Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
Autó-motor Autósok adalékanyagai r Egyes benzinkutaknál a tankolást követően megkérdezik az autóvezetőt, kívánja-e, hogy felső kenőolajat is töltsenek az üzemanyaghoz. E kérdésben csak akkor dönthet valaki, ha tudja, hogy miről van szó. Köztudott, hogy téli napokon vagy más évszakok hűvös estéin és reggelein a motort egy ideig benzindús robbanókeverékkel — kihúzott szívatóval — kell üzemeltetni. A melegítésnek nevezett műveletnek az a hátránya, hogy a hideg motorban tökéletlen az égés, s a hengerekben visszamaradó benzin lemossa a kenéshez olyannyira szükséges olajat, ami idő előtti kopásokra vezethet. Az úgynevezett felső kenőolaj használatánál az indítás utáni percekben finom olajpára lepi be a hengerfelületeket, megakadályozván a fentebb leírt káros folyamatot. Vannak, akik attól való félelmükben nem kérnek a felső kenőolajból, hogy az adaléktól elkormozódnak a gyertyáik. Erről persze nincs szó, mert e speciális készítményt növényi olajokból állítják elő, így tökéletesen elég, nem kormoz. A szakemberek azon a véleményen vannak, hogy felső kenőolajjal járni ősszel és télen feltétlenül hasznos, új vagy felújított motorú autónál pedig kifejezetten ajánlatos. A használata egyébként nem drága, mert viszonylag kevés kell belőle. Az üzemanyaghoz adható adaléknak számít a denaturált szesz is, ami a kemény téli reggeleken tesz jó szolgálatot. Lényegesen könnyebb a „ledermedt” motor indítása, ha tízliterenként 0,5 deciliter spirituszt töltöttünk a benzinhez. A súrlódás és a korrózió okozta szerkezeti károk megelőzésére olaj adalékok is forgalomban vannak. A magyar gyártmányú, molibdénszulfid-tartalmú olajadalékot, a FIMOL-t mindig olajcserénél kell hozzáadni a frissen betöltött kenőanyaghoz. A motorolaj minden literéhez 40 köbcentiméter FIMOL-t kell adalékolnl, s ugyanilyen arányban ajánlatos a sebességváltóban és a differenciálműben is adalékot keverni az olajhoz. A kétütemű motoroknál az üzemanyaghoz kell tölteni a FIMOL—2 jelű adalékból, 25 köbcentiméternyit 30— 35 liter keverékhez. A molibdénszulfidos olajadalék használata 40—45 százalékos surlódáscsökkenést eredményez, ami jelentős benzin- és olajmegtakarítással jár. Hasonlóan jó hatásúak a belga WYNN’S cég különböző adalékanyagai is. Az univerzális kopásgátló adalékot motorolajhoz az első alkalommal 4, olajcseréknél 2, a sebességváltóba 4, a differenciálműbe 5 százalékos arányban kell hozzákeverni az olajhoz. E mennyiségeknek a túllépése nemhogy hasznos lenne, hanem kifejezetten káros a szerkezeti elemekre. Ez az olaj adalék véd az égés közben keletkezett szennyeződések (pl. savtartalmú lecsapódások) káros hatásaival szemben is. Mivel csökkenti a motor belső súrlódását, az üzemi hőfokot is alacsonyabb értékben tartja, éppen ezért a motorbejáratásnál mindenképpen indokolt a használata, ha később nem is adalékoljuk rendszeresen az olajokat. Tulajdonképpen az adalékanyagok közé sorolhatjuk azokat a vegyi anyagokat is, amelyek többféle márkanéven kerülnek forgalomba (pl. Cobalt-MG), s az akkumulátorok élettartamának kb. 50 százalékkal való meghosszabbítására szolgálnak. Az új, használt, vagy öreg akkumulátorok celláiba kis mennyiségben — az előírás szerint — bejuttatott adalékanyag a korrodálódást és a szulfátosodást akadályozza meg. Ugyancsak adalékanyagnak tekinthető a hűtőrendszer vizkövesedését és korrózióját megakadályozó por is, amelyet csak akkor kell alkalmazni, ha nem fagyálló folyadékkal vagy desztillált (lágy) vízzel van feltötve a kocsi, hanem közönséges csap- vagy kútvízzel. B. L Kertbarátoknak Amikor a gyümölcsfa virágzik ' Gyümölcsfáink és gyümölcstermő bokraink virágzási ideje általában április- A virágzás! idő kezdetét a vegetáció tavaszi megindulása határozza meg. Húsz év megfigyelései alapján négyben korai, tizenegyben közepes. ötben késői virágzás volt Bármilyen időben kezdődjék is a virágzás, a termesztett gyümölcsfajok egymáshoz viszonyított virágzás! ideje jól meghatározható, állandónak tekinthető sorrendiséget mutat. Legkorábban a mogyoró, a mandula, a kajszi és a köszméte kezd virágozni- Ezt követi a cseresznye, a fekete- és a piros- ribiszke, az őszibarack, szilva. megigy, körte, szamóca virágbontása. Későn virágzik az alma, a dió. a birs, a naspolya, a málna és a gesztenye. A virágzási sorrend ismerete munkaszervezési szempontból fontos, ezért azt saját megfigyeléseink alapján kertünkre is állapítsuk meg. A gyümölcstermés szempontjából meghatározó _ szerepe van a virágzási időnek, amelynek tartama gyümölcsfajonként eltérő. A hosszabb virágzási idő a megtermékenyítésnek jobb feltételt jelent. A virágzási időtartamot az időjárás nagymértékben befolyásolhatja. Korán virágzó években tartós, alacsony hőmérsékletre is számíthatnak, ami hosszabb virágzási időt biztosít. A késői virágzás idején viszont gyors felmelegedéssel számolhatnak. Ekkor rövidebb a virágzás állapota. A gyümölcsfajok egy része önmeddő, tehát saját virágáról nem termékenyül. Ezekhez ajánlatos porzófajtát telepíteni. Szükséges azonban a két gyümölcsfajta virágzási idejét ismerni, mert ha az eltérő, a várt megtermékenyítés elmaradA megtermékenyülésben a rovaroknak, elsősorban a méheknak igen nagy szerepük van. Munkájuk az időjárástól függ. A kaptárból csak 10 Celsius-fok feletti hőmérsékleten repülnek ki* a megporzást 18 Celsius-fok körül kezdik meg és 20—21 Celsius-fok között a legaktívabbak. A gyümölcsösbe telepített méhcsaládokat úgy helyezzük el, hogy — a korábbi kirepülés érdekében — a kaptárok már reggel is kapjanak napot. A virágzás idején a gyümölcsösben a méhek védelmében rovarölő szerekkel permetezni szigorúan tilos! A védekezési munkát a sziromhullást követő napokban kezdhetjük megk. m. Család, otthon. szabad idő Uralkodó stílusok: a sportos, a klasszikus és a romantikus Minden országnak van a népesség öltözködési szokásait, alkatát. ízlésvilágát, s nem utolsósorban saját ipari hátterét, műszaki, technikai fel- készültségét figyelembe vevő nemzeti divatja, ám ezek a közös forrásból táplálkozó nemzetközi információk alapján — sajátosságuk megőrzése mellett — egyre inkább közelítenek egymáshoz. A KGST- tagországok évről évre együttesen dolgozzák ki közös divatirányzatukat Ez történt legutóbb a lengyelországi Lódzbam, ahol a meghívott országok 30—30, a vendéglátók pedig 60—70 modellből álló és már az 1979-es esztendő divatját tükröző kollekciót mutattak be. TÖBB RÉSZES, VARIÁLHATÓ, BETEGES ÖLTÖZKÖDÉS Az országok kollekciójában általában három divat- irányzat érvényesült, a sportos, a klasszikus és a romantikus. Emellett azonos gondolat irányította a tervezőket, amikor több részes öltözékek kialakítására és a könnyű kidolgozásra törekedtek. Feltűnést keltettek a bemutatón a téli sportok hazájának, Lengyelországnak színes síőltözékei, üde színösszeállítású, lepelszerű esőkabátjai, kapucnis pelerinjei és korszerű, nagyüzemi kabátgyártásukat képviselő, könnyű kidolgozású, béleletlen felöltői. A Német Demokratikus Köztársaság szabadi dő-modelljeire, min* igazán kényelmes, rendeltetésszerű, kellemes alapanyagokból készült, sportos darabokra emlékeznek vissza. Az NDK kollekciójában felvillant a szabad időre és vízpartra,' de csakis fiataloknak ajánlott miniruha, amely befűzött övvel, tunikaként viselhető. Á szovjet kollekció darabjait különlegesen szép kelmékből tervezték; ezek közül is kiemelkedtek az árnyaltan színezett csíkos kelmék és a mintacsaládok, amelyekből szövetkomplék és variálható, tunika-nadrág, tunikaA Magyar Posztógyár -Napóleon” fantázianevű, lenszállal kevert szövetéből készült kétrészes szafariruha. (Tervező: Bruckner Anna) szoknya összeállítások készültek. A Román Népköztársaság a szafari sok változatát vonultatta fel, nyers és törtfehér színekben. A magyar kollekció ugyancsak nagy sikert aratott A rendkívül finom színhangulatú modellek a közös irányzatok jegyében három, sportos, klasszikus és romantikus stílusban készültek. Mindhárom irányzatnál legfőbb szempont a mai ember kényelmének, komfortigényének szolgálata, korszerű alapanyagok, kényelmes szabásmegoldások és könnyű kidolgozás alkalmazásával. Az általában több részes, variálható és a réteges öltözködés elveit megvalósító modellek kidolgozásánál nagyüzemi gyártásra is alkalmas technológiai megoldásokat alkalmaztak. A felhasznált alapanyagok a textilipari rekonstrukció eredményeit tükröző, korszerű szövetek és kelmék, amelyekből egyre szélesebb választék áll, a tervezők és a továbbfeldolgozók rendelkezésére. KEVEREDHETNEK EGYMÁSSAL A STÍLUSOK Milyen ruhákban járhatnak tehát a nők 1979-ben, attól függően, hogy a sportos, a klasszikus, vagy a romantikus stílus hívei ? Ezt kérdeztük Vörös Irén Munkácsy-díjas tervezőtől, a magyar kollekció egyik kidolgozójától. — A sportos stílus konvencióktól mentes, kényelmes, viselőjének életmódját szolgáló, könnyű kidolgozású öltözeteket csoportosít. Legjellegzetesebb a férfias jellegű kosztüm, a szoknya, a nadrág, a mellény és a blúz, ezek variációiból a nap minden szakára alkalmas öltözékek állíthatók össze. A romantikus stílus az erősen sportos hatás ellentéteként, kimondottan nőies. A romantikus hatás a szoknyáknál érvényesül leginkább: ezek bővek, fodrosak, kiegészítőik a szoknya anyagából készült fej-, vagy vállkendők. Ami a szoknyák hosszát illeti, ebben mindhárom stílusnál az öltözék jellege dönt. Leggyakoribb a térdet takaró hosszúság; ennél hosszabbak a sportos .ruhák, és gyakran bokáig érnek a romantikus öltözékek. A női divat érdekessége, hogy a három stílus egy-egy öltözéken belül szabadon keveredhet egymással — például nagybőségű, alkalmi selyemruhához divatos a blézer —, de az egyes darabok önállóan is viselhetők. A kiegészítők, de mindenekelőtt a cipők, mindkét nemnél a ruhák stílusához al kalmazkodnak. A sportos lábbelik túlzásoktól mentesek, kerek orrformával és aránylag alacsony sarokkal készülnek, a klasszikus cipők nyújtott vonalúak, hegyesedő orrúak. A női cipők sarokmagassága fél és tíz centiméter között változik. A cipődivatban is fontos szerepet játszanak a színek, legdivatosabbak a természetes, natúr árnyalatok. Harsány! Márta j hegy lábánál hosszan, /g mint az élet és szépségesen, mint az álom úgy terült el a kisváros. Ennek a városkának a lakói is megszülettek, megöregedtek, és meghaltak, de senki még közülük nem lépte át a csillogó hegyek magasát. Így volt ez addig, amíg a városban meg nem jelent Álmodozó. Gondolkodó és kísérletező kedvű volt ez a különös ifjú, és mindig törte a fejét valamin. Olyan bonyolult kérdéseket talált ki, hogy nemcsak az anyja, de olykor a tanítómestere sem tudott rá megfelelni. Mulatságos játékokat készített a gyermekek számára, és gyakran kiment a város szélére, ahol sokáig álldogált a hegy lábánál, arcát az ég felé fordítva. Amikor pedig felnövekedett, így szólt az anyjához: — Áldj meg engem, anyám nagy útra indulok... — Hová készülsz, kisfiam? — kérdezte aggodalommal az anyja. — Oda..— mutatott a magasba a fiú. — Meg kell tudnom mi van a hegy mögött. .. — Édes jó fiacskám, de hiszen senki emberfia még nem ment át azon a hegyen. A GYERMEKSAROK Jevgenyij Min: Az Álmodozó legbátrabbak sem merészkedtek erre a cselekedetre. — Akkor legyek én az első — erősködött a fiú. — Valaki kell, hogy első legyen! — Ne tedd ezt velem — siránkozott az anyja. — Te fiatal vagy és ügyes kezű. A szomszéd lánya szeret téged. Nősülj meg és boldog ember ,leszel! — Nem tehetem, anyám. Előbb meg kell tudnom, mi van a hegyen túl. — Beszélj a tanítómestereddel . ő megmondja neked, hogy mi van odaát.. — Buta gyerek... — zsörtölődött a tanítómester —, a hegy magas, az élet rövid. Csak elvesztegeted az idődet* — Mindegy — mondta Álmodozó —, meg kell tudnom. És otthagyta a várost. Az anyja sírt, a tanítómester szemrehányóan csóválta a fejét, és az almafák Álmodozó lábai elé hullatták illatos szirmukat. Aztán hosszú évek teltek el A kis városka utcáján egy ember lépdelt. Arca ráncos, a válla hajlott, de a szeme fiatalosan csillogó. Álmodozó volt az. Bátortalanul lépte át a szülői ház küszöbét, és meghajolt az ágy előtt, amelyen, anyja feküdt halálos ágyán. Mellé ült, az anyja felnyitotta a szemét, és megismerte. — Te vagy az, kisfiam...? — szólt alig hallhatóan. — Megjöttél? Merre jártál...? — Ott voltam, túl a hegyen — válaszolt. — És mit láttál ott? — Ott ugyanolyan város van, mint ez a miénk. De amikor odaérkeztem, nem volt a városban egyetlen gyümölcsfa, nem nyílott egyetlen szál virág. Megtanítottam az embereket, hogyan kell almát termeszteni, cseresznyét, tulipánt és rózsát. A tanítómester ezt hallván, elmosolyodott. — Ha olyan sokat tettél értük, miért nem hálálták meg neked? Miért olyan szegé nyes a ruhád, és foltozott a bakancsod? Miért kergettek el? — ö, nem kergettek el! — mosolygott. — Sőt, kérleltek, hogy maradjak náluk örökre. De én nem vállaltam. — Miért? — kérdezte csodálkozva a tanítómester. — Miért? — kérdezte elhaló hangon az anyja. — Csak azért... — válaszolt —, mert a város mögött is vannak újabb hegyek. És én tudni akarom, hogy mi, van azokon túl... — Gondold, meg, fiam intette a tanítómester — nézz magadra: sok évvel vagy fiatalabb, mint én, de sokkal öregebbnek látszol. — Te most is olyan, vagy, mint voltál... — sóhajtott az anyja. — Nincs mit tenni.'.'. — szólt Álmodozó. — El kell jutnom oda is, mert tudni akarom. a ztán, hogy anyja örökJg re lehunyta a szemét, és ő kikísérte a kis temetőbe, megint elindult. A tanítómester megcsóválta ősz fejét, és szemrehányóan nézett utána. De az almafák, fehér, illatos, szirmaikat hintették a lába elé... (Fordította: Antalfy István) Gyerekek a képernyő előtt Kiszámították a tudósok,' hogy azokban az országokban, ahol a televízió naponta több órás adásokkal jelentkezik, a 6 és 16 év közötti gyermekek évente átlagban csaknem ezer órát töltenek a képernyő előtt. Tizenkét éves korban ez az időmennyiség elérheti a 12 ezer órát is. Angliában este 6 óra után a gyermek két órát tölt el különböző tévéadások nézésével. Franciaországban egy nemrég végzett felmérés szerirt, amelyben az általános iskolák 800 tanulója vett részt, a pszichológusok kiderítették, hogy a gyerekek sokkal több időt töltenek a televízióval, mint tanítójukkal: majdnem ezer óra jutott idejükből a tévének, míg az iskolának mindössze 900. Hatéves koráig az amerikai (tévénéző több időt tölt a képernyő előtt, mint amennyit •egy egyetemi hallgató diplomájának megszerzésére fordít. Amerikában több ezer család bevonásával elkészítették a tévézésre fordított idő grafikonját. Egy hároméves gyermek naponta 45 percig figyeli a képernyőn a történteket. Az iskola megkezdésével a televízióra már két órát fordít ugyanez a gyermek. 12—13 éves korban pedig a televízió szenvedélye „tetőzik”, naponta 180 percet is eltöltenek a lányok, fiúk egy-egy sorozat- műsor megtekintésével. 13— 16 éves korban némi visszaesés tapasztalható és mintegy két órára tehető az az idő, amennyit az adások megnézésére fordítanak, vagyis majdnem annyit, mint a felnőttek esetében. Mi lesz abból a gyermekből, aki az iskolai év folyamán több mint ezer órát tölt a tévé képernyője előtt? — kérdezhetik a pesszimisták.1 Az optimisták válasza erre az, hogy csak azokat a foglalatosságokat, filmnézési, rádiózást, színes lapok olvasását hanyagolja el a fiatal,' amelyekből ugyanazt tanulhatja, mint a televízióból* Az olvasást érdekes módon a statisztikák szerint nem érinti a tévézés. «Sőt a tudományos adások, színházi, történelmi műsorok a nézők több mint 50 százalékát arra ösztönzik, hogy hozzáolvassanak a látottakhoz, újabb információ-" kát szerezzenek. A televízió azonban lényegesen lecsökkenti a leckék elkészítésére fordított időt. Átlagban 15 perccel hamarabb készülnek el a gyerekek csakhogy a készülék elé leülhessenek. És ez alatt a 15 perc alatt annyi mindent tanulhatnak meg a televízióból, amihez a tankönyvekből egyébként nem jutnának hozzá. És legyünk őszinték, ma már egyetlen szülő, de még egyetlen pedagógus, szakember sem tud versenyre kelni a televízió ismeretanyagával, információinak színességével... És bizony az oktatás templomán kívül sokkal többet lehet tanulni, mint magában a templomban — hangsúlyozzék — ugyancsak az optimisták. Egy gyermek ismeret- anyagának mindössze 30 százaléka az, amit az iskola ad, mondják a lelkes statisztikakészítők, a többit már saját úton szerzi be, nem utolsósorban a televízióból, de a moziból, a rádióból, az újságokból és más • tömegkommunikációs eszközökből is. Így aztán a televízió inkább párhuzamos iskola, mintsem pusztán időtöltés. A tanulók úgy vesznek részt az órákon-, mintha tévéadást néznének.’ Leülnek a padba és várják, hogy kezdődjön az előadás, —. így a pesszimisták. Az optimisták szerint a te-' levíziónak semmilyen hatása nincs ‘arra, hogy a gyermekeknek milyen kapcsolata lesz a társadalommal. De vajon mi lesz a gyermek pszichikai, fizikai egészségével? — aggódnak megint a pesszimisták. És erre felelnek az optimisták, s a sor folytatódik, folytatódik.., A tévé adásai pedig változatlanul népszerűek. •>. 87.
