Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

Beszélgetés Hegges Ferenccel Erős szálak kötik össze a magyar és a szovjet népet Hazánk felszabadulásának évfordulójához közeledve, előestéjén a magyar—szovjet kapcsolatokról, a két nép kö­zött mind jobban erősödő ba­ráti szálakról, a mind gyü­mölcsözőbb, sokoldalú együtt­működésről beszélgettünk He­gyes Ferenccel, az MSZBT or­szágos ügyvezető elnökség tagjával, a SKU szalagedző üzem vezetőjével. Több kér­dést tettünk fel Hegyes Fe­rencnek. aki hosszú ideje fá­radhatatlanul szorgoskodik a Szovjetunió eredményeinek méltatásában, békepolitikájá- nak népszerűsítésben, a fel­szabadítóink és hazánk kap­csolatainak elmélyítésében. — Tudjuk, hogy eddig már hatszor járt a Szovjetunióban. Legutóbb milyen céllal látoga­tott el a testvéri országba? — A szovjet és a magyar kormány harminc évvel ez­előtt. 1948. február 11-én írta alá a kölcsönös segítségnyúj­tási és együttműködési szer­ződést — kezdte válaszát. — Ebből az alkalomból három­fős delegáció utazott a Szovjetunióba, dr- Orbán Lászlónak, az MSZMP KB tagjának vezetésével- Ebben a delegációban kaptam én is helyet az újabb látogatásra. — A Szovjetunióban tíz na­pot töltöttünk. Moszkvában és Kijevben vettünk részt a kü­lönböző megemlékezéseken, gyári munkásgyűléseken. Kinntartózkodásunk alatt megkoszorúztuk a Lenin- mauzóleumot, az ismeretlen katona síremlékét, továbbá Szinyovszkij Ignác sírját, aki 71 éves korában nemrégiben hunyt el a Szovjetunióban, s aki nagy érdemeket szerzett a két nép barátságának ápolá­sában. — Milyen benyomásokat szerzett a barátsági nagygyű­léseken, a szovjet emberekkel folytatott beszélgetések alkal­mával? — Mint korábban, ezúttal is nagy szeretettel, tisztelet­tel fogadták, köszöntötték, vették körül a magyar dele­gációt. Valóban érződött a ba­rátság a házgyárban, az óra­gyárban, vagy éppen a Fe- doszejev akadémikussal való találkozáskor- A harminc év­vel korábban megfogalmazott dokumentum jelentőségének VIT-agitációs központ Salgótarjánban A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága szervezésében szomba­ton Salgótarjánban, a zagyva- pálfalvi városrész ifjúsági há­zában megnyílt a VIT-agitá­ciós központ. Megnyitó beszé­det Molnár György, a megyei KISZ-bizottság titkára mon­dott, ezután a Szántó Kovács János Szakközépiskola és Bo­lyai János Gimnázium ének­kara adott műsort, majd a Halló Havanna című filmet, illetve a Vízöntő együttes pro­dukcióját tekintették meg a jelenlevők. A KISZ-alapszervezetek, if­júsági közösségek rendezvé­nyeinek tartalmasabbá, színe­sebbé tétele érdekében létre­hozott agitációs központ első­sorban módszertani anyagok­kal, ötletekkel, javaslatokkal segíti a szervezetek önálló programjainak megvalósítását. Az agitációs központon belül működő információs csoport feladata, hogy figyelemmel kí­sérje a közösségek munkáját, gyűjtse és rendszerezze a kez­deményezéseket, elképzelése­ket, az akciókról, pályázatok­ról tájékoztassa a szervezete­ket. A módszertani csoport az ötletek, javaslatok továbbadá­sával foglalkozik, míg az agi­tációs csoport önálló műsorok bemutatásával vesz részt a központ munkájában. Az em­lítetteken kívül előadók, ve­zető propagandisták, valamint amatőr művészeti csoportok segítik a VIT-agitációs köz­pont tevékenységét. méltatásakor azt is kiemelték vendéglátóink, hogy a két nép barátsága, kölcsönös segítség- nyújtása nem három évtized­del ezelőtt, hanem sokkal előbb kezdődött- Oda nyúlik vissza, amikor győzött a vi­lág első proletárforradalma és minden olyan támogatásra, erőre szükség volt, amely va­lamilyen formában segítheti a munkáshatalom megerősödé­sét. harcát a belső és külső ellenséggel szemben. Ezek pe­dig a magyar internacionalis­ták voltak, akik szinte első­ként fogtak fegyvert a Vörös Október oldalán. Azt sem fe­ledik a szovjet emberek, hogy a második világháború során számos magyar partizán szol­gálta az igaz ügyet. — Ma már jól ismert az a fejlődés, amelvet az 1948-ban megfogalmazott szerződés ala­pozott meg. Ezekről az ered­ményekről esett szó a leg­utóbbi látogatásunk alkalmá­val a már említett fórumo­kon és a sok-sok régi. vala­mint új ismerőssel folytatott eszmecserék során. Találkoz­tunk munkásokkal, tudósok­kal. diplomatákkal, katonai szaktekintélyekkel, akik mind­mind részesei, tanúi, jó isme­rői közös munkánknak, együttműködésünknek. — Ezt az alkalmat szeret­ném felhasználni arra is. hogy tolmácsoljam Tyitov volt ma­gyarországi nagykövet, Za- mercev tábornok és az ugyan­csak diplomataként korábban hazánkban tevékenykedő Po- nomarjov üdvözletét, jókíván­ságait Nógrád megye lakossá­gának a közös, megfeszített munkával elért eddigi sikere­kért. — Az újabb látogatás és sok tapasztalatszerzés után mi a véleménye megyénk és a Szovjetunió kapcsolatairól? — Azt hiszem, számos pél­da bizonyítja: az 1948-ban megkötött szerződés jelentő­sen hozzájárul megyénk ipa­rának fejlődéséhez, a terme­lés emelkedéséhez, a tudomá­nyos-műszaki vívmányok ter­jesztéséhez. a politikai tevé­kenység erősítéséhez, a kultu­rális kapcsolatok és baráti szálak gyarapításához, széle­sítéséhez. A fentieket igazolva gondoljunk csak a jó minősé­gű szovjet anyagok továbbfel- dolgozására, a húzási és hen- gerlési sebességek növelésénél az átvett módszerek hasznos­ságára. a kulturális és sport- csoportok cseréjére. A kemerovóiakkal kiépített kapcsolatok ugyancsak önma­guk helyett beszélnek. Persze, ezernyi lehetősége van még eddigi kapcsolataink szélesí­tésének. — Ezek után hallhatnánk valamit arról, hogy az MSZBT mit sorol napjainkban a leg­fontosabb tennivalók közé? — Tevékenységünkben első­sorban a fiatalok nevelését tűztük célul- A felnövő nem­zedéknek el kell mondanunk mindazt, amit értünk a Szov­jetunió tett- A fiatalokkal meg kell ismertetnünk a Szovjetunió eredményeit. a Komszomol életét, a két nép barátságának fontosságát, je­lentőségét. A ma fiatalsága csak akkor érzi át az igazi hazafiság, az internacionaliz­mus lényegét, ha magyaráz­zuk azok összefüggéseit. — A Komszomol az idén hatvanéves. Ebből az alka­lomból előadásokat, filmvetí­téseket rendezünk a megyé­ben. Ezzel is szeretnénk hoz­zájárulni a fiatalok ismere­teinek bővítéséhez, a Szovjet­unió bemutatásához. Bemutat­ni annak a népnek a fejlődé­sét, amely a szabadságot hoz­ta el számunkra, amely segí­tett a felemelkedésben, amely mindig nyújtja segítő jobbját- amely hat évtizede a béke szószólója, védelmezője­D- L. Gyöngyvér, a harmadik Y3EÄGCSO]] a parancsnoktól Jól vizsgázott a brigád A PENOMAH balassagyar­mati gyára Ady Endre kétsze­res aranykoszorús pácoló szo­cialista brigádja, jó eredmé­nyeket mutatott fel az elmúlt esztendőben. Jelentősen túl­szárnyalták a tervezett ter­melési mennyiséget. Az ő ke­zük alól kerül ki a megyé­ben oly népszerű disznósajt, a kenőmájas, a gépsonka. Ter­melési eredményeik mellett több mint 400 társadalmi munkaórát teljesítettek, rész­ben a Nyírjes-oktatóház létre­hozásában. De egymást is se­gítették. Három brigádtársuk építkezésére látogattak ki va­sárnaponként közös munká­ra. Az idén más felajánlások mellett kitűzték, hogy a város szépítése, parkosítása érdeké­ben 300 óra társadalmi mun­kával fásítanak a Nyírjesben. A család legkisebbje körül Mindenképpen emlékezetes az a februári éjszaka, amikor Gyöngyvér a világra kívánko­zott. Igaz, a két nagyobb már aludt, ők csak annyit tudtak, hogy hamarosan kistestvérrel jön édesanya a kórházból. Zsófia, a fiatalasszony éjjel három órakor azt mndta a férjének, ,-itt az ideje, hogy induljunk Fásztóra”­— Laci vedd elő a kocsit, mennünk kell •.. A kocsiról tudnivaló, hogy nagyon olcsón. használtan vették egy rokontól. A férj ért az autóvezetéshez, a Vo­lán 2. számú Vállalat gépko­csivezetője- Autóbusszal jár nap mint nap. Most azonban elhagyta a bátorsága. — Zsófika, inkább hívjunk mentőt, Sziráktól messze van Pásztó- Mi lesz, ha útközben érkezik a gyerek? Gyorsan elszaladt a segély­kérő telefonhoz. Az általában Rekonstrukció Litkén A litkei sertéstelepen a technológia rekonstrukciójá­hoz hozzáláttak. Emellett sor kerül a férőhelyek bőví­tésére is. A beruházás —, me­lyet az AGROBER Nógrád megyei kirendeltsége tervezett — több ütemben kerül kivi­telezésre. Elsőként tízmillió forintból 1200 férőhelyes malacnevelő épületet alakítanak ki, majd ezt követően előhizlalót építe­nek. A jelenleg használatos technológiát pedig az ISV- rendszerrel váltják fel. , A lakosság szolgálatában Több mint két évtizede mű­ködik Salgótarjánban a Ta­nács út 11. szám alatt a Salgó Cipőipari Szövetkezet I. számú javítórészlege. Kilencen gyó­gyítják a beteg cipőket, és a beteg lábakat, hiszen profil- bővítésként gyógycipők készí­tését is vállalják. Az elmúlt esztendőben több mint tízezer lábbelit javítottak. A dolgo­zók átlagéletkora 42 év, hi­ányzik az utánpótlás. A rész­leg dolgozói szocialista brigá­dot alakítottak és el is nyer­ték a kitüntető címet. Brigád­juk Palóc Imre nevét vette íeL Korszerű asztalosüzem Építkeznek Pásztón Középtávú beruházási prog­ramot hagyott jóvá márciusi közgyűlésén a Pásztói Építő-, Szerelő- és Szolgáltatóipari Szövetkezet tagsága. A prog­ram keretében kívánják meg­valósítani a szövetkezet új központi telephelyét Pásztón, a már jelenleg is meglevő két­hektárnyi nagyságú terüle­ten. Az előzetes tervek sze­rint az új telephelyen saját kivitelezésben épül többek között az új központi szociá­lis létesítmény, a korszerű asztalos- és lakatosüzemi csar­nok, a szakipari műhelyek és központi betonkeverő beren­dezés. Utóbbi a Pásztón épülő lakásokhoz biztosítja az elő­írás szerinti, egyenletes mi­nőségű nyersbetont. A beruházási program meg­valósítására — figyelembe véve a saját kivitelezést és a szövetkezeti tagság társadal­mi munkáját — mintegy 14 millió forintra lesz szükség Légkondicionált bá Kazahsztánban, a dzsezkaz- gani szén- és ércbányákban légkondicionálás védi a föld alatt dolgozók egészségét. Ezen a vidéken nem ritka a 40 fok körüli nyári hőség és a porviharok. A bányák 100 méter magasba felnyúló kür­tőkön keresztül kapják a le­vegőt (amely ebben a magas­ságban már eleve tisztább) és a föld alatti berendezések tovább tisztítják, az évszak­nak megfelelően hűtik, vagy melegítik. Tehenészeti teiep Magyarnéndorban A Magyarnándori Állami Gazdaság jelentős erőket for­dít a szarvasmarha-tenyésztcs feltételeinek bővítésére, kor­szerűsítésére. Csaknem ötven­millió forintot költenek a te­henészeti telep kialakítására, 1 amelyet jövőre fejeznek be. Az AGROBER megyei ki- rendeltségének tervei alapján kétszer 212 férőhelyes istállót építenek, sor kerül egy másik átalakítására is. A beruházás keretében borjúnevelőt, ellető­istállót létesítenek. használható és jó. Most azon­ban egy árva zsinór fityegett csak. valaki szórakozásból le­vágta a kagylót •.. Mit volt tenni mást, Cser- venák László „befogott” a Zaporozsecbe, és szerencsésen befuvarozta a feleségét a kór­házba- Ott hamarosan meg­született a három kiló nyolc­van dekás Gyöngyvér. A csa­ládban a harmadik gyerek. Cservenák Lászlóné. Csák- vári Zsófia a Sziráki Általános Iskola pedagógusa. Érettségi után határozta el, hogy törik, szakad, tanár lesz. Nappali tagozatra nem is jelentkezett, az édesapja gyakran beteges­kedett, szükség volt rá ott­hon­— Ha az emberben van elég erő és kitartás, akkor mindenként eléri amit akar- Én biztos voltam benne, hogy sikerül eljutnom a diploma- osztásig. Zsófia fiatal lányként egy évet Béren tanított. — Utólag visszagondolva, talán a legrosszabb a tapasz­talat hiánya volt. Tizennyolc évesen odaálltam tizennégy éves gyerekek közé. Az embe­reket, vonatkozik ez a gyere­kekre is, mindig tiszteltem- Ez segített át az első buktató­kon­Csécsére hét esztendeig járt Szirákról. Ahogy az idő ép­pen hozta, hol kerékpárral, hol busszal, hol meg gyalog, így ismerkedett meg a buszon a férjével is. A fiatalasszony mosolyog. — Hogyan is volt Laci? Két csöndes, szolid ember találko­zott- összeillettünk, megsze­rettük egymást- Hát így kez­dődött. — A folytatás? — Hat esztendeje vagyunk házasok. Ebből öt a gyerekek­kel telt el. Így igaz. Elsőként érkezett a most ötéves Helga- öt kö­vette a hároméves Lacika, Gyöngyvér a legkisebb pedig éppenhogy betöltötte az egy hónapot­Magyar—történelem sza­kos, mert munka közben le­velezőn elvégezte az egri ta­nárképzőt. — Nagyon megértő az igazgatóm, mert bizony öt év alatt harmadszor vagyok gye­sen. Igaz, nagyon igyekeztem vissza mindig tanítani, mert hiányzott a munka, a gyere­kek, az elfoglaltság. Tudom, hogy az iskolában is kevés az ember, a tanítványaim is ra­(Bábel felvétele) gaszkodnak hozzám. Talán jövő szeptemberben ismét a katedrára állok­Szolgálati lakásban laknak, egy nagy szobájuk és konyhá­juk van- Jól berendezkedtek, nemrégiben vettek egy mo­dern garnitúrát. Nagy gond­juk- a férj olyan munkabe­osztásban dolgozik, "''hogy gyakran csak késő este véti haza. — Kénytelen lesz változtat­ni, átmegy a pesti járatra. Lacit jól ismerem. Ha valamit a fejébe vett, ugyanolyan ma­kacs mint én- Tovább akar tanulni- Már az idén be akar­ta adni a jelentkezési lapot. Közlekedési mérnöknek ké­szül, ez a legnagyobb vágya. Én bátorítom, biztatom, mert tudom, hogy van benne kitar­tás. erő. így végezte el leve­lező tagozaton a gyerekek mellett a gimnáziumot. Ha leült a tankönyvei mellé, akár a fején táncolhattak a kicsik, leszakadhatott az ég> ő tanult- Biztos vagyok benne, hogy a mérnöki diplomát is megszer­zi­Zsófia is igyekszik kihasz­nálni a gyes hónapjait. Amel- let, hogy sokat olvas, amikor a másodikkal volt gyermek­gondozásin, megtanult kocsit vezetni. — Előtte már motoroztam, így elég könnyen vettem az akadályokat. A motorral is az volt a legnagyobb bajom, hogy szerelni nem tudtam. Az idén az iskola tahtestü- lete nagyszabású névadóra ké­szül­— összejöttek a gyerekek, csak nekünk van három- Nagy tervük, hogy egyszer sa­ját házat építenek pedagógus- kölcsönnel és sokat utaznak. Ha a kicsik nőnek, őket is beültetjük, -aztán irány a nagyvilág. Cservenák Lászlóné mun­kásőr. Hét esztendeje még egyszem nő'volt az egységnél. Az külön is jólesik, hogy munkásőr elvtársai akkor is gondolnak rá. amikor- nincs közöttük- Rendszeresen felke­resik, meglátogatják- — Legutóbb a parancsnok kom járt itt egy hatalmas vi­rágcsokorral. ... Csatai Erzsébet 1 NÓGRÁD — 1978. április 2., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom