Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
Kitekintés Goya emlékére Halálának másfél százados ívfordulóján Francisco Goya előtt tiszteleg Budapest is. Grafikai kiállítás nyílt a művész halálának 150. évfordulója alkalmából a Szép- művészeti Múzeumban. A kiállítást Czére Andrea ren-. dezte. Goya {1746—1828) korszakok határán állt, művészetében a XVIII. és a XIX. század fordulóján a korabeli stílusirányok ismeretében, valójában egyikhez sem tartozva, sőt azokon a jövőbe messze túlmutatva valósította meg nagyívű életművét. Mind festészetben, mind pedig grafikában hatalmasat hozott létre a barokk kor (rokokó) végétől a klasszicizmuson át, amelyhez valójában sosem tartozott, a realizmus, a romantika, sőt a szürrealizmus elemeit villogtató művekben. Lyka Károly írja, Európa művészettörténetében Spanyolország és Anglia teszik ragyogóvá ezt a koj#zakot. Spanyolországban miadenekelőtt éppen Goya. Nagyhatású életművén túl, művészettörténeti jelentősége is elsőrangú, a későbbi impresszionizmus mesterei vallották ősüknek. Világa zaklatott, akárcsak távolról sem nyugalmas kora. Hogy csak néhány lényeges momentumot említsünk, a francia forradalom alatt vált érett művésszé, de megélte Napóleon tündöklését és bukását is, majd a reakció győzelmét Európában, az amerikai függetlenségi háborút, sőt az újabb európai forradalmak indulását. A korabeli nemzetközi helyzet hazájának, Spanyolországnak életébe is belejátszott, drámai helyzeteiben mérhetetlen szenvedéseket okozva népének. Elég, ha csak Napóleon elleni küzdelmekre, vagy a vérbefojtott polgári forradalomra gondolunk. A budapesti grafikai kiállítás Goyát a rézkarc művelejeként mutatja be. E minőségében szintén a legnagyobbak közé tartozik, művészete nem utolsósorban éppen grafikái nyomán vált először ismertté Európában. Négy híres grafikai sorozata ismert, az ötletek, A háború borzalmai, a Bikaviadal és a Balgaságok. Életében csak az ötletek és a Balgaságok kaphattak nyilvánosságot. A sorozatok lapjai súlyos politikai mondanivalók hordozói, a feudális osztály, az egyház éles kritikáját jelentik, szuggesztív előadásban, gyakorta — éppen társadalomkritikájának élességét tompítandó — szimbolikus megfogalmazásban, vagy magyarázattal. Nem jelent könnyű szórakozást a tárlat anyagának áttekintése sem, mert legalábbis bizonyos fokig szükség van a korabeli spanyol állapotok ismeretére, a teljes megértés kedvéért. Ennek hiányában is megdöbbentő és emlékezetes be-\ nyomással távozhat a látogató, különösen a groteszk és a fantasztikus víziókat felvonultató lapok után. Goya nem elégedett meg a nyomorúság, az igazságtalanságok, a szenvedés általános bírálatával, mindenkor konkrétan mutatott rá a baj gyökerére, a dolgok ok és okozati összefüggésére. Még akkor is így van ez, ha a szimbolika, vagy a groteszk eszközével él, tekintettel a körülményekre. A négy nagy grafikai sorozat közül talányosságával ragad meg a Balgaságok. Goya életében a huszonkét rézkarcot csak szűk körben ismerték, azóta viszont méltán tettek szert nagy hírnévre. A korábbi sorozatokban már felvetett témák egy részét fogalmazza tovább ezeken a lapokon a művész, a há'oo’úS bot zalmakat, a női kiszolgáltatottságot, a babonás félelmeket, a tettefés, az álnrksag bűneit, hogy esek néhányat említsünk. Végezetül á'ljon itt példaként egy magyarázat, korabeli kommentárból, a Cap- richos 61-hez. „Elrepültek: A próbababának talapzatul szolgáló boszorkánycsoport inkább dísz, mint szükségesség. Vannak fejek, melyek annyira telve vannak gyúlékony gázzal, hogy röpülésükhöz nem kell sem léggömb, sem boszorkány.” Tóth Elemér Népszínházi előadások A Népszínház társulata a közeli napokban két helységben mutatja be Jevgenyij Svarc Hétköznapi csoda című színművét. Az érdeklődők május 27-én Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban, május 30-án, a magyamándori Radnóti Miklós Művelődési Házban tekinthetik meg a Petrik József által rendezett darabot- A mesék hangulatát idéző előadás főszerepeit Haidú Endre, Váradi Vali, Kim Bori, Valkay Pál, Borhy Gergely, Rudas István és Bános Ági formálja meg. Szobrászati kiállítás Magyar szobrászati kiállítás nyílt a Műcsarnokban. Képeink a kiállításon készültek Bujúki beszélgetés Nem könyvkölcsönző hivatal Ha elosztjuk a munkana- Vasárnapra összegyűlik a pok számával a kölcsönzési „heti termés”, abban bön- órák mennyiségét, mindössze gészgetnek, beszélgetnek mel napi négy órát jelent a bu- jáki könyvtáros munkaideje. De ezt a „félállást” teljessé teszi és tartalmilag is gazdagabbá, hogy ifjúságpolitikai előadóként népművelői munkakört tölt be Bódi Piroska. A könyvhét előtti készülődés napjaiban beszélgettünk arról, hogyan értelmezi azt a gondolatot, amit minden könyvtárosnak jelmondataként kellene kezelni: Nem könyvkölcsönző hivatal a községi könyvtár... — Fontos, hogy rövekedlette. És aki a helyi KISZ- szervezet tagja, nem „kerüli el” semmiképpen a könyvtárat: az irodalombarát-körben a felsős általános iskolai tanulók mellett sok KISZ- es korú fiatal is részt vesz. — Mi a programja, kié az elgondolás? — Patkós István KISZ-tit- kárral és Losonczi Tamással, az ifjúsági klub vezetőjével, fiatal magyar szakos tanárral hárman „gondoltuk ki”, hogy kellene egy olyan közvetlenebb forma, amely az irodaiaz„ olvasók száma, az el- maf. szórakoztatva-nevelve vitt könyvek mennyisége, de ez magában még nem sokat jelent. Hiányérzet marad az emberben: vajon mit adott az olvasmány, valóban olvasó-e az, aki kikölcsönözte és visz- szahozta a könyveket. E téren próbáltam többet tenni az elmúlt hónapokban — és ez azért a mennyiségi oldalra is visszahat. Tavaly év végére még nem érte el a 300-at az olvasótábor (288-an iratkoztak be), a többség az általános iskolai tanulókból verbuválódott. Igen kevés felnőtt járt a könyvtárba. Idén szépen léptek előre: az első 4 hónap alatt már meghaladta a 300-at az olvasói létszám, változott az összetétel is. — A termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, a varrodások közül is egyre több az olvasónk. Nemcsak kölcsönöznek, hanem eljönnek a különböző könyvtári rendezvényekre a felnőttek és a KISZ-es fiatalok. Az előadásokra, kiállításokra mindig küldök meghívókat a helyben dolgozóknak. A mezőgazdasági könyvhónap, a költészet napja rendezvényeit például érdeklődéssel kísérték. Az utóbbira József Attilával kapcsolatos irodalmat gyűjtöttem csokorba. — Mi a helyzet az eljárókkal, hiszen a bujákiak nagy százaléka nem helyben dolgozik? — Igyekszünk a nyitvatartási időt ehhez igazítani. Szombat délelőtt és vasárnap délután is látogathatják a könyvtárat. Sokan nem is elsősorban a könyvekért jönnek el. hanem beülnek folyóiratokat, hetilapokat olvasni. hozza közelebb a fiatalokhoz. Mit csinálunk? Egy hónapja volt, hogy mindenki hozott egy kedvenc verset, maga olvasta el és utána elemezgettük, miért szép? A múlt héten Losonczi Tamás- műveket ajánlott, amelyeket mindnyájan elolvasunk és megbeszé-, lünk. Nálam van a klub kulcsa is — a könyvtári és klu- bos programok gyakran ösz- szekapcsolódnak. Van egy lány a faluban, aki nagyon szereti a komoly zenét, sok lemezt vásárol. Nemrégiben kezdtünk el lemezhallgatásra összejönni — eleinte bizony idegenkedtek ettől. De látom, hallom, megszerették ezeket az összejöveteleket, többen újságolják örömmel, hpgy a rádióban felismerték egyikmásik közösen is hallott zene-' művet. Az irodalombarát-kör mellett a kisebbeknek is vannak programjaink. Nemrég vettem diavetítőt, gyakran nézzük meg a kötelező olvasmányokat, mesefilmeket együtt. Az ünnepi könyvhét idejére rendhagyó irodalomórát tervezünk. — Mi lesz még ezen kívül? — Sok szép gyermek- és ifjúsági könyvet sikerült az utóbbi időben beszerezni — ezekből akarok kiállítást csinálni. És egy régi vágyunk teljesül azzal, hogy író vendéget fogadunk Tímár Máté személyében. Évek óta nem jött senki, pedig a személyes találkozás élményt adhat. Van rá igény. Néhány kötetünk akad a műveiből, de a járási könyvtárból is ígértek egy párat. Szeretnénk jól fel- készülten várni az ankétot. G. K. M. Gyertyái János kiállítása A Nógrád megyei Tanács Madzsar József Kórházában rendszeresen rendeznek képzőművészeti kiállításokat, a dolgozók és a betegek művelődési igényeinek kielégítésére. A kórház-rendelőintézet közművelődési bizottságának szervezésében a minap nyílt meg a kórház földszintjén Gyergyói János képzőművész kiállítása, amely rajzokból és festményekből nyújt válogatást. A tárlatot dr. Samu István főorvos nyitotta meg, az ünnepségen Kovács Márta, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ szavalója működött közre. A kiállítást egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők. Mai tévcaján latunk 20.00: A Hortobágyon. Sarkadi Imrét, a fiafalon, tragikusan elhunyt írót, annak idején Móricz Zsigmond példája ösztönözte a paraszti életforma hűséges ábrázolására. Első novellái — köztük a most televíziós feldolgozásra kerülő „A Hortobágyon” — drámai konfliktusok hordozói. A Hortobágyon vagyunk, 1944-ben. A városi tanácsnok parancsot kap, hogy Debrecen város híres ménesét nyugatra hajtsák. Kimegy a pusztára, hogy mindezt közölje az ottaniakkal. Bujdosó András, aki húsz éve őrzi a ménest, nem hajlandó teljesíteni a parancsot. Veres tanácsos ekkor katonai segítséget kér... A két főszereplő: Piróth Gyula és Gerbár Tibor. Varga Imre: Bartók Engiert Judit: Fiú Talán egyetlen tantárgy múltjával, jelenével, jövőjével, tanításával kapcsolatban nem hangzott el évek óta annyi érv, ellenérv, mint a történelem tanításával kapcsolatban. Történelemtanítás és könyvtár által előzetesen közrebocsátott körlevél alapján önként vállalkozó szakemberek vol- 1975 nyarán rendezte meg tak, akik úgy érezték, hogy a Magyar Történelmi Társu- illetékesek, s van a témával lat és az Országos Pedagógiai kapcsolatban mondanivalójuk. Intézet a „Történelemtanítás jó lett volna megtalálni va- és múzeum”, 1976 őszén a lamilyen formában annak a „Történelemtanítás és levéltár”, 1978 áprilisában a „Történelemtanítás és könyvtár” című konferenciát. Központi témája volt az 1977-ben könyvek már ennek a kor- tárak keressék az együttmű- szerű ismeretszerzésnek a le- ködés lehetőségeit és a peda- hetőségeit kívánják biztosíta- gógusképzést is a korszerű ni. Az alap a szaktanterem, a történelemoktatás követel- kézikönyvtár megteremtése, s ményeinek megfelelően módo- a pedagógusoknak kell á gye- sítsák. rekeket megtanítani arra, no- A korreferátumokban peda- gyan kell ezeket használni, gógusok, szakfelügyelők, Kiemelte, a könyvekkel való könyvtárosok mondták el taeredményes munka feltétele, pasztalataikat, javaslataikat hogy legyen az olvasóköny- az együttgondolkodás, a köferencián. Hiszen a téma őket vekből, kézikönyvekből, lexi- zös cél megvalósítása érdekéis legalább annyira érinti, konokból, s minden segéd- ben ... (A korreferensek solehetőségét, hogy a közművelődési könyvtárak képviselői is jelen lehettek volna a uuurendezett III. országos törté- mint a pedagógusokat, iskolai könyvből elegendő példány. rában Nógrád megyét Kaári nelemtanítási konferenciának. Szó esett a témáról a Magyar Történelmi Társulat 1978. évi vándorgyűlésén is. A korszerű történelemoktatáshoz minden lehetőséget .... ...... ... „ , meg kell ragadnunk, és min- szöntötte, majd a vendéglátók te egyuttmukodesuk fontossá- Több korreferátum foglalko- den ehhez vezető utat meg nevében Szekres kell keresnünk — hallottuk a Hajdú-Bihar megyei debreceni konferencián. ---- " ........... k önyvtárosokat, iskolák vezetőit, az oktatásügy dolgozóit. A történelemtanítás és könyvtárkonferencia résztvevőit Szabolcs Ottó, a történelmi társulat főtitkára köGellért Ferencné, a Hajdú- Sándor szakfelügyelő képvi- Bihar megyei könyvtár mun- selte). katársa referátumában a tör- Hallottunk arról, mennyiben ténelemtanítás és elsősorban a „műhely” a felsőoktatási inközművelődési könyvtárak tézetek könyvtára a leendő kapcsolatát elemezte. Kiemel- történelemtanárok részére. Antal , a Tanács gát. Szólt a helytörténet fon- zott a szakközépiskolákban, tosságáról, a jó helyismereti szakmunkásképzőkben folyó VHművelődésü^vi^"osztályának blbliográfia szükségességéről, történelemoktatással. Mit terv- . „ . , vezetője feüeeeUe a korszerű Mint orszáS°san követendő hét a pedagógus annak érdeÜjszeru volt a rendezőknek jelentősé- SÄVmS “véldáf kébe"' ,h°gy-aZ *** Hajdu-Bihar megyei veldat, ne csak jó szakmunkasok, hogy ajánló bibliográfiát állí- hanem a könyvek iránt áraz a kezdeményezése, hogy mindössze két referátum volt getés nagyszámú korreferátum. Waczulik Margit „A korsze- tanak össze az országos közép- deklődő szakemberek is le- A korreferensek a rendezők rű történelemtanítás és a iskolai tanulmányi verseny- gyenek?! Fejtegették, mit te______________________________________ könyvek” címmel tartotta meg dolgozatok témáihoz. Javasol- hét az iskolavezetés a szakM iörDAn 1079 -• ..... ,... r referátumát. Kiemelte, hogy a ta a konferenciának, hogy a tantermek, iskolai könyvtárak NUüKAU — iy/0. május £3., csütörtök | bevezetendő új tanterv, a tan- múzeumok, levéltárak, könyv- megteremtése, korszerű fejlesztése érdekében. Kívánság •volt, de a konferencia „ajánlásai” sorába is bekerült: biztosítsanak az illetékes szervek a helytörténeti olvasókönyvekből, a múzeumi, levéltári kiadványokból egy-egy iskola részére legalább annyi példányt, hogy egy osztályban egyszerre megoldható legyen a csoportmunka! Hallottunk a könyvtárban tartott tanítási órák tapasztalatairól. Részletes beszámoló hangzott el arról, mit tett eddig és mit kíván tenni ezután az OPI a korszerű történelemoktatás érdekében. Jelzésszerűen villantottunk fel mindössze néhány gondolatot a konferencián elhangzottakból. A tanácskozás záróakkordja a Magyar Történelmi Társulat főtitkára által megfogalmazott „ajánlások”, melyeket az Oktatási, Kulturális Minisztériumnak, a párt- és állami szerveknek kívánnak eljuttatni a rendezők abból a célból, hogy mindazok a tapasztalatok, javaslatok, amelyek a konferencián elhangzottak, megvalósíthatók legyenek a korszerű történelemoktatás megteremtése, a könyv megszerettetése érdekében! Leblancné Kelemen Mária
