Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

Közel ötven helybeli asszonynak és lánynak nyújt munkalehetőséget Vanyarcon a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár, valamint a sziráki ÁFÉSZ közös kivarróüzeme. Az üzemben a gyár által szállított nyersszövet szövéshibáit javítják. Havonta mintegy 2500 méter ja­vított szövet kerül vissza a gyárba. A képen Hugyecz Mihályné és Matuch Pálné, a Tyereskova brigád tagjai munka közben. IVézsai főszereplők Ha nem fön — MÁR MEGINT PROB- kát kellett végezni, LÉMA van a vízzel! — kese- ugyanannyi idő alatt, reg Menus András, a nézsai felzúdult a tagság. Pironkod­tak az alacsony hozam mindössze 2427 liter tak volna be, mint nógrádi gazdaságban. A tsz ve­zetői is érezték, hogy ez a zárta le a közgyűlési vitát: szakvezetők és dolgozók von­ják le a tanulságokat, hogy tejprémium is — mondja Me- a tavalyi kudarc ne ismétlőd- nus András, hessen meg. szinte — Az üszők hetven százalé­ka már Holstein-Fríz fajtá­— Változtattunk sok min- val keresztezett. Jelenleg 35 termelőszövetkezet főállat- denen azóta — mondja a fő- darab termel belőlük. A na- tenyésztője. — Nézzétek már állattenyésztő. — Az istállók- pi átlaguk 16—25 liter között meg, mi lehet a baj! — for- ban megosztottuk a munkát, ingadozik. Ha év végére, mint dúl Korita Mihályhoz, a kar- külön etetők és fejősök van- ahogy tervbe is vettük, meg- bantartó részleg vezetőjéhez, nak. így, ha valaki niegoe- lesz a 80 F—1-es, nem akad Az meg biccent a fejével, per- tegszik, a helyettesítést köny- hiba a tejtermelésben — ma- sze, hogy első dolga lesz ki- nyebben tudjuk megodani. A gyarázza. vizsgálni az üzemzavart, hi- dolgozók a tejtermelés után A dolgozók is nagyobb fe- szen ha nem tudják itatni kapják a bérüket, s a takar- gyelemmel látják el a rájuk rendesen a jószágokat, nézhe- mányozókat is ösztönöztük a bízott feladatukat. Az új faj- tik a tejet. Pedig néhány hó- jobb munkára. Tavaly gond tát nem osztották szét a fe- napja a zárszámadó és terv- volt a két ellés közötti hosz- jősök között, Kucsera Fe- tárgyaló közgyűlésen, amikor szú idő. A bérszabályzatban rencnére bízták, aki tapasz- a tejtermelés szóba került, erre is kitértünk, anyagilag talatait jól hasznosítja. A tesszük érdekeltté a dolgozó- brigádmozgalom keretében miatt, kát a csökkentésben... mindannyian vállalták az jutott A nézsaiak az idén 2600 li- előirányzat túlteljesítését, egy tehénre, még a tervezet- teres egy tehénre jutó hoza-'Sok mindenen kell még mó- től is elmaradtak, nemhogy mot terveztek. A megyei át- dosítaniuk, tudják ezt a tele- milliós tejprémiumot kaszíroz- lag már az elmúlt évben pen is. Ott van példának a nem is egy megközelítette a háromezret, tej költsége. Egy liter tejet — Nem alacsony a terv? tavaly 8 forint húsz fillérért — Egyszerre képtelenek va- termeltek. terület, ahol a hathatósabb gyünk mindent pótolni. Reá- — Ha a hozam emelkedik, intézkedéseket már „tegnap” lisnak tartom, az első ne- máris alább szoríthatjuk a kellett volna megtenni. Hol- gyedév mutatói kedvezőek, ha ráfordításokat is — kommen- rna Miklós, a tsz elnöke azzal nem jön közbe előre nem Iá- tálja a főállattenyésztő. tott dolog, túlteljesítjük, s A NÉZSAIAK AZ IDÉN a meglesz az 1,8 millió forint, tejtermelés jövőjét alapoz­zák. Megrendelték a tervet a 160 férőhelyes szabad tar- A tanulságok leszűrésére tásos istállóhoz. Ha megérke- Menus András — amikor utal az is, hogy jobban hasz- zik, már kezdik Is a kivitele- ezóba kerül a tejtermelés — nosítják a cukorgyári mel- zést. Egyelőre azonban a még időzik az elmúlt évnél, léktermékeket, az idén volt meglevő istállók falai között Csokorravaló okot gyűjt ősz- elegendő takarmány a hide- igyekeznek rendet teremte­sse, mi minden hátráltatta, gebb hónapokban is. Megren- ni, hogy a legközelebbi köz­gátolta igyekezetüket. Ott delték az új fejőgépeket. Jú- gyűlésen ne ők, a tejterme- kezdődött, hogy az elmúlt év niusra várják a 20 egységes lésért felelősek, legyenek a márciusában elfogyott a tö- Alfa—Laval B garnitúrát. főszereplők. Sz. Gy. megtakarmány. Pedig terület volt bőven, csak hát itt is a hozamok. Nyáron meg — sze­gény embert az ág is húzza — a legelők égtek ki, öntö­zésre még álmukban sem gon­dolhatnak a hegyek között. — Négy éve szereltük fel a korszerű Elfa—Impulsa tej­vezetékes fejőberendezést. Gyakran meghibásodott, mi meg futkostunk hozzáértő szakember után, így naponta két-három hektó volt a tej- mennyiség ingadozása. — Nem gondoltak rá, hogy kiképezzenek valakit? — Igen, valakit rá kellett volna állítani. Most már meg­oldódott a gond, beléptünk az Agrocoop termelési rendszer­be, a szolnokiak végzik a be­rendezés karbantartását. AZ ÁLLOMÁNY MINŐSÉ­GÉVEL sem lehettek elége­dettek. A létszámfejlesztés éve 1975 volt, ekkor minden üszőt — válogatás nélkül — beállí­tottak a termelésbe, csak­hogy elérjék az ötszázas te­hénállományt. Azóta selejtez- getnek. A nézsai szakosított telepre ugyan kiválogatták a jobban tejelő jószágokat, de ott is csak 2600 literes átlagot értek el. A problémákat te­tézte a krónikus munkaerő- hiány. Akadt rá példa, hogy egy gondozónak dupla mun-. A pár1s*erre*r1rk irányító fával Dinamikusan fejlődik az export a balassagyarmati üzemekben Interjú Zen'ai Csabával, a városi pártb’so'tság; titkárával Balassagyarmat üzemei egyre fontosabb szerepet tölte­nek be a megye gazdasági, politikai és társadalmi életében, így nem mindegy, hogy fejlődésük, további gyarapodásuk érdekében miként alakul termelésük, olyan termékeket gyár­tanak-e, amelyek megfelelnek a gyorsan változó követel­ményeknek, szívesen vásárolják-e bel- és külföldön egyaránt. A népgazdasági egyensúly javítása szempontjából pedig igen lényeges, hogy termelésük kisebb vagy nagyobb hányadát exportálják. E gondolatok jegyében arra kértük Zentai Csa­bát, a városi pártbizottság titkárát, hogy válaszoljon kérdé­seinkre. — Mi jellemzi a város ex­portáló üzemeink ez irányú elképzeléseit? — Az exporttermeléssel kap­csolatos konkrét feladatokat a városi pártbizottság cselekvé­si programjában évenként ben. megfogalmazza. Egyébként a mostani ötéves tervben az előzőhöz viszonyítva a város öt exportáló üzeme az export- termelésben 2,7-szeres növe­kedést irányzott elő. Ez azt jelenti, hogy a 9,4 milliárd forint termelési értékből 4,3 milliárd forintot képvisel az export, ami megközelítőleg 30—31 százalékát adja a me­gyében tervezett exportter­melésnek. Továbbra sem vál­tozik a vállalatok közötti részarány. A kábelgyár te­vékenysége a meghatározó. — Az export ilyen nagy­arányú növekedésének meg­vannak e a feltételei? — Igen. A negyedik ötéves tervben végrehajtott műszaki fejlesztések eredményeként előnyösen alakult a termék- szerkezet, új, korszerű techno­lógiákat vezettek be. A meg­valósított beruházások az ex­portárualapok további bővíté­sét tették lehetővé. Ez a mun­ka tovább folytatódik a mos­tani ötéves tervben. Ennek során nemcsak az exportál­ható áruk mennyisége nő, ha­nek szánt termékek kiszállí­tása is kevesebb, mint ameny- nyit korábban elképzeltek; mindössze 37,7 százalék, ami 21,6 millió forint bevételki­esést jelent az első negyedév­— Van-e elfogadható indok a lemaradás megmagyarázá­sára? — Vállalaton kívüli és be­ben áprilisban 18,7 milliót termelt. Egyébként áprilisban a külföldre szállított 40,2 mil­lió forint értékű áruból 24 milliót tett ki a dollár és 16,2 milliót a rubel elszámolású termékek értéke. — A mindenáron való ex- portteljesítésre törekszenek-e a vállalatok? — Nem. Előtérbe került az export gazdaságossága, a ha­tékonyság, a termékek ver­senyképessége, ezért a ko­rábbinál nagyobb gondot for­dítanak a termelési költségek csökkentésére, a selejt mér­séklésére, a minőség javításá­ra. A tett intézkedések ked­vező hatása már tükröződik a dollárkitermelési mutatók­ban. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál az export lüli okokra vezethetők vissza döntő többségét kitevő kábel- az előbb említett jelenségek. A doboknál az 1975. évi 36 fo- megváltozott világgazdasági rint 35 fillérről 1976-ban 33 körülmények jelentősen befő- forint 20 fillérre, a bútorgyár- lyásolják a gyárak ez irányú dán az 1976. évi 44 forint 19 tevékenységét. Jórészt ennek fillérről 1977-ben 41 forint 82 tulajdonítható, hogy az erre fillérre, a kábelgyárban pe- az évre tervezett export 55,5 dig — egész művekre vonat- százalékát szerződték le az el- kozó adat — az 1976. évi 45 ső negyedév végéig. A tőkés- forint 65 fillérről 43 forint 54 export aránya még kedvezőt- fillérre csökkent az egy dol- lenebb: 37,8 százalék. Kelle- lárra eső kitermelési mutató, metlenül hat az exportterme- Az elért eredménvek további lésre, hogy a gyártott termé- növelését szolgálják a beve- kek elenyésző részére van zetésre kerülő új gyártmá- hosszú távú szerződés. Ez nem nyok. a különböző gazdasági vonatkozik a kábelgyárra, és egységekben folyó rekonstruk- a Budapesti Finomkötöttáru- ciós munkálatok, gyár balassagyarmati gyárá­— Miként ítéli meg a vá­rosi pártbizottság a pártszer­vezetek ez irányú, eddigi te­vékenységét? — A városi pártbizottság cselekvési programjának meg­ra, ahol a szocialista orszá­gokkal erre az évre 100 szá­zalékban megkötötték a konk­rét szerződéseket. Egyébként közvetlen üzleti kapcsolatban a külkereskedelmi vállalatok- _ _ kai csak a Balassagyarmati fejei°?n, az exporttevékenység Fémipari Vállalat és az Ipoly bővítésével egyidejűleg növe­Bútorgyár áll. A többiek köz- fedett a pártszervezetek fe­nem gyors ütemben emelke- pontjukon keresztül szereznek lelőssége, a munka szervező ­dik a hatékonyság, javul a ismereteket az exportpiacok- sében és ellenőrzésében. A ról, illetve negyedéves, fél- Pártszervezetek kezdeménye­éves bontásban írják elő szá- zőbben, érzékenyebben rea­mukra az exporttermeléssel Sálnak a feladatokra, a gon­kapcsolatos feladatokat. dókra. Munkaterveikben rend­Az elmaradás oka között szeresen szerepelnek azok a ...... szükséges megemlíteni az témák, amelyek az exportte­— A mostani oteves terv anyaghiányokból adódó kiesé- v®kenység komplex feladaté* az, seket, a késedelmes szállítá- nak megvalósítását segítik. A ’ ~1 sokat, az exportbővítő beru- szakszervezeti bizottságok és a házások késői átadását. Ezek KISZ-alapszervezetek pedig vállalati hibák, illetve koo- sajátos eszközeikkel járulnak perációs nehézségek. hozzá a vállalati elképzelések realizálásához. Az alapszerve­— És van remény az elma- zetek exportmunkát segítő te­radás pótlására? vékenysége igen differenciál­— Az áprilisi exportterme- tan jelentkezik. Egyes helye­lés üteme a Balassagyarmati ken mozgósítják a párttago­a Bu- kát és negyedévenként ro­mi nőség, új gyártmányok ke­rülnek ki az üzemekből. — Kérjük, ismertesse, mit valósítottak meg az exportáló gyárak az ez. évi terveikből? első két évében termelésének 44 százalékát ké­pezte az export, amelyből a tőkésexport 53 százalékkal részesedik. A növekedés üte­me 1976-ban 6,8, az elmúlt évben pedig 8,4 százalék volt Erre az évre 14 százalékos nö­vekedést irányoztak elő, mely­ből a szocialista 27,2, a tőkés­export pedig 7,7 százalékot Fémipari Vállalatnál jelent. Az év első három hó­napjában elmaradtak az idő­arányos teljesítéstől, a bázis­hoz képest a megyei 83,2 szá­zalékos teljesítéssel szemben a város exportáló üzemei csak 68,8 százalékot értek el. Az dapesti Finomkötöttárugyár gisztrálják az elért ei-edmé- balassagyarmati gyárában, a nyékét, a bekövetkezett hely- Kőbányai Porcelángyár ba- zetet. Másutt viszont rendsze- lassagyarmati telepén meg- résén figyelemmel kísérik a haladta az első negyedévi üte- munkát, és a felmerülő prob- met. A Magyar Kábel Művek lémákat konkrétan vizsgálják, balassagyarmati gyára pedig majd a lehetőségekhez képest elmaradás 45,3 millió forintot az első negyedévi 10,7 millió megteszik a szükséges intéz­jelent. Ezen belül a tőkések- forint tőkésexporttal szem Betörtek a tőkéspiacra a tűzhelyeikkel. Ez önmagában is bizonyítvány a minőségről. De vajon milyen erőfeszítések árán érik el a kívánt színvo­nalat a ZIM salgótarjáni gyárában? Ezt firtattuk a Zenére dolgoznak — Igen. Sok függ attól, mennyire figyelnek oda. — Egy brigádkollektíva mit tehet azért, hogy a fiatal tag­jai jó munkát adjanak ki a kezük közül? — Csak azt, hogy figyel­.... , meztetjük őket, ha baj van a fiatalok az előmunkálatokat hibás, el- velük Legtöbbjükre hat; ront a minőségen nyűtt szerszamokkal ^végzik akad o]yan is_ akire nem na­gyon. Az az igazság, nagyon évesek is Minőségiobbítóh gyár szereldéjében, ahol túl- , , . . . nyomórészt egészen fiatal kijelentem, hogy betanított munkások dolgoz- munÉaja ront í - _ „ . - . nak — mondta Radi László mu- — velte Bodor Ernő, minőse­. vezető, aki maga is fiatalem- gi ellenőr. — Selejtet min- fiatalok • 15 _16 b ér. — Sokkal inkább attól denki vét, száz darabnál egy- dolgoznak itt. — A körülbelül százötven- függ a színvonal, hogy mi- két hiba becsúszik, ezzel százhatvan dolgozónak, akik lyen anyagokat, alkatrészeket számolunk. * a két műszakban végzik kapunk. A fiataloknak leg- Amint értesültünk, javít Hűvösi Zsolt betanított munkájukat, a túlnyomó része följebb az a sajátossága, hogy ezen az állapoton az új — szerelő, 15 esztendős. 25 év alatti — tudtuk meg közvetlenebbül, érdesebben EG/750-es — típus. Ehhez — Bosszantana téged, ha Vanó Sándornétól, aki a sze- mondanak véleményt. Ez ugyanis —, mivel teljesen elrontanál egy alkatrészt a reldében műhelybizottsági, tit- azonban nem baj. más lesz, mint az eddigiek — szelességed miatt? kár. — Főként a. brigádok A fiatalember arról is be- új sajtolószerszámokat kell — Igen. Ha leverődik a feladata, hogy a fiatalokból szélt, hogy régebben a leg- készíteni, következésképp az festék, ki kell cserélni, több a lelkiismeretes munkásokat bajosabb műszakok voltak a alkatrészek jobbak lesznek, munka vele. — Hátha nem vennék észre * a meósok. Csak külföldön Menczel Sándorné egy 27 tudnák meg. tagú munkabrigád vezetője. „faragjanak.” Legtöbbjüket szombat délutániak. Nehéz sikerül jó dolgozóvá nevelni, volt a fegyelmet, a munká­dé olyan is akad, akit nem. tempót megtartani. Ez ellen Mint megtudtuk, utóbbiakat kitalálták: magnót és hang- — bár átmenetileg rontják a szórókat hoznak be, s zenét tkor odakint szidnának minőséget meg a munkaszel- hallgatnak munka közepette. 0DD lnt nu es ’vr~'-----— ------­l emet — többé-kevésbé sike- „Sokkal könnyebben megy így rül elszigetelni. Erre nagy a munka” — mondta Rádi szükség van, mert a tőkés- László, exportban a minőséggel szemben rendkívül szigorúak * a követelmények. — Az is bántana, mert ak- ben­dolgozik a kollektívában. nünket. Nekem se esne jól, - Hogy a munkájuk mi- haverrnenk egy tűzhelyet, am.­lyen? Közepesnek lehet mon- ro1 otthon detru!ne Kho§>’ dani. Legtöbben nemrég jöt- rofz- s nem Adnánk hasz- tek ide dolgozni, jószerivel na m' ■ • most tanulják a munkát. — Az itteni munka — molnár — kedéseket. Azokon a területe­ken, ahol akadozik a végre­hajtás, ott pármegbízatásként adják a feladat megoldását. Ezenkívül olyan kapcsolatot teremtenek más pártszervek­kel, amelyek előnyösen hozzá­járulnak a végrehajtás terv­szerű biztosításához. — Mire irányítsák figyel­müket az alapszervezetek a jövőben? — Az első negyedéves el­maradás megkívánja, hogy az alapszervezetek korábbi fel­adataikat átértékeljék és en­nek megfelelően határozzák meg jelenlegi tennivalóikat. Mivel a vállalatok központ­jából olyan tájékoztatást kap­tunk, hogy a tőkésmegren­delések zöme a második fél évre várható, ezért a kapaci­tások jó kihasználása érde­kében a fél év végéig legfon­tosabb feladat a szocialista export teljesítése és a máso­dik fél évről előrehozott hazai megrendelések teljesítése. Ez jelenti a második negyedévi cselekvési programok központi gondolatát, feladatkörét — fe­jezte be a beszélgetést Zentai Csaba. V. K. — Előfordulhat, hogy a nagy * sietségben leverik' a zománcot, szerint sokat ronthat a minő­— Egyértelműen nem lehet de az az alapvető gond, hogy ségen? | NÓGRÁD - 1978. május 17., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom