Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
A Duna az ember szolgálatában Épül a nagymaros—gabcsi kovái vízlépcsőrendszer Lábnyomok az idő Közös kutatás a „Bermuda- három szögben*’ Közép-Európa legnagyobb folyója, a Duna, nyolc ország partjait mossa. A folyó vízgyűjtő területén jelenleg 70 millió ember él. Az itt élő népeket évszázados történelmi és gazdasági kapcsolat fűzi össze. Az egymásra utalság a vízgazdálkodásban is érződik. Közös cél ugyanis a folyó vizét, mint természeti kincset, gazdaságilag és műszakilag is hasznosítani. Már évtizedekkel ezelőtt felmerült a gondolat, hogyan kellene sokoldalúan kihasználni a Duna természeti adottságaiban rejlő előnyöket. Az európai szocialista országok gazdasági integrációja, a KGST, hatékony fóruma e törekvések megvalósításának. Az NDK fővárosában 1956. áprilisában tartott KGST- ü lésen határozatot hoztak a Duna Dévény—Fekete-tenger közötti szakaszának hasznosítására. Tanulmányterv készült, amelyet a KGST állandó bizottságai 1961-ben elfogadtak. Ez volt az a terv, amelyben először hangsúlyozták a vízlépcsők komplexitásának jelentőségét. Kimondták: a Dunát az energiaellátás, a vízellátás szolgálatába kell állítani és olyan vízi utat kell kialakítani, amely a Duna— Majna—Rajna-csatorna meg- épültével a hajózás számára nemzetközi összeköttetést teremt a Fekete-tenger és az Északi-tenger között. i'. JELENTŐSÉGE, HASZNA FELBECSÜLHETETLEN E terv végrehajtásának fontos része a nagymaros—gab- csikovói vízlépcsőrendszer, amelynek megvalósítására hazánk és Csehszlovákia közösen vállalkozott. A két ország kormányának elnöke tavaly szeptemberben írta alá azt az államközi szerződést, amely a vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szól. A nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszer a Duna komplex hasznosítási programjába illeszkedve segíti a Budapest —Pozsony közötti 220 kilométeres Duna-szakasz és terület általános gazdasági fejlődését. A több mint tíz évre tervezett nagyszabású munkálatok során Nagymaroson és Gab- csikovón vízi erőművet és hajózsilipet magába foglaló vízlépcső épül. Ennek haszna szinte felbecsülhetetlen. Mindkét területen olyan védelmi berendezéseket, gátrendszert is létrehoznak, amelyek védik a part menti területeket az ár- és belvíz ellen. MegemelA Duna-kanyar ma kedik a Duna vízszintje, ez pedig nemcsak a hajózás szempontjából lesz kedvező, de több vizet kapnak a környező vízművek kútjai is. Lényegesen javul majd a lakosság és az ipar vízellátása. A folyamszabályozás — a víz megduz- zasztása, a folyam medrének kiszélesítése, a gátrendszer kiépítése — azt is jelenti, hogy az árvíz idején mért eddigi legmagasabb vízszintet is biztonságosan elbírja a szakasz, az árvizet és jeget egyaránt elvezeti. A korábban árvízveszélynek kitett Szigetközben a vízlépcsőrendszer megépülte után nem kell már elöntéstől tartani. BIZTONSÁGOS ENERGIASZOLGÁLTATÁS A két ország egyenlő arányban vesz részt a munkákban és a termelt energiából is 50 —50 százalékban részesül. A vízierőtelepek évi átlagos energiatermelése 3,6 milliárd kWó, amelynek 40 százaléka a napi 5 órán át szolgáltatott csúcsenergia. Hazánkat ebből 50 százalék, azaz 440 mW teljesítmény, illetve évi 1.8 milliárd kWó energia illeti meg. Különösen nagy jelentőségű, hogy az erűművek úgynevezett csúcserőműként üzemelnek, a villamosenergia-fo- gyasztás csúcsidejében néhány perc alatt teljes kapacitásra kapcsolhatók. Így a legkritikusabb időpontokban is biztonságosabbá teszik az energiaszolgáltatást. Az itt termelt villamos energia évente 650—700 ezer tonna import- kőolaj beszerzésétől mentesíti a magyar népgazdaságot. Kiszámították, hogy a vízi erőmű villamosáram- termelése az összes beruházás költségét 14 l éven belül visszatéríti. Az erőművek gépegységeinek üzembe helyezését Gabcsiko- vón 1986-ban kezdik meg, Nagymarosán pedig 1989—90- ig lépnek üzembe a turbinák. A nagyszabású közös beruhá- ;ás a tervek szerint 1951-ben A jezóöik be. ELŐNYÉRE VÁLTOZIK A DUNA-KANYAR A nagy beruházás előnyeit a lakosság közvetlenül is élvezi majd. A Duna-kanyar alaposan megváltozik, tegyük mindjárt hozzá: előnyére! A partrendezés lehetővé teszi, hogy új üdülők és szállodák épüljenek. A Duna strandolásra is alkalmasabb lesz a mainál, mert vize lassabban folyik majd, s ezáltal jobban tisztul. A vízlépcső, amely egyben hídként köti össze a Duna két partját, jelentősen fellendíti az idegenforgalmat is. A megváltozott környezet kellemes pihenést, kikapcsolódást kínál, s kitűnő üdülési és sportlehetőségeket biztosít A közös beruházási program elkészült és már elkezdődtek az építés-előkészítési munkák. Erdőirtás folyik, utat építenek, megkezdik ■a tározó zsilipjének földmunkáit. A hatalmas munkákba folyamatosan újabb és újabb vállalatok kapcsolódnak be. A beruházás gazdája az Országos Vízügyi Hivatal. Az idei esztendő nagy jelentőségű a vén folyó, a Duna életében. Elkezdődtek a nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszer munkái, amelyet mindkét országban a két nép barátsága újabb jelképének, az évszázad nagy építkezésének neveznek. Szokács László homokjában Mary Leakey, a világhírű ősemberkutató bejelentette: nemrégiben előemberősünk több mint három és fél millió éves lábnyomait fedezték fel. A lábnyomok alakjából, elosztásából arra lehet következtetni, hogy a lény, akitől a lábnyomok származnak, felegyenesedve, a modem emberhez nagyon hasonló módon járt. Az előember-lábnyomok közelében számos más, napjainkra régen kihalt állat lábnyomait is megtalálták. A lábnyomok a Leatolil-rétegekből kerültek elő, körülbelül 40 kilométernyire délnyugatra, a tanzániai Olduvai-szakadék- ból, sok más világhírű ősemberlelet lelőhelyétől. Itt *a- lált nemrégiben Mary Leakey szétszórt fogakat és állcsonttöredékeket, amelyeknek korát több mint három és fél millió évre becsülik. ősünk nyilvánvalóan szilárd, kissé nedves homokon sétált annak idején, egy forrás, víznyerő nyílás közeié- bep. A Nap heve nemsoká kiszárította a lábnyomokat és a benyomódásokat csakhamar a közelben kitört vulkán finom hamuja töltötte ki. A lábnyomokat — most már „hamuöntvényeket” — fokozatosan elborította az üledék. Az idő homokja összesen hat ilyen ősi lábnyomot őrzött meg. Olyan lábtól származnak, amely viszonylag rövi- debb, de szélesebb, mint a modem emberé — talpának nem volt jól fejlett boltozata sem. A nagy lábujj mindenesetre előre néz, ember módjára, nem úgy, mint a majmok kihajló ujja. Csak egy teljesen felegyenesedve járó lény lába hagyhatott ilyen lenyomató t. Az első felfedezés után újabb szétszórt lábnyomokat is találtak a közelben, és Mary Leakey, valamint kollégái bizonyosak benne, hogy még több megkövült lábnyomot is találnak. Az idők homokjában fennmaradt lábnyomok tudományos szempontból nagy jelentőségűek, mert elősegítik annak megértését, hogy miként járt-kelt napi tevékenysége során távoli elődünk. Tfith Béla: LEGENDÁK A LÓRÓL 6. Nem volt tilalmas nekünk a háza tájára lépni, de nem hívott nem küldött oda soha. Ebből tudhattuk, hogy pissz! Magunktól nem módoltuk soha, hogyha otthon van, bekössük valamivel a szavunk lovát hozzá. Tudtuk, hogy pissz! Ledurrant, utánunk egy kutya nem nyüszít. Gavallér tán kérdezhetné, hová lettek ezek a szőrférges labahajúak. Válaszolhatna rá, elmentek asszonyt keresni. Vagy elloptak hat csikót; azt árulják a másik parton. Gavallér se pottyantana több szót utánunk. Szénacsóvával csutakoljuk a esődöröket, csak úgy szikrázik a szőrük. A piócásból mossuk a kancákat, csiklandozza őket a víz, nyihognak örömükben. Jöhetne már. Látná bár buzgalmunkat! Semmi jele jöttének. A nap pedig búcsúzkodik. Kicsit a fák hegyén tanyázik még, de ha onnét lelép, nem lát Kara semmit. Hanem erre csak fölveti csöngős nyakát a vezércsődör, nyerít egy hosszút, amire amoda távolról megjön az örek Kara arab kancájától a válasz. Mi még semmit se látunk. Tán a csődör se, dehát szagra éreznek ezek. Fertályóra ha telhet, látunk egy hosszúkás pontot. Jönnek. Két ló. Egy az öreg alatt, a másik vezetéken. Elébe megyünk, ahogy valahány érkez- teikor. Hosszú út eltöri az embert, hogy alig esik le a lóról. Meg amúgy i6 elülik az. A gazda jött. Fogjuk lov.a kantárját, tartjuk tenyerünket, hogy belelépjen. Szedjük le teste terhét, oldjuk a nyerget, a málhát, akasztjuk nyakából a kulacsszíjat, a szürkecabájt, beszélünk. — Járt-e szerencsével? — Jártam, Hát tik? — Vagyogatunk. — Baj? — Járjon messzi tőlünk. — Öttetök? — öttünk. — Akkor cakát, de jót nek- tök is! Ahogy elment a háza felé, szűre csüngve súrolta a fűszálakat Kopogott rajta a muharkalász. Tudtuk, hogy most nem lűhet Nem vitt magával puskát Éjjel már inkább. Az állás körül begyújtottuk a tüzeket, füleltünk az égererdő felé. Telik az idő. Tiszta az ég alja, a Vacsora csillag, vagyis a Kaszás, hunyorít egyet, ahogy leszáll róla az utolsó felhő, aztán ballag. Utána a Sánta Kata, vagyis a Haldoklók örökös csillaga. Jó azoknak. Mindent nézhetnek látnak nem lűhet rájuk senki. Két hátas tatárunkat nyereg alá szorítjuk, a nyeregre minden pekvancunkat. Elfér egy zabostarisznyában. Ha kijön puskástól az öreg, nem szokott vele járni, szó nélkül elszele- lühk, mielőtt farcsumán sörétezne bennünket. Ebbe már estefelé megegyeztünk Csőkével. Jó vacsorányi idő is eltelik, egy kakaskukorítás nem száll a ház felől. Új házasok, méltósággal esznek, számítsuk azt is hozzá. Nem habzsolnak mint a kiéhült kutyák. Kicsit isznak is hozzá. Turbékolnak. Ügy lehet, most gyónja mega szépasszony, hogy bandástul lesekedtünk utána. De nem mozdul arra semmi. A Kaszás halad, arasszal mérhetnénk, mennyire jutott. És nem tutul, de kukkot se az öreg. Elpilledt az úton. Holnap is megvirrad. A Göncöl rúdjával fordul felénk. Az éjszaka dele közelít az égen. Elalszunk. Reggel, ahogy szokott, jön Kara, fekete szűrben, gyalog, ostor a nyakában. Köszön, aki jön, az szokott. Hangja vidám, mint mostanában sűrűn. Szűre alól fehér szüttyő villan, kinyitja a korcát, odakínálja a bennevalót. — Szép asszony sütte szilvás pite! Kicsikét meghibbanunk, merre csavarodik itt a sorsunk. — No mit álltok? Ha tegnap jó volt, tán ma is az. Napokig nem értettük, hányadául állunk. Tudja pedig, hogy a tilosban jártunk. Szerette, hogy nekünk is szép a felesége? Napok, hetek, hónapok váltogatták egymást. Télire meg- fódtuk a szélárnyékoló supát Betetejéztük, az oldalát is betámogattuk nádkévékkel. A szénakazlakat is úgy raktuk 6zél anyja ellen északról, úgy is fáinak a lovak. A gyöngébbjei eresztenek ilyenkor akkora szőrt, mint a tehén. Azért elteleltünk akkor is kár nélkül. Pedig kemény csizmákban járt az öreg tél, hónapokig csikorgott. Subáink bőrén olyan jegek, ha megmozdultunk benne, csörömpölt akár az üvegszilánk. A farkasok csordaszám szaladtak le a Maros jegén, jöttek az erek tetején. Orgonál- tak egész éjszaka, versenyt a dudáló szelekkel, hogy a lovak beleborzongtak. Nem bírtak rabolni. Tíz tüzünk lobogott körül, erdőfaparázson füstölt a bikkmakk, farkasszőrt szórtunk bele, ha rohamra indultak. Káromkodhattak is magukban, de nem mertek átjönni a tüzes gyepü- hamukon. Lófaroktőrökkel elfogtunk húszat közülük. Reggelre megfagytak annyira, hogy tűzön engesztettük ki a nyúzóbicska alá. Kellett a bőr ágyba- valónak. Adtunk Karának is négyet. Kettőt az asszony alá, kettőt az övébe. Magunknak is megvetettük a fejalját belőle. Szép vasszürke szőrök voltak. (Folytatjuk) NÓGRÁD — 1978. május 14., vasárnap Polimode néven szovjet és amerikai óceanológusok közös kutatási programot valósítanak meg. A közös tudományos munka színhelyéül 32 úgynevezett Bermuda-há- romszöget — az Észak-Atlan- ti-óceán délnyugati részén levő Bahama-szigetek és a Bermuda-szigetek közötti térséget választották ki. A program első szakaszában előírt kísérleti munkát már befejezték. Ezzel kapcsolatban V. G. Kort, a szovjet expedíció vezetője elmondta, hogy a Poli- mode-program alapvető célja az óceánban nagy térségekben megfigyelhető örvénylő mozgás és az örvények egymás közötti, illetve az áramlatokkal és a közeli légrétegekkel való kölcsönhatásának tanulmányozása. A kísérletek térségéül választott terület meglehetősen nagy — 300 ezer négyzetkilométer —, amelyet 40 kilométer oldalélű négyzetekre osztottak fel. A szovjet kutatók minden egyes négyzetben szondázíáli az óceán felső vízrétegeit. A vizsgálandó körzet 19 pontján az áramlatok paramé'ere- it, illetve az egyes vízréteaek hőmérsékleti jellemzőit rög :i- tő, műszerekkel ellátott t n- működő kutatóbólyákat bocsátottak vízre. Az expedí' ó hat kutatóhajójáról 20—10 naponként hidrológiai felmérést végeztek az egész vizsgált térségben. A szovjet expedíció számára kijelölt területtől délre hasonló munkát végeztek az amerikai óceanológusok is A szovjet és az amerikai kutatók kicserélték egymással operatív kísérleti adataikat, összehasonlítva a műszerek szols gáltatta információt. A kísérletek befejezése 1978; második fél évében várba* ó. Jelenleg a szovjet Vityaz, az Akagyemik Vernadszkij és a Mihail Lomonoszov, valamint az amerikai Jair Endeavour és még egy hajó dolgozik a Bermuda-háromszögben. A ,,forró úton” A Cseljabinszki Villamoskohászati Kombinát épülőfélben levő, 8. olvasztóműhelyében megkezdte működését az első kemence, ahol a ferro- króm kiolvasztására új eljárást vezettek be. Ez a kombinát a szovjet vasötvözetek „szülőhazája”. Lassan 48 éve annak, hogy kiolvasziották itt a hazai ferrokróm első tonnáit. Ma a kombinát az ötvöző- és elektródipar élenjáró vállalata. A Cseljabinszki Villamoskohászati Kombinát termékeit a világ 30 országában — többek között Angliában, Svédországban, Olaszországban, Belgiumban, az NSZK-ban. Japánban — használják fel. A vállalat állandóan fejlődik. A jelenlegi ötéves terv időszakában a 8. olvasztómú- hely gyors ütemű építése folyik. Ez lesz a világ legnagyobb, szénmentes ferrokró- mot előállító műhelye. Hét kemence fog itt működni. Az első már megkezdte a termelést. A kohászok sikeresen megbirkóztak az első olvasztással, # teljes technológiai cikluson keresztül — vagy ahogy a kohászok mondják: végig a „forró úton”. A szénmentes ferrekrórrt előállításának technológiáját a Központi Kohászati Tudományos Kutató Intézet munkatársai dolgozták ki. A szabadalmat csaknem valamenv- nyi fejlett tőkésország megvásárolta. Az eljárás előnyei között megemlíthető a müvez let megkönnyítése és az, hogy az elegy kiolvasztásához a korábbi villamosenergia-meny- nyiségnek a kétharmada is elegendő. Az új műhely első kemencéjének a megépítése az ország vaskohászata tekintetében óriási jelentőségűnek . mond-« ható. Egy év múlva 30 000 ton-4 na ferrokrómot fognak itt termelni, amelyet új, kiváló minőségű acélfajták előállítását hoz használnak majd fel. Még ebben az évben két újabb ke-j mence kezdi meg működését. J. Logacsev j Kastély Óbudán Az óbudai Zichy-kastély változatos múltra tekint visz- sza. Falón márvány tábla: műemlék, épült a XVIII. században. Udvarán állt egykor a Zichy-kastély. Az építtető, Zichy Miklós terveit alapjában meghatározta a cél: a kastély kulturális központ legyen. Zenebarátokat, zenészeket gyűjtött maga köré és műkedvelő előadásokat is rendezett, mivel az épületben valahol — ma már meghatározhatatlan helyen — színpad is volt. Játszottak zenedarabokat is, amelyeket Zichy Miklós udvari zenészei adtak elő. A Zichy-kastély évekig raktár volt. Az egykori álom az elmúlt években azonban megvalósult: az épület valóban a kultúra hajlékává vált. A III. kerületi tanács felismerte a műemléképület értékét, s a kastély adta lehetőségeket. Két év szorgalmas munkájával 1977. januárjában adták át az egykori rajzok és tervek felhasználásával újjávarázsolt épületet. A Zichy- kastély ma a III. kerületi tanács Frankel Leó Művelődési Házának óbudai klubháza, a főváros egyik kultúrközpontja.1 Nyaranta az udvaron zenei esteket, koncerteket rendeznek, a kastélyban a Kassák Lajos-emlékmúzeum, a hely- történeti kiállítás és a pincegaléria kapott helyet. De itt talál otthonra többek között az amatőr filmesek klubja, a képzőművészeti szakkör, s minden hónap első péntekjén ebben a hangulatteremtő környezetben várja a közönséget a „Régi zene — régi hangszerek”, $ ugyancsak havonként az „Óbudai esték” sorozat, amelyen eddig többek között Ruttkay Éva, Haumann Péter és Szersén Gyula lépett fel. A történelmet idéző barokk kastély azonban a könnyű műfajnak is otthont szeretne nyújtani. Ezért merült fel a gondolat, hogy „Párizsi posta” címen sanzonesteket rendezzenek. Aki Óbudán a Főtéren jár,' óhatatlan, hogy észre ne vegye a Zichy-kastélyt. S ha betekint a boltíves kapun, megérinti a múlt varázsa és a jelen kultúrája... Ágh Tihamér Részlet a Kassák-múzeumból i
