Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI Bl Z OTTS Á GAc ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. ÉVF., 80. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Hazánk felszabadulásának 33. évjordulóján Ifjúsági na^vgfvíilés a Jubileumi parkban tartott a Minisztertanács A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a belgrádi találkozóról és a ma­gyar küldöttség tevékenységé­ről. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt arról, hogy a hosszú távú külgazdasági po­litikáról és a termelési szer­kezet fejlesztéséről hozott ha­tározatnak megfelelően el­készültek a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek intézkedési tervei. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az intézkedési programokat, utasította a minisztereket és az országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy gondoskodjanak az azokban foglalt feladatok tervszerű végrehajtásáról. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a tatabányai bányaszerencsétlen­ség kivizsgálására • alakított kormánybizottság elnökének zárójelentését a szerencsétlen­ség okairól, körülményeiről. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket, és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálja meg az ország- gyűlés márciusi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevéte­lek és javaslatok megvalósí­tásának lehetőségeit, s tájé­koztassák arról az országgyű­lés elnökét, valamint az in­dítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Belga parlamenti Testre szabott program Legnagyobb nemzeti ünnepünkön a gellérthegyi vörös ■és nemzeti zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített jubileu­mi parkban, a várost vigyázó Felszabadulási emlékmű szom­szédságában gyűlt össze több mint 30 000 fővárosi KISZ-es és úttörő, soraikban hazánkban tanuló afrikai, arab és la­tin-amerikai diákokkal és más népek fiataljaival, hogy meg­emlékezzenek az ország felszabadulásának 33. évfordulójáról. Körös-körül zászlófüggöny a nagygyűlés résztvevőihez, zárta le a parkot, majd elfog- Kétezer fiatal munkatársának lalta helyét a nagygyűlés el- nevében tett ígéretet arra, nöksége: Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­hogy becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Szót kértek az úttörőcsapa­tok képviselői is. hogy meleg gának titkára, a Politikai Bi- szavakkal köszöntsék hazánk pompás zottság tagjai, Grósz Károly, felszabadulásának évforduló- emelték ját és elmondják: nemes tet­tekre készül, s erejéhez, tu­dásához mérten cselekszik is a legifjabb piros- és kéknyak- kendős sereg. Jakab Sándor és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetői. Az elnökségben foglaltak he­lyet a kormány, valamint a fő­város párt- és állami szervei­nek képviselői, a társadalmi es tömegszervezetek, s a fegyveres erők és testületek számos vezetője. Az elnökség tagjainak sorában ^tt volt Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, továbbá az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokságának képviseletében Fedot Filipovics dal, s felcsattanó taps köszön­tötte a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének kubai népi- tánc-bemutatóját. A színpad köré jelképes hátteret szőtt a világ nemzeteinek lobogóiból fűzött szalagsor. „Egy a jel­szónk, a béke...” — hangzott fel a kórus messzire szárnyaló éneke, s a DlVSZ-indulót ve­lük énekelte az ifjúság ünnep­lő serege. — A nagygyűlés záróak­kordjaként felhangzott az In- ternacionálé, miközben szín- tűzrjáték kíséretében magasba a nemzet­közi proletariátus vörös csil­lagát. Hétfőn és kedden ország­szerte ünnepségeken emlékez­tek meg hazánk felszabadulá­Felhangzoít a VIT-ről szóló sának 33. évfordulójáról. Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának Bizottságának tagjai, Borbély 33. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Taná­csa kedden este fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­Krivda vezérezredes és Fjodor ponti Bizottságának első tit- Kalisztratomos lscsenko altá- kára, Losonczi Pál, az Elnöki bornagy. Az elnökség tagja Tanács elnöke, Lázár György, volt Raszul Gamzatov, Lenin- díjas költő, a Szovjetunió Leg­a Minisztertanács Aczél György, Apró elnöke, Antal, felsőbb Tanácsa elnökségének Benke Valéria, Biszku Béla, tagja és Ivan Tyerentyevics Fock Jenő, Gáspár Sándor, Zamercev tábornok, a felsza- Huszár István, Maróthy Lász­badult Budapest első várospa­rancsnoka. Dísztűz jelezte az ünnepség kezdetét, majd a fanfárok hangja néhány percre csendet kért. Felhangzott a Himnusz, ezután Simon Sándor, a KISZ budapesti bizottságának titká­ra megnyitotta a nagygyűlést. Hámori Csaba, a KISZ buda­pesti bizottságának első titká­ra mondott ünnepi köszöntőt, emlékeztetve a szabadságért elesett hősökre és visszatekint­ve arra a fényes korszakra, amelyet 1945-től napjainkig ível át történelmünk. — Az első szó a háláé, ame­lyet a Szovjetunió, a szovjet vöröskatonák, felszabadítóink iránt érzünk. Áldozatukat so­ha nem feledjük, háromszáz- ezren ontották vérüket a ma­gyarországi harcokban — mondotta. A továbbiakban szólt arról, hogy eredményeinket a Szovjetunióval es a többi test­véri szocialista országgal szo­rosan együttműködve értük el. Szocialista rendszerünket min­őig erősítették a testvéri né­pekhez fűződő internacionalis­ta kapcsolatok, amelyek kö­zött kiemelkedő jelentősége van a magyar—szovjet ba­rátságnak. Népeink testvérisé­ge elvi alapokon nyugszik és történelmi céljaink, alapvető érdekeink azonosságából táp­lálkozik. — 1945 viharos tavasza óta új nemzedék nőtt fel, amely nem ismeri a háború borzal­mait. Nemzedékünk bizalom­mal tekint a jövőbe, mert érzi és tudja, hogy szükség van rá, munkájára és véleményére egyaránt. Az ifjúság minden­napi helytállással bizonyít a munkahelyen, az iskolában, a katonai szolgálatban. Jól tud­ja : egyéni boldogulása közös erőfeszítéseink eredményein múlik — hangsúlyozta az ün­nepi nagygyűlés szónoka. A forró hangulatot fergete­ges táncukkal fokozták az ide­iglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport művészei, akik együtt ropták a táncok a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesével. Néhány percre elcsendesedett a tér és Dombi Imre, a Paksi Atomerőmű KlSZ-építkezé- séről érkezett ifjúmunkás szólt íó, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkárai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisz­tertanács számos tagja, a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális élet sok más vezető sze­mélyisége, a termelőmunka számos kiváló képviselője. A szívélyes, baráti hangula­tú fogadáson — amelyen Lo­sonczi Pál köszöntötte a meg­jelenteket — jelen volt a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője és tagja is. Zászlólevonások A Magyar Népköztársaság állami zászlaját — amely ha­zánk felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére lengett a Parlament előtti Kossuth téren — szerdán délelőtt ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdról. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. delegáció A magyar országgyűlés meghívására szerdán belga parlamenti küldöttség érkezett hivatalos látogatásra hazánk­ba. A delegációt Edmond Le- burton, a képviselőház elnöke vezeti; tagjai: Georges Gram­me, a szenátus második el­nökhelyettese, Lambert Kelch- tarmans, Ambre Kempinaire és Reimond Mattheysseus kép­viselők, Pierre Leroy és Willy Wernimman szenátorok. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke, valamint a Parlament több más tisztségviselője fogadta. Ott volt Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete. Megemlékezések Moszkvában Marjai József, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete hazánk felszaba­dulásának 33, évfordulója al­kalmából koszorút helyezett el hétfőn a Vörös téren, a Le- nin-mauzóleumnál, valamint a Kreml falánál, az ismeretlen katona sírjánál. Marjai József hétfőn este fogadást adott a moszkvai magyar inagy követségen. A szívélyes!'baráti légkörű fo­gadáson jelen volt a szovjet párt-, állami és ^társadalmi szervek több vezetője.? Gyártásközi ellenőrzés Az elmúlt év novembere óta folyamatosan ellenőrzik a varrónők által készített terméke­ket a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. A gyártásközi ellenőrzés során ügyel­nek a technológiai fegyelem betartására, s így a minőség javítására. Ezzel nagymérték­ben csökkenteni kívánják a hibás termékek „továbbadását”. A képen Vámosi Mária gyár­tásközi ellenőr vizsgálja az Alapi Éva által készített ruhaneműt. (kép: — bábéi) A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben minden esztendő egy-egy újabb termelési re­kordot jelent. Az előrehaladás dinamikája szerint .1978-ban a termelést mennyiségben 5.8- értékben pedig új áron 21,2 százalékkal tervezik növelni. S mindezt úgy, hogy a munka termelékenysége biztosítsa a bővülést, miáltal a vállalati nyereség 24 százalékkal emel­kedik. Ehhez szükséges, hogy az önköltség programba vett 1,2 százalékos csökkenése is biztosítva legyen­Az elmúlt negyedévben a gyáregységek között folyó versenyben a kisterenyeiek vezettek, akik a negyedévet 104 százalékkal zárták. Mö­göttük a hengermű gyárrész­leg 100,6, a kovácsoló és öntöde gyárrészleg 96. a hu­zalmű gyárrészleg pedig 93,6 százalékkal zárt. A március eredményei hoz­zátartoznak a teljes képhez. Ekkor a huzalműiek voltak az elsők 99,5 százalékos ered­ményükkel. Ezzel érzékeltetni tudták, hogy az év első két hónapjában nyújtott mérsé­kelt eredményük felfelé ívelő irányzatú. Ugyanis a kovácso­ló és öntöde gyárrészleg' is kezd magára találni, hiszen eredményeik egyre kedvezőb­ben alakulnak. A gyár eddig több mint 56 ezer tonna árut bocsátott ki. Elsőrendű feladatnak tekin­tik a hazai igények maradék­talan teljesítését és a bel­kereskedelem megrendelései­nek teljesítését­A belkereskedelemnek az első negyedévben több mint 7 600 tonna árut szállítottak, de miután a népgazdasági egyensúlyhoz az exportfelada­tok teljesítése is nélkülözhe­tetlen, így különösen a ne­gyedév utolsó hónapjában minősíthető dicséretesnek az exportszállítás. A terv márci­usra 3 500 tonna termék szál­lítását írta elő, de ezt közel 1 000 tonna többlettel meg­tetézték. Ez önmagában szép. de csak arra volt jó. hogy szépítse az eredményeket. A vállalati feladatok csaknem 60 százaléka a huzalmű dolgozóinak vállát nyomja. A gyárrészlegben különösen nagy gondot fordítanak a CO, hegesztőhuzal- gyártásának fo­kozására. Ebből ugyanis je­lentős hazai igényeket kell kielégíteni. de ugyanakkor lehetőség nyílik exportra is. A hideghengermű arra törek­szik, hogy a hidegen henge­relt szalagacél jelentősen megnövekedett belföldi igé­nyeit pontosan elégítse ki, hiszen a társvállalatoknak a salgótarjáni szalagacélból to- vábbfeldolgozás útján jelentős tőkésexportot kell teljesítenie. A gyár egész törekvését jól segítik a szocialista brigádok- A dróthúzó üzemből'például Langa Béla dróthúzó 106. Pócsa László dróthúzó pedig 106 százalékos teljesítmény mellett exportminőséget ért el. A hidegnengermű szalag­edző üzemében szorgalmasko- dó brigád pedig az epeda szalagedzését a korábbi 8 ág helyett 10 ágban végzi minő­ségi problémák nélkül, hogy segítse a megnövekedett fel­adatok maradéktalan teljesí­tését. Pedagógiai napok Nemcsak megyénk csaknem hez tartozik a nevelő iskola háromezer nevelőjét érintő, hanem széles társadalmi ér­deklődésre is joggal igényt tartó eseménysorozat kezdő­dik ma Salgótarjánban. Ma délelőtt nyitják meg a megyei művelődési központban a XIV. Nógrád megyei pedagógiai na­pok immár hagyományos ren­dezvénysorát. Maga a prog­ramsorozat is — amelyet ko­rábbi lapszámunkban ismertet­tünk — több szerv összefogá­sának gyümölcse, részt vett benne a Nógrád megyei Ta­nács VB művelődésügyi osztá­lya, a Pedagógusok Szakszer­vezet ének Nógrád megyei bi­zottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tago­zata, a Salgótarjáni városi Ta­nács VB művelődésügyi osztá­lya és a pedagógus tovább­képző kabinet. Az események április 6-tól 8-ig zajlanak. Röviden összefogva: egy gondolatkör húzódik végig valamennyi rendezvényen, a világnézeti nevelésen belül el­sősorban a munkára nevelés gondolata. Az ezzel összefüggő kérdéskört fejtegeti mind a nyitó-, mind pedig a záróelő­adás, továbbá a tizenkilenc szekcióülés. Miért ezt? Az MSZMP XI. kongresszu­sának programnyilatkozatából idézzük: „Arra kell törekedni, hogy mind általánosabb le­gyen a munka társadalmi fon­tosságának és érteiméinek fel­ismerése; egyre nagyok^ mér­tékben legyen természetéi lét- szükséglet az egyén és a tár~ sadalom érdekében hivatás­érzettel végzett tevékenység”. Az új tantervek bevezetésé­re készülünk, erre „frontáli­san" idén szeptemberben kerül sor. Az új tantervek lényegéi­koncepciójának kiteljesítése. Ezért is vált központi kérdés­sé a nevelés kérdése. Bizton mondhatjuk egyébként, hogy társadalmi fejlődésünk, to­vábbhaladásunk kulcskérdései közé tartozik. Kétségtelen tény, hogy különösen a múlt évek során született pártha­tározatok, állami döntések, megyei kezdeményezések nyo­mán megyénk közoktatásában, közművelődésében dinamikus fejlődés kezdődött. Az is bizo­nyosnak látszik, hogy önma­gukban az iskolák feladataikat nem tudják megoldani. Az új dokumentumok bevezetése nemcsak az iskolák ügye, ha­nem valamennyiünké. Ezért a pedagógiai nanok programja társadalmi kitekin­tésű, üzemek, vállalatok, köz- művelődési intézmények kép­viselői, szülők és tanulók kap­csolódnak be munkájába, a nevelőkön túl. A továbblépés feltételeit így együtt kívánják kialakítani e kulcsszerepet be­töltő nevelési területen. Egyébként, a nyitó- és a zárórendezvényen 645-enfVesz- nek részt, a tizenkilenc szek­ció munkájába 2066 pedagógus, szülő és diák kapcsolódik be. Úgyszólván megyénk vala­mennyi pedagógusa részt vesz valamelyik szekció tevékeny­ségében; Reméljük, .hogy a széles alapokon zajló eseménysoro­zat tovább nyitja egyrészt az iskolák kapuit, másrészt to­vább erősíti azt a kedvező tár­sadalmi érdeklődést, amely eddig is megnyilvánult okta­tásügyünk, ezen belül a neve­iét' és a munkára nevelés iránt. X. E. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom