Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. CVF.. 92. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 20.. CSÜTÖRTÖK A társadalmi munka becsülete Á mozgalom Nagybátonyból és őrhalomból indult útjára még az elmúlt év elején. A két községi tanács vezetői elő­ször a helyi lakosokhoz fordultak: önzetlen társadalmi mun­kával egészítsék ki azt a pénzt, amely a községek szépítésé­re, gyarapítására rendelkezésükre áll. A kezdeményezés a megye valamennyi településén megértésre, követésre talált. S olyan munkaakciókban vált mindennapi tetté, mint a 35 ezer munkanapot Salgótarjánért, vagy Balassagyarmaton a Tegyük szebbé városunkat. Megnőtt a közös értékek, a közösség javát szolgáló tár­sadalmi munka becsülete. Salgótarjánban a tóstrandnál a sportpálya, az ifjúsági sportcentrum, az úttörő-váltótábor éppúgy sok ezer társadalmi munkaórát takar, mint Nagybá- tonyban a pihenőparkok, a játszóterek, vagy Érsekvadker- ten a klubkönyvtár. Kishartyánban óvodát, pedagóguslakást építettek nem kis társadalmi segítséggel. Nagybárkányban pedig a gyalogjárónál, a sífelvonónál, szorgoskodott a község apraja-nagyja. S bizonyára hasznosan szolgálja majd kör­nyezetünk, egészségünk védelmét az a sok ezer facsemete, díszcserje, amelyet az elmúlt esztendőben ültettek el a váro­sokat, a nagyobb községeket körül ölelő zöldövezetekben, par­kokban és az utak mentén. Az iskola, az óvoda építésénél, a parkok kialakításánál a játszóterek felszerelésénél szinte minden településen együtt dolgoztak az üzemi munkások, a termelőszövetkezeti tagok, háziasszonyok, a községi orvosok és pedagógusok, nyugdíja­sok és serdülő fiatalok. Csupán a salgótarjáni járás községei­ben 11 ezer ember dolgozott és munkájuk értéke elérte a 6 millió forintot. Különösen eredményesen tevékenykedtek a munkahelyi kollektívák, a szocialista brigádok. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indult mun­kaversenyben a termelési tervek túlteljesítése mellett több­ségük arra is vállalkozott, hogy társadalmi munkával segítik lakóhelyük szépítését, gyarapítását. Közülük többen is óvo­dákat, iskolákat segítettek. A kommunista szombatokon pe­dig azért dolgoztak, hogy egészen feloldjuk szociáljs-kultu- rális elmaradásunkat. Több óvodánk, iskolánk, művelődési otthonunk legyen. S gyarapodjon azoknak a nógrádi közsé­geknek a száma, ahol a törpe vízművek egészséges, jó ivó­vízhez juttatják a felnőtteket, gyermekeket. Az esztendős számvetés azt mutatja, megint gazdagab­bak lettek városaink, községeink. S természetesen azt is jel­zi, hogy az építőmunikát hasznosan segítette a lakosság igye­kezete, szorgalma. Az elmúlt esztendőben több mint 58 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megye lakói. Jó 22 millióval többet, mint egy esztendővel korábban. Lé­nyegesen nagyobb volt a városépítő, községeket szépítő, ren­dező buzgalom, mint eddig bármikor. A legszorgalmasabbak, így a salgótarjániak, a nagybátonyiak, az érsekvadkertiek, a kishartyániak és a nagybárkányiak az idén másfél millió fo­rinttal gyarapíthatják a város- és községfejlesztésre szánt összeget. A pénzen túl, amely természetesen egyetlen tanács­nak sem jön rosszul a társadalmimunka-mozgalomnak sok egyéb haszna is. Közülük talán a legfontosabb, hogy a közös munka még közelebb viszi egymáshoz az embereket, a városok, a községek lakóit és a helyi tanácsok vezetőit. Sok­éves tapasztalat bizonyítja: ha a közös gondolára együtt ke­resik a megoldást a siker aligha marad el. Ülésezik «a illiagifar Szocialista iflunkáspár« Ifözponti Bizottsága A Magyar Szocialista Mun- káról és a párt előtt álló fel- káspárt Központi Bizottsága adatokról szóló előterjesztést április 19-én, szerdán össze- vitatja meg a Központi Bi- ült. zottság. Az ülésen — a Politikai Bi- ' A Központi Bizottság ma zottság javaslatára — a XX. folytatja munkáját, kongresszus óta végzett mun- (MTI) Magyar napok kezdődtek „Magyar napok” kezdődtek kedden a kelet-csehországi Novy Buíizov városban a prágai magyar kultúra, vala­mint a helyi tanácsi és társa­dalmi szervek közös rendezé­sében. Az itt első ízben lezajló ki­lenc napon át tartó rendez­vénysorozat nyitó eseménye „A Magyar Tanácsköztársa­ságtól a mai Magyarországig” című kiállítás megnyitása volt.í A továbbiakban bemu­tatnak több magyar filmet, előadás hangzik el a ma­gyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, dia­filmvetítéssel kísért tájé­koztató lesz a magyar idegen- forgalomról és az IBUSZ munkájáról. „A magyar iro­dalom gyöngyszemei” cím­mel műsoros estet tart ne­ves csehszlovák művészek egy csoportja, és vetélkedőt is szerveznek Magyarország is­meretéből. Az oktatási bizottság napirendjén Hazafias nevelés, Edzett ifjúságéit mozgalom Két, egymással sok szállal delmi oktatókabinetjét válasz­összekötődő témát tárgyalt tották. soron következő ülésén a me- Az első téma előterjesztője, gyei oktatási bizottság szerda a megyei művelődési osztály délelőtt: a hazafias és honvé- testnevelési és sportfőelőadó- delmi nevelés, a honvédelmi ja, Pál Gyula volt. E nevelé- előképzés helyzete középfokú si terület célkitűzései mellett oktatási intézményeinkben, annak kereteit, lehetőségeit, valamint az Edzett ifjúságért összefüggését a testi nevelés­mozgalom és a 211-es salgó- sei tárgyalta az anyag. Rámu- tarjáni Ipari Szakmunkáskép- tatott az egyes társadalomtu- ző Intézet testi nevelésben dományi, tantárgyi és az osz- végzett munkája került napi- tályfőnöki órák kiaknázásá- rendre. A tanácskozáshoz, nak lehetőségére, a KISZ, ezen amely Berki Mihály, a me- belül az Ifjú Gárda-egységek gyei tanács elnökhelyettese szerepére, az MHSZ és az is- elnökletével folyt — színhe- k°lák jó kapcsolatának fon­lyül a 211-es intézet honvé- (Folytatás a 2. oldalon) Szó wjotuns Szovjet megrendelésre e hónap végére 15 ezer darab női i ruhát gyártanak a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének könnyű konfekció részlegében. Műszakonként 450 darab ruha kerül le a szalagokról a varrónők keze nyomán. A képen a Zó,ia ifjúsági szocialista brigád tagjai, akik nagy részt vál­laltak az exportáru határidőre való elkészítése érdekében. kép: —bábéi ÜScsí tartott a TOT A belső ellenőrzés az elmúlt években hatékonyabb lett, je­lenleg a téeszek egyharmada alkalmaz belső ellenőrt, lét­számuk 350—400-ra tehető — hangzott el a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának szerdai ülésén, amelyen a tsz- ek és társulásaik belső ellen­őrzésének helyzetéről tárgyal­tak. A belső ellenőrök foglal­koztatása, a szövetkezeti ellen­őrzésről szóló jogszabály ér­telmében rövid időn belül kö­telezővé válik — így mintegy 100 helyet kell betölteni. Á belső ellenőrök túlnyomó több­sége hasznosan tevékenykedik, noha helyük, szerepük nem alakult egyértelműen. Az elmúlt évi tapasztalatok sorát gyarapítja, hogy a ta­nácsok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt helyi szerveze­tei szinte valamennyi községben jó gazdái voltak a társadal- mimunka-akcióknak. Az önkéntes munkáskezek tervszerű irányítására, a munka összehangolására különböző bizott­ságokat hoztak létre. A legtöbb helyen folyamatosan figyé- lemmel kísérték a társadalmi munka szervezését és igyekez­tek megteremteni az eredményes munka feltételeit. A koráb­binál’ nagyobb gondot fordítottak a társadalmi munkában élen járók elismerésére. A végzett munkával együtt nőtt a tár­sadalmi munkások becsülete is. A helyi tanácsok és népfront- bizottságok elismerő oklevelet, emlékplakettet, arany-, ezüst- és bronzj el vényeket adományoztak a társadalmi munkában leginkább kitűnt embereknek, közösségeknek. Jeléül annak, hogy a közösség elismeri, sokra becsüli a közért végzett munkát. Az elmúlt esztendő azonban felszínre hozta a társadalmi munka szervezésével, irányításával együtt járó gondjaikat is. Azt többek között, hogy van néhány község, ahol meglehe­tősen nehezen sikerült munkára mozgósítani az embereket. S ez nem mindig a lakók hibája volt. A lendületet gyakran az fogta vissza, hogy a tanács, a társadalmi szervek vezetői azt tartották csak az igazán nagy létesítményekhez, művelődési házhoz, iskolához, óvodához, vízműhöz érdemes társadalmi munkát szervezni. Sok-sok dolgos kezet kárhoztattak ily * módon tétlenségre, bár a tiszta, rendezett kulturált környezem megteremtése és megőrzése megannyi feladatot adott volna a községekben. Ugyancsak változtatni szükséges azon a szem­léleten is, amely a társadalmimunka-akciót egyszeri kam­pányfeladatnak tekinti, nem pedig folyamatosan erősödő, az egyénnek és a közösségnek egyformán hasznot hozó mozga­lomnak. Néhány esetben a konkrét munkaakciók szervezé­se, s a végzett munka pontos, megbízható mérése is kívánni­valót hagyott maga után. Mindezekről azért érdemes szót ejteni, mert újra itt a tavasz. A tanácsok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt újabb társadalmimunka-akciókra, falvak és városok szépíté­sére, parkosítására, iskolák, óvodák gyarapítására, gyalog­járók építésére szervezi, mozgósítja megyénk lakosságát. Jó volna ha az elmúlt évi lendület az idén tovább folytatód­na. Tiszta udvarok, utcák, növekvő fiatal erdők, szépen zöl­dellő parkok, újabb lakások és közintézmények sora jelezné egy esztendő múlva is a nógrádi embereik szorgalmát, igyeke­zetét. V. G. SZMT-elnohségi ülés A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakszervezeti munkájáról A vonatkzozó párt-, valamint a MEDOSZ-elnökscg határo­zatát követő nem egészen két esztendő alatt végzett munkáról, a gondokról és a további feladatokról tájéko­zódott az SZMT elnöksége Salgótarjánban tegnapi ülé­sén, amikor a címben emlí­tett témát tárgyalta. A megye termelőszövetke­zeteiben dolgozó alkalmazot­tak szakszervezetbe való tö­mörítése, ennek a munkának az előkészítése és lebonyolí­tása. a MEDOSZ megyei bi­zottságnak nehéz, sok tekin­tetben új és szerteágazó fel­adatot jelentett annak ellené­re, hogy segítséget kapott a tsz-pártvezelőségektől, he­lyenként a termelőszövetke­zetek gazdasági vezetőitől. A szervezeti élet sikeres indításáért úgy irányították az előkészítő munkát, hogy azok kerüljenek a szakszer­vezeti bizottságokba. azokat válasszák meg bizalmiaknak és bizalmi helyetteseknek, akik több-kevesebb mozgal­mi tapasztalattal rendelkez­nek. Jelenleg a kezdeti 38 alap­szervezettel szemben 35 tevé­kenykedik. A szervezés elején 3815 alkalmazottat tartottak nyilván a szövetkezetekben. Ennek az első kampány után 53 százaléka lett szakszerve­zeti tag, majd arányuk 58 százalékra növekedett, ez év március 31-én pedig 50 szá­zalékra esett vissza. A megválasztott szakszer­vezeti bizottságok egyharma­da a rövid idő ellenére vi­szonylag jól megfelelt a szak- szervezeti munka követelmé­nyeinek- De voltak, akik át­adták a helyüket azoknak, akik úgy érezték, hogy meg tudnak birkózni a feladatok­kal. Zavarta a szakszervezeti munka tartalmát, a szerveze­ti élet rendszerességét, hogy sok olyan tisztségviselő lett termelőszövetkezeti tag. akik­re hosszú távon számított a mozgalom. Ezek olyan embe­rek voltak, akik érvényesíte­ni akarták és tudták a szak- szervezeti jog- és hatáskörrel járó követelményeket, moz­galmi elögyakorlattal rendel­keztek. Az említett okok közre­játszottak abban, hogy a szervezeti és tartalmi munka az alapszervezetek kétharma­dában nem fejlődött, sőt. he­lyenként visszafejlődött. Je­lentkezik ez elsősorban a munka tervszerűtlenségében, a rendezvények, testületi ülé­sek rapszodikus megtartásá­ban, az, értekezleteken való hiányos megjelenésben a bélyegellátás akadozásában stb. De visszatükröződik egyes termelőszövetkezeti-gazdasági vezető helytelen magatartása is. Egyesek nem engedik el az értekezletekre az aktívákat, mondván: úgyse mondanak olyat, ami megérné a mun­kából való kiesést- Mások szükséges rossznak. ellen­lábasnak tekintik a szakszer­vezetet, a káderek beállításá­nál féltik monopóliumukat. Meg nem értés tapasztalható a bélyegek eladásánál is. Az előbbieken kívül a tapasztalatlanság és a bátor­talanság is hozzájárul ahhoz, hogy egyes helyeken nem ér­vényesül az alapszervezetek jog- és hatásköre, a termelőszö­vetkezeti elnökök helytelenül a többségi elvet állítják szem­be a szakszervezeti egyetértési jog gyakorlásával, nem vesz­nek részt a szakszervezetek rendezvényein, nem készítik el mindenütt a szocialista munkaverseny-szabályzatot. az újítási szabályzatot stb. Gondot okoz a munkavéde­lem társadalmasítása, a tár­sadalmi munkabizottságokban való részvétel, a szakszerve­zeti jog érvényesítése a bére­zésnél, premizálásnál stb. A szervezeti és tartalmi gondok azért jelentkeznek ilyen erőteljesen, mert nem sikerült sem a TESZÖV-vel, sem pedig a megyei tanács mezőgazdasági osztályával tartós, ténylegesen a közös érdekeket segítő komplex kapcsolatot kialakítani. Sok­helyütt a pártszervezetek sem értik az új helyzetből adódó feladatokat. Az elnökség a vitában el­hangzottakkal együtt az elő­terjesztést a benne szereplő feladatokkal elfogadta- Leg­fontosabb feladatként a gaz­dasági munka segítését, a szervezeti élet erősítését, tar­talmi javítását és a taglét­szám növelését jelölte meg. Az eszmecserén részt vett és felszólalt dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ-központ főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom