Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

Színházi esték Bohémélet Jelenet az opera második felvonásából. kép: —bábéi Az operakedvelők, a zene­barátok mindig szívesen lát­ják Salgótarjánban a debre­ceni Csokonai Színház opera- társulatát. «Az együttes az el­múlt években már számos szép, emlékezetes előadással örvendeztetett meg bennün­ket. Ezekre a korábbi élmények­re emlékezve ültünk be a Jó­zsef Attila megyei Művelő­dési Központ nézőterére, hogy megnézzük a Puccini egyik legsikerültebb operái között számon tartott Bohémélet cí­mű zeneórámét. Ezúttal azonban a várt élmény elma­mesen szárnyaló dallamaival, erőteljes fortissimpival, a té­mához, a cselekményhez han­gulatában szervesen illeszke­dő muzsikájával. Ez a zene előadás, hogyan szárnyal fok­ról fokra magasabbra, a kez­deti bizonytalankodás után hogyan „kap lábra” a zene­kar, s lendül bele az éneklés­be, játékba az énekesi gárda. Voltaképpen ennek a formá­ba lendülésnek köszönhető, hogy az egyenetlen színvona­lú előadás végül is a közepes szintre küzdi fel magát, s nem tölt el végérvényesen ke­serű bosszankodással. Az együttes összhatást két énekes — remélhetően vélet­lenül kifogott „gyenge nap­ja” — rántja le az említett közepes szintre. Karnausz Ti­bor a költő szerepében nem tudja rokonszenvünket felkel­teni. Hangja erőtlenül és leg­többször érthetetlenül jut el a nézőkhöz, képtelen áttörni a zenekar láthatatlan, de erő­teljes hangfüggönyét. Virá­gos Mihály festője hitelessé­get nélkülöző alakítás. Erről talán nem is ő tehet elsősor­ban, hanem az a szereposz­tási tévedés, amely ennek a szerelmes bohémnak a meg­formálására kényszerítette. Megítélésünk szerint sem al­kata, sem énekhangja nem teszi alkalmassá e feladat maradéktalan teljesítésére. Az opera, az előadás két alappillérét veszítette el egy­szerre, így egyensúlyát vesz­ti, s helyrebillentésén már a többiek igyekezete sem tud lényegében változtatni. A töb­bi főszereplő — L. Bíró Já­nos, Tréfás György, Marsay Magda és Czakó Mária — egyenletes, jó színvonalú tel­jesítményt nyújt. Nemcsak mint énekesek, hanem mint színészek is. Tréfás György­nek az opera végén van egy felülmúlhatatlan. Nem csoda, felejthetetlen áriája, amikor ha egy másik nagynevű kor­társ honfitársának, Leonca- vallónak hasonló témára írott zenéjét az idő múlása folya­mán elhomályosította, sőt el­feledtette Puccini ragyogása. A jellegzetes Puccini-stílus egyetlen kincséről, kopott ka­bátjáról énekel. A női főszereplők külön méltatást érdemelnek. Hosz- szabb megfigyelésünk tapasz­talata, hogy a debreceni szín­ház mindig kitűnő női éne­dramaturgiailag és zeneileg lesekkel rendelkezett, olya­is ebben a művében kristá­lyosodik először teljes fegy­verzetében. Tehát nem a zenével szem­radt. A debreceni MÁV Fii- ben vannak kifogásaink. Még­harmonikus Zenekar — Tar- nay György vezényletével — kapkodva és bizonytalanul kezdett, s az énekesek egy része sem állt minden eset­ben feladata magaslatán. Ez az általunk látott csütörtöki előadás tömör summázata. csak a rendezéssel sem. Mert Kertész Gyula látványos szín­padi képeket teremt — amit különösen a második felvo­nás kocsmai tömegjelenetei nokkal, akik a világ zenedrá­máinak csaknem valamennyi női szerepét képesek lenné­nek elénekelni. Marsay Mag­da alakítása tiszta, érthető, kifejező, minden mozzanatá­ban, gesztusában, meggyőző, illúziót keltő. Musette össze­tettebb jellemű alakját Czakó Mária remek énekesi és szí­ben érzékelhetünk jól — s az nészi kvalitásokkal jelenítet­ének szüneteiben játszani is enged. Bár ez utóbbi kifogás­Ami az operát, illetve Puc- tálán formában csak az elő- eini zenéjét illeti, az kifogás- adás második felében bonta­talan. A zeneszerző remekül elegyíti művében a vígoperai, a lírai és tragikus hangokat, csodálatot kelt lágyan, sely­kozik ki. Egyébként érdekes volt megfigyelni — s egyben örömmel tapasztalni —, hogy a rendkívül gyengén indított te meg. Az előadás díszlet- és jel­meztervezője Langár András, illetve Greguss Ildikó jó mun­kát végzett. A színpadképek és a jelmezek tetszetősek, hi­telesek. Sulyok László Gyógy söriparunk a világban Havanna, Krakkó, Bagdad, latait beszélték meg a magyar Damaszkusz és Buenos Aires és lengyel szakemberek. Bag- volt a színhelye azoknak a dadban urológiai, Damasz- magyar gyógyszeripari és or- kuszban a rákkutatással fog- vostudományi tanácskozások- lalkozó tudományos tanác&ko- nak, bemutatóknak, amelye- záson tartottak előadást má­két a MEDIMPEX Külkeres- gyár orvosprofesszorok. Bue- kedelmi Vállalat rendezett áp- nos Airesben MEDIMPEX rilis közepén. gyógyszernapot rendeztek. Kubában első ízben mutat- . „„„„(.«nuv , .. . , , ták be kiállításon a magyar A. MEDIMPEX legközelebb gyógyszereket és rendeztek tu- június 5—9. között rendez ön- dományos előadássorozatot a álló gyógyszeripari kiállítást magyar orvostudomány leg- és belgyógyászati tudományos újabb eredményeiről. ülést Bukarestben, június 10. A krakkói tanácskozáson és 17. között pedig orvosegész- több magyar gyógyszer klini- ségügyi szakkiállítást Tehe- kai alkalmazásának tapaszta- ránban. Mai lévéajánlalunk 21.30: Vasarely. 1908-ban született, most het­ven esztendős Vasarely, a pécsi születésű Vásárhelyi Viktor, aki a modern festészet korszakot te­remtő alkotója lett. Vasarely, miután elvégezte a budapesti festészeti akadémiát, s tanult a budapesti Bauhaus mű­helyében, 1930-ban Párizsba tele­pült. Kezdeti próbálkozások után a hatvanas évek hozták meg szá­mára a világsikert. 1964: Giíg- genheim-díj, 1965 a 8. biennálé nagydíja Sao Paulóban. összefog­laló névvel op-art-nak jelölik azt a művészet! iránylatot, amely­nek egyik alapítója lett. Budapesten rendezték meg éle­te legnagyobb, gyűjteménye^ ki­állítását 1969-ben. Ugyanekkor lett az iparművészeti főiskola tiszteletbeli tanára. 1976-ban nyitották meg Pécsett a Vasarely Múzeumot, ahol két­száz műve állandó kiállításon lát­ható; a műveket a művész aján­dékozta szülővárosának. „Közösségi művészetről ál­modom. Hiszem, hogy a művészi szépség utáni vágy éppúgy meg­van az emberekben, mint a rit­mus, a zene iránti vágy” — ír­ja a művész. NÓGRAD — 1978. április 19., szerda Pé MZ a csatornában Csaknem kétezer régi pénzér­mét talált Hegyes Ferenc szako- lyl lakos csatornaásás közben. A lelet 6 tallért, 30 dénárt és több mint 1900 garast tartalmaz. A legrégebbi tallért 1548-ból, a leg­későbbi 1578-ból való. A feltevé­sek szerint vagy a törökök elől, vagy Szakoly 1578-ban bekövet­kezett pusztulásakor rejtették el a pénzérméket, amelyek a nyír­egyházi Jósa András Múzeum gyűjteményét gazdagítják. Munkával sok mindent el leket érni Mahria* Agamemnon Kossuth díja Munka közben fogadott vár­béli műtermében. Hatalmas rézből domborított szobor- kompozícióján dolgozott. Száz­halombatta főterén állítják fel néhány hónap múlva. Makrisz Agamemnon az európai rangú szobrászmű­vész mögött hatvannégy esz­tendő élettapasztalata- mun­kabírása és szakmai gyakor­lata húzódik meg. öt bemu­tatni néhány mondatban nem egyszerű dolog. „Patrasban születtem, de gyermekkoro­mat Athénben töltöttem el — meséli élete történetét a szobrász- — Apám korán meghalt és özvegy édesanyám ott maradt hat gyerekkel. Nem volt túl fényes gyerek­korom. A napi munkám mellett kellett elvégeznem az esti középiskolát.” Tizenhárom éves korában patinázott gipszből készít sportérméket egy sportegye­sület számára. ,.Ez volt az első érdeklődésem a művé­szet iránt.” Beiratkozott kiutasítják. „így kerültem Magyarországra 1951-ben. Be­fogadtak.” Rögtön megérke­zése után néhány megmentett munkájából kiállítást rendez Resten. A kritikai visszhang kedvező. Műtermet kap a Derkovits-kollégiumban. Dolgozni kezd a vele érkezett Makrisz Zizivel, feleségével együtt- .-Kimondottam közös­ségi ember vagyok — vallja magáról Makrisz Agamemnon. — Az első percektől fogva igyekeztem beilleszkedni a mindennapi életbe. Féltem az emigráns sorstól, és ér­zelmektől. mert sok barátom belepusztult a honvágyba.” Beilleszkedett a magyar művészeti életbe is. Megis­merték a munkáit. Pályáza­tokat nyerte Ezek eredmé­nyei láthatók ma Győrben, Szegeden. Kecskeméten és Mauthausenben is. „A maut- hauseni emlékmű fontos állomása volt életemnek. Ebben a szoborban a gótika és a modem művészetek ugyan idejében a képző- Amikor az országot elfoglal- együttesen jelennek meg.” művészeti akadémiára. de ják a németek, részt vesz az Domborított szobortechni- energiáiból már nem futotta, ellenállási mozgalomban. „A káját Párizsban kezdte ki- hogy el is járjon. ..Szeren- háború alatt mindössze két alakítani, de igazán Győrben cséré 1934-ben behívtak ka- szobrot készítettem. A mű- alkalmazta először. Ezt a tonának és mivel elvállaltam, termem inkább az ellenállás technikát követik ma a fia- hogy egy emlékművet csiná- centrumának céljaira szolgált.” talabb művészek is. lók az ezrednek, cserébe ^ háború végetértével több Végül ezt mondja:,.Hiszem, szabad mozgást biztosítottak görög művésszel együtt Pá— bogy munkával sok mindent számomra- így végeztem el a került ösztöndíjasként. el lehet emi. Én igyekeztem, főiskolát. „Ott találkoztam először a Bevallom nem számítottam Csak négy évet kap a sors- magyar szobrászattal. Med- rá, hogy Kossuth-díjat ká­tól a diploma megszerzése gyessy Ferenc szobraival a pok-.. S most örülök, hogy után. Kitör a háború és újra világkiállításon. Később, ami- a magyar művészet dolgozó­katona lesz. Kiviszik a front­ra. Addig azonban elkészíti kor már a Százados úton dől- jának tekintenek. A többi? , .. goztam Pesten, jó barátságba Az idő nagy kritikus. Majd az első három jelentősebb kerültem a magyar művész- elválik, hogy mi marad meg márvány- es bronzportrejat. Bzej ^ rendeztem meg a munkáimból. Ha két-három Az öntest maga végzi. ,.Ta- nulmanyozm kezdtem a klasszikus görög szobrászat Párizsból, mivel aktív részt- öntési technikájának titkait-” vevője a békemozgalomnak. Sz. B. szoborra később is emlékez­nek. akkor már megérte.” Öt éve alakult a szécséníjfi vegyes kórus A szécsényi ÁFÉSZ elnöké- gok, munkások és értelmiségi- szorosabbra fűzik az összetar- nek irodájában a lakosság ek, minden hétfőn összejön- tozás szálait. Az a tény, hogy művelődési lehetőségeiről, a nek, hogy közösen énekelje- a művelődési központ sajátjá- község zenei életéről, a szövet- nek, bővítsék zenei ismeretei- nak tekinti a csoportot, oda- kezeti dolgozók és a közmüve- két. figyelnek munkájukra; hogy lődési intézmények kapcso- Mi az az erő, amely egy fél az ÁFÉSZ, MÉSZÖV, háziipa- latáról folyt a beszélgetés, mi- évtizeden át táplálta, összetar- ri szövetkezet, termelőszövet­kor Leszák Ferenc, az ÁFÉSZ tóttá a szécsényi vegyes kő- kezet, és a községi tanács a elnöke megjegyezte: az ének- rust? Elsősorban az ének, szükséges anyagi hátteret biz- lést és a zenét kedvelő szövet- dal és a zene szálai, melyek tosítja, erőt és lendületet ad kezeti dolgozók örülnének egy egyre inkább összefűzik az az énekkar mindennapi, rend­megalakításának és öntevékeny művészeti csopor- szeres munkájához. Az eltelt öt év alatt szakma­ilag sokat fejlődtek. Egyszóla­énekkar ennek anyagi támogatását szívesen vállalnák. A jelenle vő közművelődési „vették a lapot ők tot. Az alapítók több mint, háromnegyed része ma is ott dolgozók van a próbákon, s aktív tag- ü népdalok éneklésével kezd­megkezdo- ja a csoportnak. VelenczeiJá- Jr.,* „ ___ „ c. „ a. vst íefc> ma)d, a könnyebb kanono­kon, népdalfeldolgozásokon, madrigálokon keresztül eljut­dött a szervezés és egy hónap nos, a Dénes-házaspár, és két múlva a művelődési központ gyermeke, az Istók- és Bor­klubhelyiségében megtartotta da-házaspár, Varga Lászióné és a többiek. Aztán akik ké­alakuló ülését a szécsényi Er­kel Ferenc vegyes kórus, mely nek művészeti vezetője Leu- Dénes, Veres Zsuzsanna nak Kodály Zoltán, Maros Ru­sőbb kapcsolódtak be: Hruz Jenő modern T/ite* Bar. hangzású, többszólamú muve­kó József lett. Mindez öt évvel tus Judit, Percze Imre. Az ezelőtt történt. Akkor, öt év- énekkar vezetőjének, Leukó __ -ÍV ,K T,ey]e vei ezelőtt sokan kimondva, Józsefnek magas szakmai is- j~- 1h, y ,7 1 evJor~ vagy gondolatban tiszavirág- merete, pedagógiai felkészült- hanaverspnvt nHtak^ahni életet jósoltak az énekkarnak, sége, a csoport iránt érzett nanaversenyt adtak, ahol Amolyan fellángolásnak te­repe rtoárjuk felelőssége segítette át az vonultatták kintették az egészet. Azóta öt énekkart egy-egy hullámvöl- , . . . „7„ ,-*■ telt el, a csoport tagjai gyön. A társadalmi érdeklődés, ■ JU*z.u(;„Te™J­: háziipari az elért sikerek, a közös szín- Szerzett A rninositest ev ÁFÉSZ-dolgozók nagy sikerű a széles skáláját fel. A csoport Jászberény­szövetkezet dolgozói, tsz-ta- házlátogatások, mind-mind Havannai utazás a VIT-vetélkedő győzteseinek Egy csapásra országos moz- a VIT-re. A versenyzők kép- megyei szintű vetélkedők után galommá terebélyesedett az zeletbeli utazást tesznek a néhány napos pihenő, majd első prágai VIT és a további fesztiválmozgalom idei álló- kezdődnek az országos elődön- kilenc fesztivál eseményeinek mására is: számot adnak ar- tők. Április 28—30-a között, visszaidézése, a világ ifjúságá- ról, mennyire ismerik a latin- valamint május 1—3-a kö- nak béke- és barátság de- amerikai kontinens első szoci- zött két menetben bonyolítják monstrációiról őrzött emlékek alista országát, Kubát, népét, le a tatai KISZ-táborban az naprakész megismerése. Több, ifjúságának életét. ország minden vidékéről ide­mint százezren indultak a Április 23-án 45 csapat mé- sereglő 70 továbbjutott csa- KISZ központi bizottság, „Kö- ri össze tudását a budapesti pat versenyét, szűntünk VIT, köszöntünk Ha- kertészeti egyetemen, a Da- A játékos feladatok megol- vanna!” vetélkedőjének házi núvia és a Ganz-MÁVAG Mű- dása május 18-án 21-én és jú- döntőin. velődési Központokban: kö- nius 1-én, valamint 8-án már A dolgozó- és a tanulóifjú- zülük 15 csoport képviseli a a televízió nyilvánossága előtt ság, a katonafiatalok lelkese- főváros színeit, a további mér- folytatódik „mindössze” 24 to- dése és érdeklődése minden kőzéseken. Ugyanezen a na- vábbjutott csoport között. Egy fordulóban új lendületet kap pon a Bács-Kiskun megyei fi- hónappal a havannai start — mondották a KISZ közpon- atalok a bajai sportcsarnok- előtt már eldől melyik lesz az ti bizottságának illetékesei, ban, a Győr-Sopron megyeiek a szerencsés hat versenyzőgár- Hozzáfűzve, hogy természete- a győri GRABOPLAST Vál- da, öszesen 30 fiatal, akik sze- sen nagy vonzerő a győzelem lalatnál, a Komárom megyei- mélyes élményeket szerezhet- tétje: az országos döntő hat ek a tatai KISZ-iskolán, a He- nek a világifjúsági és diákta- legjobb csapata ugyanis az vés megyeiek pedig a felső- lálkozón. A nézők, június 16- Expressz Ifjúsági és Diák Uta- tárkányi KISZ-táborban bi- án és 23-án láthatják a dön- zási Iroda szervezésében eljut zonyítják felkészültségüket. A tő izgalmas eseményeit siker kovácsoló ja: Leukó József művészeti veze­tő, Várkonyi Balázsné, Bor­da István, Kolozsi László szó­lamvezetők és az ötven lelkes kórustag. A szécsényi szövetkezeti kó­rus több mint ötven ember éneklése. Ezek az emberek akarva-akaratlanul is formál­ják, zeneileg fejlesztik szű- kebb környezetüket. Megha­tározói a család zenei életé­nek. Több kórustag gyermeke iratkozott be zenetanfolyam­ra, zeneiskolába. Hatással van­nak a nagyközség zenei életé­re. Elég, ha csak az évente megrendezésre kerülő megyei kórustalálkozókra hivatkozunk. Egy-egy fellépésük alkalmá­val több száz embernek nyúj­tanak zenei élményt. Törekvésük és céljuk: amit ők szívből, belső meggyőző­désből végeznek, az éneklés örömét, szeretetét, mind ma­gasabb és művészibb fokon tolmácsolják, egyre mélyebb zenei élményt nyújtsanak. Megvalósítva Kodály gondola­tát: „Legyen a zene minden­kié”. Sz. F. |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom