Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
Szakszervezeti világkongresszus r (Folytatás az 1. oldalról.) felszólalása jól érzékeltette a fejlődő országok sokféle, súlyos gondjait, de egyben dolgozóiknak a nemzetközi ösz- szefogás erejére támaszkodó liarckészségét is. A kongresszust üdvözlő felszólalások sorában ugyancsak hétfőn hangzott el a Munka Világszövetsége (a keresztény irányzatú nemzetközi szakszervezeti tömörülés) képviselőjének rövid beszéde. Gáspár Sándor bessnéde A Prágában vasárnap óta folyó IX. szakszervezeti világkongresszus kedd délelőtti ülésén az első szónok Miso Misev- a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke volt. Utána Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kapott szót- A kongresszuson résztvevő magyar küldöttség vezetőjeként kifejtette véleményét a szakszervezeti világmozgalom helyzetéről, feladatairól, tájékoztatást adva a magyar szakszervezetek tevékenységéről és törekvéseiről is. Elöljáróban megállapította, hogy ma a szakszervezetek világszerte bonyolult, nehéz feladatok megoldásán fáradoznak. Ezek a feladatok az egyes országokban, a Szak- szervezeti Világszövetség egyes tagszervezeteiben a helyi követelmények és sajátos körülmények miatt különbözők. A szakszervezeti mozgalom munkáját tehát a sokféleség is jellemzi, mégis van őket egységbe tömörítő közös nevező: a munkásügy őszinte szolgálata, a jobb, emberibb, kulturáltabb élet lehetőségének megteremtése, a társadalmi haladás ügyének segítése. — Ez a törekvés hatja át — állapította meg Gáspár Sándor — a Szakszervezeti Világszövetség eddigi munkásságát is, és tevékenységét e törekvések elismerése nélkül nem lehet reálisan megítélni. A SZOT főtitkára ezután az egész szakszervezeti világmozgalom összefogásának szükségességéről beszélt. Kifejtette, hogy ma a sorsdöntő kérdések és gondok nagy része közös az egész nemzetközi munkásosztály, az egész emberiség számára- Mint mondotta, a munkásosztály világméretű küzdelmének bo- nyólulísága szükségszerűvé teszi, hogy a szakszervezetek megismerjék és hasznosítsák egymás tapasztalatait, egyeztessék nézeteiket, s ezáltal jobban elláthassák a munkásérdekek hazai és nemzetközi képviseletét, jobban szolgálják a világproblémák megoldását. — Számunkra teljesen érthető. hogy a szakszervezeti egység először az azonos társadalmi rendszerben működő szakszervezetek között jön létre, mert itt a legnyilvánvalóbb az érdekek azonossága. De az együttes érdekek most már kontinentális és világméretekben is jelentkeznek és hatnak. — Az együttműködés lehetősége éppen abból alakulhat ki. hogy az egész szakszervezeti mozgalom a munka célravezetőbb, új módszereit keresi. — Az akcióegységre lépő, közösen cselekedni képes szakszervezetek a szervezett dolgozók százmillióinak erejére támaszkodva a mainál sokszorta nagyobb súllyal vehetnének részt a béke és a biztonság megőrzésében kontinensünkön és az egész világon. A jobb nemzetközi szakszervezeti együttműködés mindenkire vonatkozó feltételeiről szólva Gáspár Sándor többek között leszögezte: — Még nagyobb alázattal, még kevesebb önhittséggel kell ügyünket képviselni. Fel kell adni a csalhatatlanságba vetett hitet. A munkásosztály szolgálata nem bírja el a nemzeti korlátoltságot és az önzést. A felszólalás a továbbiakban részletesen foglalkozott a szocialista rendszerben működő szakszervezetek tevékenységével. A főtitkár többek között elmondta: — Gyakran bírálják a szocialista országok szakszervezeteit, hogy meglehetősen problémamentes az a kép, amely országaink szakszervezeti mozgalmáról kialakult. Ha nem tudjuk önmagunkat, életünket, munkánkat reálisan megmutatni, az valószínűleg a mi hibánk. A szocialista országokban kialakult népi hatalom azt jelenti, hogy a dolgozó tömegek érdekei kielégítésének megvannak a kellő politikai feltételei. Ezek a tényezők közvetve, de óriási mértékben segítik a szakszervezetek munkáját. A szocialista viszonyok között nem egy erős és tapasztalt kizsákmányoló osztállyal, annak államhatalmával szemben kell érvényesíteni a dolgozók érdekeit. — Ellenkezőleg! A szocializmus körülményei között semmi sem korlátozza a szakszervezetek szabad szervezkedését. A szakszervezetek a szocialista társadalom erős politikai, jogi és anyagi eszközökkel ellátott társadalmi szervezeteivé váltak, a gazdasági és állami vezetés számottevő és befolyásos partnereivé fejlődtek. Következésképpen a szakszervezeteknek más viszonyban kell lenniük a számukra baráti, őket segítő, velük együttműködő szocialista hatalommal és a szocialista állammal. A magyar küldöttség vezetője rámutatott: ez többek között azzal is jár, hogy a szakszervezetek nem lehetnek mindenáron ellenzékben az övékével azonos célokat követő munkásállammal szemben, az államtól való függetlenségük — amely a kapitalista társadalomban helyes és jogos szakszervezeti törekvés — pedig lehetetlenné tenné, hogy belülről, a kormányzat pozíciójából hatékonyan szóljanak bele a közösségi ügyek intézésébe. Mint a dolgozók igazi érdekképviselői, részt Vállalnak a problémák megoldásából, ezzel együtt pedig a kormányzat felelősségéből is. Ezt követően Gáspár Sándor szólt arról, hogy a szocializmus építését némelykor akadályozta és akadályozza a módszerek helytelen megválasztása, sokféle emberi gyengeség, hiba és a bürokrácia is. Ennek ellenére a szocializmus vonzereje egyre nő a világ haladó embereinek körében, elsősorban azért, mert mindenkinek létbiztonságot és emberhez méltó életet nyújt. Ha nem is egészen kielégítően, de fejlődik a dolgozók szocialista tulajdonosi öntudata és a szocialista demokrácia is. — Nálunk — hangoztatta — nincs elvi, politikai akadálya annak, sőt társadalmunk természetéből fakad, hogy a dolgozó ember maga alakítsa saját sorsát és hazájának történelmét. Mi olyan politikát, szocialista demokráciát valósítunk meg, amelyben a munkásember tudja is, érzi is, hogy van szava. Szükség van gondolataira, bírálataira és javaslataira. Gáspár Sándor felszólalását már közben is megszakította a tetszésnyilvánítás, befejezése után pedig újra hosszan tartó, meleg taps köszöntötte. A kubai külügyminiszter Moszkvában A szovjet kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Isidoro Malmierca Peoli, kubai külügyminiszter. A kubai diplomácia vezetőjét Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának '-Agja, a Szovjetunió külügyminisztere és más szovjet vezetők fogadták a Seremetye- vói repülőtéren. Andrej Gromiko és Isidoro Malmierca Peoli között kedden megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A tárgyalásokat — a kiadott köziem mény szerint — szívélyes, baráti légkör jellemezte. Brezsnyev fogadta Giereket Moszkvában Leonyid ' Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Légfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek véleményt cserélt az SZKP XXV- és a LEMP VII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Elégedetten állapították meg, hogy mindkét testvérpárt következetes internacionalista politikája eredményeként erősödött a szovjet és lengyel nép barátsága, nőtt az együttműködés hatékonysága a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. A nemzetközi kérdések áttekintésekor Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek hangsúlyozták az ember legalapvetőbb joga, a békés élethez való jog biztosításának szükségességét. Aggodalmukat fejezték ki az Egyesült Államok és néhány NATO szövetségese által szított fokozódó fegyverkezési hajsza miatt. Rámutattak, hogy a jelenlegi körülmények között nem általános békefelhívásokra, hanem a nukleáris veszély csökkentésére és a leszerelésre irányuló konkrét intézkedésekre van szükség. Ismételten megállapították, hogy a Szovjetunió és Lengyelország békepolitikájának elveihez híven kész ilyen intézkedéseket tenni más államokkal együtt- A két testvérpárt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről is. Megállapították. hogy az SZKP és a LEMP változatlanul kész mindent megtenni a közös cél, az összeforrottság megszilárdítása érdekében. (MTI) Ma kezdődik a Spanyol KP IX• kongresszusa Moröt megölték ? Kutatás a tóban Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Aldo Moro elrablói kedden röviddel dél után az IL Mes- saggero római lap szerkesztőségéhez eljuttatott üzenetükben közölték, hogy túszuk „öngyilkos” lett és holttestét a Rieti közelében levő Duchessa tóba dobták. A „Vörös brigádok” 7. számú közleményéről értesülvén a hatóságok azonnal a jelzett helyszínre siettek. Még nincs hír arról, hogy megtalálták volna Morét, sem arról, hogy a közlemény egyáltalán hitelesnek tekinthető-e. Az OKP lapja a L’Unita, kedden reggel szintén olyan tartalmú telefonhívást kapott, hogy Moro felett hétfőn késő este „végrehajtották az ítéletet”. A „Vörös brigádok” mostani közleményében értésre adják, hogy az „öngyilkosság” úgy értendő, mint ahogyan a nyugatnémet hatóságok a Baader —Meinhof csoport bebörtönzött tagjairól állították ugyanezt. (Idézőjelbe tették az öngyilkosság szót.) A közleményben „öngyilkossággal” fenyegették meg Andreotti kormányfőt, Cossiga belügyminisztert és „mindazokat, akik támogatják a rezsimet”. Emlékeztetik őket, hogy „megfigyelés alatt” állnak. Kedden délelőtt a Rómát Viterbóval összekötő országúton, Rómától alig tíz kilométernyire rábukkantak Moro elrablóinak feltételezett rejtekhelyére. Elrablói — a jelek szerint — egy emeletes házban rejtették el túszukat. A kedden reggel elhagyott lakásban géppisztolyt, pisztolyokat, röpcédulákat, egyenruhákat, lopott gépkocsirendszámokat és írógépeket találtak. Ma nyílik meg Madridban a Melia Castilla Szálló termeiben a Spanyol Kommunista Párt IX. kongresszusa hat évvel az illegalitásban tartott előző kongresszus és egy esztendővel azután, hogy a párt a francoista diktatúra sötét évtizedei után visszanyerte legalitását. Az utolsó legális kongresz- szust, a IV.-et 1932-ben, Sevillában tartották. Ekkor választották meg a párt főtitkárává a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő egyéniségét, Jósé Diazt, Dolores Ibarrurit, az SKP mai elnökét. A legendás hírű La Pa- sionárián kívül a 46 év előtti kongresszusnak csak igen kevés résztvevője érhette meg, hogy ismét ott legyen a spanyol kommunistáknak hazájukban nyilvánosan tartott kongresszusán. A legalitás visszaszerzése óta eltelt egy év alatt az SKP a spanyol politikai élet jelentős tényezőjévé vált. A IX. kongresszus napirendjén három kérdés szerepel: 1. A központi bizottság beszámolója és a politikai javaslatok tervezetének vitája; 2. A párt új szervezeti szabályzatának elfogadása; 3. A vezető szervek újjává- lasztása. A központi bizottság vasárnapi ülésén értékelte a kongresszust megelőző pártkonferenciák tanulságait, s ezek alapján jóváhagyta a központi bizottság beszámolóját, amelyet Santiago Carrillo főtitkár terjeszt ma délután a kongresszus elé. Vance-villómlótogatós Kairóban Kilencven percen át tanácskozott kedd hajnalban a kairói repülőtéren Cyrus Vance amerikai külügyminiszter — aki Salisburyből Londonba tartott — és Mohamed Kamel egyiptomi külügyminiszter. A találkozót követő nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy Vance amolyan „megnyugtató” villámlátogatásnak szánta rövid tartózkodását. Meghallgatta az egyiptomi véleményt Dél- Libanon és az Izraellel folytatott tárgyalások kérdéseiről. Üj javaslatot, vagy elképzelést nem hozott magával. Ez a tény azonban, hogy Vance útba ejtette Kairót és hivatalosan is közölte Kamellel, hogy Alfred Atherton „közel-keleti amerikai nagykövet” Jeruzsálembe és Kairóba látogat a közeli napokban, azt mutatja, hogy Washington továbbra is azon fáradozik, hogy mozgásban tartsa Egyiptom és Izrael párbeszédét. A repülőtéri találkozó után Kamel örömmel üdvözölte az Egyesült Államoknak azt a készségét, hogy a tárgyalások „egyik fő partnere legyen”. Kairói amerikai diplomáciai körökben viszont arra utalnak, hogy Atherton látogatása „felderítő célzatú”. Washington ismét össze kívánja gyűjteni a véleményeket Begin legközelebbi látogatása előtt. Atherton egyébként pénteken érkezik Kairóba és három napon keresztül tárgyal majd az egyiptomi fővárosban. Egyiptomi sajtójelentések szerint az egyiptomi vezetés Atherton- nak adja át válaszát az izraeli javaslatra. Fach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke üdvözölte a szocialista országok tudományos akadémiái alelnökeinek tanácskozását, amely áprilfc I8-án kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Elvonulás, kérdőjelekkel A Japánhoz tartozó Szen- kaku-szigetek térségéből elvonult az odasereglett száznegyven kínai „halászhajó”. Az idézőjel azért jogos mert a Japán őrnaszádok parancsnokainak érthetően riadt jelentései szerint ezeken a bárkákon fegyveres legénység tartózkodott és fedélzetükön „nem egyszer több volt a géppuska, mint a halászháló". 'Az incidens, legalábbis pillanatnyilag véget ért, de csak a valóságos vizeken — az ügy diplomáciai értelemben még jó ideig tarajos hullámokat kavarhat. Mi lehet e furcsa „flottatüntetés” háttere? Kína és Japán között hosz- szabb ideje tárgyalások folynak a két ország közötti békeszerződés megkötéséről. Közismert, hogy az aláírás gyakorlatilag egyetlen akadálya egy sajátos kínai követelés. Eszerint a szerződésbe be kell venni az úgynevezett „hegemónia-cikkelyt", ami a Szovjetunió ellen irányulna — és Moszkva már nem egyszer érzékeltette, hogy ezt, annak minden diplomáciai következményével együtt, így is fogná fel. Mivel most a megbeszélések új Szakasza kezdődik, az egyik valószínű ok, hogy Peking ezen a módon akart nyomást gyakorolni Tokióra. A tokiói reagálás azonban a kínaiak által vártnál határozottabb és élesebb volt. Szo- noda Szunao külügyminiszter egyértelműen kijelentette: Kína téved, ha azt hiszi, hogy ilyen eszközökkel kényszerítheti rá akaratát a japán kabinetre. A tokiói válasz nyomán a kínaiak visszavonták hajóikat a japán felségvizekről. Teng Piao miniszterelnökhelyettes Pekingben, „véletlennek" nevezte a történteket és azzal magyarázta, hogy a halászok „gazdag zsákmányt ígérő halrajok nyomában” kerültek a Szen- kaku-szigetekhez. Sajnos, sem Japánban, sem másutt sincs senki, aki komolyan veheti ezt a „magyarázatot", Peking ugyanis nem most először lépett fel veszélyes módon a térségben. A TASZSZ szovjet hírügynökség emlékeztet rá, hogy Kínának egész húszezer kilomé- teres szárazföldi határa mentén szinte szüntelenül voltak és vannak agresszív előjelű, területszerző akciói a Szovjetunióval és Mongóliával szemben, éppúgy, mint Indiával vagy Burmával. Vagy mint most Japán esetében. .. Harmat Endre Waidheim tárgyalásai Izraelben ^Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára —, aki jelenlegi kétnapos közel-keleti útja során hétfőn este érkezett Libanonból Izraelbe — kedden délelőtt Jeruzsálemben külön-külön tárgyalt Mose Dajan külügyminiszterrel és Menahem Begin miniszter- elnökkel. A főtitkár Da jártnál folytatott másfél órás eszmecseréje után újságíróknak azt mondotta, hogy „a Biztonsági Tanács 425. számú határozatának gyors végrehajtását akadályozó problémákat” vitatták meg, s hogy tájékozódott az „izraeli álláspontról”-. Közölte, hogy Weizman izraeli hadügyminiszter hétfőn este. Dajan külügyminiszter pedig kedden délelőtt „megmagyarázta” miért nem akar- ja Izrael, hogy az izraeli fegyveresek Dél-Libanonból való kivonulása és azENSZ- erőknek a térségben való felfejlődése között ..légüres tér” keletkezzék, s ennek megakadályozására megállapodtak abban, hogy Siilasvup tábornok, az ENSZ közéí- keleti haderőinek főkoordinátora és Rafael Ejtan tábornok. az izraeli fegyveres erők vezérkari főnöke találkozni fog a probléma rendezése érdekében.
