Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

BÉNYI LÁSZLÓ FESTMÉNYEI .Wényi László festményeiből nyílt kiállítás a Csók Galériá­ban. Budapesten. Képeink a kiállításon készültek: Sárga ház Tengerparton Sárgavirágos csendélet (Hauer Lajos felvételei) fl/laí tó ve ajánlatunk 21.45: A bűn nyomában I. A négyrészes sorozat alcíme: Tudomány a bűnüldözés szolgála­tában. A film különféle módsze­rek bemutatásával dokumentum­film ugyan, de a játékfilmes meg­jelenítés eszközeivel is közelebb hozza a nézőt a kriminológia megértéséhez, a kriminalisztika történetéhez. Az első rész címe. „A tettes névjegye!”. A bűn el­követője a tett színhelyén gyak­ran otthagyja névjegyét, azaz sen­ki máséhoz nem hasonlítható ujj­lenyomatát. Az ujjlenyomatok vizsgálatával a daktiloszkópia foglalkozik; az első adás ennek történeti áttekintését adja. Ki hin­né például, hogy az ujjlenyomat­vétel írói lelemény?! Mark Twain hőse Puddingfejü Wilson alkal­mazza először, a gyilkos azonosí­tásában. Az ujjlenyomatvételt a Scotland Yard vezette be 1895- ben és közvetlenül utána a buda­pesti rendőrség. A műsorsorozat további részei­ben a biológiai kutatásokkal és az igazságügyi antropológiával is­merkedhetnek, „Tetemrehívás” címmel. ,A néma tanú” című rész a gázolások úgynevezett mik- ronyomainak kivizsgálásába avat be, végül a „Méregkeverők” cí­mű rész a mérgezéses bűnügyek felderítésének titkaiba . Nyitott iskola — társadalmi nevelés A BALASSAGYARMATI kisegítő iskola csak néhány szocialista brigáddal tudott kapcsolatot teremteni, ám ez a néhány kis közösség igazán szívügyének tekinti a kapcso­lat tartalmi oldalát. Olyan igaz barátokra leltünk ben­nük, akik nemcsak ünnepein­ken vannak velünk együtt, hanem kisebb és nagyobb gondjaink megoldásában is készségesen segítségünkre si­etnek. Első szerződésünket a helyi kerámiagyár József Attila Szocialista Brigádjával kötöt­tük. ök évekig fizették egyik veszélyeztetett gyermekünk napközisdíját és egyik tag­juk ugyanennek a kislánynak a társadalmi pártfogója. Szo­kásos évi tanulmányi kirán­dulásainkon néhány nehéz szociális helyzetű tanulónk helyett többször befizették a hozzájárulást, hogy ők is részt vehessenek a kirándulásokon. Egy-két brigádtag is el-eljött velünk, mindig segítettek a gyermekek felügyeletében. Ha az iskolában látogatták meg a gyerekeket, sosem jöttek nagy csomag, játék, cukorka nélkül. Néhány végzős nyolcadiko­sunk elhelyezését is segítették a gyárukban. Szakembereik készítették el az audiovizuális kísérlethez nélkülözhetetlen adaptereket, több alkalommal kisebb villanyszerelési mun­kákat végeztek, bojlert kötöt­tek be, megjavították hibás magnónkat, lemezjátszónkat, egy-két készüléket átalakítot­tak. Az Ipolyvidéki Erdőgazda­ság Szondy György Szocialis­ta Brigádjának képviselői szinte minden nagyobb úttö­rő-összejövetelünk kedves ven­dégei. Üttöröavatáskor avató­szülőként, gyermeknapon ját­szótársként állnak gyermeke­ink mellé. Gondoskodásuk meglepetéseket is — sok szép játékot, mesekönyvet, édességet, színes ceruzákat — tartogat a kisdobosok és úttö­rők számára. A hétköznapo­kon sem feledkeznek meg ró­lunk, rendszeresen többfajta faanyagot hoznak a gyakorla­ti foglalkozások óráinak nyersanyagához, amikből gyermekeink szebbnél-szebb faliképeket, intarziákat, lomb- fűrészmunkákat készítenek az iskola díszítésére és ajándé­kozásra is. A 27. számú Sütőipari Vál­lalat Nógrádi Sándor és Mik­száth Kálmán Szocialista Bri­gádjai is szerződést kötött csa­patunkkal és tetemes részt vállaltak a nevelő-oktató munka segítésében. Iskolánk izzólámpás világítása nem biztosította a kellő fényerőt a tantermekben. A Mikszáth Kálmán brigád tagjai a vál­lalatuknál selejtezett fénycső­armatúrákat felújították és be is szerelték tantermeinkbe és foglalkoztatótermeinkbe, az­óta megfelelőbb világítás mellett dolgozhatunk. Vízve­zetékünk karbantartó mun­káiból is sokat ők végeztek el. A Nógrádi Sándor Szocia­lista Brigád a kemencék mel­lett dolgozik, ezért ők azt vál­lalták, hogy készítményeikből néhány alkalommal megven­dégelik az egész gyermekse­reget. Brigádpénztárukból két­szer is nagyobb összeget aján­lottak fel, amiből tanszereket, úttörőingeket és -nyakkendő­ket, valamint jutalomkönyve­ket, tornadresszeket vásárol­tunk tanulóink számára. Képviselőik úttörő-összejövete­leinken beszélgetnek, együtt játszanak gyermekeinkkel. Náluk is jó munkahelyet ta­láltak volt növendékeink. A balassagyarmati finom­kötöttárugyár 4. számú KISZ- alapszervezete is patronálja úttörőcsapatunkat. Az ő se­gítségükkel készültek el új függönyeink a folyosókra. Kö­tényeket, kis kendőket szab- tak-varrtak a napköziseknek a terítéshez, asztalainkra új té­rítőkét varrtak. A Télapó put­tonyában vagy a csapat kará­csonyfája alatt ott lapul az ő ajándékuk is. Az Országos Vetőmag és Szaporítási Felügyelőség egyik brigádja is nagyobb összeg­gel támogatta iskolánkat, mer lyet jutalmazásokra fordítot­tunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a balassagyarmati kábelgyár Március 21-e Szocialista Bri­gádjával is. Tantermeinkbe, folyosóinkra falipolcállványo- kat, virágtartókat készítettek és szereltek fel. Kopár udva­runkat valódi játszótérré va­rázsolták. Mászókákat készí­tettek, lengőhintát, mérleghin­tát állítottak be, kábeldobokat alakítottak át ülőkékké és asztallá. A játékokat szép szí­nesre festették. KlSZ-alap- szervezetük a gyermeknapon tv-készüléket adományozott gyermekeinknek, amit azon­nal be is szereltek. Brigádve­zetőjük a Szovjetunióban tett utazásáról tartott diaképekkel illusztrált útibeszámolót, mit nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is igazán élvez­tek. TANULÓK és tanárok ez­úton mondunk köszönetét ál­dozatos munkájukért mind- annyiuknak. Hálánkat fogad­ják olyan szeretettel, mint ahogyan ők gyermekeink ne­velésében, oktatásában segít­ségünkre siettek. Kívánjuk, hogy munkájukban további eredményeket, sikereket érje­nek el és kapcsolataink to­vábbra is mindannyiunk szá­mára gyümölcsözőek marad­janak. Kiss Istvánné FI LM JEGYZET HYPPOLIT, A LAKÁJ A házimoziban újabban Kabos-filmek peregnek. Meg" nézhettük újra — ki tudja, hányadszor — az immár örök­zöldnek tekinthető Hyppolit, a lakájt. Székely István alko­tását. Itt mindjárt álljunk is meg egy pillanatra. Többen így differenciálnak a felszabadulás előtt és után készített mű­vek között: régen filmgyártás folyt Magyarországon, 1945. után pedig filmművészetet teremtettek (ami nem azt je­lenti, hogy az elődök csupán érdektelen bóvlival rukkoltak elő, s ma minden alkotás rangos produktum.) A tétel amúgy igaz. Ha valaki tallózik sovány örökségünkben, na­gyítóval is nehezen fedezhet fel évtizedek múltán is időt­álló értékeket, viszont a Valahol Európában, Talpalatnyi föld, Körhinta, Szegénylegények, Hideg napok, s a többi klasszismunka vonulata egyértelmű minőségi robbanásról beszél. Mindezt azért bocsátottam előre, mert a Hyppolit, ja lakáj című filmről nagyon jó a véleményem. Kivétel erő­síti a szabályt: ez a mű túlélte korát, toronymagasan kie­melkedik a harmincas években készített filmek áradatából és friss tanulságokat kínál 1978 mozinézőjének (meg kritiku­sának) is. A mesét fölösleges felidézni: több korosztály képviselői úgyszólván betéve ismerik a fordulatokat és a kiszólásokat („ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit”; „hagymát eszem hagymával” stb.) A Hyppolitról nem kritikát kell írni — egyébként roppant kíváncsi lennék hogyan vélekedtek róla az ítészek annakidején —, hanem hatásának „titkait” meg­fogalmazni. Az első „titkot” úgy hívják, hogy Kabos Gyula. Próbá­lom elképzelni a Hyppolitot más színésszel — magyarral, vagy külföldivel —: nem megy a dolog. Kissé kategorikus a megállapítás, tudom, mégis leírom: ezt a szerepet így más nem tudta volna eljátszani! Andrej Rubljovot — Tar- kovszkij kongeniális alkotásában — Szolonyicin keltette életre. Azt hiszem, Szmoktunovszkij is ideális Rubljov lett volna. A Válás olasz módra — ugyancsak mostanában fel­újított olasz film — főszerepében Marcello Mastroianni re­mekel. Ugo Tognazzi, Nino Manfredi sem adná alább hasonló esetben. A Szerelem című Makk-drámában a Törő­csik—Darvas Lili—Darvas Iván hármas kiváló, de másféle szereposztás sem „ölte volna meg” a filmet (mondjuk: La- tinovits—Ruttkay—Makay Margit). Mindez persze feltéte­lezés, ha úgy tetszik, játék. A lényeg az, hogy Kabos Gyula ezúttal —, de fogalmazzuk inkább így: ezúttal is — felejthetetlen. Utánozhatatlan. Mi teszi felejthetetlenné és utánozhatatlanná? Nem az, hogy szóvicceket görget, s minden hálás poén neki jut a filmben. Inkább azért figyelünk rá, mert a típus — a kispolgár — viselkedését és mentalitását remekül megfor­málja. Riadt és fölényes. Félénk és hangos. Kisstílű és okos. Testtartásában, szemhunyorításaiban, mozgásában, monda­taiban jellegzetes magatartás sztereotípiái sűrűsödnek. Ka­bos humora összetett. A szavak mélyén filoáfefia lappang. A jópofáskodás keserűséget takar. A viccelődés hátterében felsejlenek egy látszatnak élő világ kontúrjai. Kabos láza­dása : látszatlázadás. Győzelem, mely felér egy vereséggel. Ilyen a kispolgár, aki azt hiszi, hogy maga irányítja sorsát. Holott csak asszisztál az életben: valójában az ilyen-olyan- amolyan „elvárások” kormányozzák. A főnök, a feleség, a morál parancsai. A másik titok: a Hyppolitban pergő a cselekmény, ügyesek a dramaturgiai csavarások, s az sem zavar ben­nünket, hogy voltaképpen minden fordulatot előre sejthe­tünk. A rövid röppályát leíró mese helyszínei — hamisí­tatlanul hazaiak. Ami ma alapkövetelmény, régen erény­nek számított. Joggal írhatta a filmtörténész: „A film.... nemcsak magyarul beszélt, hanem itthon is játszódott. Ez valóságos szenzációként hatott. Óbuda, kiskocsma, kártyáz* gató boltosok, és fuvarosok: ismerős világ. Nem Hollywood, nem Párizs: Óbuda. S, ahogy ezek a kártyázgató kispolgá­rok beszélnek: az pesti beszéd, az pesti humor. Egyszeriben beszabadult tehát a mozikba a pesti levegő”. Végül, de nem utolsósorban: a probléma, melyet a film szelíd „ejnye, ejnye” fejcsóválásokkal körüljár egy kicsit időtlennek mondható. Mindig lesznek úrhatnám pol­gárok. A családi konfliktusok felszámolhatatlanok. A bot­csinálta lázadók sem vesznek ki soha. A Hyppolit — noha sok szállal kötődik az elsüllyedt múlthoz — általános em­beri gyarlóságokról beszél. S, aki mindezekkel az erényekkel nem törődik, s kizá­rólag kikapcsolódni akar — megteheti. Önfeledten kacaghat a humoros szituációkon, derülhet Kabos és a többiek ko- médiázásán. Ez sem kis dolog. A Hyppolit, a lakáj — élő film. Bizonyos, hogy még jó néhányszor fel fogják újítani. Nem vagyok jós, de hiszem, hogy mindig lesz közönsége. —s —f Töth Béla LEGENDÁK Á LÓRÓL 28. — Ha ebben is olyan nagy katona vagy, asszonyos ember létedre, akkor küldjed érte a poroszlóidat! — Mondd meg, hogy közöd van hozzá! Akkor békében ha­gyom — feleselt velem Szepi — Ha még nincs kozom, majd lesz. Asszonytalan va­gyok! Nem gondoltam én azt ko­molyan, inkább az asszony, meg Szepi védelmére mond­tam. Az asszony ugye, töré­keny portéka, mint a másodfű csikó. Nem lehet ráugrani, de­rekát törni, kedvét venni. Szepi meg nős. Mikor lélgő- zös éjszakákon törte a csihori az asszonyi nép után, hát me­sélt ... A feleségérül. Krak­kóban élt Szepi apjáékkal. De valami kikapi asszonyság le­het, Szepi szavai után, szép, mint a csillagos éjszaka cstü-. zes, akár a szultánkanca. Aki szereti őt, de szeretni tud egy­azon időben két másikat is. Ajánltam neki, mért nem őrzi akkor otthon. Csak intett, hogy bíz az teljesen hasztalan. Megesett, hogy szép szerel­mes éjszakákon, ifjonti házas korukban háromszor is nyereg alá vette, mire megvirradt, s közben míg illatosítani magát a függönyök mögötti parkocs­kában félrehúzódzkodott, ott meg már egy délceg svadron- kornétás pászítgatta rá a nyer­get. De közben vele, ki prejét gyűjtendő hentergett a farkas­bőrös ágyon, vidáman társal­kodóit. S ez így ment hétről hétre, mire Szepi egy korty ital irányában a függöny mö­gé lépett, hát úgy találta őket. Mondtam neki, álmodtad te azt. Hát ezt az állat sem leszi meg! De ezt magamban gyorsan viszavontam. Mert olyan húsz*. éves korom formán, mást is láttam. Már tiszta méneseink voltak a gvárdián birodalmában, a leghíresebb, ahogy a mohame­dánok szorultak kifelé, a török ménes volt. De abban sa'ningi- rai, ahmidáni, csillali, cselebi tisztán. Messzibb tőlünk keve­rék, spanyol, olasz ménesek is összetömörültek, főleg elgaz- dátlanult katonalovakból. A töröknek én voltam a minden­tudója. Ismertem név szerint azt a kétszáz kancát, még at­tól az isztambuli lókupectől, aki eladta őket a papoknak. Az jobban tudta az egyes ió felmenő családfáját, mint a sajátját. Elég az hozzá, volt az akkori ménesemben egy híres monyas, bizonyos Adjaz neve­zetű. Olyan tízéves csődör le­hetett, de mását szépségben, nem lehetett annak találni még egyet a világban. Gyer­mekded vidámságú, szép tes­tű, jó lépő, jó termetű, nye­reg alá teremtődött, finom nyakhajlatú, nagyeszű, maga­tudó ló volt. S a kancák hoz- záillőek. Rigószőrű volt mind, fújtató orrlukú, fülelő, érzé­keny, akár egy sereg jóvérű menyecske együtt. No az Adjaz mellett szolgált még a török lómenyecsKék körül három másik monyas. Nem alábbvalóak az Adjaznál, a Topcsi, a Csirág, a Kádi. Ezek is pokolszőrűek ptírs/.e, akár a menyecskék. Tették is a magukét olyan becsülettel, abban kivetnivalót nem talált volna magának a gvárdiánnak az igazlátója sem. Hanem egy­szer veszem észre, hogy Ad­jaz, így március végi 'ópárzá­sok idején, csak -szokatlan vagdalódzással labdáz ám a fejével, mintha vihart várna. Nem volt nyihogós ló. A jó ló keveset szól. Ez föl-fölnyerít a magos égre, de olyan veszedel­mesen, hogy a fogát is össze­vicsorította hozzá. Kezes volt rettentő, névre kijött a csorda közül, kérdem tőle, mi baja7 De ő csak szitált a tejével, nyerít, kapar, a habot dúrja két pofazacskójából, mintha most szállt volna le éppen a negyedik kancáról. Pedig a napokban tán nem is láttam ágaskodni. Tapogatom, nézem körül, talán valami betegségbe esett. Lába ficamodott, csípeje rándult, monya hibbant az erőlködéstől, de semmi külcsi- ni baja, azon egy karistolás nincsen. Az este még nem vettem észre rajta semmi hibát. Lé­hát a jó csődör, vagy sántul, vagy vakul, megmondták már a régi öregek. Na, így tana- kodok én az Adjazzal, de nem sokáig, mert kapja magát, megindul napszállatnak. Ke- vermesi gyöpösön éltünk épp akkoriban, de megy az én török monyasom olyan sebe« sietséggel. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom