Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KXXIV. ÉVF., 144. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JÚNIUS 21., SZERDA T A dologban az a nyugtalanító, hogy nem tudom, miként kezdjem ezt az írást. Mert vasárnap vagy tízszer megáztam. lA gépkocsi ablakán kitekintve megdőlt, sőt kuszáit gaboná­kat láttam. Ha ez így megy tovább, akkor igen nehéz hely- Eet alakulhat ki: az aratás minden erőnk megfeszítését kö­vetelheti. ' Nem legyinthetünk azonban akkor sem, ha ezt az írást hrár szárazságban, simogató napsütésben böngészgeti a tisz­telt olvasó. A vegetáció megkésett, a gabonák egy része rnegdőlt. Függetlenül tehát attól, hogy kicsit előbb vagy ki­csit később kezdődik-e a nagy munka, „füttyös aratásra” kiem számíthatunk. A minisztérium nyugodt és bizakodó. Az utolsó tájékoz­tatón elhangzott, hogy negyvenmázsás búzatermésre szá­míthatunk, 14 200 kombájnunk van. Ezek húsz százaléka már korszerű, nagy teljesítménvű, tehát 22—24 munkanaD alatt túl lehetünk a gondon. Bár ez az ontimizmus igazolód­na. Mert ha tovább tart a monszunos időjárás, akkor a csu­pasz tény úgy is módosulhat, hogv kombájnjaink csupán húsz százaléka nagy teliesítménvű. és 22—24 olyan napra van szükségünk, amikor dolgozni lehet. Nem elméleti eszmefuttatás mindez, hanem a dolgokhoz Való nekikészülés jellegét szabja meg. Ootimális időiárás esetén az aratás akkor kezdődik, amikor beérett a gabona. Most sokka] hamarabb erre a feladatra kell koncentrálni. Fokkal hamarabb- már' most! A bizonvtalansági tényezők láttán a felkészülés nem azonos a hagyományossal. Termé­szetes, hogy a gabonabetakarítás emberek dolga, tehát min­dig is fel kellett készülniük a kombájnosoknak, a szállítók­nak. a szárítóke-mlőknek és magtárosoknak: de ezen túl a jm1*helyek, az alkatrészraktárak, az átvevőhelyek dolgozói­nak is. Ezidén azonban ez a felkészülés akkor kielégítő, ha f.többesélyes”. Tehát a kombájnos felkészül arra az ideg­játékra, hogy esetleg húsz órát tiblábol a géné mellett, mi­re mee tud vele indulni. A szárítósnak úgy kell felkészítenie masináját, hogy esetleg csurog az a szem. amikor behozzák. rAz alkatrészraktárost lés persze a főnökétb nem nvuetathat- ja meg a jelentés, mely szerint ..elegendő” a készlet. Egy igénnvűzó aratásban az az x darab főtengely nagvon kevés­nek bizonyulhat. Esetleg nagyon kevésnek á fölkészülési idő is, ha csak akkor kezdünk el gondolkodni, amikor már recseg-ropog minden. Amiket eddig meglehetős . tétován elsorolni próbáltam, blind a mezőgazdasági nagyüzemek, az Aerotröszt, a Gabo­na Tröszt kerítésén belüli dolgok. Gondoljunk azonban ar­ra a bizonyos 22—24 munkanaonvi időigényre. Ez a kapaci­tás magyar történelmi mértékkel mérve gyönyörű, de ko­rántsem nevezhető még ideálisnak. Különös tekintettel arra, hogy nem „átlagos”. Egyes gazdaságokban elég 14, másutt kell éo munkanap is. Ha szorul a hurok.' akkor nélkülözhetetlen lesz — de ha pam szorul, akkor is hasznos —. hogv a gazdaságok kisegít­sék egymást. Tehát a jobban felszerelt, segítse a gyengéb­ben felszereltet. Ezt a gyakorlatot már Nógrádban is ismer­jük, de tudjuk, hogy rengeteg intézkedést, nagyon precíz szervezést igényel. A legszebb az volna, ha egy hónán múlva — szén idő­ben. saját erővel, zökkenőmentesen haladó aratás közenén — jómagam is mosolyogva gondolnék vissza erre a cikkre, hogy ugyan, minek kellett egy vasárnapi esőtől annyira megijedni.h. MTESZ titkári értekezlet Salgótarjánban Napirenden a műszaki hónap és a nemzetközi kapcsolatok Lázár György interjúja a Trybuna Luduban A Trybuna Ludu a LEMP KB lapja keddi számában el­ső oldalán induló anyagként fényképpel illusztrálva közli, azt az interjút, amelyet Lázár György a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke a magyar párt- és kor­mányküldöttség közelgő len­gyelországi látogatása alkal­mából adott a lap főszerkesz­tőhelyettesének. (MTI) Elutazott a Mongol Á Műszaki és Tenyészet- tudományi Egyesületek Nóg- rád megyei Szervezetében tegnap délután munkameg­beszélést tartottak a tag­egyesületi titkárok számára. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Technika Házában megtartott tanácskozáson Ür- mössy László, a MTESZ me­gyei titkára adott rövid tájé­koztatást az októberben sor­ra kerülő műszaki hónap programjának koncepciójá­ról. kérve az egyesületi tit­károkat programjavaslatuk elkészítésére.. A MTESZ megyei szerve­zete az idei műszaki hónap fő témájául a műszaki-gazda­sági információ igen aktuális problémakörét választotta. Mivel a gazdasági életben mind nagyobb szerepet ját­szik a műszaki-gazdasági in­formáció, érthetően ezt sze­retné a MTESZ is elősegíte­ni sajátos eszközeivel a mű­szaki hónap folyamán. A MTESZ megyei titkára arra kérte a tagegyesületek titká­rait, hogy a műszaki hónap programsorozatában ez a té­ma kapjon kiemelt helyet. A titkári értekezlet résztvevői megegyezésre jutottak, hogy a műszaki hónap egyesületi programját szeptember első felére összeállítják. A tanácskozáson részt vevő titkárokat Sápi Lajos, a MTESZ megyei szervezet nemzetközi kapcsolatok bi­zottságának szaktitkára tájé­koztatta a nemzetközi kap­csolatok idei programjáról. Eszerint az idén — hasonlóan a korábbi évekhez — tovább­ra is csak a közép-szlovákiai társszervezettel lesznek kap­csolatban az érdekelt egyesü­letek, mivel a bolgár kapcso­latokat eddig nem sikerült realizálni. A következő hóna­pokban hét tagegyesület lé­tesíthet csereutazásos kapcso­latokat az SVTS közép-szlo­vákiai szervezetével, a besz­tercebányai, illetve a zsolnai Technika Házával. A titkári értekezlet rész­vevői tájékoztatást kaptak a MTESZ megyei szervezet na­pokban megjelent kiadványá­nak, a Nógrádi Műszaki Tu­dományos Közéletnek az ösz- szeállítási és szerkesztési kö­rülményeiről. s hasonló kiad­vány jövőbeni lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos te­endőkről. A tanácskozás résztvevői végül az egyesületi élettel összefüggő operatív feladato­kat beszélték meg. aminek az aktualitását a nyári időszak is sürgette, mivel hasonló megbeszélésre csak az őszi időszakban kerül sor. kiiiügyuiiuisztere Kedden elutazott hazánk. i ból Mangalin Dügerszüren a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere, aki Púja Fri­gyes külügyminiszter meghí­vására hivatalos, baráti láto­gatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes és Sze­rencsés János, a Magyar Nép. köztársaság ulánbátori nagy­követe. Jelen volt Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete. ★ Mangalin Dügerszüren el­utazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Sikeresnek, eredményes­nek értékelem a Magyar Népköztársaságban tett láto­gatásomat. Púja Frigyes elv­társsal kölcsönösen tájékoz­tattuk egymást országaink belső helyzetéről s véleményt cseréltünk < kétoldalú kapcso­latainkról, a továbbfejlesztés lehetőségeiről. Különösen nagy figyelmet fordítottunk gaz­dasági együttműködésünk ér­tékelésére, a kapcsolatok to­vábbi bővítésére. Tárgyaltunk a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről, s örömmel állapíthatom meg, hogy - kor­mányaink álláspontja min­den megvitatott kérdésben megegyezik. — Elemeztük a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdése: a fegyverkezési verseny megállítását is. (Folytatás a 2. oldalon) A levágott angol per je takarmányt gyűjtik a rendfelszedővel felszerelt silózógéppel Ma- gyarnándor határában, az állami gazdaság 2-es számú kerületében. A Koszénálja-dű- lőben Kárpáti Imre, Németh József, Fejes József, Oravecz László, Kerék László végezte az időszerű munkát, melynek révén biztosítják az állatállománynak a takarmányt. — kj — Gond a szint megtartása Bonyodalmas első fél óv építővállalatainknál Megyénk építői számos je­lentős beruházáson dolgoz­nak. Nagy feladatok hárulnak rájuk a lakások előállításá­ban is. Az építkezések az el­ső fél évben számottevően előrehaladtak, ám több he­lyütt keletkezett lemaradás. Nem mindig sikerült meg­birkózni az anyagszállítás ké­sedelmével, kiesést okozott a gépek elromlása, visszavetet­te a munka ütemét a munka­erő-vándorlás. Ilyképpen épí­tővállalatainknak a második fél évben rá kell kapcsolniuk a tervek teljesítése végett. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építéssze­relésre vonatkozó terve az el­ső fél év végére várhatóan nyolcvannyolc százalékban valósul meg, ami körülbelül negyven-negyvenegymillió fo­rint termelési érték. A leg­döntőbb baj az volt, hogy a tervezett építőipari fizikai létszámnak csak a kilencven- három százaléka állt rendel­kezésre. Kerékbe törte a tervszerűséget, hogy anyaghi­ányok miatt minduntalan más-más munkának kellett nekilátni. Nem érkeztek idő­ben a szerkezeti elemek sem. Emiatt nem fogtak hozzá Ba­lassagyarmaton a ruhagyár, Pásztón pedig az ABC-áru- ház szerkezetének összeállí­tásához. Salgótarjánban a számítóközpont munkálatai­nál bányai alagútra akadtak, ez késlelteti az építést. Sikerrel fejeztek be a vál­lalat dolgozói negyven la­kást a Beszterce-telepen, elké­szültek a Patyolat-rekonstruk­cióval. Pásztón, Balassagyar­maton és Salgótarjánban to­vábbi lakások építése közeleg a befejezéshez. Említésre érdemes munkák­kal rajtolt az első fél évben a vállalat. Ezek közé tartozik a kisterenyei iskola és a sal­gótarjáni autóklub bázisépü­lete; a szerződések alapján mindkét építés befejezése 1979-re várható. Mint megtudtuk, a vállalat az év végére — előrelátható­lag — létszámarányosan tel­jesíti a tervét, az egy fizikai munkásra jutó 338 ezer forint termelési értéket. Több bajjal küszködött a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat is. Az első hat hónapra előirányzott két­százötvenhétmillió forint termelési értékből várhatólag körülbelül kétszázharminc­millió forint valósul meg. Ez az eredmény az elmúlt év hasonló időszakában elért ér­téktől elmarad. A tavalyihoz képest mutat­kozó elmaradás oka elsősor­ban a munkák összetételének kedvezőtlen megváltozása. Idén a vállalat kiváltképp befejező munkákkal foglal­kozik, ami kevésbé termelé­keny, mint a tavalyi szerelé­sek. Az elért szint megtartá­sa, illetőleg az ahhoz mért előrelépés végett tizennégy százalékkal kell fokozni a hatékonyságot a munkák gördülékenyebb szervezésé­vel. Gátolták a termelést egyéb gondok is. Nem volt elegendő cső, trapézlemez, és lapradiá­tor. Szállítóeszközök hiánya miatt időnként késve érkeztek a betonelemek. A vártnál gyakrabban romlottak el a vezérgépek. E körülmény je­lentékenyen fékezte a szerke­zetépítést. Jól alakult a segédüzemi termelésük, ami minden bi- zopnyal a jövőben is segíti az, építés-szerelő munkákat. A vállalat nagy jelentőségű beruházásokon dolgozik Romhányban, a salgótarjáni síküveggyárban, Vácon, vala­mint az SKU kisterenyei gyár­egységében. Ezen túl számot­tevően kiveszik részüket a lakásépítésből is: az első fél : évre 147 lakás fölépítését irá­nyozták elő a salgótarjáni Beszterce-telepen. Ennek megvalósulása a hónap utolsó napjaiban dől el. összeült :i JKSZ kongresszusa Joszip Broz Tito referátuma Márkus Gyula és Marton A kongresszuson az MSZMP László az MTI tudósítói je. KB küldöttségét Huszár 1st „Száva” ván, a Politikai Bizottság tag­ja vezeti. Az SZKP KB dele- gációja élén Fjodor Kulakov, délelőtt a PB tagja, a KB titkára áll. A küldöttek hosszan tartó lentik: Az új-belgrádi központban kedden összeült a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének XI. tapssal köszöntötték és meleg kongresszusa. Munkájában ünneplésben részesítették mintegy 2300 küldött vesz Joszip Broz Titót, a JKSZ részt. Meghívott vendégként élethossziglan megválasztott több mint 100 kommunista, elnökét. szocialista, szociáldemokrata, A legmagasabb pártfórum illetve más demokratikus és elnökségének és munkaszer- haladó párt, valamint nemzeti vetnek megválasztása után felszabadítási mozgalom de- egyhangúlag a következő na- legációja van jelen. pirendet fogadták el: — A JKSZ Központi Bizottsága Központi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságának jelentése a X. kongresszus óta vég­zett munkáról; — Joszip Broz Tito elnök referátuma; — Vita a JKSZ vezető szerveinek jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról; — Bizottsági vita a JKSZ további feladatairól és a XI. kongresszus határozattervezeteiről; — A XI. kongresszus határozatainak elfogadása, a párt szervezeti szabályzatának kiegészítése és módosítása; — A JKSZ új vezető szerveinek megválasztása. A JKSZ Központi Bizottsá­gának a két kongresszus kö­zött végzett munkáról szóló jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A dokumentum első része öt fe­jezetben foglalja pssze Jugo­szlávia és a JKSZ 1947—1977 közötti fejlődését, s ismerteti a párt bel- és külpolitikai te­vékenységének fő elveit, bel­ső életének normáit. Korszerű állam A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt három évtizedben Jugoszlávia kifejezetten elma­radott országból — amelyet éles osztály- és nemzeti ellen­tét, valamint tömegnyomor jellemzett — korszerű szocia­lista ipari-mezőgazdasági ál­lammá fejlődött, a háború után gazdaságilag fejlődését a gyors ütemű iparosítás jelle­mezte. 1911—1977, között a társadal­mi össztermék meghatszorozó­dott, s hazánk a leggyorsab­ban fejlődő országok sorába küzdötte fel magát. Gyáripa­ra jelenleg nem egészen egy hónap alatt annyi terméket állít elő, mint 1947-ben egy egész esztendőben. Az ipari munka termelékenysége ez­alatt megháromszorozódott. Mintegy 3 millió lakos a fa­luról városba költözött, ami egyszersmind az aktív mező- gazdasági lakosság szerkezeté­nek minőségi megingásához, továbbá munkanélküliséghez és a külföldi munkavállalás gyakorlatához is vezetett. Az 1952. évi 45 ezerről 1977-ben 706 ezerre gyarapodott a munkát keresők "száma. A jelentés a továbbiakban az önigazgatási rendszer jelen­tőségét méltatja, majd a JKSZ nemzetiségi politikájával fog­lalkozva aláhúzza, hogy a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom