Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
Megalakult a MAPRJAL megyei tagozata Megérteni és megértetni egymást Szakmai körökben és azon kívül sok szó esik — különösen a közoktatás-politikai határozat megjelenése ótg — idegen nyelvi oktatásunk hatékonyságának emeléséről. A problémák röviden úgy összegezhetők, hogy tanulóink nagy része négy, illetve nyolc év folyamatos nyelvtanulása után sem szerez olyan jártasságot, melyet az életben hasznosítani tudna. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Boros Sándor- néval, a pedagógus-továbbképzési kabinet vezetőjével. Dudás Györgynével, a megyei művelődésügyi osztály munkatársával és Stumpf András szakfelügyelővel. — Nyelvtanulásunk, tanításunk nem elég hatékony, mivel az általános és középiskolákban megszerzett nyelvi ismeretek birtokában gyermekeink orosz és más tanult nyelven nem tudnak megfelelően beszélni. A sok gyakorlás, a tanulástanítás ellenére sem képesek tanulóink másokat a tanult nyelven megértetni — hangsúlyozta Stumpf András. — Elengedhetetlenül szükséges — jegyezte meg Dudás Györgyné —, hogy a gyermekek képessé váljanak tanulmányaik befejezése után nyelvtudásuk továbbfejlesztésére. Minden iskolatípusban, minden tantárgyban emelni kell a tanítás-tanulás színvonalát. Meg kell szüntetni — például az orosz nyelv tanulásánál is — azokat a módszertani hibákat, amelyek útjában állnak az orosznyelv-ok- tatás hatékonysága emelésének. Ez lehetséges, mert a közoktatás-politikai határozat nyomán a tanügyigazgatási szervek utasítása szerint új dokumentumok > bevezetésére kerül sor. Ezek olyan új feladatokat jelentenek, amelyekre minden nevelőnek alaposan fel kell készülnie. A feladatok megoldásának döntő tényezője a nevelő személyisége, szakmai, módszertani felkészültsége. Üjítani és megújulni képes nevelőkre van szükség. Örömmel mondhatjuk el, hogy megyénkben olyan orosz szakos nevelők tanítanak, akik képesek megfelelni a magasabb követelményeknek. Optimizmusunkat miár ma is sok kedvező tapasztalat igazolja. Az utóbbi két-három évben egyre eredményesebb az orosz nyelv oktatása tanintézeteinkben. Ez annak köszönhető, hogy a tanárokban él az új, a korszerű iránti igény, és ezt sikerrel viszik át tanítványaikra is. — A megyei továbbképzési kabinet — mondta dr. Boros Sándorné — a jövő tanévben már másodízben szervez komplex gyakorlati szemináriumot az orosz szakos tanároknak: Itt biztosított a szakmai, módszertani és ideológiai felkészülés lehetősége. Ezeken kívül a területi munkaközösségekben is jelentős szakmai továbbképzés folyik. Így megyénk orosz szakos tanárai részére biztosított a nyelv gyakorlása, a tapasztalatcsere, az új módszerek megismerése és elterjesztése. Stump András szakfelügyelő jelentősnek tartja, hogy az általános és középiskolai tanárok között egyre jobb munka- kapcsolat alakul ki. A közös szakmai tanácskozások, tapasztalatcserék, módszertani megbeszélések a nyelv oktatásának hatékonyságát szolgálják. Megyénk orosz szakos nevelői munkakapcsolatban állnak a Borsod megyei tanárokkal, de gyakran ellátogatnak Budapestre, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába is. Jól szolgálják a továbbképzéseket a hazai kéthetes nyári nyelvtanfolyamok és a Moszkvában, Leningrád- ban rendezett egyhónapos stúdiumok. Itt nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Évente mintegy 20—25 szakos tanárunk jut el Szovjetunióba nyelvi továbbképzésre. A nyelvtanulás színvonalának emelésében és a tanárok továbbképzésében nagy szerepe van a „Russzkij jazik za rubezsom” című folyóiratnak. A megyei művelődésügyi osztály éppen ezért intézkedett, hogy minden tanintézet a szükséglet szerinti példányban megkapja. — Az orosz nyelv oktatásának színvonalát jelentősen segítik az MSZMP-tagcsopor- tok is — mondja Stumpf András. — Nagyon jól dolgozó csoportok működnek Salgótarjánban a Malinovszkij, a Rákóczi, a Gagarin úti, a nagybátonyi, a szécsényi és a kisterenyei iskolákban. Ebben az évben lehetőséget teremtünk arra is, hogy olyan nemzetközi szervezet munkájába kapcsolódjunk be, amely alapvető feladatának tekinti az iskolai és iskolán kívüli orosz- nyelv-oktatás eredményességének fokozását. 1978. április 7-én a XIV. Nógrád megyei pedagógiai napok keretében az orosz nyelvtanárok szekciója Nagy- bátonyban bemutató tanításon vett részt, ahol Remenár János általános iskolai tanár vezetett órát. A megye 120 orosz nyelvet tanító pedagógusa ment el, s a program egyik feladataként megalakították a MAPRJAL (Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége) magyarországi szekciója Nógrád megyei tagozatát. — A MAPRJAL magyarországi szekciója — hangsúlyozta dr. Boros Sándorné — 1973 tavaszán alakult meg az MSZBT országos elnöksége mellett. Célja az, hogy emelje az orosznyelv-oktatás színvonalát, s járuljon hozzá az orosz-szovjet irodalom terjesztéséhez, népszerűsítéséhez. E szervezet országos vezetői a szaktudományok neves képviselői. akik tevékeny részt vállalnak a filológiai, módszertani kutatásokban, de szerveznek konferenciákat, szimpo- zionokat is. A legutóbbi ülésen Pócs Ilona országos titkár ismertette az elmúlt évek eredményeit, s megjelölte a további feladatokat. Elismeréssel szólt Nógrád megye orosz szakos tanárainak munkájáról, a művelődésügy irányítóiról, miután a megyei szervezet megalakulása előtt bekapcsolódtak a szervezet munkájába. A márciusi országos területi konferencián Kocsis József középiskolai szakfelügyelő, Hopkó Tatjána balassagyarmati és Szabó Istvánná salgótarjáni nevelők előadással szerepeltek. A tanügyigazgatás néhány szakvezetőjével folytatott beszélgetés is meggyőz bennünket arról, hogy iskoláinkban eredményes nyelvoktatás folyik. A MAPRJAL megyei tagozatának megalakulása ennek a munkának a további kibontakoztatását segíti a sajátos eszközeivel. *y. 1A restaurátor műhelyben y A Néprajzi Múzeum tizenkét restaurátora évente csaknem kettőezerötszáz műtárgyat restaurál, időközi, valamint állandó kiállításokra. Munkájuk kiterjed a meglevő műtárgyak időközi karbantartására, ellenőrzésére is. Képünkön: finn nyergeket restaurál Romvári Jánosné. Megérdemelt kitüntetés Olvasó munkásokért Pásztón Előfordult az utóbbi időben, hogy listával érkező olvasók miatt várakoznom kellett a könyvtárban, hogy az olvasóteremben a keresett folyóirat éppen másnál volt kézben, jegyzetelgetve olvasta. „Ezek a kötelező olvasmányok bent vannak?”. A „vetélkedőhöz kellene nekünk néhány könyv, folyóirat..Van-e X. Y. író regényeiből —; tudja, jön hozzánk és én még fcsak televízióban láttam egy-két művét...” — hallom gyakran a pásztói nagyközségi-járási Mai tévéaján tatunk 20.25: Abigél I. Senki ne keresse a szereplők között Abigélt, a fiatal lányt, aki nem élő alak, csupán szobor. A komor leánynevelő intézet udvarán áll és az a hír járja róla a lányok között, hogy aki legforróbb kívánságát leírja és beteszi a levélkét Abigél korsójába, óhaja teljesül. A háború már a végéhez közeledik és nem zárhatják ki a leánynevelő intézet erőd- nyi falai sem eseményeit, sem izgalmait. A német megszállás, a zsidóüldözés vagy a bombázások beleszólnak az itt nevelkedő lányok életébe. A film főhőse, Gin a is itt él, ide hozta édesapja, Vitay tábornok, aki a tábornoki karban a háborúból való mielőbbi kiválás híve, előkészítője. Lányát Zsuzsanna testvérre bízta, akinek köszönhető, hogy a szigorú, puritán felekezeti iskolában mégsem felejtenek el mosolyogni a lányok. Gitta szerepében Szerencsi Évát látják. Szabó Magda leányregényének televíziós változatát négy részben láthatják, ma és vasárnap 20.00 órakor. Népművelői továbbképzés Tartalmas program szerepel a szécsényi járás népművelőinek soron- következő továbbképzésén: a járás legjobb népi tánccsoport, a szécsény- felfalui rnunkáskórus, szécsényi járási művelődési központ Ifjúsági tánccsoportja, az amatőr csoportjainak bemu- ipolytamóci irodalmi színpad, tatkozását, egyfajta „szintfelmérését” követi a tanácskozás. Vasárnap Mihálygergén rendezik az összejövetelt, kilenc együttes részvételével, de ott lesznek a meg nem hívott községek, csoportok vezetői is, „megfigyelőként”. A műsorban a mihálygergei vegyes kar, a nógrádszakáli a nóvrádsipeki vegyes kórus, a mihálygergei népi tánccsoport, a rimóci pávakör és az egyházasgergei vegyes kórus lép fel. Emléklapot és tárgy- jutalmat kapnak a szereplők, majd ezt követően Balogh Ferenc, a járási művelődési központ igazgatója vezetésével szakmai megbeszélést tartanak a népművelőknek, csoportvezetőknek. Ekkor kerül sor a Szécsényben már bemutatott népművészeti kiállítás megnyitására is (Kelemen Ferenc hollókői fafaragó, Krekács István palotás: népi hangszerkészítő és Fodor Istvánná cserépfestő munkáiból). Hruz Dénes mai dalokból összeállított műsora és a rimóci citerazenekar közreműködésével táncház szórakoztatja hazautazásig a csoportokat. Analol Potemkowskii Memóriazavar Szczawnica úrral a városban találkoztunk. Olyan furcsán nézett ki. — Furcsa színed van — mondtuk neki. — Mi van veled? — Nem tudom — mondta Szczawnica — reggel óta úgy járok, mint, aki részeg. Mitől lehet ez? — Nagyon változékony az időjárás — mondta Solowejcz- ikné asszony. — Sokan nem bírják a frontátvonulást. — A fejed fáj? — kérdezte Konkulczinjanskij úr, a városi elöljáró. — Nem — mondta Szczawnica — nem fáj. És direkt szeretem, ha változékony az idő. — Ne vedd úgy a szivedre — mondta Bespalczik. — Lehet, hogy ez csak valami egyszerű kis betegségtől van. 4 NÓGRÁD - 1978. április 14., péntek — Nagyon is lehetséges — helyeselt Solowejczkiné asz- szony. — Könnyen megkaphat az ember valamilyen betegséget. — Lázad van? — kérdezte Kucia úr. — Nem tudom — mondío Szczawnica bizonytalanul. Solowejczikné asszony a homlokára tette a kezét. — Ügy látszik — közölte —, hogy a betegség láz nélkül zajlik le. Szczawnica fellélegzett. Egészségi állapota már kevésbé nyugtalanította. — Igen — tette hozzá So- lawejczikné asszony —, de ha nincs láz, az azt jelenti, hogy szervezet nem védekezik. Akkor a betegség tovább elhúzódhat. Szczawnicának ismét elment a kedve. — Másrészt viszont — nyugtatta meg Solowejczikné aszszony —, lehet például az idegektől is. — Nem — sóhajtott fel Szczawnica — az idegeim rendben vannak. Csak valahogy úgy érzem magam, mint, aki részeg. Szótlanul latolgatni kezdtük a lehetséges eseteket. — Idehallgass — szólalt meg váratlanul Bespalczik — és véletlenül nem lehet... hogy ízé... felöntöttél a garatra? — Egy pillanat — motyogta Szczawnica — egy pillanat... hadd szedjem össze a gondolataimat. .. Tehát hogy is volt?... Én és egy ismerős gentleman... reggeli előtt... hát persze hogy... megittam vele egy-két liternyit. Szczawnica szeme felragyogott. Igen. gondoltuk, a memóriát állandóan edzeni és erősíteni kell. Fordította: Juhász László könyvtárban. Az érdeklődők, kérdezők felnőttek, valamelyik helyi üzem dolgozói. Sokan közülük már nem mindig mennek a kölcsönző könyvtároshoz a kért könyvek jegyzékével — maguk böngészgetnek, ismerősként járkálva a polcsorok között. Mindez eszembe jutott, amikor hallottam a hírt:' az „Olvasó munkásért” országos könyvtáros pályázaton e könyvtár az egyik második hely nyertese. Ez a verseny nem pusztán a munkásolvasók számának növelését tűzte célul, több volt annál, a minőségi fejlődést, a tartalmi munkát is felmérte. Ezért is olyan jelentős, hogy ennek a nagyközségnek a könyvtára, ahol az üzemi dolgozók nagyobb hányada ma még csak a munkássá válás félútján van, ilyen szép eredményt ért el. Segíteni a felnőttoktatási — Hogy ez valóban folyamat legyen, ne csak „akció”, az mindkét félen múlik — a mi kollektívánkon és azokon az embereken, akik propagálói lehetnek az olvasásnak, önképzésnek. Szerencsére, ebbe az utóbbi táborba is egyre többen tartoznak, bár meg kell mondani, hogy a hivatalos, vezetői hozzáállás még nem mindenütt kimondottan pozitív, néhol hiányzik a vállalati ösztönzés — kezdi a beszélgetést Szöllősi Miklós igazgató. — Ahogy az önértékelésben, az összegző jelentésükben olvasható: az állományuk közel 50 százaléka szakmai és ismeretterjesztő mű, ezek forgalma a 15 éven felüliek körében 35 százalék. Ez összefügg a munkásolvasók számának növekedésével? — Természetesen —, de ez kölcsönös viszony. Felmértük ennek az olvasói rétegnek az igényeit és igyekeztünk ehhez kapcsolni az új beszerzéseket. Egyes üzemekben márlátják, hogy a felnőttoktatást mennyiben segítheti, ( ha igénybe veszik a dolgozók a könyvtári szolgáltatásokat — például a szerszám- és készülékgyárban, a MEZÖGÉP- nél, a Váci Kötöttárugyárban, a Közlekedési Nyomdában, a kézműipari vállalatnál. Az üzemi művelődési bizottságoknak nagy szerepük van és lehet a továbbiakban is a kör bővítésében. Jelenleg a Pásztón dolgozó 3100 ipari munkás közül 24,4 százalék tagja könyvtárunknak. Figyelembe kell venni, hogy több helyen szakszervezeti könyvtár működik és a bejárók lakóhelyükön is beiratkozhatnak — így nézve szép eredménye kölcsönző könyvtárosainknak, hogy 1975-höz képest 32,4 százalékkal emelkedett a munkásolvasók száKős önség- kapcno.atoh — Említette, hogy vannak propagandistáik, aktíváik. Hogyan alakult ki e tábor? — Még az első „Olvasó munkásért” pályázat idején több brigáddal együttműködési szerződéseket kötöttünk. Így két évvel ezelőtt már ilyen alapon indulhattunk, és elsősorban a brigádtagokkal való személyes kapcsolat került előtérbe. A művelődési központban működő szocialista brigádvezetők fórumán al- kalmanként az olvasóvá nevelés problémái is felmerültek. A jelenlegi 157 szocialista brigád felével már jók a kapcsolataink. Emelkedett a könyvtári rendezvények száma: 1977-ben már 83 előadást, könyvtárismertetőt, vetélkedőt, író-olvasó találkozót tartottunk — ezek többségét kinn az üzemekben. Fél műszakban nagy műveltségű nyugdíjas pedagógus segít a tájékoztatásban, könyvválasztásban. A művelődési házzal és az üzemekkel az együttműködés most egy újgbb igényfelméréssel is bővült Sokat jelent, hogy a tanács nemcsak a beszerzések anyagi támogatásával kapcsolódik be a munkánkba, de sokan a tanácsi vezetők közül is látogatók, olvasóink. Visszatérve a munkásolvasókra: jelenleg 800 körül vannak. Fő törekvésünk, hogy a- pályázat lezárásával ne érjen'véget a folyamat, amely mind táborukat mind igényeiket tovább növeli. Nemcsak a szakiroda- lom, politikai művek gyakoribb forgatására gondolok, hanem a művészi szintű szép- irodalom térhódítására. Mert a kölcsönzött köteteknek sem a száma egyedül a mérvadó.* G. Kiss Magdolna
