Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
Az ezredikadás feló.. Beszélgetés a '.Szabó család egyik „atyjával” Kétszeres jubileumához közeledik a Szabó család: húsz éve, 1968-ban jelentkeztek először a Magyar Rádióban, és július körül kerül sor az ezredik adásra! Több szempontból is rekord ez az ezer adás: soha, egyetlen műsor a rádióban még 1000 órán át nem ment folytatásokban. (Mert a heti egyszeri félórás ad'ast és az ismétlés félóráját ilyenkor együtt számítják.) Ráadásul ilyen tartós szerzői együttműködésre sincs meg példa nemhogy a rádió, de talán a magyar sajtó egész történetében sem: ugyanis a családnak indulása óta végig ugyanaz a három szerző az „atyja”: Forgács István, a Nemzeti Színház nyugdíjas dramaturgja, Liska Dénes, a Magyar Televízió fómunkatár- sa, es Baróti Géza újságíró, a Magyar Nemzet neves toll- íorgatója. Közülük Baróti Gézával beszélgettünk a műsor kulisszatitkairól, érdekességeiről, jövőjéről. — Mindenekelőtt pontosít- sunk — mondja. — Ha már azokról van szó. akiknek „érdemeik” vannak e család életében, ne feledkezzünk meg Major Annáról, a műsor dramaturgjáról. aki mellesleg a család „élő anyakönyve” és „gyámja” is. Mindenre emlékszik, ami húsz év alatt történt, minket is meglep sokszor, amikor egy ötletre azt mondja: „gyerekek, ez 1963- ban, a huszadik héten már volt..És László András rendezőt se felejtsük ki, akiknek a találó színészválogatá-" sokban is nagy szerepe van. — A három szerző hogy osztja meg a munkát? — Időben. Együnkre két hét megírása esik, utána négy hétig anyagot gyűjtünk, így váltjuk egymást. — Húsz év alatt maradt-e el adás? — Soha! Mikor például engem autóbaleset ért, négy hétig a többiek segítettek, utána a tatabányai kórházi ágyon már írtam a követke. zőt. És hogy mindig életsze- rűek legyünk: sajnos, „gyűjtöttem annyi élményt” egyéves kezelésem során, hogy volt miből a Szabó család fiataljainak baleseti történetét megírnom... De emlékszem ezzel kapcsolatban egy másik esetre is: a 400. adás körül járhattunk. Miskolctapolcán nyaraltam, Forgács István volt az a heti soros szerző. Este interurbán telefont kapok: nemsokára ideérkezik Sós György dramaturg Tűnődtem: miért? Megérkezett, és riadtan újságolta: Forgács István súlyos beteg, kedden adás és vasárnap este még nincs meg a heti folytatás. .. Írógépem sem volt kéznél, a szálló étlapíró gépét kértük kölcsön, ezzel rohantam az emeleti szobámba. A gépen viszont nem volt „e” betű. Ahogy egy-egy oldallal elkészültem, az ablakon dobtam ki a földszintre, ahol Sós György irta bele a hiányzó „e” betűket. Utána rohant vissza az esti gyorssal, hétfőn, keud reggel felvétel — és a közönség észre sem vette, hogy majdnem megszakadt a sorozat. .. — Néhányan felvetik: Szabó néni, Szabó bácsi már induláskor is öreg volt. Azóta húsz év telt el. 80 körül kellene járniuk, mégis aktívan élnek, ök nem öregszenek? — Ha a közönség akarja, százéves korukig is maradhatnak, ők a főhősök. Sajnos, a szereplő színészek nem ennyire örökéletűek: szomorú listánkon 30 elhunyt színész neve van már, akik szereplőink voltak. Volt, akit az adásban is „illő tisztességgel elbúcsúztattunk”, mint Gőzön bácsi öreg harcosát, vagy Benedek Tibor vezér urát —, de van szerep, amely „halhatatlan”, alakítójának elhunytéval más veszi át. így Szabó bácsit Szabó Ernő után Rajz János alakítja, leüt pedig Mednyánszky Ági, aki Vörösmarty Lili óta már harmadik megformálója e szerepnek. És emlékeznek még nyilván a család egyik tagjának „feltámadására”: amikor Tibor a folyóba veszett, olyan ostrom indult a közönség .részéről a feltámasztásért, hogy ugyanaz a szereplő új szeretőben, de azonos szerepkörben tért vissza: Kárpáti Zoltásn, az újságíró Icu férje lett, .a vízbe fúlt Tibor helyett... . A üiortalanságra is mondhatnék néhány példát: Szabó bácsi nemrég, éppen idős kora miatt mondott le a tanácstagságról, utódát most választották, a márciusi időközi választásokon. De a gyerekek in felnőttek: Évike, aki már a „család gyermeke”, gyermekíizlnész szerepformálásával indult és ma már felnőtt ifjú hölgy. Wágrter Feri, a kamaszfiú pedig most öregedett ki a focicsapatból, 30 éves fejjel. Igaz, őt végig egyetlen színész alakította bravúrosan; Petrik József. Petinél is volt szereplöválto- zás: a kisfiút alakító gyermekszínész felnőtt szerepét Benkő Péter vette át. — Igen és „családbeli” apját saját édesapja, Benkő Gyula alakítja. Véletlen ez? — Igen is, meg nejn is. Véletlen, hogy éppen rá esett akkor a rendező választása, de a jó rendezői érzéket dicséri, hogy azonnal rájött valóságos apát és fiát apa-fiú szerepben játszatni csak jó eredményt adhat. — És' Péteri úr „színeváltozása”? — Ez is színészi bravúr eredménye. Eredetileg nem éppen rokonszenves figurának szántuk e szorgalmas kispolgárt. De Horváth Tivadar nagyszerű alakítása egyszerűen „elvitte pozitív irányba” a figurát. A közönség jelzései igazolták: ez így jó. Például egy közönségtalálkozón elhangzott: ha a mi KÖZÉRT- esünk ilyen lenne... — Ki Baróti Géza legkedvesebb figurája? — Nehéz választani. A főhősök „közös szülötteink”. Talán Wagner Ferkó. Az ő figuráján keresztül hoztunk közel sok fiatalt a műsorhoz. — Es a szleng, a fiatalok tolvajnyelve? Ezt honnan ismeri a szerző? — Saját két fiamtól. A kisebbik egyidős a megirt Fer- kóval. — Hogy köszöntik az ezredik adást? — Nem tervezünk különösebb ünneplést Inkább egy emlék, az 500.-ról: a Magyar Nemzet néhai főszerkesztője, Mihályfi Ernő megtudta, hogy Szepesi György vezetésével ünnepi műsor készült. Maga jelentkezett: nehogy kihagyják belőle, hiszen minden héten hallgatja, kedvence a műsor. Azóta számtalan esel bizonyította: a tudomány es a kultúra nagyjai között is sok állandó hallgatónk van! — A műsor jövője? — Amíg érdeklődés van, folytatjuk. Es a közönségfelmérések szerint: ugyanúgy kell e műsor, mint régen. Ügy érzem: ez a legnagyobb elismerés. Szatmári Jenő István Felhiuas az Ifjúmunkások hétköznapjai című totó* és képzőművészeti pályázatra A rendezvény célja lehetőséget a felsorolt témákról szóló, legblztosítanl a fiatal amatűr fény- alább 3 darab, legfeljebb 6 fényképészek, képzőművészek számá- kép, Illetve 2 darab képzőművé- ra munkájuk bemutatására és te- szett alkotás, bármely témából, vékenységi területük orientálása Beküldhető azonos témában soro- az ifjúmunkások életére; bemu- zatfénykép is, képzőművészeti tatni a fotó- és képzőművészet alkotás is, de számuk nem haerejével az Ifjúmunkások tevékenységét a gazdasági épitőmun- kában, a művelődés, tanulás területén, a sportban. . a szabad idő hasznos eltöltésében, a közélet fórumain. A rendezvény helye Salgótarladhatja meg a 6 darabot. A beküldendő fényképek méretei: 30x 40, 18x24 cm. A képzőművészeti alkotásokra előírás nincs. Az alkotásokon meg kell jelölni a beküldő nevét, munkahelyét, lakcímét, az alkotás címét. 1án ifjúsági ház. Ideje 1978. szép- A Pályázatra nevezett alkotá- íSúJS“SSJSL?7 P soka* ,l978; augusztus 30-ig kell megküldeni a Nógrád megyei KlSZ-blzottság címére: Salgótartember 23—október 7. Pályázni lehet minden 30 alatti fiatalnak, aki úgy érzi, ján, Kossuth Lajos út 8. A bo- hogy alkotásaival elősegíti a ren- rltékra rá kell írni: „Ifjúmunká- dezvény sikerét. Nevezni lehet sok hétköznapjai”. Díjazás. I. he- mlnden olyan témájú alkotással, lyezett: 2000, n.: 1300, m. 1000 fo- amelyek az Ifjúmunkások tévé- rintos vásárlási utalvány. A be- kenységét mutatja be. munkájuk, érkező pályamunkákat zsűri érsportolásuk. művelődésük, tanú- tékelt. Az értékelés alapján a lásuk. közösségi tevékenységük, legjobb alkotások részt vesznek az közéletlségük gyakorlása közben, országos ifjúmunkás fotó- és A beküldendő alkotások száma képzőművészeti kiállításon. Milyen idő várható ti kővetkező évtizedekben ? A vermonti meteorológusok nek századunkban egyedülálló a következő két évtizedre hí- csökkenésére számíthatunk” degebb időjárás bekövetkezé- — nyilatkozott Harold Bérsét jósolják az Egyesült Álla- nard meteorológus. Jóslatait moknak. Azoknak, akik szere- statisztikai adatokra alapozza, tik a meleget, meg kell várni- »"fyekből kitűnik, hogy a , f melegebb es hidegebb levegouk a szazaforduiot. „A nyolc- hullámok mintegy húszéves vanas években a hőmérséklet- időszakokban váltják egymást. Újszerű kezdeményezés szlnhe- zül számosán tettek tanúságot jó lye volt a minap a Bányász Mű- zenei elképzeléseikről és karmes- velődési Ház. A salgótarjáni téri rátermettségükről, szimfonikus zenekar meghívásé- A kitűnően sikerült találkozó ra a városba látogatott a Nép- végén Perlstein Klára, a tanfo- művelési Intézet teljes karnagy- lyam fáradhatatlan, lelkes szerképző tanfolyama, hogy tanul- vezője és Jancsovics Antal kar- mányai folyamán először nférje mester, a tanfolyam vezetője le előrehaladását egy szimfonikus őszinte ‘elismeréssel szólt a ze- zenekaron. A szívélyes fogadta- nekar rugalmasságáról, szép tásról és kényelmes szállásról a hangzásáról és zenélés! kedvéről, megyei művelődési központ gondoskodott. A másfél nap Intenzív munkával telt el. A tanfolyam hallgatói és a zenekar számára egyaránt számos hasznos tanulsággal. Az országosan egyedülálló találkozó során a vendégek személyesen tapasztalhatták szimfonikus zenekarunk muzsikus! erényeit és kitűnő közösségi szellemét. A zenekarnak nagyon jólesett, hogy aktív részese lehet a Népművelési Intézet országos jelentőségű pedagógiai munkájának. Nagy szükség van arra, hogy az amatőr zenekari mozgalom vezető pozícióiban minél előbb mindenütt jól képzett szakemberek álljanak. Közös muzsikálásunk során megállapíthattuk, hogy a tanfolyam eredményesen szolgálja a célt, a hallgatók köRőna Frigyes, a salgótarjáni szimfonikus zenekar vezető karmestere Németit János alkotóműhelyében A korsók, edények, faliképek témáit a népművészet hagyományaiból meríti * .. ) Forog a korong a nagy, világos műteremben, a művész mesterséggel Zalaegerszegen, ban, Finnországban, Csehszlo- Még általános iskolás volt, vákiában, NSZK-bar, Törökkeze nyomán formát ölt az amikor leült nagyapja, apja országban, Japánban, Érán_ _ ____ Tr _________m,',kn1i,nknn ex lrrvr>nn rt málló pionroíáoltan Q a gyag. Körben az állványokon égetésre váró alkotások: korsók, plasztikák, tálak, műhelyében a korong mellé, ciaországban, a Szovjetunió- A most 44 éves művész 1958- ban. Néhány éve állították ban fejezte be az iparművé- fel nagyméretű figurális szotr csempeképek, Németh János szeti főiskolán tanulmányait, rát Helsinkiben a magyar Munkácsy- és SZOT-díjas keramikusművészhez látogattunk el, akinek munkáival a Képcsarnok Vállalat kiállító- termében is gyakran találkozik a vásárló. Különös figurái népi ihletésűek, tele ízes humorral. A fazekashagyományokat ötvözi a mai technikával. A szülői házban ismerkedett meg a fazekasBorsos Miklós és Gádor 1st- nagykövetség fogadóépületé- ván voltak a mesterei. Figu- ben. Eddigi munkásságáért rális alakjaiban elsősorban 1970-ben Munkácsy-díjat, Borsos Miklós tanítása érez- 1973-ban SZOT-díjat, 1975- hető. A főiskola elvégzése ben Zalaegerszeg város Pro óta ismét Zalaegerszegen él. Űrbe díját, 1977-ben pedig a Gyakran találkozni alkotásai- Zala megyei Tanács alkotói val hazai kiállításokon, de nagydíját kapta. Április else- számos külföldi tárlaton is jén vette át az érdemes műszerepelt már. Így többek kö- vészi kitüntetést, zött Angliában, Olaszország- K. Gy. Nem vállalkozunk az egyéni teljesítmények értékelésére — ezt a zsűri végül is meg4 NÓGRÁD •= 1978. április 13., csütörtök Mai tárcáján Balunk 20.40: Elveszett paradicsom. is az értelmiség válságát boncolgatja; a felelősségét keresi, kié- Sarkadi Imre színművét a lezett helyzetben. Madách Színház művészeinek tol- Hőse Sebők Zoltán orvos, aki mácsolásában látják. Mensáros egy tragikus végű tiltott műtét László, Sztankay István és Piros elvégzése után érkezik meg ap- Ildikó főszereplésével. jához, ahol megismerkedik MiráAz irodalomtörténet az Elve- val, az erdélyi rokon lánnyal. Miszett paradicsomot az író legéret- ra szépsége, tisztasága, szerelme tebb, legjobb művei közé sorol- felcsillant az orvos számára vaja, amelyben „mindinkább tisz- lamit egy másfajta életből, amely tuló, egyre határozottabban hu- sokat ígér. Most azonban búcsúz- mánus világnézet fejeződik ki”, nia kell, hiszen letartóztatás vár Mint Sarkad! sok más műve, ez rá. Utószó egy versmondóversenyhez Több mind másfél száz vers nak. Akiknek előadásából e tak, de a szabadon választott és prózai mű hangzott el, a „vallomásigény” kiérződött, költemények szerzői között is az munkásfiatalok IV. országos azok még akkor is eredmé- ő nevük fordult elő leggyak- vers- és prózamondóverse- nyesebben szerepeltek, ha rabban. Alig találkoztunk fia- nyének minapi salgótarjáni történetesen versmondásuk tál magyar költők verseivel, döntőjén. Ez a szám önmagá- szakmailag (kidolgozás, be- melyek pedig közelebb álltak ban is igazolja, hogy a zsűri- szédtechnika) kívánnivalókat volna a versmondó fiatalok nek ezúttal valóban nehéz hagyott maga után. érzés- és gondolatvilágához, dolga volt. Nehezítette a Ha elfogadjuk — és miért Talán a kelleténél is töb- döntést a mezőny egyenletes ne fogadnánk el — azt a bet időztünk a versválasztás színvonala, kiegyensúlyozott megállapítást, miszerint „az problémájánál, de vélemé- volta is. Hiányoztak a kiug- ízlés nem más, mint a szelek- nyünk szerint, minden egyéb ró tehetségek, de csapnivalóan tálás képessége, úgy az igazán előadói hiba gyökere ide ve- rossz, dilettáns előadókkal sem Jq versmondók esetében jog— zetheto vissza, találkoztunk a kétnapos ver- gaj várhatnánk el, hogy egyé- lSy például a „rájátszás” seny alatt. Kétségtelen előre- niségükhöz leginkább illő, néven emlegetett előadói belépés történt a munkásfiatal megfelelő költői értékkel bíró tegségé, ami tulajdonképpen a versmondók versenyének tör- verseket válasszanak. természetes szövegmondás hiténetében, ám ez az előrelé- ányát jelenti. Miről van szó? pés korántsem jelentheti az K tekintetben a mostani a versmondó kiválaszt egv utolsó lépcsőfokot. verseny hiányosságokat mu- verset, megérzi annak drámai tat> ' töltését, s az előadás alkalmá— Térdig járunk a vérben val pátoszos hangsúlyozással, — jegyezte meg a zsűri egyik hangerővel stb, „túlfűti” a tette —, csupán az összkép tagja, az elhangzott ver- verset. A természetes előadásalapján kíséreljük meg felhív- sekben valóban tízszer annyi mód a versmondás alapköve- ni a figyelmet azokra a hiá- s,zb a halálról, mint az telménye. nyosságokra, vagy meglevő életről. Márpedig e világfáj- V iszonylag kevesebb gond hibás tendenciákra, melyekei- úalmas hangvétel alig jelle- volt a versek értelmezésével, hagyása a magasabb lépcső- ^ezheti ezeket a csupavidám Ez feltétlen előreléoés az elő- fokot jelentheti. fiatalokat. Kétlem, hogy a ző évek gyakorlatával szemTalálóan fogalmazott Deb- „halál közelsége” és egyéb ben, mikor is elég volt a ver- reczeni Tibor, a zsűri egyik „kozmikus problémák” ilyen set megtanulni, s már dobo- tagja, mikor arról beszélt, elementáris erővel nehezedné- gó*a lehetett vele állni, hogy a legnagyobb élményt nek vállukra. Ezt ^ egyébként örvendetes jelenség az ts, mindig azok az előadók nyújt- előadásuk is megkérdőjelezte, hogy az idei seregszemlén ják, akik valami „fontosat” Kevés kivételtől eltekintve — csaknem valamennyi szakma akarnak mondani hallgatóik- m®S a felkészült versmondók- kéoviseltette magát. Ügv tónál is — érződött az előadó nik a közművelődés célki tű- és az előadott mű közötti tá- zéseit mind többen tették ma- voiság. Nem véletlen, hogy a gukévá. S ezzel eljutottunk a mindennapok problémáit fe- versmondóverseny legna- szegető, élet- és emberközelibb gyobb érdeméhez amely maversek jelentették az igazi él- ga az „alkalom”. Hiszen az ményt, s a drámai légkört te- eredmények — a versenyzők remtő előadások közben jó lelkesedésén túl _ a rendev olt feloldódni egy-egy költői ző, szervező és lebonyolító humorral átszőtt vers halla- szervek munkájának is kö- tán. Az irónia egyébként is szönhetők. hatásosabb nyelvnek bizo- Külön dicséret illeti a sal- nyult a fiatalok szájában, mint gótarjáni döntő rendezőit akik az említett tragikus hang. példás szervezéssel járultak A SZOT-díjas szerzők mű- hozzá a verseny színvonalá- veiből legtöbben Váci Mihály-, boz roéltó feltételek megte* Garai Gábor-, Simon István-, döntéséhez, és Nagy László-verseket mond- f, K.