Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-26 / 97. szám

Vízi utak Európában (1.) Dunától a Rajnáig Európa víziút-hálózatának jelene és jövője (térkép) „Szeretném megérni, hogy • Duna és a Rajna között kapcsolat létesüljön” —- mon­dotta Goethe röviddel 1832- ben bekövetkezett halála előtt. Milyen szerény kíván­ság! Ma összehasonlíthatatla­nul izgalmasabb eseményeket élhetne meg a költő. Már iMapóleon is A mesterséges csatornákról szóló álom majdnem egyidős Európa történetével, hiszen az elképzelés szinte az ókor­ban született. A Rajna—Maj­na—Duna-csatorna létesíté­sének gondolata már Nagy Károlynál és Napóleonnál is felmerült, s a bárkák részé­re működött Is egy a Rajna és a Rhone között. A Duna— Odera—Elba-csatorna terve a XVIII. században készült el először. Egy bizonyos Lotha- rius Vogemont VI. Károly né­met-római császárnak. Má­ria Terézia apjának 1712-ben nyújtotta be tervét, Németor­szág folyóinak összekapcso­lására. Ebben szerepel a Du­na—Elba—Odera-csatorna a Morva és Becsva folyók fel- használásával. Ez a terv majdnem pontosan egyezik a maival, csupán méreteiben marad el a XX. századétól: Vogemont 40 tonnás hajókra alapozta elképzeléseit, ma vi­szont 1500—3000 tonnás szál­lítmányokról beszélnek. Az első lökést a csatornaépí­tésre a XIX. század második fele és a XX. század első évei adták meg, amikor a nehézipar gyors iramban fejlődött. Mindenekelőtt Franciaország, Belgium, Hol­landia és Németország fejlesz­tette belvízi hajózását. Hol­landiában 1872-ben nyílt meg a Nieuwe Waterweg és 1876- ban az Északi-tengeri csa­torna, Németországban egész rendszer alakult ki: az Ems- csatorna (1887), a partvidóki (1895), a Dortmund—Ems (1899). , Elba—Lübeck (1900) és mások. Az első világháború után kezdik meg a folyók összekö­tését. Belgiumban a Maas és Schelde között megépült az Albert-csatorna (1935), Hol­landiában a Maas és a Waal között a Julianna-csatorna (1927), Németországban a Dortmund—Ems-csatornát az Elbával összekötő vízi út és a Rajnát a Ruhrral összekötő Wesel-csatorna ((1938). A Szov­jetunióban ebben az időben készül el a Moszkva—Volga- csalorna (1935) és a Keleti­tengert a Fehér-tengerrel ösz- szekötő csatorna ((1933). A második világháború után 1952-ben megépül a Volga— Don- és 1964-ben a Volga— Keleti-tenger-csatorna. Nagy arányú folyószélesítési és -mé- lyítési munkák folytak a Raj­nán, a Dunán, a Vaskapunál és a Rhone-on Franciaország­ban. 1952-ben pedig felavatják az Amsterdam—Rajna-csator­nát. Három terv 1960-ban bekapcsolódott a munkába az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Ez újabb lendületet adott az ad­digi terveknek. Munkacso­portot hoztak létre az egysé­ges európai víziút-hálózattal kapcsolatos problémák meg­vizsgálására. Első lépésként három kiemelt csatornaépí­tési tervet tekintettek át: 1. a Rajna—Majna—Duna; 2. a Duna—Odera—Elba; és 3. a Dnyeper—Visztula—Odera csatornákét. A cél, hogy az eu­rópai víziút-hálózat lehetőleg egységes feltételeket nyújtson a hajózáshoz. összeurópai szempontból kétségtelenül a Rajna—Maj­na—Duna-csatorna a legfon­tosabb. Ez a 3500 kilométe­res, nagy teljesítményű hajó­út a 80-as évek közepére köti össze majd a Duna és a Raj­na térségét. Az észak-nyugati végpont: az Északi-tenger Rotterdammal, a világ leg­nagyobb kikötőjével. A dél­keleti végpont a Fekete-ten­ger, a román Constanta, Su- lina, illetve a- szovjet Izmai! kikötővel. A vízi út a konti­nens tizenhárom államát, több mint 477 millió lakost kapcsol össze. A Rajna—Majna—Duna- csatorna, amelynek építését 1959-ben kezdték el. jelenti majd a 133 kilométeres ún. „Európa-csatornát”, a Nürn­berg—Kelheim vonalon. A Rajna és a Duna vízválasz­tóján keresztül (406 méterrel a tengerszint fölött) zsilipek­kel. duzzasztólépcsőkkel és a talajvíz szabályozással te­szik lehetővé a hajózást. A 80-as években E főútvonal mellett egész sor nagy fontosságú csatorna­építési terv készült a víziút­hálózat kiterjesztésére. A franciák a Szajnát, a Moselt, a Rhonet és a Rajnát kíván­ják összekötni. Különösen ez utóbbit igyekeznek mielőbb elkészíteni, hogy a Rajna— Majna—Duna-csatornával egyidejűleg a 80-as években megkezdhesse működését. Romániában Cemavoda es Constanta között építenek csatornát, amely a Duna és a Fekete-tenger közötti vízi utat több mint 300 kilométerrel rövidíti meg. Magyarország és Jugoszlávia hajózási cé­lokra a Tisza megkezdett mé­lyítését és szélesítését foly­tatja. Lengyelországban tíz éven beiül ki akarják építeni az Odera és a Visztula fel- használásával azt a vízi utat, amely a Felső-Szilézia iparvi­dékétől 2000 tonnás hajók közlekedését teszi majd lehe­tővé. A jugoszlávok Duna— Száva—Adria-csatomát ter­veznek, amely a zágrábi ipar­vidéket kapcsolná össze a Dunával. Terv készült a Bel- grád—Szaloniki-csatorna meg­építésére is a Morava dunai torkolatától az Égei-tengerig. A _ Kelet—Nyugat közötti belvízi hajózás kiegészítését szolgálná a Duna—Odera— Elba-csatoma: a Duna felső szakaszát kötné össze az Északi-tengerrel (Hamburg) és a Keleti-tengerrel (Szce- czln). A másik útvonal a Visztulától keletre vezetne a Bug folyón keresztül, tovább a Dnyeper-csatornáig. Ebből ágazna ki a Visztulát Kali- nyingráddal összekötő csa­torna. A Duna—Odera-csa­tornához kapcsolódna a je­lenleg is működő 40 kilomé­ter hosszú Gliwicze-csatoma, amely a felső-sziléziai ipar­vidéket köti össze az Oderá­val. Gáti István (Következik: 11. Előretör a hajózás.) Pályázat színjátszóknak A XIV. Madách Imre Iro­dalmi színpadi napokat de­cember 7—10. között rende­zik meg Balassagyarmaton. A népek barátsága gondolat je­gyében rendezendő fesztivá­lon az idén azok a színtjátszó együttesek és irodalmi színpa­dok vehetnek részt, amelyek előadásukkal a Német De­mokratikus Köztársaság kulturális értékeit népszerű­sítik. A kiiró szervek — a Nógrád megyei Tanács, a Ba­lassagyarmati városi Tanács, a KISZ központi bizottsága, a Népművelési Intézet és Né­met Demokratikus Köztársa­ság kulturális és tájékoztató központja — közös állásfog­lalása alapján az amatőr mű­vészeti együttesek a részvé­telre a német klasszikus és a mai német, szocialista iroda­lom magyar fordításban hoz­záférhető bármilyen alkotásá­val pályázhatnak. A pályáza­ton való részvétel feltételei megegyeznek az előző évek­ben lezajlott nemzeti progra­mokéval. A részvételi szán­dékot az együtteseknek írás­ban május 30-ig kell bejelen­teniük a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ címére: 2661 Balassagyarmat. Öváros tér 11., Pf. 13. A pályázók előadásait október 15-ig elő- zsüri tekinti meg, amely dönt részvételükről. A decemberi fesztiválon az ország tizenkét csoportja versenyez a helye­zésekért és az értékes díjakért. Mai tévé ajánlatunk 21.10: VASÁRNAP NEW YORKBAN Habkönnyű vígjáték remek színészek közreműködésével — így jellemezhetnénk rövi­den a műsort. Adam pilóta, akit a repülés, a munka teljes mértékben leköt, hiszen ma­gánéletet is csak akkor tud I élni, ha véletlenül egy-egy napra otthon maradhat New Yorkban, mint ezen a vasár­napon. Ám kedvese helyett húga toppan be, aki vőlegé­nyében való csalódását sze­retné kiheverni. Eileen, a húg, akit Jane Fonda ját­szik, már ezen az első napon kissé kalandos módon össze­találkozik egy férfival, akivel rövid idő alatt szoros kapcso­latba kerül. Eileen —, amo­lyan „falusi kislány” — ren­geteg ügyetlenséggel mozog a világvárosban, ebből adódnak a bonyodalmak. Kalandjai azonban jó szó­rakozást ígérnek a nézőnek, bármilyen kellemetlenek is az ő számára. az úttörő-színjátszás színvonala Javult 'A Magyar Úttörők Szövet­sége Nógrád megyei elnöksé­ge vasárnap Nagybátonyban a Bányász Művelődési Ház­ban rendezte meg az úttörő dramatikus színjátszó ver­seny megyei döntőjét. A ne­mes kulturális versengésben kilenc kisdobos- és úttörőcsa­pat egy-egy színjátszó cso­portja vett részt. Elöljáróban leszögezhetjük: a látott Irodalmi összeállítá­sok és mesejátékok azt bizo­nyítják, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva az utóbbi esztendőkben, ha nem is lé­nyegesen és alapvetően, de örvendetesen javult úttörő- színjátezásunk színvonala. A produkciók többsége megsza­badult a korábban általános­nak tekinthető didaktikus merevségtől, az összeállítások frissebbek, változatosabbak, játékosabbak lettek, s az alapjukon létrehozott előadá­sok ily módon érthetőbbekés élvezhetőbbek, jobban iga­zodnak az általános Iskolás korú gyermekek életkori sa­játosságaihoz. A pedagógus­rendezők szakmailag meg­alapozottabban és biztonságo­sabban állítják színpadra a választott darabokat, általá­ban jó ízléssel és harmoni­kusan alkalmazzák a külön­böző színpadi hatáselemeket, például a táncot, az éneket, a zenét. Mindez, úgy érezzük, meg­felelő alapul szolgál a to­vábbi fejlődés számára. A valóság reális értékelése azonban nem nélkülözhet né­hány kritikai észrevételt. A legfontosabbnak a kellő ren­dezői leleményt hiányoljuk, aminek következtében több produkció — noha választott anyaga művészi érték szem­pontjából kifogástalan — nélkülözte a színpadi feszült­séget. s nem tudja a szüksé­ges élményszerű kapcsolatot megteremteni a játék elő­adói és a közönség között. Nem ártana, ha a rendezők a későbbiekben több gondot fordítanának a színpadra ál­lítással, igyekeznének meg­szabadulni a hagyományos kifejezési sémáktól, s új le­hetőségeket keresnének. A beszédtechnika tervszerű, céltudatos csiszolása, az egész előadás alaposabb begyakor­lása Is további tennivalókat jelent a rendezőknek. Az összeállításnál pedig hasznos volna, ha a szerkesztők szé­lesebb körű szerzői gárdától választanák a bemutatás­ra 6zánt verseket. Rendkívül feltűnő volt ugyanis, hogy a szerepelt együttesek közel háromnegyede Weöres Sán­dor műveiből válogatott, hol­ott gyermekvers-irodalmunk — azt hiszem, nem szorul külön bizonyításra — sokkal gazdagabb ennél, a szerzők és alkotások tekintetében egy­aránt. A produkciók sorából négy együttes előadása érdemel külön sorokat is. Elsőként a balassagyarmati Dózsa György úti Általános Iskoláé. A negyedik osztályos kisdo­bosok Devecseri Gábor A mohó királyfi című, az antik görög világban játszódó játé­kát mutatták be. rengeteg' jó színpadi ötlettel, remek elő­adói teljesítménnyel. Él­ményszerű játékuk végig le­kötötte a gyermekközönség figyelmét, jól derült finom humorán. A drégelypalánki úttörők Tiétek a föld. a világ cimű irodalmi összeállítását gondolati, érzelmi gazdagsá­gánál fogva rendkívüli rokon- szenvvel fogadták a nézők. Míg az előző produkció arra volt példa, hogyan kell elő­adni a pódiumjátékot, akkor ez az oratorikus előadásmód­ra példázta ugyanezt a kö­vetelményt. A gyerekek szin­te valamennyien nagyon szé­pen, érthetően beszéltek, éne­keltek. jól mozogtak, bár he­lyenként éppen mozgásukban éreztünk kissé túlzott szín­padiasságot, ami miatt az előadás a szükségesnél egy árnyalattal .felnőttesebbre” sikerült. A balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Isko­la mesejátéka a kiskondás­királyfiról szólt, aki okos­sággal, emberi melégséggel megneveli az elkényeztetett császárleányt. Előadásuk azonban egyenetlen színvo­nalú. a végén erőteljesen ok­tató jellegű. A vanyarci har­madikos kisdobosok műsorát elsősorban a gazdagon felso­rakoztatott költői anyag és a kedves játékosság okán di­csérhetjük. A dramatikus színjátszók megyei seregszemléjének arany oklevelét a Balassa­gyarmati Dózsa Általános Is­kola nyerte. Színjátszói kép­viselik megyénket június 12 —17. között Pécsett az orszá­gos döntőben. Az ezüst okle­velet Drégelypalánk, a bronz oklevelet a balassagyarmati Petőfi Általános Iskola és Vanyarc úttörői, illetve kis­dobosai szerezték meg. A dejtári, a jobbágyi, a nógrád- megyeri, a mátramindszenti és a Somoskőújfalui színját­szók oklevelet nyertek. A nagybátonyi úttörőkből álló gyermekzsüri ajándéká­ban a drégelypalánki pajtá­sok részesültek. A verseny után a szép szá­mú gyermeknézősereget a salgótarjáni járás kulturális seregszemléjének győztes út­törői szórakoztatták. (ok) Hová leit a 6. osztály? Felnőttoktatás „diákok' nélkül Ki ne ismerné a tanulásra inspiráló aranymondásokat, amilyen a „tudás, hatalom”, vagy a lenini jelszó, „Tanulni, tanulni, tanulni!”. Sokan azon­ban beérik ezeknek a monda­toknak az ismeretével és azt hiszik már az is tudás, ha tudják, hogy tanulni érde­mes. .. A statisztikai adatok kö­nyörtelenül felhívják figyel­münket, hogy — bár törté­nelmi eredményként Ma­gyarországon felszámoltuk az analfabetizmust — még min­dig igen magas a 8 általános iskolával nem rendelkezők száma. Úgy tűnik, e téren az előbbre lépés minden eddigi­nél nehezebb feladat. A fel­nőtt dolgozók körében meg­hirdetett „Mindenki iskolája” mozgalom sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az arány alig javult. A pásztói járásban a na­pokban fejeződött be az a felmérés, amely alapján ki­dolgozzák a következő tanév felnőttoktatásának feladatait. Az eredményesebb, hatéko­nyabb munka érdekében az üzemek, gyárak meggyőző te­vékenységére is számítanak. Sok helyen a szocialista bri­gádtagság függvénye a 8 álta­lános iskola elvégzése. Újab­ban a gépkocsi-tulajdonosok­nak is eszébe jutott, hogy utánanézzenek bizonyítvá­nyuknak. A legnépszerűbb oktatási forma a 80 órás magánvizsgá­ra előkészítő tanfolyam. Erre azonban csak a 7—8. osztály­ba járó dolgozóknak van le­hetőségük, az 5—6. osztály és az alapismereti tanfolyam el­végzésére ennyi idő nem ele­gendő. ők egy újabb keletű hatá­rozat értelmében 160, illetve 320 órát kötelesek az iskola­padokban eltölteni. A különbség azonban nem csak ennyi. Míg a 80 órás tanfolyamra Pásztón a Lo­vász József Művelődési Köz­pontban kerül sor — hason­lóan a magánvizsgára előké­szítő gimnáziumi tagozat osz­tályaihoz —, addig az általá­nos iskola alsóbb osztályait, a Dózsa György Általános Is­kolában végezhetik el a dol­gozók esti, illetve levelező oktatás formájában. S míg az előbbi intézmény óráit viszonylag szép számmal lá­togatják a hallgatók, addig a Dózsa György Általános Iskolában tanuló felnőttek oktatását ez év áprilisában be kellett szüntetni..., lemor­zsolódás miatt. — Hová lett a hatodik osz­tály? — erről kérdeztük Sza­bó Áron iskolaigazgatót. — Tavaly ősszel indítottuk be a dolgozók általános isko­lájának 5—6. osztályát. Hi­vatalosan 15 fős létszámmal indultunk, de már az első órákról is sokan hiányoztak. Tavaszra 3—4-en maradtak, nem volt értelme tovább fog­lalkozni az osztállyal. Termé­szetesen azt a néhány hall­gatót, aki kitartóan eljárt, felkészítjük a vizsgákra. A lemorzsolódás okát többek között az óraszámban keres­hetjük. Többen hivatkoztak a korábbi 80 órás előkészítő tanfolyamra, pedig jói tudom, oda sem jártak rendszeresen. Legtöbben önkiszolgáló bolt­nak tekintik a dolgozók isko­láját. Nem a ’ tanulásért, ha­nem a bizonyítvány megszer­zéséért iratkoznak be. Véle­ményem szerint a felnőttok­tatás problémáját „nagyüze­mi” módszerrel nem lehet megoldani. Épp a lényeg, a tudás, megszerzése kerül háttérbe. A nevelő munkára pedig egyáltalán nincs lehe­tőség. Szabó Áron igazgató kese­rű szavai nemcsak a pásztói járás felnőttoktatási gond­jait érintik. Tanulásra ösz­tönözni felnőtt embereket nem lehet pusztán bürokrati­kus eszközökkel. A tanulási igény felkeltésére is nagyobb gondot kellene fordítani, hi­szen a kegyelemből kiállított bizonyítványok csupán a sta­tisztikai adatokat javítják, valódi értéket nem jelente­nek. A hatodik osztály lemor­zsolódásának azonban van egy másik oka is, amelyről az igazgató nem beszélt. Ne­vezetesen, hogy a felnőttek nem szívesen ülnek be azok­ba a padokba, melyekben dél­előtt csemetéik tanulnak. Nem különös? A tanulás na­gyobb „szégyen”, mint az is­kolázatlanság ! Mindenekelőtt ezen a téves felfogáson kelle­ne változtatni. Mert igaz, hogy a tudás hatalom, de a tanulás sem szégyen! Pintér Károly Április 27—30-án 3/4 6 és 8 órától a NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ MŰSORÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom