi tevékenységéről, a nép­frontkongresszus óta végzett munkáról. Ezt követően a nő­politikái határozat végrehaj­tásának politikai tapasztalata­it, a népfront tennivalóit vi­tatják meg a testület tagjai. A népfrontmunka szerves részét jelenti az idős embe­rekkel való fokozottabb, min­dennapi törődés- A községi, a városkörzeti, a városi bizott­ságok egyformán kötelessé­güknek érzik, hogy más tár­sadalmi szervekkel karölt­ve, támogassák a magukra- maradottakat, elfoglaltságot, hasznos időtöltést keressenek az öregeknek. Ezt szolgálják a népfrontklubok, az öregek napjának megszervezése, a fórumok, összejövetelek, csa" ládlátogatások. A népfront megyei elnöksége a további tennivalókhoz segítséget ad. Megyei szinten tárgyalják még a gyermekek nemzetközi éve előkészítésével kapcsola­tos népfrontfeladatokat. A népfront megyei bizottsá­ga mellett működő nő- és ré­tegpolitikai bizottság a me­gyében élő asszonyok, lányok, gondjainak, örömeinek vizs­gálata mellett az eddiginél többet foglalkozik a rétegpo­litikai tennivalókkal. Külön tekintettel a fiatalokra. a gyermekgondozási segélyen levő kismamákra, háziasszo­nyokra. Értekezleten ad számot a közeljövőben a rimóci köz­ségi népfrontbizottság, amely­ben a rétegpolitikai munka falusi tapasztalatairól esik szó. Még az új iskolaév meg­kezdése előtt külön tervet ké­szítenek, amelynek célja, hogy a szülői munkaközösségekkel megismertessék az iskolákban bevezetésre kerülő új tanter­vet. A salgótarjáni síküveggyár városkörzeti bizottsága a tele­pülésfejlesztési tennivalókról, a vanyarci pedig a népfront­klub tartalmi munkájáról számol be- Végezetül, de nem utolsósorban még ebben a fél évben sorra kerül a salgótar­jáni népfrontbizottság beszá­molója, *a társadalmi munka előkészítéséről, szervezéséről és az értékelés tapasztalatairól­Megnyílt a hatodik salgótarjáni nemzetközi művészlelen Gazdagodást! k kát Mai számunkból: i Cseresznyeszüret ■ Hangos a debercsényi ha­tár. Szüretelik a cseresznyét, a szép, kövérre pirosodott ro­pogós cseresznyét- És örül­nek a szüretelők, mert gaz­dag a termés. Pedig amíg idáig eljutottak, sok gond, baj járta a kertészek háza táját. Tavasszal a fagy ve- szélyeztette a szüretet. Talpra ugrottak ellene, füstölgő fák­lyák szelídítették meg a fa­gyos levegőt és győztek. Az­tán jött az eső, az azzal já­ró nedves, párás órák, te­nyésztették a kártevőket. Fel­keltek ellene, indulták a per­metezőgépek, űzték, pusztítot­ták a veszélyt jelentő spórá­kat. bercsényi kertészt, meg a munkatársait, hogy hétmil­lió forint értékű gyümölcsöt adjon a dolgozó emberek asz­talára­Le kell tehát győzni min­den akadályt? Bizony le, mert a gyümölcsöt várják a falvak­ban, éppen úgy, mint a kö­vektől túltengő városokban. Legyőzni tehát mindent, amely útját állhatná ennek az értékes rakománynak Vit­tek már cseresznyét a me­gyei székhelyre, a környező falvakba, a szomszédos Ba­lassagyarmatra, a fővárosba. Vittek szép termést, ízletesei, ropogósát, amely kínálja ön­magát, amelynek színe meg­kapó, íze mosolyt varázsol az arcokra. Vittek, mert várják és örömet okoznak vele. És ezen a nyáron már min­dig visznek. Ha elfogy a cse­resznye, akkor meggyet, vér­vörösét, kövéret, aztán szil­vát, kéket, ízletesét, visz­nek almát szépet, csillogót, hogy ne legyen hiány gyü­mölcsből sehol az étkezőasz­talokon. Ezért dolgoznak a kerté­szek, ezért szállnak szembe a gyümölcsösre leselkedő min­den veszéllyel, és ezért öröm­től hangos a cseresznyeszüret, a máskor csendes Debercsény határában.- B — mi is gazdagodunk ' Megnyitotta kapuit a hato­dik salgótarjáni nemzetközi művésztelep tegnap a megyei József Attila Művelődési Köz­pont klubjában. A Nógrád megyei múzeumi szervezet ál­tal rendezett művésztelep ün­nepi megnyitóján jelenlevő­ket, köztük a megyei, városi, párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, valamint a művészeket Domonkos Ala­jos köszöntötte. Utána Kugel Tiborné, a Salgótarjáni váro­si Tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Röviden szólott Salgótarján város történetéről, a városépí­tés eredményeiről, kulturá­lis életéről, majd így folytat­ta. — Jelentős állomása kép­zőművészeti életünknek 1974- Ekkor nyitotta meg először kapuit a nemzetközi művész­telep. Az elmúlt négy évben 27 alkotó vett részt a művész- telep munkájában, a megyei múzeum eddig is jelentős képzőművészeti anyaga nem­zetközi méretűvé nőtt, ez icfő alatt mintegy hetven rajz­zal és negyven olajképpel gazdagodott... Hogy ml teszi emlékezetessé e találkozást? Az, hogy bepillantást nyerhe­tünk a szocialista országok képzőművészeti életébe, a testvéri országok művészkül- tíöttei megismerkednek né­pünk, megyénk, városunk éle­tével, hagyományaival, vál­tozó valóságával, tapasztala­taikkal, gazdágodásukkal mi is gazdagodunk. Az idei művésztelep ven­dégei : Ferdinand Szypula, Janina Biala-Szypula (Len­gyelország, Katowice), Dilo Dilov (Bulgária), Feró Král, Stollmanné Rózsás Erzsé­bet, Eckerdt Sándor (Cseh­szlovákia), valamint Bálvá­nyos Huba (Budapest), Barczi Pál .(Miskolc) Szujó Zoltán (Salgótarján). Kívülük szov­jet vendég érkezését is l vár­ják a telepen. A művészek augusztus 15-ig lesznek Sal­gótarjánban, számukra gaz­dag programot állítottak ösz- sze­A mai napon Nógrád me­gye nevezetességeivel is­merkednek. A nevelő iskoláról Ülésszak BemutQtjuli a mutatványost Veretlenül nyert Magyarország Mérlegen a színházi évad Tudomány-technika Aztán jött a gyümölcsösök legnagyobb veszedelme, a jég. Nem kerülte el a debercsényi határt sem. Mégis elkövetke­zett a szüret: a jókedvtől hangos, a minden veszélyt kiálló, gazdag termést beta­karító vidám szüret. A kert gazdája a kertész, akit már barnára sütött a nap, vagy a szél szíttá arcát, (?) már nyu- godtabb, mint volt ezelőtt- Halk a hangja, de bizakodó! — Az első akadályt siker­rel vettük, megérett a gyü­mölcs, a második akadály le­győzésében is bízok... Mert ez is nagyon nehéz akadály. Szemenként leszed­ni a három létrányi magasra nőtt fák ágairól a rubintosan csillogó szép cseresznyesze­meket. Jelenleg ez a legna­gyobb akadály, hiszen híján e vidéken a munkáskéz. A gyü­mölcsös kiterjedése pedig csak itt, ezen a vöröslő lankán ket- tőszázhúsz hektár javabeli termőfa, mellette pedig a zsenge, a jövőt jelentő vesz- sző kapaszkodik már gyökere­ivel a földbe. Ápolni kell, tö­rődni az értékkel, amely j a Nándori Állami Gazdaság tu­lajdona. A gazdaság azzal a feladattal bízta meg a de­Áz európai idegenforgalom nagy „árhulláma" elérte a Balatont Molnyija—1 A Szovjetunióban pénteken pályájára bocsátották az újabb Molnyija—1 hírközlő szputnyikpt. Rendeltetése: a nagy távolságú telefon- és távíró-összeköttetés biztosítá­sa, valamint a szovjet közpon­ti televízió programjainak to­vábbítása az Orbita-hálózat- nak, a távoli északi vidékek, Szibéria, a Távol-Kelet és Közép-Ázsia pontjaira. A televíziós programokat és a sokcsatornás távoli rádió­kapcsolatokat szolgáló beren­dezésen kívül a Molnyija—1 vezérlő-mérő komplexummal, tájolórendszerrel, a pályamó­dosítást és a mesterséges hold elektromosenergia-ellátását szolgáló berendezéssel ren­delkezik. A Molnyija—1 berendezései kifogástalanul működnek. Európa idegenforgalmának első nagy „árhulláma” e hét végén elérte a Balatont. Becs­lés szerint szombaton mint­egy félmillió ember tartózko­dott a magyar tenger part­ján. A változékony időjárás el­lenére a határátkelők irányá­ból folyamatosan, karavá­nokban érkeznek a külföldi turisták gépjárművei. Az idő­járás rosszabbodását jelző meteorológiai prognózisok a hazai turistákat sem „térítet­ték” el a Balatontól; csúcs­forgalmú víkend kezdődött szombat reggel. A szállodákban már hetek óta telt ház van, a nagyobb hotelek minden helyét előre betáblázták a nyár végéig. Ä kempingek kicsinek bizonyul­tak. A Veszprém megyei Tanács idegenforgalmi hiva­tala kénytelen volt úgyneve­zett szükségkempingeket nyitni, ahol — a vadtáborozás megelőzése miatt — a legszük­ségesebb közegészségi felté­telekről gondoskodni tudnak. A déli parton viszont elszapo­rodtak a vadtáborok. A zsúfoltság Siófokon érez­hető a legszembetűnőbben, ahol szombaton nagykörúti forgalom volt szünet nélkül. A közlekedést még a gyalogátke­lőhelyeken is rendőrök irányít* ják, előfordul azonban, hogy egy-egy gépjárműkaraván egy óra alatt jut át a 15 kilomé­ter hosszúságú városon. A hajók és a négy komp szünet nélkül telt fedélzettel szállít­ja az esős időben zömében kirándulóprogramot választó vendégsereget. Mindennap gyarapodik a látványosságok száma a múzeumokban és a kiállítóhe­lyeken. Balatonföldváron a Siótour üdülőhelyi klubjában szombaton nyitották meg a ..Balaton az idegenforgalom­ban” című 3. országos fotó- pályázat kiállítását, amely július 25-ig tekinthető meg. (MTI) Carter demonstrativ látogatása Nyug at-Berlinben Jimmy Carter amerikai el­nök — NSZK-beli hivatalos lá­togatása közben, Frankfurt Am Mainból jövet — szom­baton délután 4 órás látoga­tásra Nyugat-Berlinbe érke­zett. Az Egyesült Államok el­nöke a Tempelhofi repülőtér­re — a város amerikai szek­torába — érkezett, ahol a Nyugat-Berlint megszálló há­rom nyugati hatalom katonai városparancsnokai, valamint Dietrich Stobbe kormányzó­polgármesterrel az élen veze­tő nyugat-berlini politikusok fogadták. A látogatás politikai tartal­mának legfontosabb pontja — amint azt amerikai részről hivatalosan közölték — min­denekelőtt az amerikai jelen­lét és jogok demonstrálása Nyugaí-Berlinben, illetve „a berlini térségben”, s annak hangsúlyozása, hogy Washing­ton és személy szerint Carter elnök „a nyugati világ bás­tyájának és elválaszthatatlan részének” tekinti a várost. Az Egyesült Államok „négy­hatalmi jogait” kívánják ki­fejezésre juttatni még azzal is, hogy az elnök különgépe éppen az amerikai szektor területén szállt le. A speciális jelleget — Dietrich Stobbe kormányzó-polgármester meg­fogalmazása szerint a „kü­lönleges viszonyt” Nyugat- Berlin és 'Amerika között — húzták alá azzal is, hogy egy­értelműen propagandacélok­ból kiindulva, amerikai stílu­sú, tehát „otthoni levegőjű” vitaprogramot szerveztek a kongresszusi csarnokban Car­ter számára. Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Gencher külügyminiszter részvételével Bonn a Carter-látogatást vi­szont eleve a Nyugat-Beriin és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti, „különleges viszony” újbóli igazolására kívánta felhasználni, annak ellenére, hogy ez nyilvánvaló­an ellentmond a városra vo­natkozó, 1971-ben aláírt négy­oldalú egyezménynek, amely félreérthetetlenül kimondja, hogy Nyugat-Beriin nem ré­sze az NSZK-nak és nem kor­mányozható általa. A bonni politikai vezetés ennek meg­felelően elégedetten fogadta —, s ennek Nyugat-Beriinben is hangot adtak —, hogy Car­ter elnök szerint „senkinek sincs semmiféle joga kifogá­solni” Schmidt kancellár je­lenlétét nyugat-berlini láto­gatásán. Schmidt kancellár program­ját szinte az utolsó pillanat­ban ki is bővítették, s a bon­ni politikus a korábbi ter­vektől eltérően a „Carter-me- net” egész nyugat-berlini tartama alatt szerepet kapott. A Die Wahrheit, a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt napilapja, első oldalon közölt kérdések sorával fordult az Egyesült Államok elnökéhez, nyugat-berlini tartózkodása alkalmából. Hangsúlyozza, hogy a nyugat-berlini dolgo­zóknak fontosabb problémá­ik vannak, mint amelyeket a bulvársajtó előszeretettel em- leget. „Mit tesz konkrétan Carter az emberiség legfon­tosabb kérdésének megoldá­sáért, a leszerelésért? Mikor mond le végérvényesen a ne­utronfegyver gyártásáról? Miért emelte az 1979. évi ka­tonai költségvetést máris 9,9 százalékkal, 128,4 milliárd dollárra? Mi az álláspontja a Szovjetuniónak a SALT—II. tárgyalásokon előterjesztett javaslatairól?” — kérdezi a nyugat-berlini kommunisták lápja. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom