Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

A szibériai ipar szíve Kuzbássz 1300-FÉLE ÁRUCIKK A VILÁG 80 ORSZÁGÁBA — AZ ÉVES SZÉNTERMELÉS (1980-RA) MEGHALADJA A 100 MILLIÓ TONNÁT — KOHÁSZATI TERMÉKEK EURÓPAI, ÁZSIÁI, AFRIKAI, AMERIKAI CÉGEKNEK — TÖBB MINT 120-FÉLE VÉGYIPARI TERMÉK ÉS GYÓGYSZER EXPORTRA — KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ VILLAMOS GÉPEK — FÉMSZERKEZETEK EGYEDI LÉTESÍTMÉNYEKHEZ A kemerovói „Azot” termelési egyesülés a Szovjetunió egyik legnagyobb műtrágyagyártója Ismét egy gazdasági körzetet mutatunk be a kemerovói te­rületet. Része országunk hatal­mas kiterjedésű, az Uráltől a Csendes-óceánig sok ezer ki­lométeren át húzódó vidéké­nek, amelyet Szibériának ne­veznek, és amely fejlődésének üteme, lendülete alapján a XX. század sajátos jelképe lett. A kemerovói terület vál­lalatainak termékeivel V. B. Kuznyecov ismerteti meg ol­vasóinkat. Kemerovo városa az admi­nisztratív központja annak az Ob és a Jenyijesz közötti te­rületnek, amelynek alakja szívre emlékeztet. S, minthogy bányák, gyárak, üzemek szá­zait találjuk itt, s nem utol­sósorban a híres kuznyecki szénmedencét > — röviden a Kuzbásszt — ezért e terület valóban a szibériai ipar szí­vének tekinthető. Jellemző­jeként említhetjük azt is, hogy a szibériai iparvállala­tok összexportjának több mint negyed része innen szár­mazik: egyedül 1976-ban 80 ország cégei mintegj^-1300-fé- le, itt előállított ipari termé­ket és nyersanyagot vásárol­tak. A kuznyecki szén Noha ezen a tájon már 1721-ben szénre bukkantak, a fekete arany hosszú ideig holt tőke maradt. A kiter­melés kezdetétől számított hatvan-egynéhány esztendő alatt (1851—1916) összesen 10,5 millió tonna szenet bá­nyásztak ki, míg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradal­mat követő 60 évben 2 mil­liárd 820 millió tonnát. 1980- ra a Kuzbássz évi termelése meghaladja a 160 millió ton­nát. A kuznyecki medencében található különböző szenek — a barnaszéntől és a hosz- szú lángú széntől a sovány szénig és fa antracitig — ha­tékonyan felhasználhatók mind kokszolásra, mind a vegyipar nyersanyagaként és egyéb célokra. Fő előnyük, hogy kevés káros szennye­ződést tartalmaznak. Ezért is vásárolják szívesen a V/O SOJUZPROMEXPORT-on ke­resztül — a külföldi cégek. A kuznyecki medence a vi­lág egyetlen olyan medencé­je ahol minden ismert mó­don bányásszák a szenet: föld alatti gépesített és hid­raulikus eljárással, illetőleg külszíni fejtéssel. Ugyanakkor általánosan alkalmazzák a szén föld alatti elgázosítását is. E technológia szovjet li- cencét a V/O LICENSIN- TORG-tól az amerikai Texas Utilities cég vette meg. Az egyik kuzbásszi föld alatti elgázosítóállomás megtekin­tésekor Billy Klemens, a cég képviselője megállapította, „A Szovjetunió az egyetlen ország, amely fellendítette a föld alatti elgázosítás ügyét. A világon senki sem jutott el a Szovjetúnióban elért szín­vonalig”. A kuznyecki medencében működik a Szovjetunió legna­gyobb, napi ,25 ezer tonna ka­pacitásúra tervezett szénbá­nyája, a Raszpadszkaja, ahol a szénjövesztés és az előkészí­tő vágatok hajtása egyaránt teljes egészében gépesítve van. Az SZKP XXV. kongresz- szusán L. I. Brezsnyev meg­állapította: „A külkereskedel­mi kapcsolatokban összefo­nódik a politika, és a gazda­ság, a diplomácia és az üzlet, az ipari termelés és a keres­kedelem”. Jó példa erre a V/O LICENSINTORG és a ka­nadai Kaiser Researches Ltd., valamint a japán Mitsui Mi­ning Co. között létrejött meg­állapodás a hidraulikus szén- termelésre vonatkozó szaba­dalmi jogok és know-how-k egyesítéséről. Ennek megfe­lelően a felek az új szénter­melési technológiát közösen forgalmazzák Észak-Ameriká- ban és Délkelet-Ázsiában. Eddig négy szublicenc-meg- állapodás született. Szovjet részről az érdekelt fő iparvál­lalat a kuzbásszi Gidrougol tudományos termelési egye­sülés. A szibériai lém A V/O PROMSYRIOIM- PORT megrendelései alapján jelenleg a kemerovói terület 7 kohászati vállalata szállít termékeket Európa, Ázsia, Afrika, és Amerika 40 vala­hány államába. Az exportszál­lítások zömét az, építőipari és szerkezeti hengerelt áruk alkotják, amelyek választé­ka több mint 180 tételből áll. Az utóbbi 10 évben a kuz­nyecki medence vállalatai ad­ták a szovjet hengereltáru-ex- port mintegy 20 százalékát. Az egyik hagyományos szállító a kuznyecki kohásza­ti kombinát (KMK). A szov­jet népgazdaság fejlesztésé­hez való hozzájárulását a kö­vetkező tények példázzák: 1969-ben a KMK-ban kiol­vasztották a 100 millomodik tonna acélt, 1975-ben legyár­tották a 100 milliomodik ton­na hengerelt árut. A szovjet vasutak egyharmadán KMK. ból származó sínek vannak lefektetve. Az elmúlt 30 év­ben a kombinátban közel 52 ezer különböző újítás került bevezetésre, nem egyet közü­lük külföldön is átvettek. A szocialista országokban több mint 40 vaskohászati üzem létesült szovjet műszaki se­gítséggel. Ezek mindegyiké­ben először a KMK-ban lét­rehozott vagy ott bevezetett műszaki megoldásokat alkal­maztak, azaz a nagyolvasztók önműködő adagolásúak, a vasúti vagonok mérlegelése automatizált, az acélöntés távvezérléssel történik. A nyugat-szibériai kohómű (ZSZMZ) a Szovjetunió és a szocialista országok közötti gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés szemlé­letes példája. Utóbbiak szál. lították ugyanis a gyár be­rendezéseinek jó egyharmadát. 1976-ban helyezték üzembe a „450” típusú egyedi henger­sort, amelynek tervezett tel­jesítménye — csaknem 200 idomféleségből — évi 1,5 mil­lió tonna. A hengersor üzem­be helyezése alkalmából kül­dött üdvözletében L. I. Brezs­nyev rámutatott: „A »450« típusú hengersor felépítése — a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció komplex programjának ered­ményes végrehajtását szem­léltető példa. Tervezésében és kivitelezésében a Szovjetunió, a CSSZSZK és az NDK gép­ipari vállalatainak dolgozói, mérnökei és technikusai mű­ködtek együtt szoros baráti közösségben.” A ZSZMZ-ben a termelés zárt kohászati ciklusban fo­lyik. Kokszoló kemenceblokk­jai, érctömörítő berendezései, oxigénbefúvásos konverterei, hengersorai a világ legna­gyobbjai közé tartoznak. 1975- ben a gyár mintegy 15 millió tonna nyersvasat, acélt és hengerelt árut bocsátott ki. 1966—1976. között exportszál­lításai több mint 25-szörösük- re növekedtek. A szovjet alumíniumexport tetemes része a novokuz- nyecki alumíniumkohóból származik. A novokuznyecki alumíniumkohóban bevezet­ték, hogy a tömböket rakodás­kor kötegelik, létrehozták a világ első automatizált ve­zérlési rendszerét, az „Alju- minij”-t. A hengertuskókat szalagrendszerben 'vágják, így lehetővé válik a konténeres szállítás, a felhasználó pedig mentesül a termékek előzetes feldolgozásától. A gyárban al­kalmazott új állami szabvá­nyok szigorúbb követelmé­nyeket írnak elő a termékek­re,- mint például a USA ha­sonló szabványai. A Novo- kuznyeckben előállított alu­míniumot a V/O RAZNOIM- PORT exportálja. A V/O LICENSINTORG- on keresztül számos cég vá­sárolt a Szovjetuniótól olyan, elsőként a novokuznyecki alu­míniumkohászok által beve­zetett technikai újdonsággal kapcsolatos licenceket, mint az alumínium elektromágne­ses térben való öntése és a megszakított pólusú buszrend­szerű szilíciumátalakító gyár­tása. A torokgáz fokozott nyomá­sát hasznosító nagyolvasztó konstrukciójára vonatkozó szovjet licencet —, amelyet első ízben a KMK-ban és a ZSZMZ-ben alakalmaztak —, a japán Nippon Steel és az olasz Italimpianti S. P. A. vette meg. Nem kis érdeklődést kel­tett külföldön a nagyolvasztók hűtését biztosító, legelőször a kuznyecki kohászati kombi­nátban kialakított párologtató hűtőrendszer. „A szovjet pá­rologtató hűtőrendszer új, fon­tos lépés a kohászatban. Je­lentősége a konverterek meg­jelenéséhez hasonlítható — je­gyezte meg E. Umene, a leg­nagyobb japán acélöntő cég, a Nippon Steel műszaki fejlesz­tési osztályának helyettes vezetője. — A párologtató hűtőrendszer meghonosítása, valamint a torokgáz fokozott nyomásának hasznosítása a nagoyai nagyolvasztóban két világrekordot eredményezett”. Vegyipar és gépek A kuznyecki medence Ipar- vállalatai a világ ötven or­szágába több mint 120-féle vegyipari terméket és gyógy­szert szállítanak. Legtekin­télyesebb mennyiségben az „Azot” termelési egyesülés, amely a V/O SOJUZPROM- EXPORT megrendelésére gyárt például ammóniumszul- fátot. Ez utóbbi nitrogén- és nedvességtartalma alapján világszínvonalon áll, sőt sza­bad savtartalmát nézve még felül is múlja azt. Az „Azot” termelési egyesülés exportál még kaprolaktámot, szalicil­savat, szénmonoxid-átalakító katalizátort és egyéb a V/O SOJUZCHIMEXPORT által értékesített termékeket. A kemerovói terület ex­portszállításaiból a gépgyárak és a fémfeldolgozó üzemek termékei szintén számottevő­en részesednek. Vezető he­lyen állnak közöttük az elekt­rotechnikai cikkek (exportő­rük a V/O ENERGOMACH- EXPORT) és az építőipari be­rendezések (exportőrük a V/O MACHINOEXPORT). A prokopjevszki „Elektro- masina” gyár a világ több mint 50 országába szállít egyenáramú berendezéseket, elektromágneses átalakítókat, kisfeszültségű készülékeket, összesen mintegy 250 árucik­ket. Gyártmányaira a kiváló minőség és a konstrukció új­szerűsége jellemző. Több mint 100-féle termé­ket szállít a világ 50 orszá­gába a kemerovói „Kuzbássz- elektromotor” gyár. Villamos motorokat és készülékeket gyárt robbanásbiztos kivitel­ben szénbányászati, vegyipari, kőolaj- és gázipari üzemek számára. A Szovjetunióban és kül­földön egyaránt jól ismerik 9 kuznyecki fémszerkezetek gyárának termékeit. Itt ké­szült például a föld első mes. terséges bolygójának fellövé­se tiszteletére emelt 200 ton­nás obeliszk, továbbá a moszkvai Rosszija és Nációnál Szállók, illetőleg a Kreml kongresszusi palotájának fémszerkezete. 1960—1975. kö­zött a világ 20 országában több mint 40 létesítmény fel­építéséhez használtak kuz­nyecki fémszerkezeteket. A kemerovói „Sztrommasi- na” a Szovjetunió egyetlen szerelvényfeszítő emelőket előállító gyára. A „Sztrommasina” 18 db hidraulikus emelőjével si­került a Kreml kongresszusi palotájának teljes tetőszerke­zetét (2000 tonna!) egy da­rabban felemelni és ráhelyez­ni az épületre. Áz 533 m ma­gas moszkvai televíziós to­rony építésekor szintén ke­merovói emelőkhöz folya­modtak. A gyár termékei a V/O MACHINOEXPORT ré­vén a világ 25 országában ta­láltak vevőre. Szőrűié- és egyéb áruk Igen keresett külföldön a szibériai szőrme: a herme­lin-, a coboly-, nerc-, a hiúz-, a mókus-, a róka-, a nyest-, a pézsmapocokprém. A ke­merovói terület ezen kívül állandó és viszonylag je­lentős mennyiségben szállít mézet. A Gornaja Soria-i méz a XXIII. nemzetközi méhész­kongresszuson kiváló íztu­lajdonságaiért aranyérmet kapott. Tejkonzerv, étkezési zsír, számos iparművészeti termék szerepel még a kivi­teli cikkek között. ★ A kuznyecki medence ro­hamosan fejlődik: lehetősé­gei távolról sincsenek még kimerítve. Exportszállításai csak az utóbbi 15 évben mint­egy meghatszorozódtak. Az összevetés kedvéért: a Szov­jetunió összes exportja az említett idő alatt ötszörösére nőtt. (Megjelent a Szovjet Ex­port, a szovjet külkereske­delmi szervek kiadványa 1/112/1978-as számában.) Ä Kuzbássz a világ egyetlen olyan szénmedencéje, ahol a szenet mély bányaműveléssel s külszíni fejtéssel és gépesí­tett, hidraulikus eljárással bányásszák

Next

/
Oldalképek
Tartalom