Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-26 / 97. szám
Vízi utak Európában (1.) Dunától a Rajnáig Európa víziút-hálózatának jelene és jövője (térkép) „Szeretném megérni, hogy • Duna és a Rajna között kapcsolat létesüljön” —- mondotta Goethe röviddel 1832- ben bekövetkezett halála előtt. Milyen szerény kívánság! Ma összehasonlíthatatlanul izgalmasabb eseményeket élhetne meg a költő. Már iMapóleon is A mesterséges csatornákról szóló álom majdnem egyidős Európa történetével, hiszen az elképzelés szinte az ókorban született. A Rajna—Majna—Duna-csatorna létesítésének gondolata már Nagy Károlynál és Napóleonnál is felmerült, s a bárkák részére működött Is egy a Rajna és a Rhone között. A Duna— Odera—Elba-csatorna terve a XVIII. században készült el először. Egy bizonyos Lotha- rius Vogemont VI. Károly német-római császárnak. Mária Terézia apjának 1712-ben nyújtotta be tervét, Németország folyóinak összekapcsolására. Ebben szerepel a Duna—Elba—Odera-csatorna a Morva és Becsva folyók fel- használásával. Ez a terv majdnem pontosan egyezik a maival, csupán méreteiben marad el a XX. századétól: Vogemont 40 tonnás hajókra alapozta elképzeléseit, ma viszont 1500—3000 tonnás szállítmányokról beszélnek. Az első lökést a csatornaépítésre a XIX. század második fele és a XX. század első évei adták meg, amikor a nehézipar gyors iramban fejlődött. Mindenekelőtt Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország fejlesztette belvízi hajózását. Hollandiában 1872-ben nyílt meg a Nieuwe Waterweg és 1876- ban az Északi-tengeri csatorna, Németországban egész rendszer alakult ki: az Ems- csatorna (1887), a partvidóki (1895), a Dortmund—Ems (1899). , Elba—Lübeck (1900) és mások. Az első világháború után kezdik meg a folyók összekötését. Belgiumban a Maas és Schelde között megépült az Albert-csatorna (1935), Hollandiában a Maas és a Waal között a Julianna-csatorna (1927), Németországban a Dortmund—Ems-csatornát az Elbával összekötő vízi út és a Rajnát a Ruhrral összekötő Wesel-csatorna ((1938). A Szovjetunióban ebben az időben készül el a Moszkva—Volga- csalorna (1935) és a Keletitengert a Fehér-tengerrel ösz- szekötő csatorna ((1933). A második világháború után 1952-ben megépül a Volga— Don- és 1964-ben a Volga— Keleti-tenger-csatorna. Nagy arányú folyószélesítési és -mé- lyítési munkák folytak a Rajnán, a Dunán, a Vaskapunál és a Rhone-on Franciaországban. 1952-ben pedig felavatják az Amsterdam—Rajna-csatornát. Három terv 1960-ban bekapcsolódott a munkába az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Ez újabb lendületet adott az addigi terveknek. Munkacsoportot hoztak létre az egységes európai víziút-hálózattal kapcsolatos problémák megvizsgálására. Első lépésként három kiemelt csatornaépítési tervet tekintettek át: 1. a Rajna—Majna—Duna; 2. a Duna—Odera—Elba; és 3. a Dnyeper—Visztula—Odera csatornákét. A cél, hogy az európai víziút-hálózat lehetőleg egységes feltételeket nyújtson a hajózáshoz. összeurópai szempontból kétségtelenül a Rajna—Majna—Duna-csatorna a legfontosabb. Ez a 3500 kilométeres, nagy teljesítményű hajóút a 80-as évek közepére köti össze majd a Duna és a Rajna térségét. Az észak-nyugati végpont: az Északi-tenger Rotterdammal, a világ legnagyobb kikötőjével. A délkeleti végpont a Fekete-tenger, a román Constanta, Su- lina, illetve a- szovjet Izmai! kikötővel. A vízi út a kontinens tizenhárom államát, több mint 477 millió lakost kapcsol össze. A Rajna—Majna—Duna- csatorna, amelynek építését 1959-ben kezdték el. jelenti majd a 133 kilométeres ún. „Európa-csatornát”, a Nürnberg—Kelheim vonalon. A Rajna és a Duna vízválasztóján keresztül (406 méterrel a tengerszint fölött) zsilipekkel. duzzasztólépcsőkkel és a talajvíz szabályozással teszik lehetővé a hajózást. A 80-as években E főútvonal mellett egész sor nagy fontosságú csatornaépítési terv készült a víziúthálózat kiterjesztésére. A franciák a Szajnát, a Moselt, a Rhonet és a Rajnát kívánják összekötni. Különösen ez utóbbit igyekeznek mielőbb elkészíteni, hogy a Rajna— Majna—Duna-csatornával egyidejűleg a 80-as években megkezdhesse működését. Romániában Cemavoda es Constanta között építenek csatornát, amely a Duna és a Fekete-tenger közötti vízi utat több mint 300 kilométerrel rövidíti meg. Magyarország és Jugoszlávia hajózási célokra a Tisza megkezdett mélyítését és szélesítését folytatja. Lengyelországban tíz éven beiül ki akarják építeni az Odera és a Visztula fel- használásával azt a vízi utat, amely a Felső-Szilézia iparvidékétől 2000 tonnás hajók közlekedését teszi majd lehetővé. A jugoszlávok Duna— Száva—Adria-csatomát terveznek, amely a zágrábi iparvidéket kapcsolná össze a Dunával. Terv készült a Bel- grád—Szaloniki-csatorna megépítésére is a Morava dunai torkolatától az Égei-tengerig. A _ Kelet—Nyugat közötti belvízi hajózás kiegészítését szolgálná a Duna—Odera— Elba-csatoma: a Duna felső szakaszát kötné össze az Északi-tengerrel (Hamburg) és a Keleti-tengerrel (Szce- czln). A másik útvonal a Visztulától keletre vezetne a Bug folyón keresztül, tovább a Dnyeper-csatornáig. Ebből ágazna ki a Visztulát Kali- nyingráddal összekötő csatorna. A Duna—Odera-csatornához kapcsolódna a jelenleg is működő 40 kilométer hosszú Gliwicze-csatoma, amely a felső-sziléziai iparvidéket köti össze az Oderával. Gáti István (Következik: 11. Előretör a hajózás.) Pályázat színjátszóknak A XIV. Madách Imre Irodalmi színpadi napokat december 7—10. között rendezik meg Balassagyarmaton. A népek barátsága gondolat jegyében rendezendő fesztiválon az idén azok a színtjátszó együttesek és irodalmi színpadok vehetnek részt, amelyek előadásukkal a Német Demokratikus Köztársaság kulturális értékeit népszerűsítik. A kiiró szervek — a Nógrád megyei Tanács, a Balassagyarmati városi Tanács, a KISZ központi bizottsága, a Népművelési Intézet és Német Demokratikus Köztársaság kulturális és tájékoztató központja — közös állásfoglalása alapján az amatőr művészeti együttesek a részvételre a német klasszikus és a mai német, szocialista irodalom magyar fordításban hozzáférhető bármilyen alkotásával pályázhatnak. A pályázaton való részvétel feltételei megegyeznek az előző években lezajlott nemzeti programokéval. A részvételi szándékot az együtteseknek írásban május 30-ig kell bejelenteniük a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ címére: 2661 Balassagyarmat. Öváros tér 11., Pf. 13. A pályázók előadásait október 15-ig elő- zsüri tekinti meg, amely dönt részvételükről. A decemberi fesztiválon az ország tizenkét csoportja versenyez a helyezésekért és az értékes díjakért. Mai tévé ajánlatunk 21.10: VASÁRNAP NEW YORKBAN Habkönnyű vígjáték remek színészek közreműködésével — így jellemezhetnénk röviden a műsort. Adam pilóta, akit a repülés, a munka teljes mértékben leköt, hiszen magánéletet is csak akkor tud I élni, ha véletlenül egy-egy napra otthon maradhat New Yorkban, mint ezen a vasárnapon. Ám kedvese helyett húga toppan be, aki vőlegényében való csalódását szeretné kiheverni. Eileen, a húg, akit Jane Fonda játszik, már ezen az első napon kissé kalandos módon összetalálkozik egy férfival, akivel rövid idő alatt szoros kapcsolatba kerül. Eileen —, amolyan „falusi kislány” — rengeteg ügyetlenséggel mozog a világvárosban, ebből adódnak a bonyodalmak. Kalandjai azonban jó szórakozást ígérnek a nézőnek, bármilyen kellemetlenek is az ő számára. az úttörő-színjátszás színvonala Javult 'A Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöksége vasárnap Nagybátonyban a Bányász Művelődési Házban rendezte meg az úttörő dramatikus színjátszó verseny megyei döntőjét. A nemes kulturális versengésben kilenc kisdobos- és úttörőcsapat egy-egy színjátszó csoportja vett részt. Elöljáróban leszögezhetjük: a látott Irodalmi összeállítások és mesejátékok azt bizonyítják, hogy a korábbi évekhez viszonyítva az utóbbi esztendőkben, ha nem is lényegesen és alapvetően, de örvendetesen javult úttörő- színjátezásunk színvonala. A produkciók többsége megszabadult a korábban általánosnak tekinthető didaktikus merevségtől, az összeállítások frissebbek, változatosabbak, játékosabbak lettek, s az alapjukon létrehozott előadások ily módon érthetőbbekés élvezhetőbbek, jobban igazodnak az általános Iskolás korú gyermekek életkori sajátosságaihoz. A pedagógusrendezők szakmailag megalapozottabban és biztonságosabban állítják színpadra a választott darabokat, általában jó ízléssel és harmonikusan alkalmazzák a különböző színpadi hatáselemeket, például a táncot, az éneket, a zenét. Mindez, úgy érezzük, megfelelő alapul szolgál a további fejlődés számára. A valóság reális értékelése azonban nem nélkülözhet néhány kritikai észrevételt. A legfontosabbnak a kellő rendezői leleményt hiányoljuk, aminek következtében több produkció — noha választott anyaga művészi érték szempontjából kifogástalan — nélkülözte a színpadi feszültséget. s nem tudja a szükséges élményszerű kapcsolatot megteremteni a játék előadói és a közönség között. Nem ártana, ha a rendezők a későbbiekben több gondot fordítanának a színpadra állítással, igyekeznének megszabadulni a hagyományos kifejezési sémáktól, s új lehetőségeket keresnének. A beszédtechnika tervszerű, céltudatos csiszolása, az egész előadás alaposabb begyakorlása Is további tennivalókat jelent a rendezőknek. Az összeállításnál pedig hasznos volna, ha a szerkesztők szélesebb körű szerzői gárdától választanák a bemutatásra 6zánt verseket. Rendkívül feltűnő volt ugyanis, hogy a szerepelt együttesek közel háromnegyede Weöres Sándor műveiből válogatott, holott gyermekvers-irodalmunk — azt hiszem, nem szorul külön bizonyításra — sokkal gazdagabb ennél, a szerzők és alkotások tekintetében egyaránt. A produkciók sorából négy együttes előadása érdemel külön sorokat is. Elsőként a balassagyarmati Dózsa György úti Általános Iskoláé. A negyedik osztályos kisdobosok Devecseri Gábor A mohó királyfi című, az antik görög világban játszódó játékát mutatták be. rengeteg' jó színpadi ötlettel, remek előadói teljesítménnyel. Élményszerű játékuk végig lekötötte a gyermekközönség figyelmét, jól derült finom humorán. A drégelypalánki úttörők Tiétek a föld. a világ cimű irodalmi összeállítását gondolati, érzelmi gazdagságánál fogva rendkívüli rokon- szenvvel fogadták a nézők. Míg az előző produkció arra volt példa, hogyan kell előadni a pódiumjátékot, akkor ez az oratorikus előadásmódra példázta ugyanezt a követelményt. A gyerekek szinte valamennyien nagyon szépen, érthetően beszéltek, énekeltek. jól mozogtak, bár helyenként éppen mozgásukban éreztünk kissé túlzott színpadiasságot, ami miatt az előadás a szükségesnél egy árnyalattal .felnőttesebbre” sikerült. A balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskola mesejátéka a kiskondáskirályfiról szólt, aki okossággal, emberi melégséggel megneveli az elkényeztetett császárleányt. Előadásuk azonban egyenetlen színvonalú. a végén erőteljesen oktató jellegű. A vanyarci harmadikos kisdobosok műsorát elsősorban a gazdagon felsorakoztatott költői anyag és a kedves játékosság okán dicsérhetjük. A dramatikus színjátszók megyei seregszemléjének arany oklevelét a Balassagyarmati Dózsa Általános Iskola nyerte. Színjátszói képviselik megyénket június 12 —17. között Pécsett az országos döntőben. Az ezüst oklevelet Drégelypalánk, a bronz oklevelet a balassagyarmati Petőfi Általános Iskola és Vanyarc úttörői, illetve kisdobosai szerezték meg. A dejtári, a jobbágyi, a nógrád- megyeri, a mátramindszenti és a Somoskőújfalui színjátszók oklevelet nyertek. A nagybátonyi úttörőkből álló gyermekzsüri ajándékában a drégelypalánki pajtások részesültek. A verseny után a szép számú gyermeknézősereget a salgótarjáni járás kulturális seregszemléjének győztes úttörői szórakoztatták. (ok) Hová leit a 6. osztály? Felnőttoktatás „diákok' nélkül Ki ne ismerné a tanulásra inspiráló aranymondásokat, amilyen a „tudás, hatalom”, vagy a lenini jelszó, „Tanulni, tanulni, tanulni!”. Sokan azonban beérik ezeknek a mondatoknak az ismeretével és azt hiszik már az is tudás, ha tudják, hogy tanulni érdemes. .. A statisztikai adatok könyörtelenül felhívják figyelmünket, hogy — bár történelmi eredményként Magyarországon felszámoltuk az analfabetizmust — még mindig igen magas a 8 általános iskolával nem rendelkezők száma. Úgy tűnik, e téren az előbbre lépés minden eddiginél nehezebb feladat. A felnőtt dolgozók körében meghirdetett „Mindenki iskolája” mozgalom sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az arány alig javult. A pásztói járásban a napokban fejeződött be az a felmérés, amely alapján kidolgozzák a következő tanév felnőttoktatásának feladatait. Az eredményesebb, hatékonyabb munka érdekében az üzemek, gyárak meggyőző tevékenységére is számítanak. Sok helyen a szocialista brigádtagság függvénye a 8 általános iskola elvégzése. Újabban a gépkocsi-tulajdonosoknak is eszébe jutott, hogy utánanézzenek bizonyítványuknak. A legnépszerűbb oktatási forma a 80 órás magánvizsgára előkészítő tanfolyam. Erre azonban csak a 7—8. osztályba járó dolgozóknak van lehetőségük, az 5—6. osztály és az alapismereti tanfolyam elvégzésére ennyi idő nem elegendő. ők egy újabb keletű határozat értelmében 160, illetve 320 órát kötelesek az iskolapadokban eltölteni. A különbség azonban nem csak ennyi. Míg a 80 órás tanfolyamra Pásztón a Lovász József Művelődési Központban kerül sor — hasonlóan a magánvizsgára előkészítő gimnáziumi tagozat osztályaihoz —, addig az általános iskola alsóbb osztályait, a Dózsa György Általános Iskolában végezhetik el a dolgozók esti, illetve levelező oktatás formájában. S míg az előbbi intézmény óráit viszonylag szép számmal látogatják a hallgatók, addig a Dózsa György Általános Iskolában tanuló felnőttek oktatását ez év áprilisában be kellett szüntetni..., lemorzsolódás miatt. — Hová lett a hatodik osztály? — erről kérdeztük Szabó Áron iskolaigazgatót. — Tavaly ősszel indítottuk be a dolgozók általános iskolájának 5—6. osztályát. Hivatalosan 15 fős létszámmal indultunk, de már az első órákról is sokan hiányoztak. Tavaszra 3—4-en maradtak, nem volt értelme tovább foglalkozni az osztállyal. Természetesen azt a néhány hallgatót, aki kitartóan eljárt, felkészítjük a vizsgákra. A lemorzsolódás okát többek között az óraszámban kereshetjük. Többen hivatkoztak a korábbi 80 órás előkészítő tanfolyamra, pedig jói tudom, oda sem jártak rendszeresen. Legtöbben önkiszolgáló boltnak tekintik a dolgozók iskoláját. Nem a ’ tanulásért, hanem a bizonyítvány megszerzéséért iratkoznak be. Véleményem szerint a felnőttoktatás problémáját „nagyüzemi” módszerrel nem lehet megoldani. Épp a lényeg, a tudás, megszerzése kerül háttérbe. A nevelő munkára pedig egyáltalán nincs lehetőség. Szabó Áron igazgató keserű szavai nemcsak a pásztói járás felnőttoktatási gondjait érintik. Tanulásra ösztönözni felnőtt embereket nem lehet pusztán bürokratikus eszközökkel. A tanulási igény felkeltésére is nagyobb gondot kellene fordítani, hiszen a kegyelemből kiállított bizonyítványok csupán a statisztikai adatokat javítják, valódi értéket nem jelentenek. A hatodik osztály lemorzsolódásának azonban van egy másik oka is, amelyről az igazgató nem beszélt. Nevezetesen, hogy a felnőttek nem szívesen ülnek be azokba a padokba, melyekben délelőtt csemetéik tanulnak. Nem különös? A tanulás nagyobb „szégyen”, mint az iskolázatlanság ! Mindenekelőtt ezen a téves felfogáson kellene változtatni. Mert igaz, hogy a tudás hatalom, de a tanulás sem szégyen! Pintér Károly Április 27—30-án 3/4 6 és 8 órától a NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ MŰSORÁN
