Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
Küzdünk az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért! Budapesten a SZOT székhazában ünnepélyesen kiosztották az 1978. évi SZOT-díjakat. A képen Gáspár Sándor Orosz Adéllal, Avar Istvánnal, Bessenyei Ferenccel és Suka Sándorral Dr. Bíró József az NSZK-ban Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki háromnapos hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodik, csütörtökön Bonnban megbeszélést folytatott Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel. Lá- togaKst tett a mezőgazdasági minisztériumban és találkozott az NSZK gazdasági és üzlétí életének vezető képviselőivel. Dr. Bíró József az MTI bonni tudósítójának elmondotta, hogy a látogatás egyik célja a magyar—nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság őszi ülésének előkészítése volt. A tárgyalások során megvizsgálták, milyen lehetőségek nyílnak az exportimport forgalom arányának megváltoztatására, arra, hogy a magyar árukivitel volumene fokozatosan megközelítse az NSZK-ból származó importét. A kétoldalú külkereskedelemben 1976-ban sikerült ezen a téren javulást elérni, tavaly azonban az import újból túlsúlyba került. A negyedszázada újjáalakult Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat legfontosabb feladata, hogy életünk egyre gazdagabban telítődjön a tudomány, a művészet, a kultúra értékeivel, s az elsajátított ismereteket mindenki hasznosítani tudja mun- ibájában — mondotta Oszt- trovszki György akadémikus- a TIT alelnöke a társulat országos elnökségének a budapesti planetáriumban pénteken megtartott ülésén. Az ünnepi ülésen — melyen részt vett Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke — Kurucz Imre főtitkár megnyitója után felelevenedett a múlt, számok tanúskodtak a jelenről: s mindez meghatározza a jövő feladatait. Az újjáalakulás óta eltelt 25 év alatt a társadalomtudományi ismeretterjesztés mellé felnőtt & természettudományi közművelés, erőteljesebbé vált a Az NSZK illetékes minisztériumai — jóllehet a tőkés gazdaság keretei között a külkereskedelem elsősorban a vállalatok ügye — a hatósági feladatok gördülékenyebb intézésével javíthatnák ezeket a feltéteket. Még a Közös Piac hatáskörébe tartozó termékek, például a textilipari cikkek esetében is. Itt elsősorban nem a mennyiségre, hanem a magas szintű minőségi követelményekre, az értékre kell összpontosítani. Az alapvető kérdés —, miként külkereskedelmünk más területein — itt is a minőségi előírások és a szállítási határidők betartása, a pontos és gondos piaci tevékenység. Végül a következő évek feladatai, lehetőségei kerültek napirendre. Amennyiben a hazai termelés minősége, hatékonysága javul, továbbá ha sikerül jobban, közösen igazodni a piac gyorsan változó követelményeihez, akkor bővülhet a kereskedelmi forgalom, tovább növekedhet a magyar export világnézeti nevelés, megélénkült a megyei klubok élete, új szakosztályok létesültek, megalakultak az akadémiák és a szabadegyetemek, s mind több kiadvány népszerűsíti napjainkban is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkáját rendezvényeit. Az eltelt 25 év eredményei tükrözik, hogy a TIT megvalósította azt a célt, amelyet az alakuló közgyűlésen Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke fogalmazott meg: ..Olyan társulatot akarunk, amely a magyar értelmiség hatalmas tömegszervezete lesz, amely meggyőzi tudósainkat, íróinkat, művészeinket a magas szintű ismeretterjesztő munka fontosságáról és szépségéről. Az új társulatnak tovább kell mélyítenie a szellemi, s fizikai dolgozók közötti baráti kapcsolatokat”. Űrhajós-kiliinletések A Szál jut—Szojuz űrutazás előző nap Prágába érkezett csehszlovák és szovjet résztvevői — Vladimir Remek, Jurij Romamyenko. Ge- orgij Grecsko, és Alekszej Gubarev —, valamint Vlagyimir Sataloiv vezérőrnagy, a Gagarin űrhajóskiképző központ parancsnoka pénteken délelőtt a Károly-egye- temen részt vettek a tiszteletükre rendezett ünnepi nagygyűlésen. Ünnepi beszédében Jaroslav Kozesnik, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke többek között rámutatott a csehszlovák tudománynak az űrkutatásban az Interkoz- mosz-program megvalósításában a Szovjetunió és más országok tudósaival együttműködve elért eredményeire, és méltatta az Interkoz- mosz első nemzetközi űrrepülésének nagy jelentőségét. Az elnök ezután átadta az űrhajósoknak a Csehszlovák Tudományos Akadémia .,A tudomány és az emberiség szolgálatáért” elnevezésű arany díszérmét, valamint a szovjet—csehszlovák űrrepülés alkalmából alapított akadémiai ezüst emlékérmet. A világűr hőseit Prága díszpolgárává is nyilvánították. Csaknem két esztendővel ezelőtt jelentette be Helmut Schmidt, hogy Leonyid Brezs- nyev Bonnba látogat. Két héttel voltak ekkor az általános parlamenti választások előtt és a nyugatnémet sajtó választási segítségnek nevezte ezt a moszkvai jelzést — érzékeltette, hogy az a kancellár, - aki a szovjet vezetőt fogadja, mindenképpen nyer tekintélyben. Mégis, csak most, május első napjaiban kerül sor erre a találkozóra. Közben Európa a feszültségek új hullámait élte át, veszélybe került az enyhülés, mélypontra süllyedt a szovjet-amerikai viszony hőfoka, új fegyverkezési versenyt indított a NATO, és talán más okai is lehetnek annak, hogy nem hamarább szállt be a vendég az NSZK fővárosába induló repülőgépbe. Az ilyen magas szintű találkozóhoz mindenképpen két feltétel szükségeltetik: a körülmények tegyék lehetővé és tegyék szükségessé. A két feltétel most egybeesett. A katonai jellegű megállapodások hiánya egyre inkább fékezi az enyhülést. Itt, e kérdés körött sűrűsödnek ma a problémák, s a katonai viták ü NOGRAD - 1978. április 29., siombat A TIT újjáalakulásának 25, évfordulója Laoszi gazdasági küldöttség Budapesten ALLBMCSINV bfcbmisztähbum Pénteken laoszi küldöttség érkezett Budapestre a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság második ülésszakára. A delegációt Sanan Southichak közmunkaügyi, közlekedési és szállítási miniszter, a bizottság laoszi tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Borbándi „ János miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Soth Pethrasy, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Borbándi János péntek este vacsorát adott a bizottság ülésszaka alkalmából. KGSTkösgazdáasok tudományos tanácskozása Három, a KGST-országok tudományos akadémiái által készített monográfia jelenik meg 1980-ban a népgazdasági tervezés és irányítás alapkérdéseiről, feldolgozva az egyes országok tapasztalatait — egyebek között erről döntöttek a Budapesten befejeződött háromnapos tudományos tanácskozáson. Az egyes kötetek a népgazdasági tervezés és prognosztizálás kérdéseivel, a szocialista gazdaság működésének mechanizmusával, a népgazdaság irányításának szervezeti struktúrájával és információs-műszaki bázisával foglalkozik majd. Afganisztánban csütörtökön a fegyveres erők megdöntötték Mohammed Daud kormányát. A legfrissebb jelentések ellentmondóak: a kabuli rádió szerint a nyugalom helyreállt, a hatalmat Abdul Kader tábornokkal az élen a fegyveres erők forradalmi tanácsa vette át. A Reuter angol hírügynökség viszont további lövöldözésekről és összetűzésekről számolt be. Ma még nehéz kihámozni a jelentésekből a fegyveres erők puccsának hátterét és mozgató rugóit. Bizonyos értesülésekből azonban arra lehet következtetni, hogy a kabuli őrségváltás az országban a haladó erők megszilárdulását hozza magával. Erre utal Kader tábornok első rádióüzenete, amelyben hangsúlyozta: Afganisztán történél. méhen először fölszámolják a feudális zsarnokság és önkény- uralom maradványait. Az Afgán Köztársaság 1919. február 28-án vált függetlenné. Területe az időszámításunk előtti korokban — i. e. 550-től — a perzsa birodalom része, majd Nagy Sándor meghódítja. Később az arabok és a buharai emírek uralják. Az afgánokról először — Ave- gana néven — a VI. században tesznek említést a króni. kák. Az első önálló afgán állam alapításának éve 1747. a katonailag rendkívül erős afgánok jelentős hódításokra tesznek szert, uralmukat kiterjesztik a többi között Kasmírra, Beludzsisztánra, Pandzsábra és Sindre. Száz évig virágzik a kiterjedt afgán állam, mígnem visszaszorítják a hódítókat előbb a szikhek, majd a britek. Vitézül harcolnak az afgánok az angol gyarmatosítókkal szemben, sok csatát megnyernekK de 1880-ban a jól fölszerelt brit kolonialistákkal már nem bírnak. London Abd Ur Rah- mant segíti az afgán trónra. Függetlenségének elnyerése után már 1921-ben aláírják az első szovjet—afgán egyezményt, s a két ország között megértő, korrekt kapcsolat jellemzi az elkövetkező évtizedeket. A második világ, háborúban Afganisztán semleges marad, híven a szomszédos Szovjetunióval 1926-ban kötött szerződéséhez. Az ország függetlenné válása után királyság, az 1964- ben elfogadott új alkotmány értelmében pedig alkotmányos monarchia volt. A tőkés jellegű fejlődés súlyos belső feszültségekhez és ellentmondásokhoz vezetett. Mohammed Baud kormányfő 1973. július 17-én katonai puccsal megdöntötte a monarchiát, kikiáltotta a köztársaságot, amelynek ő lett az elnöke és egyben miniszterelnöke. A hazánknál csaknem hét- szerte nagyobb állam lakossága majdnem 18 millió, húsz nemzetiségre oszlik, amelyek közül a legnépesebb a pasin nyelvet beszélő afgánoké. Több mint kétmillióra becsülik a mAiq is nomád, illetve félnomád törzsek létszámát. Afganisztán mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, állatié, nyésztése külterjes, ásványi kincsekben — főleg ólomban, cinkben, vasércben, aranyban, ezüstben és szénben — gazdag. Külkereskedelmének jelentős hányadát egy 1955-ben kötött egyezmény alapján a Szovjetunión keresztül bonyolítja le, s legfőbb partnere az exportban ugyancsak a szovjet állam. Gyapay Dénes Növekedtek a vállalati jóléti, kulturális alapok A két éve bevezetett új szabályozás hatására növekedtek a vállalati jóléti, kulturális alapok: tavaly — 1975-höz viszonyítva — a juttatások, jóval meghaladva a bérek növekedését, 25,3 százalékkal emelkedtek — állapította meg egyebek között pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az elmúlt hetekben fejezte be a népi ellenőrzés a lakosság életkörülményeit közvetlenül érintő, a vállalatok jóléti és kulturális, béren kívüli juttatásának vizsgálatát. A KNEB elé terjesztett jelentés a mintegy 300 ezer dolgozót foglalkoztató 280 vállalatnál és szövetkezetnél folytatott vizsgálat megállapításaira épült A népi ellenőrök ezen kívül 4200 dolgozót is megkérdeztek, s részletesen megismerték véleményüket a szociális és kulturális alapok tervezéséről, elosztásáról és felhasználásáról. Egyebek között megállapították, hogy a szociális tervek vitája, elfogadása az üzemi demokrácia fejlődését is eredményezte. A megkérdezett dolgozók 60 százalékának véleményét kikérték a vállalati tervekről, a javaslatok döntő többségét figyelembe is vették; ők a lakásépítés és a gyermekintézmények fejlesztésének támogatását tartották a legfontosabbnak. A KNEB a jelentést, és a kedvező tendenciák erősítését, valamint az aránytalanságok csökkentését szolgáló javaslatokat elfogadta, intézkedések megtételére az illetékes szervekhez továbbítja. Ugyancsak a pénteki ülésen tárgyalták meg és fogadták el a szocialista gépimport tervezésének, szervezésének és a gépek hasznosításának vizsgálatáról készült beszámolót. A megállapításokat és javaslatokat megküldik az érdekelt tárcáknak, főhatóságoknak, majd az Állami Tervbizottság is megtárgyalja a jelentést. Bonni körkép A Brezsnyev-látogatás előtt hatással vannak a politikai és a gazdasági kapcsolatokra egyaránt. Valamilyen formában bizonyosan szó lesz a fegyverkezés kérdéseiről Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt találkozóján, s ez annál is fontosabb, mert az NSZK Nyu- gat-Európa legbefolyásosabb állama, magatartásának hatása van a világpolitikára, s — csak egy példát említve, — a neutronfegyver nyugateurópai elhelyezésének kulcsországa. Az ilyen magas szintű találkozókat mindig jól előkészítik, a felek tehát már tudják, miről fognak tárgyalni, mit várhatnak egymástól. Egykét olyan döntő kérdés szokott nyitva maradni az előzetes programlistán, amelyet csak a két vezető személyesen tisztázhat. Nyugatnémet források szerint — és ezt a szovjet sajtó is idézte, — mindenképoen szó lesz a fegyverzet korlátozásának ellenőrzéséről. Az NSZK kormánya régóta ígéri, hogy új javaslatot terjeszt elő Bécsben a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről folyó tárgyalásokon. Talán most érkezett el ennek az ideje és tájékozódni kívánnak e tekintetben Leonyid Brezsnyevnél. Vita tárgya lehet Nyugat- Berlin kérdése. Eddig három régebbi szovjet—nyugatnémet szerződés — egy kulturális, egy jogi és egy technikai — áll aláíratlanul, mert a nyugatnémetek úgy akarják ebbe belevonni Nyugat-Berlint, hogy az ellentmond a város helyzetét rendező négyoldalú (szovjet—amerikai—francia —angol) megállapodásnak. Kézzel fogható eredményeket várnak a gazdaság területén. Az utóbbi néhány esztendőben, — jelesen Leonyid Brezsnyev 1973-as bonni látogatása óta, — rendkívüli mértékben föllendült, öt-hatszorosára nőtt a két ország kereskedelmi forgalma, az utóbbi két esztendőben elérte a 11— 11 milliárd márkát. Egy jó hónapban 150 szovjet hajó is befut a hamburgi kikötőbej szerszámgépeket, autót, alumíniumot, vegyszereket rak ki, cserébe acélcsöveket, gépeket, fogyasztási cikkeket raknak be. A Szovjetunióval kötött nagy üzletek fő vonzereje a stabilitás, a megbízhatóság; a megállapodások az évezredfordulón túlra mutatnak. De, — mint azt szovjet gazdasági szakemberek leszögezik, — a két ország kapcsolatai még mindig nem felelnek meg annak a tudományosműszaki szintnek, amelyen a két ország áll. A szovjet gazdaság most különösen a nagy vegyipari üzemek közös létesítésében érdekelt, lehet, hogy e tekintetben megállapodás jön létre a találkozó alkalmával. Mint látni, a gazdaság nyújtja a legtöbb lehetőséget a konkrét megállapodásokra, a Brezsnyev-látogatásnak azonban elsőrendű politikai jelentősége van. Európa nehéz, csak lassan megoldható problémákkal küzd, de nemcsak a két ország, hanem az általános nemzetközi helyzet szempontjából is örvendetes és biztató tény a Szovjetunió és az NSZK vezetőinek találkozója. Tatár Imr*