Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

Älai kommoutáruuk Hiúsági törvény a gyakorlatban A jogforrások tárában 1971. évi 4. törvény­ként tartják számon az ifjúságról alkotott magas szintű jogszabályt, a gyakorlati meg­valósítást azonban számos más rendelkezés is segíti. Az országgyűlés kulturális bizott­ságának közelmúltban tartott ülésén —, amelyen a végrehajtást tárgyalták meg — eppen a Nógrád megyei képviselőcsoport el­nöke mutatott rá, hogy a törvényt követő minisztertanácsi határozat után huszonegy minisztérium, főhatóság és országos hatáskö­rű szerv hozott végrehajtási jogszabályt. Mik a tapasztalatok, hét év után? A kér­désre nemcsak országosan keresik a választ, sok helyütt értékelik — jobbító szándékkal — a törvény végrehajtását. Legutóbb az MSZMP Pásztói járási Bizottsága kérte fel a járási népi ellenőrzési bizottságot: vizs­gálat során gyűjtsön adatokat, tapasztalato­kat. A népi ellenőrök három termelőszövetke­zetben, két ipari üzemben, egy fogyasztási és ugyancsak egy ipari szövetkezetben vé­gezték munkájukat. Ennek megfelelően a törvény és a minisztertanácsi határozat ér­vényesülése mellett figyelemmel kísérték az OKISZ-elnöki ajánlás, valamint MÉM-ren- delet megvalósítását is. A felmérés kiterjedt az ifjúságpolitikai cé­lok és alapelvek érvényesülésére; a neve­lésre és oktatásra; a munkában való rész­vételre; a fiatalok állami és társadalmi élet­ben betöltött szerepére; a szociális helyzet­re és egészségvédelemre, valamint a műve­lődési és sportolási lehetőségekre. A megállapítás szerint a kollektív szerző­désben, illetve alapszabályban — miként a törvény végrehajtási utasítása előírja — rög­zítik a célok és alapelvek megvalósításához szükséges tennivalókat. Rendszerint átfogó intézkedési tervet dolgoztak ki, s esetenként ezt igazítják a változásokhoz. Az értékelésre általában évenként sor kerül, de rámutattak a népi ellenőrök arra is, hogy az ifjúsági törvény végrehajtásának figyelemmel kísé­rése nem mindenütt folyamatos. Ugyancsak megszívlelendő tanulság, hogy a beiskolá­zást tervszerűbbé és szervezettebbé kell ten­ni. A vizsgálat figyelmeztet arra is, hogy a szakmunkás-utánpótlásra nagyobb gondot kell fordítani. Többek között korábban kell az iskolákból kikerülő fiatalokkal felvenni a kapcsolatot, azért, hogy a pályaválasztáskor a különféle szakmákról kialakult vélemé­nyük legyen. A munkahelyek vezetői úgy nyilatkoztak a fiatalokról, hogy megállják a helyüket a munkában. Kitűnt, hogy fokozódik érdeklő­désük az állami és társadalmi élet iránt, eredményes tevékenységüket anyagilag is el­ismerik. Híven a törvény szelleméhez, egy­re több fiatal kerül vezetői munkakörbe. Kellő számban figyelembe veszik az ifjabb korosztályt a káderutánpótlásnál, továbbkép­zésüknél sem szabad ezt feledni. Örömmel szólhatunk a vizsgálat kapcsán arról, hogy a gazdálkodóegységek mind nagyobb összeget fordítanak a lakásépítési alapra, s ez nagy­részt a fiatalok lakásgondjainak megoldását segíti. Mindebből már kitűnik, hogy a népi ellen­őrök munkája is alátámasztotta a kulturális bizottság megállapításait: „Más magas szin­tű jogszabályokkal együtt az ifjúsági törvény biztosítja a fiatal nemzedék állampolgári jo­gainak és kötelességeinek érvényesülését, ezek összhangját és egészséges kölcsönhatá­sát.” Az értékelés azonban nem jelenti, hogy minden rendben megy, nincs mit tenni. Igen sok feladat vár az ifjúsági parlamentekre, de előfordul, hogy éppen ezekkel van baj. Esetenként előfordult, hogy igen kevesen jelentek meg, s arra is volt példa, hogy csak másodszori nekirugaszkodásra sikerült „összehozni” a fórumot. Egyesek közömbösségén nem múlhat az if­júsági törvény sikeres végrehajtása. Elvégre — róluk van szó! — kele — Gondolatok a békéről fiz ember feladata az alkotás löbbet, jobbat Mi folyik a csapból? r 'Abban,' hogy Salgótarján tatása, illetve bekötése szaka- köbméter vizet kaphat, füg- lvóvízellátásában a megnőve- szos leállások nélkül műsza- getlenül az Ipoly esetleges kedett igények ellenére is jó- kilag megoldhatatlan lenne, szennyezettségétől, vagy a val kevesebb fennakadás for- Éppen ezért a lakosságnak fel szárazabb időjárástól. A jövő dúlt elő az utóbbi években, kell készülnie arra, hogy az évben üzembe helyezésre ke- mint korábban, a legjelentő- elkövetkező hónapokban — rülő ózonos víztisztító pedig sebb szerep az Észak-nógrádi pontosabban májusban egy- lényegesen javítja a minősé- Regionális Vízmű első lépcső- szer, júniusban háromszor, get, csökkentve az idegen íz-, jének jutott. Az egykor napi augusztus végén és szeptem- szaganyagok mennyiségét, ötezer köbméter teljesítőké- bér elején pedig újabb három A regionális vízmű dolgozói, pességű vízmű igyekezett lé- alkalommal — 16—24 órás le- a kivitelező és az alvállalko- pést tartani a megyeszékhely állások következtében a me- zók tudatában vannak mek- további fejlődésével. Ennek gyeszékhelyen víznyomás- kora felelősséggel jár a mun- megfelelően napjainkban az csökkenés, esetleg vízhiány kájuk. Gondos előkészületek- eredetinek közel kétszeresét léphet fel. Ezt azonban a le- kel, az erők összpontosításá- termeli. Természetesen ezáltal hetőségekhez mérten megpró- val, szervezésével igyekeznek berendezései túlterhelten, tel- bálják enyhíteni. A leállások zökkenőmentessé tenni a nagy jesítőképességük határán kell, időpontját sokoldalúan egyez- munkát, hogy minél kevesebb hogy üzemeljenek. tetik, előzőleg feltöltik az kellemetlenséget okozzanak a A városnak azonban még összes tározót és ehhez hason- lakosságnak, több vízre van szüksége. Fi- ló intézkedésekkel igyekeznek gyelembe vételével már évek- biztosítani a lehetőségek mel Abban, hogy a beruházás _ kivitelezése ilyen jól sikerült, k el ezelőtt megkezdték a má- lett a legzavartalanabb ella- jelentős szerep jutott az 1972. májusában megkötött megál- tehát lapodásnak, melyben a munka fölött a KISZ védnökséget vállalt. Az akkor rögzített sodik lépcső építését. Ennek tást. jegyében készült el többek a kellemetlenségek ___ k özött a komra-völgyi tározó, elkerülhetetlenek, de kis tü mely Salgótarján vízigényét relemmel, megértéssel áthi akár 200 napig is fedezni tud- dalhatók. Felmerül a kérdés, 1973-as határidőt ennek a védnökségnek, az általa nyúj­elhárítá- g. L ja. A Ipoly és a megyszék- mit kap cserébe a lakosság hely között új csővezeték hú- Mindenekelőtt egyenletesebb tott lehetőségeknek a kihasz zódik, a folyó partján pedig ellátással több ivóvizet. Ez év nálásával sikerült tartani, bővült a vízkivételi mű. Elér- végére az automatikus vezér- Várhatóan a még hátralevő kezett az ideje, hogy a nagy lőberendezés és az új ózonozó időben is az eddigiekhez ha­munkéra feltegyék a koronát, kivételével üzembe helyezik sonlóan oroszlánrészt vállal a nagyobb kapacitásúakra cse- az 500 millió forint értékű be- KISZ a nehézségek réljék ki a mihálygergei tisz- ruházást. A város napi 12 ezer sában. títómű berendezéseit. Óriási munka lesz, igen összetett fel- adat, melyet ráadásul úgy kell elvégezni, hogy a vízellátás­ban a lehető legkevesebb fennakadás legyen. Lássuk először a teendőket. Mindenekelőtt ki kell cserél­ni a tisztítómű és a karancs- aljai átemelőtelep „kinőtt” szivattyúit, s az ezeket táplá­ló elektromos berendezéseket. Bővíteni kell a szűrőkapaci­tást, részben a készülékek számának emelésével, részben új technológiák bevezetésé­vel. Ezen belül a legjelentő­sebb a Cykloflok derítő kiala­kítása, ami ennek az egység­nek a teljesítőképességét meg­sokszorozza. Emellett új vegy­szerraktár és keverőgépház, diszpécserközpont és még né­hány járulékos létesítmény kialakítása is szükséges. Hogyan oldható meg mind- fez? Gondos, összehangolt munkával, melynek idejére üzembe helyeztek egy két szi­vattyúból áló ideiglenes egy-< séget, amely napi 9 ezer köb­méter vizet juttat Salgótar­jánnak. A derítő átalakítása alatt, mely egyelőre az egyik medencét érinti, a vízellátást a tározóból biztosítják, mely­nek vizében kevesebb a lebe­gő szennyeződés, és így ezt a másik medence egyedül is elég hatásosan tisztítja. Természetesen a szivattyúk csetéje, a berendezések kiik­MÁJUS ISMÉT felidézi a má­sodik világháborúban a fasiz­mus felett aratott győzelmet. Az évfordulón, amikor mélta­tó szóval köszöntöttük Európa békéjének születésnapját, megkezdődött a béke és ba­rátsági hónap. Mi is leróttuk kegyeletünket a katonák előtt, akik vérüket hullatták, életü­ket áldozták a győzelemért. Fejet hajtottunk honfitársaink sírjai előtt, akik a háború ál­dozatai lettek, s hazájukért harcolva elhunytak a csatate­reken, a börtönökben és a ha­láltáborokban. Az első május 9-ét har­minchárom békés május 9. követte. Harminchárom év egy felnőtt új nemzedék! Ez­alatt nagyon sok mindent megtanultunk. Azt is, mit kell tennünk, hogy béke legyen a föld minden részében, hogy sikerüljön az embereket meg­tanítani rá, a háború csak pusztítani tud, s pusztítani nem nehéz. Az ember felada­ta azonban az, hogy alkosson. Nehezebb, de összehasonlítha­tatlanul nagyszerűbb. A mai értelemben vett bé­ke gondolatával századunk elejéig jóformán csak az utó­pisztikus álmodozók foglal­koztak. Már Platon görög fi­lozófus is elítélte a háborút. Pierre Dubois a XIII. szá­zadban kollektív szankciókat ajánl a „béke felforgatói” el­len. Folytathatnám a történel­mi viszapillantást, melyekből több emlékezést érdemel 1848. szeptembere, amikor Magyar- ország a szabadságharc fel­lendülésének korszakát élte, amikor összeült Brüsszelben az általános béke, barátság kongresszusa. A kongresszus egyik elnöke ezekkel a sza­vakkal méltatta az eseményt: „Olyan új rendszer hajnalán vagyunk, amely ezzel az esz­tendővel veszi kezdetét.” A béke diadalára jó ideig még várni kellett, s valame­lyest még mindig várnunk kell. Az 1848-as kongresszus követelései azonban nagyon modernül, a XX. század máso­dik feléhez illően hangzottak. Elítélték a módszert, amely fegyveres erővel akarja meg­oldani a nemzetek közötti vi­tákat. Nemzetközi bíróság lé­tesítését ajánlották a viták rendezésére. Létre akarták hozni a nemzetek kongresz- szusát nemzetközi jogi kódex kidolgozására. S végül köve­telték, hogy minden állam csökkentse, általános leszere­lés útján hadi kiadásait. Mindez mutatja, hogy az em­beriség történelme folyamán soha nem a nagy gondolatok­ban volt hiány, hanem a nagy lehetőségekben. Ügy látszik, korunkban a nagy lehetőség elérkezett. A békemozgalom kezdettől olyan célokat tűzött maga elé, amelyek kiállták az idő próbáját. Hiszen az egy­kor irreálisnak, fantasztikus­nak, sőt naivnak tűnő törek­vések ma már polgárjogot nyertek a nemzetközi politi­kában. AHOGY TERJED az érte­lem világa, úgy kénytelen visszahúzódni az az erő is, amely nem irtózik a háború gondolatától. A béke és a ha­ladás erőinek áldozatos, kitar­tó erőfeszítései nyomán létre­jöttek a béke megőrzésének és megszilárdításának a feltételei kontinensünkön. A béke meg­őrzéséért küzdő erők törté­nelmi feladata, hogy megfé­kezzék az agresszió erőit, megállítsák a fegyverkezési versenyt, elhárítsák az embe­riséget fenyegető veszélyt. Mozgalmunkban megvan az ehhez szükséges erő. Ma már átfogja az egyes országok tár­sadalmának minden rétegét, cselekvésre serkenti a legkü­lönbözőbb világnézeti alapon álló, eltérő politikai felfogású embereket és pártokat. Erről tanúskodik az a világ­szerte megnyilvánuló rokon- szenv és támogatás, amelyben a békeszerető emberek száz- és százmilliói részesítették a Béke-világtanács felhívásait, ezt támasztja alá az újfajta tömegpusztító fegyverek ellen kibontakozott hatalmas tö­megmozgalom is. Mind határozottabb azok hangja, akik követelik: szűn­jék meg a fegyverkezési ver­seny. Tiltsanak be minden nukleáris és más tömegpusztí­tó fegyvert. A kormányok kös­senek az egész világot átfogó szerződést az erőszakról való lemondásról, az általános tel­jes leszerelésről. Csakis így jöhet el az a korszak, amely­ben az emberek félelem nél­kül élhetnek. Amelyben aa anyáknak nem kell többé si­ratniuk az értelmetlen öldök­lés áldozatává vált fiaikat. Nem lesznek földönfutóvá egész nemzetek, nem megy veszendőbe többé az emberek alkotó munkájának gyümöl­cse. MINDENKI MEGÉRTHETI a béke olyan nagy és drága ügy, hogy annak érdekében együtt kell munkálkodnunk mindazokkal, akik az emberi haladás érdekében akarják a békés világot felépíteni. Dr. László Mária, az Országos Béketanács tagja. Balassagyarmat Vénusz az ingája, a Nap a harangja Az ősi bolgár város, Sumen múltjának egyik érdekes da­rabja a ma is pontos időt mutató toronyóra, amelyet két és fél évszázaddal ezelőtt helyi iparosok és kereskedők készítettek. Az óraművet kézi munká­val állították elő. Ütőkkel és két haranggal működik, ame­lyek napjában 156-szor szó­lalnak meg. Hozzávetőleges számítások szerint ez anyit jelent, hogy felállítása óta az óramű harangjai 13,5 millió- szőr csendültek fel. Az óra talapzatánál elhe­lyezett márványtáblán ótörök nyelvű, a kelet virágos stílu­sát tükröző felirat található: „Ennek az órának Vénusz szolgáljon ingájául, a föld­kerekség kerekéül és a Nap harangjául...” Szabó néni Alföldi lány vagyok. Még- pénzt adott, de volt olyan is, sároskodok, homokozok az ap- hozzá félig magyar, félig szé- aki kispárnát. Lelkesen tévé- róságokkal. kely. Négyen voltunk testvé- kenykedtem a szervezetben és Meglátogatjuk az öregeket rek, de engem a nagymamám emellett becsülettel neveltem — idén tíz gondozottunk van nevelt fel. Kedves, kék szemű a kislányomat. Gyárban, — édességet, gyümölcsöt, ételt öreg néni volt, kimondhatat- üzemben sohasem dolgoztam, viszünk nekik. Az egyik vete- lanul szerettem. Amikor 1939- Ma is „csak" háztartásbeli va- rán bácsinak szeretnénk ki­ben megbetegedett én — ak- gyök. festeni a lakását. Higyje el, kor tizenhét éves voltam —, De menjünk visza 1952-be! nincs annál jobb érzés mint- ápoltam. És akkor, ott a be- Abban az évben kerékpárral ha az ember segíthet a nála tegágya mellett határoztam el, jártam új aktivistákat to- gyengébbeken, eles ettebb eken. hogy a nálam gyengébbeknek, borozni. Esőben, sárban, hó- Tervezzük, hogy a síküveg- a gyerekeknek és az öregek- ban kerekeztem. Akit megke- gyár pinceklubjában egy gyér­nek fogom szentelni az élete- restem — száznyolcvanán vol- mekmegőrzőt, a Gorkij-telepi met. tak —, az belépett közénk. új ifjúsági házban pedig kis­Az apukám már régebben Teltek az évek, sokat dől- mamák klubját alakítunk, itt dolgozott Salgótarjánban, goztunk, összeforrt, erősödött Az én személyes kívánságai- amikor tizenkilenc éves ko- az aktívahálózatunk. Tanfo- mat kérdezi? Jó lenne, ha romban én is utánajöttem, lyamokra jártunk, elsősegély- legalább két unokám születne Még abban az évben kapcso- nyújtást tanultunk. A hetve- és a családomban mindenki latba kerültem a Zöldkereszt- nes évek elején tíz egészség- egészséges maradna. Szeret­tei — a mai anya- és cse- ügyi állomást alapítottunk, ném, ha a Vöröskereszt még csemővédő intézet elődjét Tavaly ezeken a bázisokon nagyon sok sikert érne el. És hívták így régen —, s nemso- száznegyven sérültet részesí- még valamit: jó lenne, ha bé­kára férjhez is mentem. Ak- tettünk elsősegélyben. Közöt- ke volna az egész világon, kor lett a nevem Szabó Já- tűk volt olyan, akinek csak az mert csak békében lehet be- nosné. Hamarosan született ujja vérzett, de volt olyan is, csületesen dolgozni és boldo- egy kislányom, ö most Kiste- akit az összetört gépkocsiból gan élni. renyén körzeti orvos. szedtünk ki, vagy a kötélről Az itteni Vöröskereszt első vágtunk le . . . it nagyobb megmozdulásában Mi támogatjuk a gyerekeket 1943-ban már részt vettem. A és az öregeket is. A szomszé- Szabó Jánosnét a napokban városban létesítendő hadikór- dók csak néznek, amikor itt, tüntették ki a szociális gon- ház javára indítottunk gyűj- Zagyvapálfalván, a Kinizsi doskodásért emlékplakettel, test. Volt olyan ember, aki utcai házunk udvarán együtt . . __ Tőcsér Julianna G yártócsarnok épül Kazáron Február közepén kezdték el a Karancsvölgyi Építő- és Fa­ipari Szövetkezet szakemberei a Váci Kötöttárugyár kazári telepén egy 840 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építését. A tizenhárommillió forint beruházással épülő csarnok terveit a Nógrádi Szénbányák Vállalat készítette. Az építők ígérik: az átadási határidőt tartani tudják, így a termelés ez év végén megkezdődhet az új gyártócsarnok­ban. Bábel felv. i NÓGRÁD - 1973. május 26., péntek ___5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom