Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Nógrád megyeri lálogaíás Hatékonyabb közművelődési tevékenység r A NÖGRÁDMEGYERI művelődési ház vendégkönyvét lapozgatva megjegyzem: — Az utóbbi időben csökkent a nagytermi rendezvények száma. Ugyanakkor... — Növeltük a kisebb, kevesebb embert érintő klubjellegű úgynevezett kamaraműsorainkat — fejezte be a gondolatot Horváth József, a művelődési ház fiatal igazgatója. Magyarázatként hozzátette: — Egy nagytermi rendezvényen, mondjuk egy Illés-esten megtelik a nézőtér, s a fiatalok jól szórakoznak. Viszont nem biztos, hogy a község valamennyi rétegét érdekli az ilyen jellegű műsor. A másik, hogy a szórakozáson kívül keveset ad egy-egy könnyűzenei koncert , — Színházi előadások? — Egyedül a Népszínház jöhet számításba. Egy-két bóvli társulattal befürödtem. Őket nem fogadom. Az elmúlt évadra nem sikerült a Népszínház műsorát lekötni — remélem 'a jövő évadra egy-két előadást nálunk is bemutatnak. Nógrádmegyerben egyre népszerűbb a családias hangulatú, gondolatokat ébresztő, személyiséget formáló, tartalmas, színvonalas kamaraműsor. Benkő Péter irodalmi estje után úgy keltek fel a székről az emberek, hogy a szórakozás mellett valami nemes emberit is kaptak. Hasonló volt a vélemény a közigazgatásilag Nógrádmegyerhez tartozó ma- gyargéci klubkönyvtárban megtartott Bitskei Tibor irodalmi estről. A közművelődés különböző tevékenységi formái akkor válnak személyiségformáló tényezővé, ha minél többet találkozunk vele, minél többet műveljük. Ezt vallják Nógrádmegyerben is. — Egyre több ember és egyre gyakrabban jön be a művelődési házba, hogy kedvtelésének hódoljon, szabad idejét önműveléssel, tartalmas szórakozással töltse — magvarázta jogos büszkeséggel Horváth József. A TÁNCCSOPORT Gordos Mária vezetésével szép sikereket ért el. Rendszeres szereplői a községi ünnepeknek. A népi hímzések készítése mellett a néphagyományokat is összegyűjti a hímzőszakkör Pethőné Méray Júlia irányításával. A fotóklub tagjai a fényképezés technikájával, mesterségével ismerkednek. A jelen eseményeit megörökítik az elkövetkező nemzedék számára. A képzőművész-szakkör célja: a fiatalok látáskultúrájának a fejlesztése, az önkifejezés lehetőségének a biztosítása. — A fiatalok kérték a filmklub megalakítását. Május elejétől a klub keretében rendszeresen levetítünk egy- egy filmet, amit megbeszélünk. Szeretném megjegyezni, hogy a vastömegcikk-szövet- kezetben a Cséplő Gyuri című filmről ankétot rendeztünk. — Milyen a kapcsolat a művelődési ház és a KlSZ-szer- vezet között? — Sohasem vitatjuk, hogy ez a KISZ, ez meg a művelődési ház feladata, rendezvénye. Segítjük és támogatjuk egymás jó elképzeléseinek a megvalósítását, a rendezvények sikerét. Függetlenül attól, hogy az ifjúsági szervezetnek éppúgy mint nekünk, megvan a sajátos feladata, a fiatalok közművelődési programjának megvalósításán közösen, együtt dolgozunk. A télen több közös vetélkedőt, előadást rendeztünk a KISZ- szel és az úttörőcsapattal. — Ezek szerint az úttörő- csapattal is jó munkakapcsolatot alakítottak ki? — Igen! Többrétű a kapcsolatunk az, iskolával, az úttörőcsapattal. Sok nevelő bekapcsolódik a művelődési ház munkájába. Többen közülük rendszeres aktívák. Kiállítást rendeztünk az iskolában, ők viszont úttörő-foglalkozásokat, szakköri összejöveteleket tartottak nálunk. Munkatervünket az úttörőcsapat munkatervével egyeztettük. Több gyermekcsoport működik a művelődési házban. Az öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök, klubok működése, a különböző műsoros estek szervezése mellett jelentős szerepet kap a művelődési ház programjában az ismeretterjesztő előadások szervezése. Dr. Kuncsik Katalin a környezetvédelemről, a XI. VIT-jegyében Valkár Béla Kubáról, Végh Gáborné, a NOSZF 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunióról, Kaszás János nyug. alezredes a magyarországi partizánharcok, ról tartott előadást a községben. És lehetne tovább sorolni a különböző témájú ismeretterjesztő előadásokat, amelyeket a művelődési ház szervezett. NÓGRÁDMEGYERBEN egyre inkább felismerik a felelősségteljes feladatot — és munkájukat ennek a szellemében végzik — amelyet a közművelődésnek az emberek személyiségfejlesztésében, gondolkodásmódjuk alakításában, életvitelük formálásában be kell töltenie. sz. f. Teljesítették megbízatásaikat Az 1977—78. politikai képzési év tartalmi tapasztalatait Szécsényben a közelmúltban megtartott járási propagandistatanácskozáson összegezték. Megállapították, hogy a politikai képzés céljainak sikeres megvalósítása elsősorban a propagandisták felkészültségén múlott. Az elmúlt politikai képzési évben 51 KISZ-propagandista — pártmegbízatásként — 1541 KISZ-korú fiatal politikai képzését vállalta. A járási KISZ-küldöttgyűlésen is több felszólaló mondta el, hogy az alapszervezetek politikai képzési körei milyen eredményesen tudták segíteni az akcióprogramokban megjelölt feladatok megvalósítását. Erre utalt Holecz Ferenc, a KISZ járási bizottságának nevelési felelőse is a propagandisták járási tanácskozásán. Elismeréssel szólt arról a nevelő tevékenységről, amelyet a propagandisták végeznek a KISZ-tagok és a szervezeten kívüli fiatalok világnézetének formálásáért, a párt politikájának megismertetéséért. A KISZ-propagandisták nagy része több éve végzi ezt a megtisztelő munkát, energiát, időt nem kímélve a felkészülésre és a foglalkozások megtartására. Mint a KIÍ3Z járási bizottságának nevelési felelőse elmondta: a propagandisták munkája nem csupán arra korlátozódik, hogy megtartsák a foglalkozásokat, levezessék a vitákat. Munkájuk májustól a következő év májusáig tart. Részt vesznek Salgóbányán az éves felkészítésen és ezután a politikai képzési év megtervezésében. A legtöbbjük a korábbi KISZ-es tapasztalataikat felhasználva, bekapcsolódik a körök szervezésébe és a folyamatos működtetés feltételeinek megteremtéséhez adnak jó tanácsokat. Ismerve a' körök összetételét, segítik a politikai képzési körök tevékenységéhez kapcsolódó vállalások előkészítését is. A propagandisták Hetente háromszor tartanak ti üzemének házi könyvtáráb között válogathat. A három körében. A képen Jusztin a könyvek között válogat ügyeletet a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarma- an. A kétszáztizenöt könyvtá-ri tag ezernyolcszáz kötet éve működő könyvtárnak nagy sikere van a dolgozók József né, Mikié Györgyi, Robb Zsuzsa és Mohai Anikó részt vesznek az alapszervezetek taggyűlésein, és ha szükséges, a helyi propaganda összehangolásában is segítenek. A KISZ járási nevelési felelőse elismeréssel szólt arról, hogy a KISZ-propagandisták egy része már tudatosan alkalmazza a foglalkozások során a képzést segítő technikai eszközöket, jól hasznosítja a felkészítéseken és a módszertani továbbképzéseken látottakat, hallottakat. A szécsényi járás KISZ- propagandistái közül a politikai képzési év feladatainak eredményes végrehajtásáért kitüntették a legeredményesebb munkát végzőket. A KISZ-propagandisták bronzjelvényét kapták: Szabó László litkei, László Sándor nagylóci, Matuszka Ibolya varsányi. Juhász Márton szal- matercsi, Márton Valéria pös- ténypusztai, Barna András ipolytarnóci, Dombóvári József, Valkár Béláné, Borbás László szécsényi propagandisták. Ezüstjelvénnyel azokat öntették ki, akik több éven át folyamatosan dolgoznak a képzési körökben: Kiss Béla rimóci, Liszkóczi László egy- házasgergei propagandisták. A szécsényi járás KISZ- propagandistái között többen vannak olyanok, akik több mint tíz év óta végzik a fiatalok politikai nevelését, vállalnak részt a KISZ tudatformáló tevékenységéből. A KISZ-propagandisták arany jelvényével tüntették ki Bo- gárdi Lászlót. Az eddigi legmagasabb kitüntetést a kiváló KISZ-propagandisták plakettjét Homoki Lajos kapta. A járási politikai képzési bizottság értékelte a politikai képzési körök tevékenységét, és javaslatot adott a KISZ járási bizottságának a „kiváló politikai képzési kör” cím odaítélésére. Elmúlt évi tevékenysége alapján a nagylóci, szécsényfelfalui, szalma- tercsi, Litke községi, nógrád- megyeri, varsányi, ipolytarnóci KISZ politikai képzési körök érték el ezt a címet A szécsényi körök közül a Nógrádi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola II. osztálya és az Ipoly Bútorgyár körei viselhetik egy évig a megtisztelő címet. Rácz András Eredmények és távlatok a munkásművelődésb A megyei pártbizottság az elmúlt év végén határozta meg a munkásművelődés fejlesztésének további feladatait. A járási, városi, nagyüzemi bizottságok első féléves tevékenységük kiemelt feladataként dolgozták fel a megyei párt- bizottság. állásfoglalását és határozták meg a végrehajtás helyi teendőit. A testületi ülések legfontosabb politikai tapasztalata annak a gondolatnak a felismerése és hangsúlyozása volt, hogy a munkásművelődés fejlesztése komplex tevékenységet igénylő hosszú távú program. Megvalósulása összefügg politika és gazdasági fejlődésünk ütemével, az élet- és munkakörülmények alakulásával, a nevelő munka hatékonyságával, s nem különíthető el más társadalompolitikai feladatoktól. A munkásművelődés céljai, feladatai közvetlenül a párt általános politikájából, osztálymeghatározottságából fakadnak. A munkások általános műveltsége, szakmai, és politikai képzettsége, felkészültsége jelentős tényező a politikai hatalom, a vezető szerep gyakorlásában, a szocialista demokrácia tartalmi követelményeinek megvalósításában. A fejlett szocialista társadalom építésének programja a gondolkodás, a magatartás, az életmód közösségi vonásainak, pozitív tendenciáinak erősítését igényli. E változásban ugyancsak a munkásosztály szemlélete, értékrendje a meghatározó, minden más réteg magatartását befolyásoló tényező; A munkásság azonban nem homogén «társadalmi osztály. Tagjai különböznek — egyebek közt — származásban, iskolai végzettségben, szakismeretben, politikai aktivitásban, életmódban. A munkássá válás folyamat, melyet sok segítséggel, a felhalmozott történelmi tapasztalat és ismeret elsajátításával kell végigjárni. A szocializmus emberközpontú társadalom. A művelődés eszköz a tudatos cselekvés szolgálatában, az egyes ember, a személyiség képességeinek kibontakoztatásában, belső harmóniájának megteremtésében, a szabadság — mint végső cél — kiteljesedésében. A munkásművelődés tartalmának, rendszerének, formáinak is ezt a perspektívát kell szolgálnia. Ezek az összefüggések kaptak hangot —, ha nem is egyforma hangsúllyal és megközelítésben — a testületek vitáiban, állásfoglalásaiban. Általános volt az egyetértés abban, hogy a művelődéspolitikai határozatok megjelenését, s főként a XI. kongresz- szust követő időszakban jelentős szemléletváltozás történt a művelődés szerepének, a műveltség funkciójának, társadalmi rangjának, a munkásművelődés politikai indítékainak értelmezése terén. Széles körben tudatosodott és vált elfogadottá, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a termékszerkezet korszerűsítésében elért eredmények, a teljesített százalékok hátterében növekvő szaktudást, politikai tájékozottságot, kezdeményezőkészséget feltételezhetünk. A minőség, hatékonyság kategóriák nemcsak a termelési eredményeket, hanem egyre inkább, a, gondolkodásmódot is kísérik, jellemzik. Elkezdődött az a folyamat, amely a műveltséget belső szükségletként tételezi, s a tudás megszerzésére, gyarapítására irányuló törekvések mozgalommá szélesednek. A' szemléletformálás folyamata azonban —, mint a tapasztalatok mutatják — nem fejeződött be. Gyakran találkozni a munkásművelődést kampányfeladatnak tekintő, egy-egy akcióval, rendezvénnyel, esetenkénti anyagi támogatással elintézett- nek vélt felfogással. A művelt, tájékozott, olvasott munkás nem kap elég figyelmet, elismerést. Fel-felbukkannak olyan nézetek az üzemekben, melyek arra utalnak, hogy a munka és művelődés folyamata mereven széíválasztódik már a gondolkodásban is. Erőteljes és képzéscentrikus mennyiségi szemlélet, a művelődés mozgalmi jellegét gyakorta háttérbe szorítja re- szorfeladatként, hivatalos kötelességként való felfogása. A testületek megállapították, hogy a munkásművelődés alapját a továbbiakban is a párthatározatok, az állami, tömegszervezeti döntések, intézkedések jelentik. A legfontosabb teendő most már —, mint a szocialista építőmunka más területein is — a dokumentumokban megfogalmazott feladatok következetes végrehajtása, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Sok példa igazolja ugyanis, hogy az általános, elvi egyetértést nem követi — a helyi sajátosságok, körülmények által motivált — konkrét cselekvés. Nem valósul meg folyamatos nevelő munka, a mindennapos, szisz- tematikus közművelődési tevékenység még nem vált elismert gyakorlattá. Lassú ütemben fejlődnek a munkásművelődés személyi feltételei. Továbbra is kevés az üzemi népművelő. A személyzeti osztályok munkájában nem kap elég hangsúlyt a közművelődés. Hiányosak a gazdasági és mozgalmi vezetők, tisztségviselők művelődéspolitikai ismeretei, s nincs is határozott igény, törekvés pótlásukra. Szűk körű a munkásművelődés aktívahálózata, s — a néhány helyi TIT-alapszervezet aktív tevékenysége ellenére — a köz- művelődésben jórészt kihasználatlan a műszaki és közgazdász-értelmiség felkészültsége, alkotó készsége. A vállalati művelődési bizottságok egyelőre az alakulás, az útkeresés stádiumában vannak. Több — főleg újonnan telepített — üzemben gondot okoz az alapellátás (klub, könyvtár) biztosítása is. A nagyvállalati rendszerben működő üzemekben —, s a járásokban zömmel ilyenek vannak — nehézkes az anyagi és szellemi erők mozgósítása, koncentrálása. E jelenségek indokolják, hogy a feladattervekhez képest még erőteljesebb hangsúlyt érdemel a munkásművelődés feltételeinek helyi erőből, saját kezdeményezésből való fejlesztése. Széles körű, gazdag vita bontakozott ki a testületi üléseken a szocialista brigád- mozgalom szerepéről, lehetőségeiről a munka-művelődés- közösség kapcsolatrendszerében. Egybehangzóan fogalmazódott meg, hogy az eredendően termelési célzatú közösségek egyszersmind a munkásművelődés leghatékonyabb műhelyei is. Egyre erőteljesebb kritika kíséri a — főleg a középszintű vezetők részéről megnyilvánuló — merev, rosszul értelmezett termeléscentrikus szemléletet, a sablonos vállalás és a formális teljesítés gyakorlatát. A szocialista brigád nem mint munkaerőbázis, hanem egyre inkább, mint ember- és közösségformáló politikai szervezet tudatosul. Csökken a kultúra járulékos elemként, a „szocialista módon tanulni, élni” követelmény üres jelszóként való felfogás hatóköre. Feltűnt azonban, hogy az egyéni kulturális vállalások lehetőségei, az önképzés formái kevéssé ismertek még a tisztségviselők körében is. Sok a bizonytalanság a minősítésekben, kialakulatlan a kulturális aktivitás értékrendje. Esetenként találkozni szélsőséges megnyilvánulásokkal is: a brigádmozgalom nevelő erejének túlbecsülésével, illetve társadalmi szerepének, jelentőségének megkérdőjelezésével. A tartalmi feladatok sorából — helyesen — a permanens művelődés alapját képező olvasási kultúra fejlesztése kapott nagy figyelmet. Ebben — egyebek közt — a szépirodalom sokoldalú — életismeretet, kifejezőkészséget gazdagító, gondolkodást fejlesztő — nevelő hatásának az elismerése nyilvánul meg a politikai irányító szervek részéről. A politikailag elkötelezett, szocialista eszmeiségű alkotások terjesztése, népszerűsítése —, s ezzel támogatása — egyike a kiemelt művészetpolitikai feladatoknak. A lehetségesnél kevesebb szerepet szánnak viszont a feladattervek a munkáskultúra hagyományosan gazdag ágazatának: az öntevékeny művészeti mozgalomnak. Tapasztalataink szerint nem tudatosodott még eléggé, hogy milyen küldetése lehet ma a munkások körében e hagyományos formájú tevékenységnek, a művészeti értékteremtés hogyan kapcsolódhat az életforma megújításának folyamatához. A szabad idő és a kulturált szórakozás, aktív pihenés kapcsolata sokoldalú megközelítésben szerepel a feladatterv- vekben. Általánosítható tennivalóként a színvonalas vendéglátás, az igényesebb szórakoztatás, az esztétikus környezet követelménye fogalmazódott meg a munkáslakta településeken, kerületekben, idegenforgalmi központokban. Kevés szó esett viszont a régebbi mozgalmi hagyományok (például munkás-természetjáró mozgalom) felelevenítésének lehetőségéiről és az újabb formákról (klub-, hobbimozgalom stb). A járási, városi, nagyüzemi pártbizottságok határozatai elsősorban a hatáskörükben levő pártszervek és szervezetek számára szabták meg az irányító, ellenőrző munka feladatait. A művelődés pártirányításában is a tervszerűség és a tudatosság fejlesztése az alapkövetelmény, a munkásművelődés feladatainak végrehajtásában a továbbiakban is a párt helyi, üzemi szerveinek, a kommunistáknak lesz kezdeményező, ösztönző, mozgósító szerepük. A járási, nagyüzemi pártbizottságok ajánlások formájában megfogalmazták a tömegszervezetek feladatait is a munkások, üzemi fiatalok nevelésében, művelődésében. A járási, városi feladattervek jól tükrözik a megyei pártbizottság 1977. október 27-i határozatának szellemét, összhangban vannak a megelőző társadalompolitikai és művelődéspolitikai határozatok célkitűzéseivel és megfelelően érvényesítik a helyi sajátoságokat a munkásművelődés konkrét teendőinek kimunkálásában. A testületi viták tapasztalataival, megállapításaival kiegészített munkaprogramok alapján jól szervezhető a munkásművelődés helyi feladatainak végrehajtása. Csongrády Béla MSZMP Nógrád megyei Bizottság propaganda- és műv. oszt. helyettes vezetője NÓGRÁD — 1978. június 25., vasárnap 9
