Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Széles a határ Hosszúvölgyön, de a gép legyőzi. A fülkében Válóczi János, aki talaj-előkészítéssel foglalkozik. Ellenfél as időjárás a pasáétól farosban Már két hét a késés a mezőgazdasági munkával a pásztói járásban. Az üzemekben mindent elkövetnek, hogy pótolják a lemaradást. A nagy • teljesítményű gépek két műszakban dolgoznak. Igazán mindenki talpon van, de hiába, ha az időjárás beleszól a földművelésbe. A járási hivatalban az élelmiszer- és kereskedelmi osztályon Szabó István osztályvezető a késés ellenére derűlátó. — Ezt a lemaradást még pótolni lehet. Hiszen az időszerű munkát zömében elvégezték a termelőszövetkezetek. Az osztályon minden adat naprakész. Azt is pontosan vezették, hogy az ünnepek alatt hol, milyen munkát végeztek. Ennek legfőbb ismerője Kiss Sándor, az osztály egyik dolgozója. És sorolja is: „Az őszi vetések megsínylették a telet, de az időben történő fejtrágyázás sokat segített. Ennek a munkának nagy részét légi úton végezték el. Földben van a tavaszi árpa, a mák, a mustár is, szakaszosan vetik a zöldborsót, a folyamatos szedés érdekében. És a kertészetekben is indult a munka, ahol paprika, paradicsom termesztésére rendezkedtek be, de termesztenek dinnyét, mint Palotáson és dohányt, mint például Bujákon. A melegágyak körül szorgoskodnak a kertészeink. Nagyon jól jött az elmúlt heti meleg, napsütéses időjárás. Sajnos nem sokáig tartott. Áz időjárás megzavarta a munkát.” A jó ütemet zavarta meg — fejezte be Kiss Sándor nem kicsi aggodalommal az arcán. Akkor délután észak felől felerősödött a szél. A Mátra felett kavargóit a fekete felhő és rákezdett az eső. Nem várt vendég lett, mert a pásztói tsz már megkezdte a cukorrépa vetése alá a talaj-előkészítést, de abba kellett hagynia. Pedig Hasznos alatt egy nehéz lánctalpas traktort állítottak munkába. Az esőzóna fokozatosan kiterjedt egészen Palotástól Kálióig. Csécse felett a Hosszúvölgyön az állami gazdaság egyik tábláján Válóczi János traktoros dacolt az időjárással. Nem állt le a talaj-előkészítéssel, mert a következő napra a vetőgépet várják lucernavetéshez. A traktoros mondta: — Kell az eső, mert száraz a föld. Csak az a baj, hogy egy időre megállítja a munkát — a beszélgetésre nem sok időt hagyott, indult tovább. Palotáson már sűrűn hullott a csapadék. Páltelek felől a gépek zúgása hallatszott. Ott is dacoltak az idővel. A cukorrépát vetették. Mladoniczki György, a palo- tási tsz növényvédő beosztott ágazatvezetője személygépkocsijával már csak üggyel-baj- jal tudott kikecmeregni az útra. Neki az volt a feladata, hogy a P—1-es táblán, ahová a cukorrépa kerül, vegy- szerezze gyom ellen a területet. A palotási út mentén a dinnyések sem tágítottak. Mindannyian a melegágy fölött hajlongtak az esőben. Gyomlálták a gazt, a földbe tették a dinnyemagot. Birkóztak a munkával Kálién is, ahová a gép bemehetett, ott végezték a munkát. Sok jót mondanak mostanában a káliói tsz-ről. Szorgalmasan dolgoznak, szép a határ és bizakodással néznek a nyár elé. Az ecsegi völgyben is talajelőkészítés folyt, elsősorban kukorica alá. Nagyon jó termést 'szoktak elérni kukoricából. Az idén pedig fokozzák a termesztést. Szükség van tehát a gondos előkészületre. E tsz-nek a határa nagyon egészséges. A kalászosok sötétzöldbe fordultak és szépen bokrosodnak. Az alsótoldi nagyon mostoha körülmények között dolgozó tsz-ben is változások történtek. A megerősített szakvezetés nagy figyelmet fordított a tavaszi munkára. Az új nagy teljesítményű gépek, amelyeket most vásároltak, nagyon beváltak. A földek szépen megművelve várják a jó időt. A járásban az időjárás okozta kiesés ellenére derűlátók a mezőgazdaság dolgozói. Saját erejüket ismerve vallják, hogy behozható a kiesés, mert tulajdonképpen nagyon az esztendő elején vannak. Horváth Kálmán, a hivatal munkavédelmi főelőadója azzal támasztotta alá a derűlátást, hogy a mezőgazdasági üzemek a telet nagyon hasznosan töltötték el, amikor figyelmüket a géppark felújítására, a gondos gépjavításra fordították. — Ezekkel a gépekkel, a gépekhez értő emberekkel pótolható minden... Ez az igazság. Mert azért bármennyire is beszélnek az időjárás okozta kiesésről, a járás képe nagy hozzáértéssel végzett mezőgazdálkodásról beszél. A Mátra alatt virágba borultak a gyümölcsösök. Széles táblákon zöldell a gabona. Sötétbarnán, finomra megdolgozva várja a magot a föld. És az emberek? Derűlátók, szorgalmasak, akár Válóczi a Hosszúvölgyön, mert tudják: a föld gazdagon fizet, ha gondosan művelik. És az időjárás? Bármennyire is rakoncátlankodik, a tavasz mégis eljön, aztán a nyár, s a gazdagon fizető Bobál Gyula Mikor tiltható ? Egy nap az igazgatóval „Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Varga Gyulának. a salgótarjáni öblösüveggyár igazgatójának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított Eötvös Ló- ránd-díjat adományozom...*’ Az előjegyzési naptárból egyértelműen kiderül, hogy e nap a nonstop-tárgyalások. -megbeszélések jegyében telik el. Ez nem új dolog, mivel Varga Gyula igazgató minden napja mindig betáblázott. ★ Reggel 7 óra. Együtt van az üzemi négyszög. Háromszáznegyven műszaki és alkalmazott dolgozó idei bérfejlesztését vitatják meg. Mivel a javaslatok alaposak voltak 90 százalékban elfogadták az eredeti elképzeléseket. A közös állásfoglalást lényegében megerősítették a szakszervezeti bizalmiak. Csupán hat főnél jelentették be különvéleményüket. Ebből ötnél egyetértettek a kifogásokkal, módosították az eredeti elképzelést. Amit pedig nem fogadtak el, azzal kapcsolatban úgy döntöttek, hogy a vita végére a szakszervezeti bizottság titkára és a bizalmi együttesen tesz pontot. ★ A következő téma nekem is ismerős, már találkoztam vele. A korongos csiszolóban az idei bérfejlesztés elosztásánál sehogy sem tudtak megegyezni a szakmunkásak a betanított dolgozókkal. A javaslatot egyhónapos vizsgálat előzte meg. Ennek ellenére sem fogadta el a gyári négyszög, mert az üzemvezetés és a szakszervezeti bizalmiak közös javaslata a betanított női dolgozókat indokolatlanul háttérbe szorította a bérfejlesztésnél. Üjabb javaslatot kértek az illetékesektől, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi különbség ilyen mértékben nem indokolt. ★ Nem sóikkal később a Nóg- rád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat párt-, gazdasági, szakszervezeti vezetőivel együtt értékelték a szocialista szerződésben vállaltakat. Kölcsönösen megállapították, hogy jobban is lehetett volna dolgozni, majd a jó előkészítés eredményeként elfogadták a munkát gyorsító, módosító javaslatokat, s végrehajtásával 1979-re befejezik a hátralevő 60—65 millió forint értékű ipari beruházást, amely a gyár rekonstrukcióját szolgálja. A szerződésben a gyár a többi között vállalta, hogy segít az anyagbeszerzésben és megpróbálja enyhíteni az építők munkaerőgondjait. A szusszanásnyi időben élet- útjáról kérdezem Varga Gyulát, az öblösüveggyár igazgatóját. — 1938-ban üvegcsiszoló segédként kezdtem itt a gyárban. Majd 1940-ben átmentem a jelenlegi bányagépgyárba, mert itt a háború miatt lecsökkent a termelés — három-négy napot dolgoztunk. Ez nekem kevés volt. Ott esztergályostanuló lettem, majd egy év múlva felszabadultam. A második világháború befejezése után 1948-ban érettségiztem. Még ebben az évben felvettek a műszaki egyetem nappali tagozatára, ahonnan négy év után, az akkor honos kötelező kiközvetítés útján a Mátravidéki Erőműhöz kerültem főmérnöknek. Ekkor 32 éves voltam. Tovább nem jutottunk. Mert telexüzenet várta az Üvegipari Művek központjából. ★ Dél felé jár az idő. Hosszas tanácskozás folyik Vágner Jánossal, a termelési osztály vezetőjével. Ennek sor rán tisztázódik, hogy a kanadai piacra kért 20 ezer Húzott szárú színes kristálykely- het májusban gyártják. Egy telefon a tervezőknek, hogy sürgősen készítsenek több mintát a soron következő üzleti tárgyalásokra. Szóba került egy olyan szakemberekből álló brigád létrehozása, akik jelenleg elégedetlenek a keresetükkel. Mint megtudom, ezzel a gondolattal még nem barátkoztak meg az üzemvezetők. Ezt követően így folytatja: — megegyeztünk a FERUNION Külkereskedelmi Vállalat vezetőjével a legutóbbi igazgatói tanácsülésen, hogy megszüntetjük a piac szétaprózottságát. Nem bontjuk meg a szériákat, üzletet nem kötnek nélkülünk, a számunkra kedvezőtlen megrendeléseket mi adjuk vissza. Megegyeztünk abban is, hogy egy programirodaszerűséget hozunk létre, aminek valószínű te is a tagja leszel. ★ Később folytatjuk az abbahagyott beszélgetést. — Onnan áthelyeztek Jobbágyiba, majd visszahívtak szülővárosomba, Salgótarjánba. Előbb főmechanikus, később műszaki osztályvezető voltam, 1963-ban pedig kineveztek a síküveggyár igazgatójának. Onnan 1965-ben kerültem jelenlegi helyemre igazgatónak. ★ Az itt töltött több mint egy évtized igen gazdag volt eredményekben. Egymás után kilencszer nyerte el a kollektíva a Kiváló Gyár címet. Ebben nagy része van a tudatos, előrelátó gyártmányfejlesztői munkának, műszaki fejlesztésnek, a megállás nélküli rekonstrukciónak, a nyugodt, kiegyensúlyozott, demokratikus vezetési módszernek, amely természetesnek tartja az érdekek összeütközését. Varga Gyula nehezen veszti el türelmét. Nehezen lehet kizökkenteni nyugalmából. Fiatalos energiával, lendülettel, meg-megújuló kezdeményezéssel viszi előre a gyár fejlődését. Megfontoltságát, nagyfokú hozzáértését a kitüntetések sorozatával ismerték el: Hat Kiváló dolgozó cím birtokosa, négy munkásőr kitüntetése van, megkapta a SZOT Szakszervezeti munkáért arany fokozatot, a Kiváló munkáért MHSZ arany fokozatot, az MSZBT Kiváló munkáért arany fokozatot, a Szocialista Építőmunkáért em- lékolakettet, az Építőipar kiváló dolgozója, a Külkere'-1-“- delem kiváló dolgozója, a Középgépipar kiváló , dolgozója címet, a Honvédelmi emlékérmet, a Honvédelmi érdemérmet, a Közbiztonsági érem arany fokozatát. Birtokosa a Munka érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatának, a Munka érdeméremnek és a Felszabadulási emlékéremnek. ★ Délután 4 óra. Megebédel, indul az STC sportvezetőségi ülésére. Előtte még terveiről kérdezem. — Szeretném két fiamat tisztességgel szárnyra bocsátani, az új művelődési ház alapozását elkezdeni, és megérni, hogy ne csak én, hanem a helyetteseim is képviselhessék a gyár vezetését a különböző értekezleteken. V. K. Szabadtéri árusítási program Ki kell lépni a boltból az utcára — hirdette meg tavaly a Belkereskedelmi Minisztérium a szabdtéri árusítási programot, amely korábban már jól bevált a zöldségkereskedelemben. A lakosság jobb ellátását és a tejértékesítés növelését egyaránt szolgáló mozgóárusítást országszerte több száz helyen be is vezették, igaz sokan meg is bánták és el is álltak fenntartásától. A strandokon, kiránduló- helyeken, sportpályákon, játszótereken, a'forgalmasabb utcákon felállított ideiglenes árusítóhelyek egy részét ugyanis a KÖJÁL betiltotta, s a vállalatok vezetőit megbüntette. Emiatt veszélybe került az egész szabadtéri értékesítési tevékenység, amely pedig — legalábbis tavasztól őszig — a tömegellátás legegyszerűbb módja, kis helven elfér, nem igényel nagyobb beruházást, s mindig ott szervezhető meg, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Belkereskedelmi Minisztérium a tej és a tejes italok mozgöárusítását változatlanul hasznosnak és szükségesnek tartva továbbra is szorgalmazza ezt az értékesítési formát. Miután tavaly sok kifogás merült fel a szabadtéri árusítással kapcsolatban, az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben most meghatározták hozzá az alapvető — egészségügyileg is indokolt — követelményeket. Ennek megfelelően szabad térségen felállított értékesítő- helyen csak hőszigetelt ládából és szekrényből helyben fogyasztható poharas tej és ízesített-savanyított készítmények árusíthatók. A vállalatoknak jól meg kell szervezniük a napközbeni folyamatos Utánpótlást; mindig csak annyi árut vigyenek ki, amennyi a hűtőtárolókban elfér. A szabadtéri tejárusítás csak hűtőtároló hiányában tiltható’meg. Az illetékes minisztériumok tehát tisztázták a zavartalan szabadtéri tejárusítás követelményeit; érvényesítésükkel nincsen akadálya annak, hogy séta közben már az utcán is ihassunk egy pohár tejet. Ez most már a kereskedelmi és vendéglátó vállalatokon, szövetkezeteken múlik. (MTI) Maholnap alig lesz hazánkban olyan dolgozó, aki ne hangoztatná a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességét. Mindenki tudja, hogy gazdasági-társadalmi fejlődésünknek legfontosabb feltétele olyan termékek gyártása, amelyek a külső piacokon gazdaságosan értékesíthetők. Nagyon kevesen vannak azonban azok, akik saját vállalatuknál vélik felfedezni- hogy gazdaságtalan és nehezen értékesíthető gyártmá-' nyokkal foglalkoznak. Sőt, ezek a vállalatok is versengenek a munkaerőért, a fejlesztési eszközökért, felhasználnak olyan külföldről származó anyagokat, melyeket export- termékben feldolgozva korántsem előnyösen adnak el. Nem könnyű egy-egy terméket- esetleg üzemet, vállalatot „elhalásra” ítélni- Lehetséges, hogy a felszámolásra kerülő, gazdaságtalan termékeket előállító üzem pótlására újabb importtal kell számolni. Sok esetben szociális okok, máskor érzelmi okok játszanak közre. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy korszerűbb termékeket, korszerűbb eszközökkel, többnyire képzettebb munkaerőKI TESZ RENDET? vei lehet csak előállítani. Ezekből sem vagyunk bővében. Nehezíti a korszerű termék- szerkezet kialakítását, hogy nincs olyan iparágunk- amely automatikusan biztosítaná a kívánatos megújulást. A fejlett ipari országokban például az autóipar rohamos fejlődése egész sor ágazatot kényszerít erre. Kopásállóbb gumik, finomabb acélok, korszerűbb műszerek, jobb tulajdonságokkal rendelkező üvegek, tetszetős- jó védelmet nyújtó festékek, korrózióvédő anyagok és még sok tucatnyi korszerű termék előállítását követeli ez az iparág. Hazánkban a járműprogram kétségtelenül elindított hasonló folyamatot; korszerűsítő hatása azonban alig lépi túl a járműipar kereteit. A nehézipari ágazatban megkísérlik sok ezer termék közül kiválasztani, hogy mi tekinthető már most is versenyképesnek. s melyek azok, amelyek korszerűsítéssel esetleg elérhetik, a világpiaci versenyképessége c. Milyen hát a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmiszergazdaság fejlesztésében, az élelmiszer stratégiai fontosságában vélik felfedezni adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. Kétségtelenül ki kell aknáznunk a magyar föld és éghajlat adta előnyöket. Csakhogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy a világpiacon megjelenve az árakat irányítani, vagy akár csak befolyásolni tudjuk. Az elmondottakkal azt kívántuk érzékeltetni, hogy a versenyképes termékszerkezet kialakítása nem oldható meg a népgazdaság, az ipar egy- egy — még kevésbé: egyetlen — területén, ágazatában. A magyar népgazdaság ma már az anyagi termelés rendkívül széles frontján, s annak csaknem minden fázisában részt vesz a nemzetközi munka- megosztásban- kapcsolódik a világgazdasághoz. Ennek következtében, amikor korszerű, versenyképes és gazdaságos termelési és exportszerkezetről beszélünk, s azt követelményként állítjuk magunk elé, tulajdonképpen a magyar gazdaság versenyképességéről- annak növeléséről van szó. A ki tegyen rendet, a ki javítsa termékeink versenyképességét kérdésre csak az a válasz: felelet adódik: minden termelő, exportáló ágazat, vállalat. Senki se várja csak a központi irányító szervektől, csak a másik iparágtól és a másik vállalattól a cselekvést, egyidejűleg minden vállalatnak lépnie kell a megyében is. Mert a korszerű és versenyképes termékszerkezetet — különösképpen az anyagi termelés .egészére — nem könnyű felvázolni. Van azonban egy másik kiindulási pont is, ahonnan el lehet indulni- Azt ugyanis minden iparág, vállalat jól tudja, hogy jelenlegi termelésében, melyek azok a produktumok, amelyek enyhén szólva vállalati nézőpontból sem gazdaságosak. Első lépésként elegendő lenne ezeket kiiktatni a termelésből, a gyártmánystruktúrából. Persze ehhez rendszerint olyan termékre is szükség van, amit kifizető módon lehet előállítani és exportálni. I L. M. NOGRÁD - 1978. április 7<? péntek 3
