Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' Mai számunkban: Propogondístób XXXIV ÉVF.. 93. SZÁM Kommunista szombat Megyénk dolgozói az el­múlt években sokszor ta­núsították: készek a köz ügyéért, céljáért áldozatot hozni. Számos közművelő­dési és szociális intézmé­nyünk bizonyítja ezt, amely nagy részben a kommunista műszakok bérének fölaján­lásából készült. Megszépült parkok, felszerelt játszóte­rek is igazolói annak a tenni akarásnak, amely a szocialista kollektívákat jellemzi. A nógrádiak most megint kommunista szombatra ké­szülnek. Élenjáró brigádok és KISZ-fiatalok kívánal­ma előtt nyitott kaput a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának és a KISZ megyei bizottságának felhívása: április huszon­kettedikén. szombaton min­den munkahelyen tartsunk kommunista műszakot! Mint tudjuk, a földkerek­ség fiataljai javában ké­szülnek a havannai Világ­ifjúsági Találkozóra. Ter­mészetesen hazánk fiatal­jainak küldöttsége is ott lesz nyáron Kubában. A szombati kommunista mű­szak bérével részben a magyar VIT-küldöttség ki­utazását támogatjuk. De ko­rántsem ez az egyedüli ér­telme a munkának: több fontos cél érdekében hasz­nosítjuk majd a megkere­sett összeget. Egyebek kö­zött gyarapítani kívánjuk a megye szakszervezeti könyvtárának állományát, amely lendíti minden üze­mi könyvtár fejlesztését. Je­lentős összeget fordítunk megyénk szakszervezeti oktatási központjának épí­tésére is. A Salgótarjánban készülő intézmény — amelynek létrehozásához országos szervek is nyúj­tottak anyagi támogatást — több mint tizenötezer szakszervezeti tisztségvise­lő oktatását, szellemi érté­kekben való gyarapodását teszi majd lehetővé.' Mi­előbbi felépítéséhez — úgy véljük — nélkülözhetetlen az együttes erőfeszítés, ez­ért arra biztatjuk Nógrád munkásait, dolgozóit, mi­nél többen vegyenek részt a kommunista szombat munkáiban. Április huszonkettedikén Leninre is emlékezünk. Mint ismeretes, ezen a na­pon ünnepeljük születésé­nek száznyolcadik évfor­dulóját. A proletár vezér igen elismerően vélekedett a kommunista műszakokról. Nagy kezdeményezés című írásában „példátlannak” nevezte az orosz munkások lelkesedését, amelyet ilyen alkalommal tapasztalt. A szovjet dolgozók munkájá­nak eredményei mindnyá­junk előtt jól ismertek. S tudjuk, hogy a mai sikerek­ig — a hatalmas erőmű­vekig, az óriási gyárakig, az űrhajózásig — a lenini elvek következetes betartá­sával jutottak el. Mi is ezeknek az elvek­nek az alapján munkálko­dunk, bár eredményeink szerényebbek. Példamuta­tásunk nem világraszóló si­kerekben, hanem köznapi tettekben jut kifejezésre. E gondolat jegyében azt kívánjuk: az április hu­szonkettedikéi kommunis­ta szombat munkájában lel­je mindenki örömét! Le­gyen ez a munka mentői eredményesebb, szolgálja egyszersmind a munkatár­si kapcsolatok elmélyülését, tegyen hiteles tanúbizony­ságot hazánk fejlesztéséért érzett felelősségünkről. Kálovüts Géza ARA: 80 FILLÉR »978 ÁPRILIS 21., PÉNTEK Ülést tartott a Magjai* Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság elfogadta a Politikai Bizottság je­lentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról, majd szervezeti és személyi kérdé­sekben döntött. A Központi Bizottság széles körű vita után egyhangú­lag hozta meg határozatait. Az ülésről közlemény jelenik meg és a Központi Bi­zottság nyilvá: osságra hozza határozatát. (MTI) Szocialista brigád, emberközelből Barátaink életébő! lövő heti rádio- és tévéműsor Miért f ütjük az utcát ? Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Több mint két és fél millió lakásban fűtenek-melegítenek gázzal és 2,6 millió olajkály­ha került már forgalomba, de nem mindegy, hogy az „elnyelt” enrgiahordozókat hogyan hasznosítják. Manap­ság a viszonylagos olaj- és gázínségben igen fontos, hogy minél kevesebb ener­giával minél több lakást, üze­met fűthessenek: ehhez vi­szont energiatakarékos, auto­matákkal irányított új kazá­nok, kályhák, vízmelegítők és tűzhelyek kellenek. Az or­szággyűlés ipari bizottsága csütörtöki ülésén a lakások­ban szolgáló berendezések minőségét és választékát vet­te górcső alá, megállapítva: a jövőben e készülékek gyártá­sánál az energiagazdálkodási szempontokat is figyelembe kell venni. Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes be­jelentette, hogy a most ké­szülő rendelet nem engedé­lyezi a pazarló termékek gyártását. Az egész népgazdaságot át­fogó takarékossági program keretében a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium vállalatai összehangolt fejlesztési munkába kezdenek. Felülvizs­gálják főként családi házakba épített etázskazánok, az ipa­ri kazánok és az olaj- és gáz­égők gyártását. Fejlesztik a szervizhálózatot, javítják az alkatrészellátást. Az üzemekben már sok képzett szakember, energeti­kus dolgozik, ám a lakosság olajkályháinak javítása, a megfelelő kémények építése megoldatlan, s a cserépkály­háknak a gáztüzelésre való átállítására is hónapokat, nem egyszer éveket kell várni — érvelt Weiszböck Rezsőné. Véleményét több hozzászóló is osztotta. Több képviselő szólt arról, hogy a hőfokszabályozós, au­tomatákkal irányított készülé­kek kifejlesztésénél a bizton­ság is legyen fontos szem­pont az energiatakarékosság mellett. Gajdos Ferenc mon­dotta: a távfűtéses lakások példája nyomán már évek óta szó van az energiapazar­lásról, nagy részben az utcát fűtjük, ám szinte semmi sem történt ez ügyben. Szili Géza válaszul elmondta, hogy be­fejeződtek a budapesti, szé­kesfehérvári kísérletek. Meg­állapították: a fűtés- és me­legvíz-fogyasztás mérésével, a lakáson belüli szabályozásával nyolc-tíz százaléknyi energiát lehet megtakarítani. Sajnos, azonban nincs aki gyártsa a mérő- és szabályozó készülé­keket.. . Az ülés Vida Miklósnak, az ipari bizottság titkárának zárszavával ért véget. Eredmények, táblázatok Nevel a szakszervezel Az élelmiszeripari vállala­toknál megalakult művelődé­si bizottságok eredményesen segítik az üzemi dolgozók továbbképzését, tanulását, Vállalati közművelődési terve­ket készítettek, és hozzálát­tak azok végrehajtásához — állapította meg az ÉDOSZ Központi Vezetősége csütörtö­ki ülésén, amelyen a szakszer­vezet nevelő tevékenységét vitatta meg. Az üzemekben növekszik az érdeklődés a továbbkép­zés, a művelődés iránt. Ennek egyik jele, hogy tavaly több mint 11 ezren vettek részt a szakmunkásképző, illetve -to­vábbképző tanfolyamokon. Vi­szonylag széleskörű a részvé­tel a közép- és felsőfokú ta­nulásban is: az üzemek dol­gozói közül 5200-an járnak középiskolába és tavaly 1200- an szereztek felsőfokú diplo­mát. A középiskolába járók zöme fizikai dolgozó és a fel­sőfokú oktatási intézmények hallgatói között is sok a munkás. Közgazdasági napok A vezetés a legdinamikusabb hatékonyságnövelő tényező Salgótarjánban folytatódott csütörtökön a közgazdasági na­pok rendezvénysorozata. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei székházának klubjában dr. Magyar József, a SZÖVOSZ Oktatási Központ igazgatóhelyettese tartott vi­taindító előadást A termelő­munka hatékonyságának fej­lesztése korszerű vezetési módszerekkel címmel. A rendezvényen az eddig megszokottnál kevesebben voltak, ám — a vitába aktívan bekapcsolódó — szakemberek nemcsak érdekes, széles hori­zontú előadásnak lehettek ta­núi, hanem egy szellemes elő­adót is megismerhettek. Az előadó számos hazai és külföldi gyakorlati példával kiegészitve mondanivalóját, áttekintette a hatékonyságnö­velés tényezőit, kiemelve, hogy a legdinamikusabb hatékony­ságnövelő tényezőként kell tekinteni a vezetést. Szólt az országos cél-, eszköz- és sza­bályozórendszer szerepéről, a vállalati összefüggésekről, hangsúlyozva, hogy alapvetően fontos a vállalatoknak e rend­szerekhez való simulása, és elengedhetetlen az egymás kö­zötti jó együttműködésük. A vitaindító előadáshoz el­sőként Zsuffa Miklós, a Nóg­rádi Szénbányák igazgatója mondta el korreferátumát. Már bevezetőben kiemelte, hogy gazdasági életünk szinte minden területén van a ha­tékonysággal kapcsolatosan tennivalónk, de talán sehol sem térülhet meg olyan gyor­san a befektetés, mint a kor­szerű vezetési módszerek al­kalmazásánál. Szólt arról a rohamos fej­lődésről, amely a tudományos technikai forradalom kibonta­kozása során a nógrádi bá­nyaüzemekben is végbemegy, amely megköveteli a vezetési módszerek átformálását. Ma az irányító munkát végző ve­zetőktől meg kell követelni, hogy lépést tartsanak a fej­lődéssel, mivel a bányákban is mind nagyobb értékű gépeket, gépláncokat alkalmaznak. A Nógrádi Szénbányáknál is erőfeszítéseket tesznek, hogy a nagy tömegű, kor­szerű technika és a már vezetési problémává vált, jól képzett szakemberek hiánya közötti ellentmon­dást feloldják. Dr. Csontos József, az OBV salgótarjáni gyárának igazga­tója korreferátumában min­denekelőtt arról szólt, hogy a vállalat vezetése a miniszté­riumi igényfelmérések, infor­mációk alapján 1990-ig szóló­an kidolgozta fejlesztési kon­cepcióját. Ismertette a válla­lat rekonstrukciós, fejlesztési munkáját, beszélt az eredmé­nyekről, de azt is elmondta, hogy a feladatok megoldása erőfeszítések elé állítja a vál­lalati vezetőket. Mivel a vállalat jelentős fejlődést tűzött maga elé, ez a fejlesztés a termelőlétszám mérsékelt emelését is megkí­vánja. Létszámot elsősorban sa­ját képzésű tanulók, kö­zépiskolát végzett, de to­vább nem tanuló fiatalok, illetve az anyagmozgatás korszerűsítése révén kí­vánnak nyerni. A bányagépgyár igazgatója miután áttekintést adott fela­dataik megoldásának elkép­zeléseiről, végezetül a vezető káderek kiválasztásáról, s a velük szemben támasztott kö­vetelményekről szólt. A korreferátumokat köve­tően érdekes vita bontakozott ki, amelyben a hozzászólók különösen a munkamorál és a szervezés problémakörének sokoldalú témáját vitatták. A közgazdasági napok utolsó eseményét ma rendezik Sal­gótarjánban. Helyzetkép a határból Sok csapadék, hideg a talaj — Készülnek a kukorica vetésére A megye mezőgazdasági üzemei izekben a napokban jórészt tétlenségre vannak kényszerülve, hiszen a gyakori esőzések és a talaj hőmérséklete az éppen időszerű mun­kák végzését hátráltatja. fc Mindössze néhány óra alatt végzett a vegyszeres gyomir­tással a mezőgazdasági heli­kopter Hugyagon, az őrhalmi közös gazdaság üzemegységé­ben, melyet egyébként az erő- és munkagépek a hagyomá­nyos technológia szerint két hétig is végeztek volna a földeken. 44 hektár burgonya és 310 hektár őszi búza nö­vényvédelmét végezték el a napokban. A szövetkezet dol­gozóinak mindössze a vegy­szerek kiszállításával, keveré­sével volt dolguk, a tartályok­ból — képünkön — szivaty- tyú vitte a helikopterbe a gyomirtó szert. A szivattyú kezelését Bari József és Járja István látta cl. — kulcsár — , A salgótarjáni járásban, mint arról Veres János, a já­rási hivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője tájékoztatást adott, a kukorica kivételével minden egyéb kultúra időben a földbe került. Az üzemek a talaj hőmérsékletének emelkedését várják, felkészültek a kukori­ca földbe juttatására is. A csapadékosabb napokat is igyekeznek kihasználni. A nagybárkányi termelőszövet­kezetben például a legelőket rakták rendbe, kiirtották a bozótokat, megtisztították a domboldalakat. A homoktere- nyei közös gazdaságban az idén új juhhodályt építenek saját anyagból. Most a szük­séges fát termelik ki az er­dőkből. A megye délebbi fekvésű területeit is eső öntözte az elmúlt napokban. A palotási termelőszövetkezetben föld­be került a mustár 205 hek­táron, a cukorrépát 200 hek­táron elvetették, az árpa ve­tése 450 hektáron, jó minő­ségben történt meg. Már túl vannak a mustár és a cukor­répa vegyszeres kezelésén is. A tervezett területen befejez­ték a fejtrágyázást. Mint Vájná Tamás, a közös gazda­ság elnöke elmondta, a kuko­rica vetésének előkészületei­vel is a végéhez közelednek, csupán az időjárás függvé­nye, hogy mikor indulhatnak a velőgépek a kukoricatáb­lákban. A termelőszövetkezet a zöldségtermesztésből is de­rekasan kiveszi részét. Borsót 220 hektáron vetettek el, s tíz hektáron vegyes kertészetet hoztak létre, ahol főleg pa­radicsomot, paprikát, dinnyét termesztenek. A palánták me­legágyakban cseperednek. A közös gazdaság dolgozói áp­rilis 22-én — ha az idő nem szól közbe — kommunista műszakot tartanak, melynek ellenértékét a VIT-alapra fi­zetik be. Vasárnap ugyan­csak teljes lesz a műszálé A litkei termelőszövetke­zetben a borsót 100, a tavaszi árpát 75, a lencsét 50 hek­táron juttatták a földbe. A háztáji területeket is megmű­velték, s a tagok igényének kielégítésére 60 hektáron ár­pát vetettek el. Befejeződött az őszi vetésűek fejtrágyázá­sa 570 hektáron. Litkén szin­tén az eső akadályozta meg a kukorica vetésének kezdetét, a fontos növényből 175 hektá­ron vetnek majd. A berceli termelőszövetkezet elnöke, Tamási János arról számolt be, hogy a tavaszi árpa 300, a cukorrépa 110, a mák még korábban 35 hektá­ron került a földbe. A tava­szi __ árpa vetésterületének fe­léről szaporítóanyagot ter­melnek az idén. Magfogásra ugyancsak elültették 15 hek­táron a takarmányrépát. Ku­korica 230 hektáron kerül majd a földbe, nyolc vetőgép áll készenlétben, s amint a körülményei? lehetővé teszik, azonnal hozzálátnak a körül­belül öt napig tartó vetés, hez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom