Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Jó a takarékossá^de... r Sokat lehet megtakarítani az •nyagfelhasználás ésszerűsíté­sével, mert egy-egy termék ér­tékének nagy hányadát az anyagköltség jelenti. Kivált ekkor nő meg a hányad, ami­kor az átlagosnál jóval értéke­sebb anyagot dolgoznak fel. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában nagy mennyiségű saválló lemezt használnak tar­tályok készítéséhez. Nemrég két intézkedést is tettek a takarékosság fokozására. X i Az adminisztratív 'jellegű változtatáson nagy vonalakban Almási Pál gazdasági vezető igazított el. Eddig — mint megtudtuk — a kisebb-na- gyobb lemezdarabok külön- külön szerepeltek az anyag- jegyzékeken, mindhez külön utalvány járt. Most az azonos anyagú és vastagságú lemeze­ket — amelyek egy gyárt­mányhoz szükségesek — ösz- szevonják, s aszerint készítik el az összevont anyagutal­ványt. Így csökkentik a lemez­hulladék eddig magas hánya­dát. Az egyes alakzatokat úgy kell kiszabni, hogy minél több jöjjön ki egy táblából. Ezt a technológus tervezi meg először. Elképzelhető azon­ban, hogy a munkások, a be­rajzolok ötletesebben oldják meg a feladatot, s még több használható darabot tudnak egy lemeztáblából kikanyari- tani. Hogy ezt a lehetőségeket keressék, valamint, hogy a korábbi hulladékokat is fel­használják, ahol lehet; premi­zálják őket. Eddig úgy volt, hogy akármennyit spórolnak, háromezer forint jutalmat osz­tottak széjjel közöttük. Most változtattak a helyzeten, s oly módon tették érdekeltté őket a nagyobb takarékosságra, hogy meghatározták: az összes megtakarítás értékének öt százalékán osztozhatnak. Az első negyedévben így nem kevesebb mint 108 ezer fo­rintos megtakarítást értek el a dolgozók. / X Koncsek András, az előké­szítő üzem művezetője hasz­nosnak tartja a változtatáso­kat. — Anyagtakarékosságra ed­dig is törekedtünk — mond­ta —, de mivel ez sok vesző- déssel, plusz fáradozással, fej­töréssel járt, nem mindig ment zökkenők nélkül. Elmondta, hogy a hulladék­anyagokat tárolni kell, ha szükségessé válik egy-egy le­mezdarab. hosszasan keresgél­ni, amihez többet kell hasz­nálni a darut. Jóval könnyebb megoldásnak kínálkozik az, hogy egy utalvánnyal a rak­tárba menjenek, s onnét egész lemeztáblát hozzanak ki, ami sokkalta könnyebben előrajzol- hatp, kiszabható. Ezért nagyon jól jött a premizálás, mert így a munkások anyagilag közvetlenül hasznát látják a ráadás-fáradozásnak. Megtudtuk azt is, hogy a hulladékfelhasználással járó időtöbblet nem vész kárba, mert az anyagérték jócskán meghaladja a munkaráfordí­tás költségeit. Ily módon a munkások is, a gyár is, a nép­gazdaság is jól jár. X Kovács Géza, az előrajzolók csoportvezetője is jónak véli a premizálást. — Az emberben amúgy is él egy olyan érzés, hogy az anyag tulajdonképpen a magáé, és úgy bánik vele. Fáj a szive földarabolni egy egész táblát, ha csupán egy kis darab kell belőle. Inkább keres valahol egy kisebb lemezt, s azt hasz­nálja föl, ha nem is fizetnek érte semmit. De természetesen még erősebb ez a törekvés, ha pénzzel is ösztönzik rá a dolgozókat. — összesen 5400 forintot kaptak. Miképp osztoznak raj­ta? — Négy-négyszáz forintot kaptak a rajzolók, az én jutal­mam ötszáz forint volt. Miként értesültünk: össze­sen 2900 forint ütötte a rajzo­lók markát, a többi pénzt a darabolok — nekik is nehezí­ti a munkájukat a hulladék­felhasználás — és a diszpécse­rek kapták. Ez az elosztási mód nem nyerte el valameny- nyi rajtoló tetszését. Mint megtudtuk, a művezető hatá­rozta meg, ki mennyi pénzt kap. Ügy véljük, még inkább javítaná az ösztönzést, ha — igazodva az üzemi demokrácia elvéhez» — legalább a cso­portvezetőt is bevonnák az el­osztásba, hisz’ lehet, hogy ő jobban tudja, ki mennyit tett a sikerért. Molnár Pál A Könnyűipari és Belkereskedelmi Minisztérium közleménye A méteráruk, a konfekcio­nált és a kötszövött, valamint a rövidáruipari termékek árá­nak arányai április 5-től fo­lyamatosan változnak: ezen termékek árai — egymást ki­egyenlítve — csökkennek, il­letve emelkednek. Az ármoz­gások általában nem érintik a már forgalomban levő termé­kek fogyasztói árait, néhány árucikknél azonban sor került az árak április 5-i változtatá­sára. Az április 5-én életbe lépett áremelések, illetve -csökken­tések mértéke 4—14 százalék. Nagyságrendjüket érzékelteti, hogy a teljes ruházati forga­lomnak mindössze 0,3 százalé­kát érinti. Átlagosan 12 száza­lékkal csökken például a vé­kony szálú női harisnyák, és harisnyanadrágok fogyasztói ára, és hasonló mértékben emelkedik a vastag szálú női, férfi- és gyermekharisnyáké. Sor kerül egyes pamutruházati szövetek, hurkolt kelmék, kellékszövetek, férfi-női és gyermek alsóruházati termé­kek árának emelésére, illetve csökkentésére. (MTI) Óvodának segítenek A Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetke­zet KISZ-esei társadalmi munkában vállalták, hogy a jobbágyi óvoda felújítási mun­kálatainál a határidő rövidíté­se érdekében 180 ezer forint értékű munkát elvégeznek. A szövetkezet KISZ-fiataljai már az elmúlt évben is vállal­tak gyermekintézménynek ilyen értékű munkát, s becsü­lettel el is végezték. A mostani vállalásuk azon­ban összetettebb, mivel több szakipari munkát kell rövid idő alatt befejezni. Ilyen pél­dául a központifűtés-szerelés, festés-mázolás, asztalosmun­ka és a kőműves javítási mun­ka. A barátság hullámhosszán Levelek, utak, találkozások Az elmúlt években Magyar- országon — így Nógrádban is — egyre-másra alakultak a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság csoportjai, hogy a sze­mélyes ismerkedés, az állandó kapcsolatok, a levelezés és uta­zások segítségével még szoro­sabbra fűzzék a barátság szá­lait. Balassagyarmaton régi ha­gyományai vannak a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai tevékenységé­nek. A közelmúltban — sok­sok munkával, fényképekkel szemléltetve, levelek másola­tát közölve, amelyek a Szov­jetunióból érkeztek az Ipoly- parti városba — olvasmányos kiadvány látott napvilágot, amely az MSZBT-szemle cí­met viseli. Közös munha „Az volt a célunk, hogy együtt lássuk magunkat, ed­digi eredményeinket, nehézsé­geinket, de további lehetősé­geinket is. Tagcsoportjaink belső életüknek, körülménye­iknek megfelelően vesznek részt mozgalmunkban. Mégis mi az, ami közös a munkánk­ban? Erre szerettünk volna választ adni írásban, képben, a tapasztalatokat is értékelve. Közös dolgainkról, a barát­ságról, egymás országainak, embereinek megismerése veze­tett elsősorban bennünket.. így fogalmazták meg a szemle összeállítói, írói, a leg­fontosabb gondolatokat, ame­lyek vezérfonalul szolgáltak. Hét MSZBT-tagcsoport ösz- szegezte tevékenységét. Letelehhel kezdődött A kötöttárugyár asszonyai sok szép ruhát, pulóvert küld­tek szovjet exportra. Amikor megalakultak a brigádok, név­adójuknak szívesen választot­ták szovjet hősök, közéleti emberek nevét. Így történt, hogy az egyik asszonybrigád a Balassagyarmat felszaba­dulása során hősi halált halt Taranov őrnagy nevét vette fel. Síremlékét azóta is nagy- nagy szeretettel, odaadó gon­dossággal ápolják, és helye­zik el évről- évre a kegyelet és az emlékezés Virágait. A Taranov brigád a legjob­bak közé tartozik. Még évek­kel ezelőtt tudomásukra ju­tott, hogy a hősi halált halt őrnagy leánya, Olga Tarano- va keresi édesapja sírját. Jöt­tek és mentek a levelek Ba­lassagyarmat és a Szovjetunió között, majd személyesen is vendégül látták Olga Tarano- vát. A brigád állandó kap­csolatot tart azóta is a szov­jet asszonnyal. Az üzembe érkeztek több alkalommal is vendégek a Szovjetunióból, egyre erősödött a barátság, amelyet még inkább elmélyí­tett az azóta is jól dolgozó MSZBT-tagcsoport megalaku­lása. Vetélkedő gimnazisták Szeretnek vetélkedni a Ba­lassi Gimnázium diákjai. A fiatalok fantáziáját igencsak „megmozgatta” a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? elne­vezésű vetélkedő. A gyerekek becsületére legyen mondva, hogy eddig minden alkalom­mal bekerültek az országos döntőbe. Sőt mi több, az el­múlt esztendőben a balassa­gyarmati gimnazisták lelkes csapata az előkelőnek számító nyolcadik helyet szerezte meg. Hopkó Tatjána tanárnő — az MSZBT-tagcsoport ügyve­zető elnöke — úgy véli, hogy azok a diákok, akik a barát­sági munka légkörében neve­lődnek, és annak tevékeny se­gítői, később is magukkal vi­szik érdeklődésüket, lelkese­désüket. Rendeztek már „Ba­rátsági vitrin”-pályázatot, ahol a gyerekek bemutatták a le­veleket, ajándékpkat, ka­pott folyóiratokat, amelyek valóban a barátság elmélyíté­sét szolgálják. Közös ünnepe­inkről rendszeresen megemlé­keznek, mert ez is hozzátar­tozik a tagcsoport életéhez. Szorosan Balassagyarmat Gazdag választék vetőmagból Őrjárat a boltokban A balassagyarmati vetőmagboltban a tavalyihoz képest 10—12 százalékkal nőtt a for­galom. Délutánként benépesülnek a hétvégi telkek> a kiskertek­ben a családi ház előnyeit élvezők hajlonganak, ásóval forgatják a talajt, mértani pontossággal padokat alakíta­nak ki, ahová a paprika, uborka, saláta kerül. Szorgal­masan gereblyéznek, az ősz­ről megmaradt hulladék ke­sernyés füstjét kapja fel a szél. Ilyenkor a vetőmagot áru­sító üzletek, mezőgazdasági szakboltok ajtaja sűrűn nyí­lik. — Nem emlékszem, hogy ilyen bő kínálat lett volna szaporítóanyagokból — mond­ja Antal Nándorné, a salgó­tarjáni vetőmagbolt vezetője­— A különböző fajtáknak szinte teljes választéka meg­található. — Hiánycikk? — Csupán a bimbós kel. de száz vásárló közül, ha egy kéri. A márciusi forgalom egé­szen kimagasló a salgótarjáni ÁFÉSZ- boltjában. Eléri a hatszázezer forintot, s bőven rendelkeznek készletekkel is. Olyannyira, hogy a járás ki­sebb boltjaiba is tudnak át­adni. A pásztói vetőmagboltban is jártunk. Szplenák Róbertné eladó ugyancsak elismeréssel nyilatkozott az ellátásról. — Az összes borsó elfogyott, már az új igényeket a pót- megrendelésből elégítjük ki — újságolta­jelenéhez tartozik a kábelgyár munkája. Az itteni dolgozók jól tudják, hogy a szovjet— magyar együttműködésben épülő Vinnyica—Albertirsa távvezeték fázisvezetőjének gyártása a tervek között na­gyon fontos. Csoda-e, hogy a munkások érdeklődését fel­keltette a két ország közötti együttműködés. Sajátjuknak érezték az eredményeket, fi­gyelmesebben olvasták az új­ságokat, hallgatták a televí­ziót. Rendszeresen találkoztak kemerovói testvérmegyénk képviselőivel, a balassagyar­matiak ellátogattak Kemero- vóba, és négy, a Szovjetunió­ban végzett mérnök dolgozik a kábelgyárban. Utak, találkozások A kialakult kapcsolat to­vábbi eredményeket is hozott. Szovjet barátaink jónak ta­lálták a Palócország főváro­sában gyártott kábeleket, és mind többet rendelnek belő­le. A tavalyi esztendőben ün­nepélyes körülmények között megalakult a gyár MSZBT- tagcsoport ja. Készült képes híradó, plakát- és fotókiállítás mutatta be a szovjet embe­rek életét. Vetélkedtek, amely­nek első díja tíznapos juta­lomutazás volt a Szovjetunió­ba. A kábelgyár munkásai képviseltették magukat Buda­pesten a Szovjet Kultúra és Technika Házában, a BAM- építkezéséről szóló előadáson. A több mint ötszázötven tagot számláló tagcsoport a to­vábbiakban is szívvel-lélekkel tevékenykedik, a barátság hul­lámhosszának elmélyítésén. — cse — — Igazán nem lehet panasz a boltra — mondta Markó Gábor, aki nyolc kiló lucerna- magért tért be. A balassagyarmati magbolt vezetője, Kulcsár László do­hogva fogad. — Csináljuk a propagandát — mutat az AGROKER által közreadott reklámfüzetecskék- re, melyek a legújabb növény­védő szereket népszerűsítik —. s aztán, amikor a vevő keresi, nem tudunk adni, mert hiába rendeljük. Nem szállítanak! Orthocidból például egy grammnyi sincs a raktárban. Elfogyott a Viton is, éppen keresték. Az üzletvezető azonban jártas a kémia vilá­gában is­— Ajánlom helyette az Acibetet, ugyanaz a hatás­osak a név más — mondja. A polcokon százával sora­koznak a tasakok, a földön műtrágyával tele zsákok egy­máson, s gyorsan fogy az áru. A szomszédban öles betűk hirdetik: mezőgazdasági szak­bolt. A bejárat előtt- a sárban néhány kisgép, kerékpár ár­válkodik. mintha kirakóvásár­ra készülnének. A boltban csak az eladók lézengenek, a A pásztói járásban a Pa- lotási községi Tanács hirdetett munkaversenyt az elmúlt év­ben a Nagy Október hatvana­dik évfordulója tiszteletére. A járás községei csatlakoztak a felhíváshoz, amely nagyszerű eredményeket hozott. Három­millió-nyolcszázezer forint társadalmi munka végzését tervezték a községek. Ezzel szemben nyolcmillió forint­polcok lapjain ömlesztve S portéka. — Hol találni a mezőgaz­dasági kisgépeket? — fordu­lunk Szalai Istvánhoz, -az egyik árusítóhoz, aki kissé ingerült lesz, miután meg­tudja jövetelünk célját. Nem véletlenül. Hiszen mezőgazda- sági eszközök helyett — igaz akad mutatóba néhány kapa — háztartási kisgépeket mu­tat- Kávédarálóval pedig nem szokás kukoricát trancsírozni. — Daráló? Fejőgép? Elek­tromos fűnyíró? Az üzletvezető-helyettes. Kanyó Sándor rázza a fejét; nincs. (Amilyen a kínálat, olyan az udvariasság is!) — Eladtunk néhány kapáló­gépet — céloz a rotációs kapákra. Gyorsan kiderül, hogy ha­mis a reklám! Nem mezőgaz­dasági szakboltba tévedtünk —, mint a cégérről hittük —, hanem vas- és szerelvény­boltba. összességében azonban ked­vező a mezőgazdasági szer­árukról. vetőmagellátásról ka­pott kép. Látszik — a kevés kivételtől eltekintve — az üzletek derekasan felkészültek. Sz. Gy­ra nőtt a közös munka össze­ge. Különösen kiemelkedő eredményeket ért el és dicsé­retet érdemel Jobbágyi, Szur­dokpüspöki, Pásztó, és Palo­tás, ahol az emberek valóban szívvel-lélekkel dolgoztak köz­ségükért. Ecseg, Szirák és Al­sótold e téren cseppet sem di­csekedhet. Ez részben a szer­vezés hibája, részben nem ta­lállak murikavégzési lehetősé­geket. NÓGRÁD - 1978. április 6., csütörtök 3 Mezőgazdasági helyett — háztartási kisgépek, avagy a cég­tábla csalafintasága. Bábel László felvételei Négyek dicsérete

Next

/
Oldalképek
Tartalom