Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

Levelek és gyerekek Apaiörténet Ősi fővárosok: Pliszka. Prószláv Holnapunk hordozói Interjú: Kecsmár Ilonával, a KISZ kb osztályvezetőjével A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága 1978. márciusi ülé­sén többek között megtárgyal­ta a KISZ-nek a szakmunkás- tanulók körében végzett mun­kája tapasztalatait, és hatá­rozatot hozott a feladatokról. Hazánk kétszázhatvanöt szak­munkásképző iskolájában — köztük Nógrádban — több mint százhatvanezer fiatal ké­szül arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság számos ágazatá­ban képzett szakmunkásként álljon a termelésbe. Korosztá­lyunkban a magyar ifjúság legnagyobb rétegét képvise­lik. Társadalmunk számára egyáltalán nem közömbös hogy milyen indítással, mi­lyen útravalóval, milyen tu­dással és szakismerettel fel­vértezve hagyják el az intéz­ményeket. X — Tudomásunk szerint a KISZ kb első ízben tűzte napi­rendre és tárgyalta meg ily sokrétűen a szakmunkásképzés és a szakmunkástanuló fia­talok helyzetét. Miért ekkor került sor erre az elemző vizs­gálatra? — Társadalmunk átrétegző- dése, munkásosztályunk után­pótlásának nevelése, munka­erőhelyzetünk indokolttá te­szi, hogy az elkövetkező évek­ben jobban foglalkozzunk ez­zel a réteggel. Szakmunkás- képzésünk dinamikusan fej­lődik. Az utóbbi tíz esztendő­ben társadalmi-gazdasági hely­zetünk fejlődése nyomán ja­vult szakmunkásképző isko­láink helyzete. Arra is lehe­tőségünk volt, hogy a KISZ sajátos szemszögéből vizsgál­hattuk tanulóifjúságunk hely­zetét, s ezen belül a szakmun­kástanulók rétegére jellem­ző differenciáló tényezőket is elemezhettük. — Miben történt előbbrelé- pés, milyen eredményekről le­het számot adni? — Végzős nyolcadikosaink fele szakmunkásképző iskolák­Beruházáskezdés egy év múlva Program 56 lakás építésére Bejelentés este nyolcig Sokáig okozott gondot Ba­lassagyarmaton. a televíziója­vítások bejelentése. Május 2- től új rendszert léptettek élet­be. Benkő Istvántól, a GELKA- szerviz vezetőjétől kérdeztük, mennyiben szolgálja az ügyfe­lek érdekeit az említett intéz­kedés? — A hónap elejétől meg­hosszabbítottuk a nyitvatartá- sunkat hat óráig. Egy szere­lőnk állandóan ügyeletet tart. Mivel a patvarci és ipolyszögi lakosok is nekünk jelentik be a hibás készülékeket, úgy döntöttünk, hogy este nyolcig szólhatnak a lakók akár tele­fonon, akár személyesen, ha rossz a készülékük. Este nyol­cig dolgoznak a szerelőink. Ha valaki megmondja, hogy este öt után melyik időpontban tartózkodik otthon, abban az időpontban felkeressük. Re­méljük, ezzel meggyorsítjuk a munkát. Nem kell napokig várni egy-egy rossz televízió megjavítására. „Kívánok erőt, egészséget, hosszú, nyugodt életet önnek és kedves családjának. Nagyon szépen megkérem önt, hogy segítsen rajtam, hogy kérésem teljesüljön. Fe­leségem elhagyta a három kis­korú gyermeket, és mivel kü­lön éltem tőle, a Salgótarjáni Járásbíróság nekem ítélte. A gyerekek 1967. október 21, 1971. december 10, és 1974 au­gusztus 16-án születtek, velem vannak és 2096 forintból tar­tom el magunkat. Gyermek- tartást nem kapok, más segít­séget sem, hacsak a szüleim nem tesznek félre valamit. A biztosítást fizetem, onnan kap­hatnék-e valamit? Szabadsá­gom épphogy van, mert öt éven aluliakkal lehetek csak betegápolási szabadságon, táp­pénzen. Ha beteg, szabadsá­gomba került és kerül is.” A levelet, szálkás betűkkel, Puporka Kálmán kisterenyei lakos, nagybátönyi munkás küldte (tévesen) a megyei nyomda igazgatójának. Onnan került hozzánk a szerkesztő­ségbe, s így a kezembe. A levél hátoldalán nagy betűk­kel az apa munkahelyének cí­me: Pentamer Ipari és Szol­gáltató Szövetkezet, Nagybá- tony. S aztán még egy útba­igazítás : „Állandó nappalos vagyok”. A levél utolsó sorá­ban az üdvözlés így szól: „Jó szerencsét!” A szövetkezet elnöke a leg­jobbakat mondja Puporka Kálmánról: — Két éve dolgo­zik nálunk, és nagyon be­csületes embernek ismertük meg. Nincs olyan munka, amit ne végezne szívesen. Nem vonja ki magát a közös, a tár­sadalmi tevékenység alól sem. Pedig, igazán nehéz helyzet­ben van a három kisgyerek­kel. Amit tudunk, segítünk neki. Legutóbb is felvettük a béremelésben részesülők kö­zé. Az építők mellett segéd­munkás, most a kerítésen dol­goznak. Hát bizony, sok gond­ja van, mégis vidám, derűs ember Puporka Kálmán. Min­denki szereti a telepén. Az elnök maga megy Pu- porkáért, s kinyitja az üres személyzetisiroda ajtaját, hogy nyugodtan beszélgethes­sünk. Vidámságot én nem lá­tok rajta. Szemeiben mély szomorúság. Beszéde gyors, szinte hadaró. Később kicsit megnyugszik, s akkor ért­hetőbb. amit mond. Mekkora utat járt be az apró kis em­ber, mennyi erő kell ahhoz, hogy csalódást, mellőzöttséget, lenézést, sajnálatot lerázva ki­tartson? Apa, anya szerep­ben. — Nem a megyében szület­tem, hanem Hevesben, Ivád községben, a faluban. Ez Pé- tervására felé esik. Apám elő­ször téglás volt, tizenöt test­vérem született, nyolcán élünk közülük. Még kicsi voltam, amikor Szorospatakra költöz­tünk, ott később apámat rok­kant vájárként nyugdíjba küld­ték. Mind a nyolcán dolgo­zunk. A legfiatalabb testvé­rem most huszonkét esztendős. Nekem mostanában néha úgy segítenek, hogy egy kis pénzt hoznak. Amióta így jártunk, így élünk a gyerekekkel. Sok munkahelyem volt, de nagy­részt az asszony miatt történt a tizenhat változtatás. Itt, most már két éve dolgozom, nagyon jól megvagyok, meg­becsülnek, szeretnek: Így ne­kem is könnyebb. Tizenkét éve, a magasépítőknél dol­goztam, ott ismertem meg az asszonyt, s tudja hogy van az cigány szokás szerint. Három­szor ellátogattam hozzájuk, és akkor már a lagziról volt szó. Nem akartam én lagzit. Pén­zem sem volt hozzá, de a fe­leségem szülei ragaszkodtak. Megcsinálták, szép lagzi volt Azután az asszony otthon ma­radt, az anyósoméknál lak­tunk Kisterenyén, én meg be­álltam üvegfúvónak. De a pénz, nekem kevés volt. Az­tán Bugacra mentünk almát szedni. A házasság? Hát, az hatvanhétben megromlott, ami­kor a kislány született, azután. Kiküldetésben jártam, épít­kezésen dolgoztam. Amikor hazamentem, éjjel ott találtam valakit. Előfordult máskor is. Levelet írtam a gyereknek, azt írtam benne, elmegyek, mert anyátoknak nem kellek. Elmentem a szüléimhez. Az asszony meg élte a világát, ott, a gyerekek előtt. Puporka Évike 11 éves, Pu­porka Róbert hétesztendős, Puporka Edit, négyéves. Pu­porka Kálmán 31 esztendős. Munkáskabátja zsebéből al­bumnyi fotót vesz ki. Közöt­tük rojtos szélű és néhány hó­napos is akad. Nézzük őt és a gyerekeket, itt az esküvői kép is. Szép a menyasszony, és Kálmán is délcegebb mint most, ennyi gonddal-bajjal a vállán. Hogy van tovább? — Gyere haza, élj velünk, vagy vigyél minket is innen! Ezt írta a gyerek nekem, ami­kor külön voltam tőlük. Irt mást is. Hogy mit lát, mit hall az anyjától. Sokat szenved­tem emiatt. Akkor írtam a bíróságnak. Az első hivatalos levél arról szól, tessék, olvas­sa el, hogy az anya jól ellát­ja a gyerekeket. Íme, egy részlet, a szakigaz­gatási szerv leveléből, az anyá­ra vonatkozóan: „megfelelő magatartást tanúsít, a kisko­rúakat ellátja, nevelésüket biz­tosítja.” Ugyan mire értették? Akkor Puporka Kálmán válto­zóan ezer-ezerhétszáz forint tartásdíjat fizetett. Otthagyta a betétkönyvét is, amiben két­ezer forintja volt. Az asszony a pénzeket abba tette, aztán az egészet, vagy harmincezret, beváltotta és kocsit vett a fér­finak. Akivel együtt élt! Pu­porka kétezre is átváltozott. Az üzembe jöttek a tanácstól. Itt elmondták, rendesen fize­ti a tartásdíjat, papíron iga­zolták, hátraléka sosem volt. A gyámhatóság — nyilván oka volt rá — intézetbe akarta vitetni a gyerekeket. Akkor megkérdezték tőle, mit akar csinálni ? — Adják ide őket nekem — ezt mondtam. Akkor törvény­be vették, hogy nekem ítélik őket. De, oda kellett költöznöm az anyósom házába. Az asz- szony meg néhány házzal ar­rébb a férfival lakik. Szeren­csére, az anyósom rendes asz- szony, nagyon. De ott élni so­káig, lehetetlen. Sosem lehet tudni mi lakik az emberben... Beadtam az igénylést lakásra, a nagybátönyi tanácsra. Na­gyon kellene a segítség! A tartásdíjjal is tartozik a fele­ségem, eddig hatezerrel. Délu­tánonként, amikor innen ha­zamegyek, fát vágok, vizet hordok, mosok, hajnalban va­salok, és kirakom szépen, sor­ban a kis ruhákat a székek­re. Ez Évikének ez meg Edit- kének, Róbertnek. így mondja: rendes életet szeretne! P. L. Kulcsár József felvétele A bolgár állam alapításá­tól, 681-től kezdve Pliszka volt a főváros, 893-tól 972-ig pe- dik Veliki Preszlav. Az államalapítás közelgő, 1300. évfordulója alkalmából a Bolgár Tudományos Akadé­mia sumeni régészeti kutató- intézete a kutatásokról, az ősi, helyreállított várfalakról, építményekről több nyelvű tá­jékoztatót ad ki, melyet vita­indítónak szánnak az 1980- ban hazájukban megrendezen­dő nemzetközi szláv régészeti kongresszus elé. Preszlavban például feltár­ták a kettős erődítményfalat. A várban és környékén nyolc kolostorra, számos templomra bukkantak. A preszlavi kolos­torok a korabeli ipari fejlő­dés, a kulturális élet, a felvi­lágosodás központjai voltak. A város — az eredeti szláv fel­iratos emlékek tanúsága sze­rint — iskoláival a kora kö­zépkori szláv kultúra irodal­mi központjának számított. Az ásatásokat továbbra is folytat­ják. Az ősi fővárosok emlékei mellett nem kevésbé jelentős régészeti lelet a híres mada- ria sziklarelief, amelyet kör­nyékével együtt régészeti vé­dett területté nyilvánítottak. ban folytatja tanulmányait, kétharmad részük fizikai dol­gozók gyereke. Képzésű« 1969 óta középfokú oktatási rend­szerünk szerves részévé vált, és ez jelentős eredmény. Az 1972-es párthatározat pedig gyorsította is ezt a folyamatot, és az 1975/76-os tanévtől kezd­ve már megvalósult az egysé­ges szakmunkásképzés. — A legfontosabb oktatás- politikai kérdésekben tehát egészséges erjedés tapasztalha­tó. De, bizonyára gondok, problémák is mutatkoztak? — Ma még korántsem ki­elégítő a képzés, a nevelés tár­gyi, technikai színvonala. Még mindig kevés a korszerű, jól felszerelt tanműhely. Az üze­mekben például a tangépek csaknem ötven százaléka húsz évnél idősebb. A szakma t ta­nulóknak több mint hetven százaléka bejáró, ingázó' fiatal és a kollégiumi helyek' száma alig harmincezer. „Örökzöld ’ probléma a beiskolázottak fel- készültségi foka és feltűnően kevés a lánytanuló. — A szakmunkástanulóknak, vagyis: a munkásosztály után­pótlásának a neveléséből a KISZ eddig is jelentős részt vállalt. A kb-ülés után milyen további sürgős és fontos ten­nivalók fogalmazódtak meg? — A szakmunkástanuló« fe­le tagja ifjúsági szövetségünk­nek és a tagok csaknem ki­lencven százaléka az iskolai KISZ-szervezetek tagja. Vilá­gos, hogy elsősorban az iskola falai között kell mozgalmi munkánkat fejleszteni, sokré­tűbbé, gazdagabbá tenni. Leg­fontosabb feladatunk arra ösztönzi a KISZ-tagokat, hogy alapkötelességeiket teljesítsék. Tehát növeljék tanulmányi és szakmai munkájuk színvona­lát, ifjúkommunistához mél­tóan illeszkedjenek be az is­kolai és munkahelyi közössé­geikbe. De fejleszteni kíván­juk a nyári szakmai építőtábo­raink rendszerét is, elsősorban a népgazdaság számára fontos területeken, a kiemelt nagybe­ruházásokon. Ugyancsak to­A közeli múltban fogadta el Salgótarján város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a Csizmadia úti lakótelep épí­tésének beruházási program­ját. A program szerint, a beruházó, a városi tanács műszaki osztálya ötvenhat — hét épületben egyenként nyolc lakást — építtet a Csizmadia Sándor út és a Liszt Ferenc út között ki­jelölt területen. A beruhá­zást várhatóan a jövő év el­ső fél évben kezdik megva­lósítani. A lakótelep teljes beruházási költsége 20 millió 175 540 forint, a lebonyolító a NOMBER. A beruházás célját határozták meg: a rossz lagú kolóniaépületek nálása miatt fellépő hiány pótlása. Az Felmérés a társközségekben A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottsága nagy­szabású felmérést tervez a társközségi népfrontbizottsá­gok testületi, lakóterületi mun­kájáról. A népfrontbizottság a vizsgálatba bevonja a megyei bizottság és az elnökség tag­jait, valamint a megyei aktí­vákat. A felmérés során va­lamennyi társközségben ta­pasztalatokat szereznek a nép­frontosok. A vizsgálatnak nagy jelentősége van, mert sok társ­községben a közéletnek szinte egyetlen színtere a népfront­bizottság. A megyei tapaszta­latokat összegezik, majd an­nak alapján tervet dolgoznak ki a társközségek további munkájának segítésére. vább kívánjuk fejleszteni a Szakma kiváló tanulója ver­senyeket. Emelnünk kell pá­lyaválasztási propagandánk színvonalát. Egyre több kép­zettebb propagandistára lesz szükségünk az iskolai KISZ- szervezetekben is. — A szakmunkástanulónak, mint diáknak ss munkásnak kötelességei mellett jogai és érdekei is vannak. Ilyen eset­ben milyen útdn-módon tud a KISZ közvetve vagy közvetle­nül tenni a szakmunkástanuló­ért? — A KISZ kb ülése az elemzések és a határozatok mellett javaslatokat és aján­lásokat is elfogadott. Ezek egy része éppen a szakmunkásta­nulók érdekvédelmét szolgálja. Tudjuk például, hogy ezek a fiatalok már kezdettől fogva szakszervezeti tagok, és a fel­nőtt dolgozókkal azonos jogaik vannak. Kezdeményezzük a SZOT-nál, hogy a sajátosságo­kat figyelembe véve határoz­zák meg az iskolai és munka­helyi tanuló szakszervezeti bi­zalmiak feladat- és jogkörét.1 Szorgalmazzuk, hogy a szak­munkástanulókat még inkább vonják be a munkahelyi, köz­életi tevékenységbe, hogy minél előbb „tanulják”, értsék, be­csüljék az üzemi demokráci­át. Végül, de nem utolsósor­ban azt hiszem, az is idetarto­zik: kérjük az Oktatási Mi­nisztériumot, hogy a pedagó­gusképző intézmények hallga­tói számára tegyék lehetővé a szakmunkástanuló intézetek­ben folyó oktató-nevelő mun­ka sajátosságainak megismeré­sét. Talán ezzel is növelhető az ottani nehéz nevelői mun­ka hitele, színvonala, megbe­csülése. S van még egy „aján­lás”, ami rendhagyó ugyan, de szót érdemel: a munkahe­lyi szocialista brigádok, ifjúsá­gi kollektívák, sőt még a „mesterek” is álljanak a tanu­lók mellé, segítsék őket apró­nak tűnő, ügyes-bajos dolgaik megoldásában is. Varga László | sek lesznek, a jföldszinten fé­lig a földbe süllyesztve lesznek elhelyezve a szüksé­ges közösségi helyiségek és raktárak. Szintenként két egyszobás és két kétszobás lakást terveztek. A lakások alapterülete 26,90, illetve 52,80 négyzetméter. Az épü­letszerkezetek hagyományos módon készülnek. A felmenő falak kohóhabsalak nagy­blokkból és kézi falazóblokk téglából épülnek. A homlok­zatokat műanyag festékkel színezik. Az épületek fűtését vegyes módon, vagy olaj­kályhával térvezik. A tervek szerint a jövőre kezdődő beruházás befejezé­se 1980-ban várható. A műszaki osztály a kiviteli tervek elkészítésére, a be­ruházás megvalósítására a szükséges intézkedéseket folyamatosan végzi. A szécsényi járási úttörő- elnökség és a járási művelő­désügyi osztály a minap Nóg- rádmegyerben rendezte meg a tudományos-technikai úttörő­szemle keretén belül az úttö­rő-mezőgazdászok járási vetél­kedőjét. A háromfős csapa­tok elméleti és gyakorlati is­meretekből mérték össze tudá­sukat. Beszámoltak műszaki ismereteikről, arról, hogy mennyire járatosak a nagy­üzemi mezőgazdaságban, s mennyire ismerik a háztartá­si gépeket. Az izgalmas ver­senyt a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola csa­pata nyerte (Hudácskó Mária, Kiss Tamás, Sztrémi Zsolt), második Nagylóc, harmadik Rimóc. A legjobbak a megyei ver­senyen képviselik a szécsényi járást NŰGRÁD — 1978. május 6., szombat 5 így ál- sza- lakás­épületek háromszinte­Úttörök vetélkedője

Next

/
Oldalképek
Tartalom