Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

Mivel takarékoskodjunk? Serény munka folyik a pásztói termelőszövetkezet kertészetében. Szedik a paradicsomot, paprikát, uborkát, káposztát, a fólia alatt termesztett zöldségféléket, melyek zöme a me­gyeszékhely piacára, valamint a ZÖLDÉRT fel vevőhelyérc és a pásztói ÁFÉSZ üzleteibe kerül. A fóliasátorban sárgadinnyét és ubor kát palántáznak, a szabadföldön pedig a zel­ler, kelkáposzta, s a bébitápszernek való sütőtök gondozását végzik. Képünkön: Koczka Paine, Horváth Imréné és munkatársaik a fóliasátorban termesztett paradicsom növény­ápolási munkáit látják cl — kulcsár-fotó — Aratásról a pártlaggyűléten ÉRI KA KALÁSZ SZÖKÜL A KALÁSZ a rak, a meghatározott időre a cserhátsurányi határban. Ezek kijelölt táblákat le kell vág- a jó meleg napok meggyor- niuk, hogy már indulhassa- sítják a búza érését, az ara- nak is a következő színhely- tásra készen kell állni. És re. A búzafajták kiválasztá- most minden Szandai János- sával lehetővé tették a sza­rtak, a növénytermesztési kaszos munkát. A terv sze­ágazat vezetőjének a vállán rint Liszkó-pusztán kezdenek, pék állapotára őrködő sze- nyugszik. Nem olyan értelem- ahol a korábban érő kom- relőktől. Ez is a párttaggyű- ben, hogy maga oldja meg a polti fajta terem. De nem lés érdeklődésének közép­feladatot. Erről szó sincs, de olyan egyszerű, ahogyan el- pontjába került. És Szandai arról igen, hogy neki kell a képzeli az ember. Mert az János megválaszolta: „Hat terveket elkészíteni, Bartus aratásba beleszólt a legutób- MTZ traktor öttonnás pótko- Jánossal, a gépcsoporjtvezető- bi viharos idő. A kalászosok csikkal felszerelve készen áll, vei minden részletet kidől- 5—6 százalékát ledöntötte, ezen kívül IFA gozni, a kombájnosokkal: megforgatta a vihar, ezzel a esik, hogy Gyurovics Józseffel, Tóth Jó- tervezett aratási időt kétsé- kombájntól a II. számú ma­nap alatt aratunk le. Ez vi­szont az embereken múlik... Az aratás gyors és jó mi­nőségben történő elvégzése azonban nagyban függ a szállítógárda munkájától is és nem utolsósorban a gé­tehergépko- közvetlenül a jorban levő tisztítóba szállít, sák a termést Innen viszik zseffel, Jusztin Józseffel és gessé tette. De az ágazatve- Szabó Istvánnal a részleteket zető megnyugtatta a taggyű megbeszélni, hogy a közeljö- lést, hogy legfeljebb egy-két Balassagyarmatra és Magyar- vőben sorra kerülő gépszem- nappal hosszabbítja meg a nándorba az átvevőhelyekre, lére a gépek készen álljanak munkát, mert a leghozzáér- a munkára. több emberek ülnek a kom­— Sok segítséget kaptam a bájnokon, akik otthonosan termesztési ágazat vezetőjé- pártalapszervezettől — mond- mozognak a hirtelen lejtőkön, nek a jelentését elfogadta ja az ágazat vezetője. a megdőlt gabonában is. Az aratási munka jelentő- Arra a kérdésre, hogy mi­A FÁRTTAGGYÜLÉS SZANDAI János, a növény­Határozatot hozott arra, hogy a párttagok mindenkor készen ségének megfelelően a párt- lyer- termésátlag várható, állnak segítséget nyújtani, alapszervezet vezetősége úgy Szandai János azt válaszolta, ha arra szükség lesz. Meg­határozott Istvanovszki Kál- hogy az elmúlt évi 120 va- oldja húsz-huszonkét ember mán párttitkár javaslatára, gon búza helyett 135 vagon a 610 hektár kalászos betaka- hogy a növénytermesztési termésre számítanak. A be- rítását. Megfogadták, hogy ágazat vezetőjét a taggyűlésen takarítás idejét 18 napra tér- maradéktalanul végrehajtják beszámoltatják a nyári mun- vezte. Később beszélgetés köz- a feladatot. De azért bizton- kák állásáról, és az aratásra ben nagyon óvatosan ugyan, ságot jelent számukra, hogy való felkészülésről. Nem szá- de mégis kimondta monkérés volt, hanem tájéko- vény termesztő: zódás, ha szükség van a se­gítségre idejében nyújthassák a feladatok minél jobb meg­oldása érdekében. A cserhátsurányi mezőgaz­dasági üzemnek az idén min­den eddiginél jobban kell a dolgát végezni. Az elmúlt év gazdálkodása nem járt a várt sikerrel. Amit elmulasztottak 1977-ben, azt az idén pótolni kell, még a legfeszítettebb munka árán is. Az alapszer­vezet ezért kíséri nyomon a munka végzését. Szandai Já­nos beszámolója megnyugtató volt a taggyűlés számára. A léesz vezetői ügyeltek arra, hogy még az aratás előtt minden esedékes munkát el­végezzenek. Betakarították a lucernát, bent van a lóhere, lekaszálták a réteket. elké­szült a szenázs. Rendbe tet­ték a cukorrépát, elvégezték a silókukorica felülkezelését, megművelték a sárgarépa­földet, egyszóval jöhet az aratás. ENNEK A GAZDASÁG­NAK az egyik gyengéje a sok hegynek is beillő domb, a termőföldek széttagoltsága. De ehhez a földrajzi körül­ményekhez kell igazodniuk. Negyvenkét hektáros tábláik vannak, mint a Marnótagban, a Lazanyán, a Keringőn, hogy csak a surányi határt említsük. De ott van még a herencsényi határ is, Liszkó- és Nelásd-pusztával. Több kilométer körzetben, ahová a gépeknek menni kell. Erre mondta a taggyűlésen az ága­zatvezető. — E körülményekhez iga­zítottuk a terveinket, és ha mindenki fegyelmezetten be­tartja az utasítást, akkor biz­tos a siker... Ez abból áll, hogy a gé­pek menetterv szerint mozog­— Lehet, hogy kevesebb maguk mögött tudhatják párttagságot B. Gy. TAVALY A VÁLLALATOK szociális ter­veik megvalósítására tízmilliárd forintot köl­töttek. Ilyen jellegű kiadásaik 66.5 százaléka munkavédelmi célok elérését szolgálta. Nagy summa. Aligha akad azonban bárki is, aki azt mondaná, kár, hogy nem takarítottak meg ennyit, vagy annyit ebből az összegből. Ahhoz viszont, hogy a szóban forgó, meg a hasonló feladatokra, továbbá az életszínvonal­politikai teendőkre, fedezetként elegendő pénz jusson, valóban takarékoskodni kell. Ez utóbbi mondatrészre, bárhol hangzik el, sza­pora bólogatás a felelet. Mert hiszen takaré­kos az ő közösségük, a tizenegy tagú brigád nem kevesebb, mint félmillió forint értékű anyagot hagyott a raktárban, ennyivel mér­sékelte a fölhasználást. A gyár egésze pedig, túlteljesítve a vállaltakat, tizenegymillió fo­rinttal apasztotta az anyagköltségeket. Derék, derék, csakis ezt lehet mondani, hogyan is illenék más dolgokkal előhozakodni?! Azzal például, hogy a tisztesen buzgólko- dók, a hosszú évek óta érintetlen normák következtében 36 perc alatt forgácsolják le az alkatrészt, melyet a társgyárban 21 per­ces normaidővel készítenek?! Pusztán ennél az egyetlen műveletnél órák ezrei veszlek el, s mennyi még a többinél, ahol szintén be­csültek s ősrégiek a normák. Veszélyes leegyszerűsítés tehát a címben föltett kérdésre egy-egy valaminek kiragadá­sával felelni. Hiszen való igaz, takarékoskod­ni szükséges — mi több, lehetséges is — az energiával, az anyaggal, különösen az im­portból származókkal. Ugyanezt kell azonban mondanunk az élőmunkára, az időre, az esz­közigényekre, magyarán és egyértelműen: mindennemű termelési ráfordítással úgy ille­nék bánni, hogy az ésszerűség és a célsze­rűség egybeessék. Se nagyobb, se kisebb ne legyen a ráfordítás, mint ami elengedhetet­len a termék előírt minőségéhez, használati értékéhez. Amit persze nem könnyű elérni. Mivel nagy körültekintést, sokszoros mérle­gelést, következetes ellenőrzést kíván a ter­vezéstől a gyártáson át a készáru kiszállítá­sáig. Hiába ügyelnek az energiafelhasználásra a műhelylámpák oltogatásával, a folyosói fé­nyek gyérítésével műszak után, ahol az így megtakarított villamos áram sokszorosát pa­zarolják el fölös forgácsolásokkal, mert a technológiai osztály meghökkentő nagyvona­lúsággal írta elő, milyen rúdacél kerüljön megmunkálásra. S még nagyobb pazarlása anyagnak, energiának, időnek, élőmunkának, hogy ugyanez a technológiai osztály semmit sem tud arról, a szóban forgó alkatrész süly- lyesztékes kovácsolással is elkészíthető a je­lenleginél tetemesen kisebb ráfordításokkal. Igaz, ehhez forgatni kellene a termékkataló­gust, mert abban benne áll, melyik cég vál­lalja e munkát, dehát nincs idő kézbe venni a vaskos köteteket, mert ki sem látszanak az osztályon serénykedők a feladatok közül... Amik egy része a pocsékolás hivatalos for­mába öltöztetése, anyagok tonnáinak kihaji- gálása, ha képletesen is, az ablakokon, s ve­le repülnek normaórák ezrei, bérként kifize­tett forintok, más. hasznosabb feladatoktól el­vont gépi kapacitások. Idén, a tárca számításai szerint négyezer fővel csökken a könnyűiparban a fizikai fog­lalkozásúak tábora; vállalatok sora számára létkérdés az élőmunka minél célszerűbb hasz­nosítása. A kohó- és gépiparban a jelenleg folyó beruházások háromnegyede az export- árualapokat bővíti; e fejlesztések időbeni, pénzbeni takarékos megvalósítása döntő ele­me a gazdaságos kivitel növelésének. Az épí­tőiparban a száz forint állóeszközre vetített termelési érték 1976-ban és 1977-ben is azo­nos szinten maradt; az ésszerű, tehát taka­rékos eszközfelhasználás új forrásokat nyit a hatékonyság javításához. KIRAGADOTT, S KÉTSÉGTELENÜL ön­kényesen választott példáinkkal pusztán azt kívántuk bizonyítani, nincs a gazdálkodásnak olyan nagy, összefüggő, s olyan kicsiny rész­terepe, ahol ne kínálkozna ezernyi alkalom a nem felületi, hanem a lényegi, s ezért a ténylegesen sokat érő takarékosságra; a sűrűn emlegetett racionális munkára. V. T. J Jő kilátások exportban adatok időarányos, 104 száza­lékos teljesítéséhez vezettek. A gyár nagy igyekezetét a negyedéves eredmények job­ban jelzik, hiszen a második negyedév során az exportszál­lításnál átlagosan 115 százalé­kos eredmény született. Ez Terpeszben lépegetünk a kaparószalag fölött. Mélyre hajolunk, de így is hol a si­sak, hol a menekülőkészülék akad bele a roskatag fage­,, , is akad, amelyiket nem raj- is dolgoznunk kell, sőt avval , rendakba. Alattunk vándorol zoiták rá, s váratlanul okoz még többet. De az nem szá- csóválja meg a fejet. többletmunkát. mit bele a teljesítménybe, és ” ” A vetők is vissza-vissza- nem tudnak érte fizetni. .... , ..... „vetették” a termelést. Égyhe­Vigyázz, nagy darab jón. jy^tt akkorába ütközött az oOo —'„! .a kls.^Fon?' . önjárófront, hogy át kellett Előbbre villantok a lampa- telepíteni - méghozzá sebe­a szén, a lámpa fénye csillo­gó szilánkokra zúzódik a tör­meléken. val, látom feltűnni á , „ , , "agy sen! — egy előkészítetlen te- is ludasak vagyunk a lema- , darabot .^Feher a sok fekete rüietre. Mondani sem kell, radásban, nemcsak a körül- vessel es a kimenetellel tul­hogy ez mennyi ráadásvesződ- mények — így Pusztai István sagosan sok idő megy ve­séget okozott az embereknek, 44 éves vájár. — De, akik szenaooe ... közt — jókora meddő oOo s közben mennyit tétlenkedett ezt mondják, elfelejtették, „ , a masina. De a fő gondok hogy másképp is mentek a _® onmaguka.j Se^ a vállala- megoldódtak: dolgok. Amikor jó volt a bá­— Elvileg most már men- nya, a vállalat kiváló bri- ni kellene a termelésnek — gádja lettünk. Hónapokig te­tőt nem kápráztatták el idei eredményükkel a kányásiak. Június 20-ig 121 ezer 761 ton- moncjja Laczkó István, na szenet hoztak föl a Beke- altnából, több mint 19 ezer tonnával elmaradtak az ez évi terv időarányos részétől. oOo A Salgótarjáni Kohászati Már csak napok választa- Üzemek ez évben 42—43 ezer nak el a fél évtől, s előrelát- tonna árut szeretne exportál- hatólag a kohászati üzemek ni. S miután ez a mennyi- teljesíteni tudja a félévre elő- ség jóval meghaladja az elő- irányzott exportmennyiséget, ző évek exportját, így érthe- Kedvezőek a kilátá­sén nagy figyelem és gond sok. Apai valamelyest is kíséri a programozást, a gyár- kérdésessé teszi az ex- tás különböző folyamatait és porttervek maradéktalan tel- konkrétan jelzi, hogy az ese a szállítást is. A gyár szakem- jesítését, az a szállításnál mu- dékes terven felül 1400 ton- berei arra törekszenek, hogy tatkozó gond. Eddig mintegy na többletexportot tudtak évről évre nagyobb exportbe- 20 ezer tonna exportáru hagy- küldeni, s ezzel az első ne- vételt tudjanak elérni. Ehhez ta el a gyárat, ami 99 száza- gyedév eredményeit is sike- elengedhetetlenül szükséges, lék körüli eredménynek felel rült ellensúlyozni, hogy erőfeszítéseket tegyenek, meg. A fél év hátralevő nap­az exportálásra kerülő tér- jaiban további erőfeszítéseket Most indult útra 102 tonna mékek minőségi színvonalé- tesznek, hogy a termelés mel- angolcsákány Haitibe és in­nak emelésére és a választék lett a szállítás is meggyorsul- dulásra készen áll 19 tonna bővítésére. jón. kiváló minőségű hegyes-lapos A jó kereskedelempolitika Az utóbbi napokban is moz- és venezuelai csákány perui nem nélkülözheti a rendeié- galmas volt az exportmunka, megrendelésre. Ugyancsak a sekre történő gyors reagálást, hiszen többször előfordult, minap indult útjára, az a programozás gyorsítását, hi- hogy 100 százalék fölötti ered- Egyiptomnak 20 tonna Cip- szen ez is része, hogy a jó mények születtek a szállítás- rusnak pedig 15 tonna kiváló minőség és a megbízható szál- nál. Emellett persze voltak minőségű szalagacél. A gyár lítás révén kialakuljon a gyár szerényebb napok is, amelyek exportmegrendelői között állandó világpiaci vevőköre. végül a havi szállítási fel- nagy tételekkel szerepel Ju­goszlávia. Több száz tonnás megrendelésüket elégítette ki a gyár az első fél év során, amelyeket cső- és kábelgyár­tásban használnak fel. A ko­hászati üzemektől várják a magas karbontartalmú, jó mi­nőségű hőkezelt acélszalago­kat is, amelyeket láncgyártás­hoz rendeltek a jugoszláv szakemberek. A hideghengermű dolgozói­nak feladata volt elkészíteni, több méretben olyan szalag­acélokat, amelyeket a Secura- program keretében az NDK- nak szállítanak. Miután a ma­gyar ipar államközi megálla­podás értelmében átvette az NDK-tói a pénztárgépek gyár­tását, így szükség volt arra, hogy néhány fontos alkatrészt továbbra is az NDK biztosít­son a pénztárgépekhez. A kor­mányzati szervek a kohászati üzemeket bízta meg olyan ed­zett és ötvözött szalagacélok gyártásával, amelyre az NDK- nak szüksége van. A gyár ezt a feladatot is megfelelő szín­vonalon teljesítette az év első felében. ÖREG VÁGAT NEM ÍV tizenöt forinttal emeli a mű­szakbért. Meg lehet-e valósí­tani ezt? — kérdeztük Simon Imre 42 éves vájártól. — Ilyen bányában nem — A régi kihajtott vágatokkal na­gyon sok bajunk van. Nézze, itt vannak az összenyomott tárnok. Akkora súly van raj­tuk, hogy a kirablásuk is na­Néhol elhangzik, hogy mi Sy°n keserves lesz. — Hallottam, hogy a bejö­lénk se kellett nézni senki­nek, mindnyájan végeztük a dolgunkat. Most is végezzük, de sokkal nehezebben. A ré- Siket Pál 47 esztendős vá- gi vágatból ittmaradt TH-gyű­— Mindják, hogy hat órát dolgozunk csak, azt is hal­lottam már, hogy ötöt. Sze­rintem több mint hét órát. Műszakkezdéskor bejövünk, itt a frontmester körülnéz, akkor eszünk egy kicsit, és utána rögtön hozzálátunk a munkához ... De van más baj, amiről, látom, nem akar beszélni; a bér. 175—178 fo­rintot keresünk műszakon­ként, ami kevés a bányászat­ban. Máshol, jobb bányákban többet keresnek, pedig mi is dolgozunk annyit mint ők. A vállalat, a sok váratlan járt a kaparószalag mellett rűket kellett vágnunk, csil- bajra való tekintettel, négy- találjuk, a nyugati fronton. leszámi-a küldtük ki a homo- venezer tonnával mérsékelhe- — A mostani frontban har- kot — így bajos haladni . . . ti a tervét, s ebből tízezer mine méteren benne volt egy — Itt-ott azt is beszélik, a tonná „könnyítést” ( Kányás öreg vágat. Egy csomó homok bányászok elöregedése is hát­kapott — tudjuk meg Laczkó omlott le, egyszer még a ka- ráitatja a munkát . . . István aknaüzem-vezetőtől. A parószalagot is lefogta, akko- — Hát bizony az idő ha­lemaradás azonban így is na- ra súlya volt neki. ladtával mi is könnyebben gyobb 9 ezer tonnánál, tehát Távolabbra világít a lám- fáradunk. Sokunknak be van alaposan föl kell szíjazni a pájával: dagadva a térde, reggelente bányásznadrágot a második — Nézze meg, mennyire már ez fáj, az fáj . . . Szóval, 7 fél évben. Mert az akna szá- összenyomta a tárnokát. A nem úgy van, mint húsz év- l°Kora szentai mottevően hozzájárul a Nóg- múlt héten csak négykézláb vei ezelőtt. De azért az em- ”X.,? rádi Szénbánvák összered- bírtunk köztük tárni Hói? nz_ berek akarnak dolgozni, avé- csulom oOo Megint a kaparószalag fö­lött bukdácsolunk. Mellettünk magasodik. „Van vagy két méter” — be­rádi Szénbányák ményéhez. oOo oOo összered- bírtunk köztük járni. Ügy az­tán nem nagyon haladós a munka. Panaszolta, hogy meddőré­tegbe is ütköztek; épp előző Befürödtek a régebbi vága- nap sikerült áthaladniuk raj­tokkal a bányászok. Öreg bá- ta. Nem miattuk maradt el a nya, keresztül-kasul szabdal- tervteljesítés, tak már a föld alatti folyo- — Ismeri a mondást? Rossz Kányáson. A fejenkénti lega­sók. Javarészben feltünteti bánya: rossz vájár, jó bánya: lább hatvan mázsa szén ki­őket a bányatérkép, de olyan jó vájár. Nekünk a meddővel termelése egy műszak alatt meg rápillantásra. gett jönnek be, hogy becsű- ~, Efyayolc;van ~ javít. ki lettel végezzék a feladatot... • ... ’ ® _enjerevel vegig­simitja a szenfal rücskös fe­lületét. — Ha mindig ilyen volna, gyönyörű lenne. Most próbáltak nem Iesz bajunk egy ideig­Molnár Pál Prémiummal is jobb teljesítményre sarkallni Miközben az első fél év ex­portfeladatainak maradékta­lan teljesítésén szorgoskod­nak, már a második fél év exporttételeit is rendezik. Sza- lagacél-féleségekből már 100 százalékra biztosított, a má­sodik fél év exportmegrende­lése, de az ugyanerre az idő­re szóló exportrendelés-állo­mány az egész vállalatra néz­ve is kedvező, hiszen a kapa­citás több mint 80 százalékra lekötött. Arra törekszenek, hogy a jó minőségű termékek és a megbízható határidő-szállítá­sok révén hosszú távon is megtartsák külföldi vevőiket. NÓGRÁD - 1978. június 24., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom